Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-21 / 249. szám

* Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 249. szám ARA: 0,80 Ft 1978. október 21., szombat Mai számunkból FÜTÉSGONDOK A SZEKSZÁRDI kórházban (3. old.) OLVASÓSZOLGALAT MŰSZAKI KÖNYVNAPOK (3. old.) Nem a nagyság... Olykor az az ember érzése, hogy kellemesebb dolog a kis ország helyzete, mint a nagyé, különö­sen az igen nagyoké, akiknek óriási, olykor nyo­masztó a felelősségük a világ dolgaiért. De hát a nagyságrend adott, a terület, a lakosok száma, a gazdasági feltételek állandóak, bár — mint látni fogjuk — korántsem csak ez határozza meg he­lyünket a népek sorában. Magyarország például a kis országok közé tartozik, gazdasági adottságaink, nagymértékben ráutalnak bennünket a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Kádár János szavai ezek, római látogatásakor hangzottak el, s hazánk és a külvilág kapcsolatainak egyik fontos vonására utalnak. De szocialista államról lévén szó, azt is tudjuk, és valljuk, hogy hátterünk nagy, számításba vehet­jük a baráti országok közösségét. S ez különböztet meg egy szocialista „kis államot” másoktól. Ismer­jük természetesen körülményeinket, ehhez mérten szervezzük munkánkat, ennek arányában, a reali­tások figyelembe vételével kell készíteni a terve­ket, — de hátunkat nekitámaszthatjuk a sokkal nagyobb egység falának, magunk mögött érezzük szövetségeseinket. S együtt már nem vagyunk ki­csik! Igaz, vannak a szocialista és a nem szocialista kis államoknak közös vonásaik, mégis a másik ol­dalon lévők helyzete eltér a miénktől. Ott a nagy­ságrend inkább meghatározza mindenki helyét a sorban. Érdekesen mutatkozott ez meg a hetvenes évek elején, az enyhülési folyamat kibontakozása­kor! Föloldódott ugyanis a hidegháború fegyelme, a félelem és a bizalmatlanság szülte katonás ösz- szetartás az atlanti világban, s kiderült, hogy a nyugati kis országoknak is van mondanivalójuk. Jelentkeztek, szóhoz jutottak a nemzetközi élet­ben, bebizonyították, hogy jól mozognak a diplo­máciai terepen. Belgium, Hollandia és mások való­ságai kivirultak a nemzetközi kapcsolatok mezején. Mindenekelőtt azonban a semlegesek szerepe nőtt meg, elsősorban Finnországé, Ausztriáé. A fe­szültség idején úgy érezték, hogy meg kell húzód­niuk a „tömbök” árnyékában, de az enyhülés meg­indulása óta magabiztosabban mozognak a politika útjain. Bebizonyosodott az is, hogy az enyhülés, a nemzetközi kapcsolatok sűrűsödése gazdasági érte­lemben is rendkívül előnyös a kisebbek számára. Az új helyzet enyhít egyoldalú lekötöttségükön, kiszolgáltatottságukon. A kicsik is érzik a nyugati nagyok gazdasági gondjait, és milyen jó dolog, hogy megvannak a csatornák a szocialista országok irányába. Egy példa: az osztrák gazdaság erősen kötődik a nyugatnémethez, s így a munkanélküli­ség, a nyersanyag- s az energiagondok, az árprob­lémák hatására egyre inkább ráncolja homlokát Ausztria is. De mert jó kapcsolatokat épített ki ke­leti szomszédaival, megvan a lehetősége rá, hogy enyhítse ezeket a gondokat. Ez a szerep és érdekeltség a jövőben sem válto­zik. A moszkvai Pravda „A kis országok hozzájá­rulása” című cikkében idézte Bruno Kreisky oszt­rák kancellárt: „Éppen a helsinki értekezlet mutat­ta meg, hogy földrészünk kis országai is hozzájá­rulhatnak az érdekek kiegyenlítéséhez, saját érde­keik teljes figyelembevételével. Ilyen feladatot azonban hatásosan csak az enyhülés körülményei között láthatnak el.” Nézzünk szembe a valósággal: a nagy ügyek­ben a nagyoké a döntő szó, példa erre a statégiai fegyverrendszerek korlátozásáról szóló szovjet— amerikai tanácskozás. De a politika (éppen úgy, mint a személyes élet) a sok kisebb és nagyobb részletből áll össze. Ebben mindenkinek lehet fon­tos szerepe. A kicsiség olykor alkalmassá tesz a für­ge, a rugalmas tevékenységre. A Magyar Népköz- társaság diplomáciája (szocialista szövetségeseivel teljes összhangban) gyakorta teljesít ilyen felada­tokat, ilyen hivatást. A terület nagysága, a népes­ség száma ebből a szempontból nem döntő. De a népek ügyéhez mindenki hozzájárulhat. Magyar- országnak, mint a szocialista szövetség tagjának módja van arra, hogy így is szolgálja nemzeti ér­dekeit, kifejtse nemzeti képességeit. TATÁR IMRE Tanácskoztak a kereskedők Csökkent az élelmiszerek, emelkedett az iparcikkek forgalma A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja-Tegnap délelőtt Szekszár- don tanácskoztak Tolna me­gye kereskedelemmel foglal­kozó egységeinek vezetői és 'tömegszervezeti aktívái. Az értekezleten megjelent dr. Kálmán Gyula, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Lukács István, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osz­tályának megbízott vezetője, Rosner Imre, a Belkereske­delmi Minisztérium osztály- vezetője, Somi Benjamin, a MÉSZÖV elnöke