Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-20 / 248. szám

1978. október 20. Képújság 5 A kár megtérítése a büntető eljárásban büntető eljárás során a szocialista törvényesség betartása mellett a bűn- cselekményeket felderí­tik és a társadalom védelme érdekében a bűncselekményt elkövető személy megjavítása, a társadalom tagjainak a bű­nözéstől való visszatartása vé­gett a törvényben meghatáro­zott joghátrányt alkalmazzák. Az államnak ez a büntető­jogi igénye az elkövetett bűn- cselekmény súlyához igazodó büntetés kiszabása formájá­ban érvényesül. Az elkövetett bűncselekmények döntő több­sége valakinek (a sértettnek) a jogát vagy jogos érdekeit sérti, s ez sokszor anyagilag is mérhető károkozásban je­lentkezik. A sértett érdekeit szolgálja, hogy érdeksérelme mielőbb orvoslásra kerüljön, ezért a polgári jogi igényét a büntető eljárásban érvénye­sítheti. A bűnüldöző hatóságok már a nyomozás során törekszenek a bűncselekménnyel okozott kár pontos megállapítására, s a kár mértékének tisztázására szakértőket is bevonnak. A bűncselekménnyel okozott kár nagysága ugyanis kihatással van a bűncselekmény minősí­tésére, valamint jelentős sze­repet játszik a büntetés ki­szabásánál. A vagyon elleni bűncselekményeknél az elkö­vető által haszonszerzés céljá­ból megszerzett tárgyak bizo­nyítékul is szolgálnak, ezért azokat a nyomozás során a hatóságok lefoglalják, bűnjel­ként biztosítják, s ily módon a sértettek kára sok esetben megtérül. Az elkövetőknek érdeke, hogy a kárt önként megtérít­sék, mert ebből az eljárás so­rán előnyük származik. Az állami szervvel, illetve szövet­kezettel munkaviszonyban álló személyeknek a munka­viszonyával, a szövetkezet tagjának a szövetkezeti tag­ságával összefüggésben a tár­sadalmi tulajdon sérelmére elkövetett vétsége és egyéb kisebb súlyú vétsége ugyanis a büntető eljárás mellőzésé­vel fegyelmi úton is elbírál­ható, ha a fegyelmi felelős- ségrevonás kielégítőnek mu­tatkozik és az elkövető a kár megtérítését vállalta. Kedve­ző körülmények esetén a nyo­mozás megszüntetése mellett büntetés kiszabása nélkül fi­gyelmeztetésben is részesül­het az elkövető. Sőt, a Bünte­tő Törvénykönyvünk ismeri a tevékeny megbánást, így bizonyos vagyon elleni bűn­cselekmények elkövetése ese­tén lehetővé teszi, hogy ha az elkövető — mielőtt a cselek­ményét felfedezték volna — a kárt megtéríti és a cselek­ményét a hatóságoknak beje­lenti, a büntetése korlátlanul enyhíthető, s különös mél­tánylást érdemlő esetben an­nak kiszabása mellőzhető is. A kár megtérítését, mint a jóvátételre törekvés bizonyí­tékát értékelni kell az elkö­vető javára. A Magyar Nép- köztársaság Legfelsőbb Bíró­ságának 12. számú irányelve szerint a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése tár­gyi enyhítő körülmény; a va­gyoni jellegű sérelem kikü­szöbölése nem hagyható fi­gyelmen kívül a büntetés ki­szabásánál. A gyakorlat azt mutatja, hogy az elkövetők többsége él is a lehetőséggel és ügyének kedvező elbírálá­sa végett önként törekszik a kár megtérítésére. Ha a bűncselekménnyel okozott kár a nyomozás során nem térült meg, a sértett a büntető eljárásban érvénye­sítheti polgári jogi igényét a bíróság előtt. A kár megtérí­tésénél a Polgári Törvény- könyv kártérítésre vonatkozó általános