és Molnár Lajos, a KPVDSZ megyei tit­kára. Korsós István a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetője beszámolójában az V. ötéves terv kereskede­lempolitikájának teljesítésé­ENSZ-közgyűlés Három magyar felszólalás Három magyar felszólalás hangzott el csütörtökön az ENSZ-közgyűlés 33. üléssza­kán. Hollai Imre nagykövet, ha­zánk állandó ENSZ-képvise- lője a közgyűlés különleges politikai bizottságában szólalt fel a világűr békés célú fel- használásával kapcsolatos nemzetközi együttműködésről folyó vitában és rámutatott a nemzetközi együttműködés jelentőségére. A közgyűlés 6. számú fő­bizottságában, a jogi bizott­ságban az ENSZ alapokmá­nyával és a világszervezet erősítésével foglalkozó külön­bizottság jelentése feletti vi­tában dr. Konrád Edit, a ma­gyar küldöttség tagja szólalt fel. Kifejtette, hogy az alap­okmány kiállta az idők pró­báját. A 3. számú főbizottságban, a szociális, humanitárius és kulturális bizottságban, mely most a népek önrendelkezési jogáról folytat vitát, Geréb Sándorné, a magyar küldött­ség tagja szólalt fel. Rámuta­tott, hogy a szocialista társa­dalmi rendszer lényegéből fa­kadóan a magyar- kormány külpolitikájának egyik alap­elve a nemzeti független­ségért vívott harc támogatása. ről a következőket mondotta: „annak ellenére, hogy az időarányos teljesítésben le­maradás mutatkozik, az 1980-as évre tervezett forga­lomnövekedés ma is reális célkitűzés. A tervidőszak el­ső éveire ugyanis — a köz­ponti intézkedésekkel össz­hangban — terveinkben ala­csonyabb ütemű fejlődéssel számoltunk az ötéves terv éves átlagainál. Az árufor­galom dinamikus növekedése lehetővé (teszi, hogy az egy lakosra jutó forgalom elérje, vagy meghaladja a miénkhez hasonló megyék átlagát. A forgalom szerkezeti összeté­telében érvényesül az a ten­dencia, amely szerint a me­gyei összes forgalomból az Ülést tartott tegnap a KISZ megyei bizottsága. Az ülésen részt vett Hajdú József, a KISZ KB munkatársa és Ki­rály József, a megyei pártbi­zottság munkatársa. A bizottság megvitatta az 1978. évi mozgalmi év előké­szítésének tapasztalatait. Meghallgatta a XI. VIT me­élelmiszerek részaránya csökken, az iparcikkeké pe­dig emelkedik.” A bolti élelmiszereknél a forgalom növekedése az 1976—78. években 31,6 szá­zalékos volt. A vendéglátás forgalmának fejlődésében az évenkénti szóródás igen nagy. 1976-ban: 12,2; 1977- ben: 6,7 százalékos volt. Idén növekedés várható. A ruházati árucsoportban lemaradás mutatkozik. 1976-ban a bázisszintet sem érték el, míg 1977-ben 7 szá­zalékkal emelkedett a for­galom. Ezek a hiányosságok részben a kereskedelem hi­bájából erednek (új méretes áruk bevezetése, alacsonyak (Folytatás a 3. oldalon) gyei feladattervének végre­hajtása során szerzett tapasz­talatokról szóló tájékoztatót, valamint a nyári építőtáborok eredményeiről, tanulságairól szóló előterjesztést. Végül a paksi atomerőmű­építkezés KISZ-bizottságának tevékenységéről hallgattak meg beszámolót. Vance ma Moszkvába érkezik Ma délután érkezik Moszkvába Cyrus Vance amerikai külügyminiszter, hogy folytassa a tárgyaláso­kat a szovjet—amerikai kap­csolatok kérdéseiről, s min­denekelőtt a hadászati táma- dófegyferek korlátozásával foglalkozó megállapodásról. Gromiko szovjet külügymi­niszter szeptemberi megbe­szélései után, — amelyeket Carter elnökkel és Vance külügyminiszterrel tartott — mind szovjet, mind 'amerikai részről azt hangoztatták, hogy az új megállapodás kö­zelebb jutott a megoldáshoz, s már csak néhány kérdés vár tisztázásra. A szovjet—amerikai SALT-tárgyalások újabb fordulója küszöbén adott azonban Carter elnök enge­délyt a neutronfegyver egyes alkatrészeinek gyártására. A Za Rubezsom eimlékeztet rá, hogy a Pentagon militarista körei és egyes kardcsörtető amerikai politikusok, a CIA közreműködésével nagysza­bású propagandakampány­nyal igyekeztek megdolgozni a neutronfegyver gyártása érdekében az amerikai köz­véleményt. A Pravda pénteken Szer- gej Visnyevsakij kommen­tárjában foglalkozik az el­nöki döntéssel, amelyet ve­szélyesnek nevez. A Fehér Ház bejelentése ismét azt mutatja, hogy az Egyesült Államok külpolitikájában két, egymást gyakorlatilag kizáró irányvonal van je­len. Washington egyrészt sza­vakban azt hangoztatja, hogy kívánatosnak tartja a lesze­relés útjainak keresését. Másrészt viszont a gyakor­latban ellentétes irányba ve­zető lépéseket tesz. A Szovjetunió pontosan és világosan kifejtette állás­pontját. Azt javasolja az Egyesült Államoknak, hogy kölcsönösen mondjanak le a neutronfegyver gyártásáról. Nem vezet, s nem is vezet­het azonban eredményre az, ha a Szovjetunióval szem­ben bármiféle nyomással próbálkoznak” — szögezi le nyomatékosan az SZKP lapjának kommentárja. Kisdorog madártávlatból A faluról szóló magazinunk a 4. oldalon található Tanácskozott a KISZ-mb

Next

/
Thumbnails
Contents