szabályai az irány­adók. Az elkövetőnek így meg kell térítenie a sértettnek a jogellenesen okozott kárt. Ha a bűncselekményt többen követték el. s a kárt közösen okozták, felelősségük a káro­sulttal szemben egyetemle­ges. A bíróság az egyetemle­ges felelősség megállapítását csak akkor mellőzheti, ha az a kár megtérítését nem ve­szélyezteti és tetemesen nem is késlelteti. A károkozás napjától kezdődően évi 5 szá­zalékos kamatot is meg kell állapítani. Az általános kártérítési szabálytól eltér, ha az elkö­vető munkaviszonyban áll és a bűncselekménnyel a kárt saját munkáltatójának okoz­ta. Ezen esetben a kártérítés­nél a Munka Törvénykönyv kártérítésre vonatkozó sza­bályait kell alkalmazni. A szándékosan okozott kár ese­tén az elkövető köteles a tel­jes kárt megfizetni, s ameny- nyiben a bűncselekményt anyagi haszonszerzés céljából többen követték el, úgy egye­temleges marasztalásnak van helye. A gondatlan bűncse­lekménnyel okozott kár ese­tében 3 havi, ha pedig a bün­tető bíróság a gondatlan bűn- cselekmény miatt szabadság- vesztés büntetést szabott ki, 1 évi átlagkeresetével felel az elkövető. A Munka Tör­vénykönyve alapján hozott kártérítési marasztalás eseté­ben is évi 5 százalékos kama­tot kell fizetni. A szövetkezeti tagoknak a szövetkezet sérelmére elkö­vetett, a tagsági viszonnyal kapcsolatban okozott kár ese­tében a kártérítést a szövet­kezeti törvény alapján kell megállapítani. A részletes szabályokat a szövetkezeti törvény rendelkezései figye­lembevételével a mezőgazda- sági, az általános fogyasztási és ipari szövetkezetek tevé­kenységét szabályozó jogsza­bályok tartalmazzák. A szán­dékosan okozott kárt ezen rendelkezések alapján is tel­jes egészében köteles az elkö­vető megtéríteni, míg a gon­datlanul okozott bűncselek­mények esetében a kártérítés mértéke különböző. A büntető bíróságnak a polgári jogi igényt lehetőleg érdemben el kell bírálnia, és annak érvényesítését csak ak­kor utasítja egyéb törvényes útra, ha a büntető eljárás be­fejezését jelentékenyen kés­leltetné. A jogerős bírói íté­let után ha az elkövető a kárt nem fizeti meg, ellene végre­hajtási eljárást kell a sértett­nek folyamatba tenni. Jelentősebb bűnügyekben, ha a számottevő kár nem té­rül meg, s a polgári jogi igény érvényesítésének meghiúsulá­sától tartani kell, akkor az el­követő egész vagyonára, vagy annak egy részére, illetőleg egyes vagyontárgyaira már a nyomozás során zár alá vételt rendelhetnek el. Amennyiben a bíróság a polgári igényt megítéli, úgy a teljesítési ha­táridő lejártát követően 30 napon belül végrehajtást kell kérni a zár alá vett vagyon­tárgyakra. Ezzel lehetőség nyílik a bűnözésből származó vagyonok elvételére. bűncselekménnyel oko­zott kár megtérítésére a büntető eljárás tehát széles körű lehetőséget ad a sértetteknek. A sértett vállalatok és szövetkezetek azonban a bűnügyek többsé­gében nem élnek a jogaikkal. Dr. Szentgyörgyi István járási vezető ügyész Sok társadalmi munka = tornaterem A decsi tornaterem csak úgy épülhet fel, ha az összes segéd- és szakmunkát társadal­mi munkában végzik el. Pénz csak az anyagok beszerzésére van. Ennek megfelelően hét­ről hétre sokan dolgoznak az építkezésen a falu fiatal és idős tagjai közül. Az eredmény sem marad el. A képen láthatóhoz képest az oldalfalakat már falegyenig húzták és a tetőborítás munkái is folynak. (ez.) Tájékoztató a Coopturistnál (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tájékoztatót tartott a Coopturist Tolna megyei Irodája a MÉSZÖV tanács­termében a szövetkezetek munkatársát, a különböző vezetői, utazással foglalkozó társadalmi és tömegszerve­zetek, hivatalok illetékesei részére. Kiss Sándor hálóza­ti osztályvezető elmondta, hogy a Coopturist 35-kiren­deltsége az első háromne­gyed évben 160 ezer ki- és beutazást szervezett, ami be­utazók esetében 29 száza­lékkal, a külföldre kirándu­lók vonatkozásában pedig 25 százalékkal haladja meg az előző évi forgalmat, örven­detes, hogy 50 ezerrel több volt a belföldi turista is. A 10 éves múltra visszatekintő Coopturist elsődleges céljá­nak mindenkor a szakmai szövetkezeti utak bonyolítá­sát tekintette, illetve tekinti. A negyedik negyedévben 800—1000 fő szakmai prog­ramját tudják szervezni or­szágosan. A szakmai progra­mok nagy részét a mezőgaz­dasági jellegűek teszik ki, de jelentősek a fogyasztási, ke­reskedelmi látni-tudni való­kat kínálók is. Bővíteni kell a jövőben az ipari érdeklő­dést kielégítő utak számát. Az utazási iroda évenként két alkalommal programfü­zetet bocsát ki, központilag, emelyek közül az egyik a külföldi utak ajánlatait, a másik az őszi—téli progra­mokat tartalmazza. Ez utób­bi főként azok számára ké­szül, akik ebben az időszak­ban kívánnak pihenni, utaz­ni, kellemesen kikapcsolódni. Készül egy Tolna megyei programfüzet is. Az utósze­zon ajánlatai között termé­szetesen szilveszteri utak is szerepelnek, melyek közül külön említést érdemel az ó-év búcsúztatása a Szovjet­unióban és Szlovákiában. Bővíti az iroda a gyógy- üdültetéseket. Hévízen, Har­kányban, Hajdúszoboszlón, Bükkfürdőn saját szállás­hellyel rendelkezik. Ez év­ben első alkalommal kerül sor Harkányban téli üdülte­tésre. Tájékoztatást kaptunk az 1979. évi utazási lehetősé­gekről is. Bővülni fog a szakmai programok köre mindhárom szövetkezeti ága­zat számára. így például ta­nulmányozhatják a tejfeldol­gozást Ausztriában. Sor ke­rül kereskedelmi tapaszta­latok cseréjére Franciaor­szágban és Dániában. To­vábbra is nagy figyelmet szentelnek a nőnapi utak szervezésének. A Coopturist egyre jobb utazási feltétele­ket kíván teremteni. Ezek közé tartozik a szekszárdi iroda hovatovább tarthatat­lan üzlethelyiség gondjának, személyi állománya bővíté­sének várható megoldása. Csak a megfelelő feltételek biztosításával lehet a kiszol­gáló munkát tovább javítani. Fontos feladata a kirendelt­ségeknek — így a szekszárdi­aknak is — szélesíteni, erő­síteni kapcsolatait a szövet­kezetekkel. Az eredményeket és gon­dokat egyaránt számbavevő tájékoztató a további munka szempontjából hasznos esz­mecserével zárult. LEMLE ZOLTÁN Falu a dombok között Kukoricatáblák között visz a földút, majd gyalogösvény­be csap, keresztül a nádason. A fű, a levelek már sárgák. Hallani vélem, mint fordítják még zöld részeiket a nap felé. Ladomány egy dombkatlan két oldalán szalagszerűen helyezkedik el. A házak egy része romos állapotban, ud­varukat benőtte a fű, lakói elköltöztek. Mindössze tizenhat család él itt. — Ha hiszi, ha nem, még azt is tudom hány galamb van a faluban — mondja Pál György. Nincs itt már semmi ér­dekes, amiről érdemes lenne írni. Kakas is ritkán kukoré­kol reggelente. A falu, Bonyhád külterülete és három kilométerre van a hatos úttól. Valamikor német nemzetiségűek lakták. Je­lenleg a lakosság vegyes összetételű. Van a faluban alföldi, székely és felvidéki. Legtöbbjük idős. Fiatal alig található, mert aki teheti, elköltözik Bonyhádra, Kakasdra, vagy máshová. — Én is elmegyek — mondja Gyuri bácsi. — Börzsöny­ben vettem egy házat. Pedig nem hiányzik semmi. A fa­luban van villany, bevezettem a lakásba a vizet, fürdő­szobánk is van. A Pannónia Tsz-ben dolgozom, és itthon állatokkal foglalkozom. Mindig jószágszerető ember vol­tam. Amikor 32 évvel ezelőtt betelepültünk Erdélyből, na­gyon megtetszett ez a környék. Gazdálkodásra, állatok tar­tására ideális, öt gyermekem van, mindegyik tovább­tanult. Innen jártak be iskolába, de ha esős, sáros idő volt, azt is szidták, aki ezt a falut kitalálta. Én még maradnék, az asszony akar menni. Ha köves utunk lenne, nem ment volna el innen senki — teszi még hozzá. — Az nem is fordul elő, hogy valaki ideköltözne? — te­szem fel bátortalanul a kérdést. — De. A nyáron költözött ide egy család Pestről. * Farkas Péterék megunták a város zaját, rohanását. Fel­adtak egy hirdetést, hogy házat akarnak venni valahol vi­déken. Közel háromszáz levelet kaptak. — Miért éppen Ladományra esett a választásuk — kér­dezem a feleségtől. — Nézzen csak szét — mondja, — Itt maga az őstermé­szet burjánzik. Az ember nem avatkozik bele, nem há­borgatja építő munkáját. Felmegyek a domb tetejére, na­gyot szippantok a friss levegőből. Biztosan sokan őrült­ségnek tartják, hogy valaki a fővárosból egy isten háta mögötti településre költözik, de nekünk tetszik itt minden. A férj még Pesten van. A feleség pedig gumialátéteket készít egy présgépen. Kéthetenként viszi fel Pestre a kész anyagot. A nyitott ajtón néhány csirke néz be. — Nézze, milyen aranyosak! Azoktól kaptam, akiktől a házat vettük. Negyven csirkém és tíz kacsám van — mondja büszkén. — Nem riasztotta el a falutól az sem, hogy sáros, esős időben kínszenvedés közlekedni? — Vettem már gumicsizmát — újságolja lelkendezve — és van zseblámpám is. Első pillanatban valóban meglepőnek tűnik, hogy va­laki egy omladozó, pusztuló félben levő faluba költözzön. Persze nézőpont kérdése minden. S aki falusi romantikára, csöndre vágyik, Ladománynál aligha talál ideálisabbat. A faluból Honig puszta felé indultam gyalog. Ütközben egy jószívű motoros felvett, s így néhány kilométeres gyaloglást megtakarítottam. — A falut már nem lehet megmenteni — mondja. Utol­só reménységük az volt, hogy a Honig pusztára, a halasta- ,1 vakhoz vezető utat Ladomány felé építik. Nem így történt, i jl Később, Bonyhád felé gyalogolva a nemrég készült be- tonúthoz értem. Ez volt hát az utolsó reményfonál — gon­doltam. Tényleg nem érte volna meg a halastó másik olda­lán megépíteni az utat? Persze, hogy haszontalan utólag töprengeni ezen mert az új út már létezik! Igaz, még Ladomány is .... MAJOROS ISTVÁN Tolna Korszerű telephely épül A tolnai költségvetési üzem korszerű telephelyet épít magának. A 26 millió forintos költséggel épülő létesítmény elkészülte után megfelelő munkakö­rülményeket biztosít majd az üzemnek.

Next

/
Thumbnails
Contents