Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-20 / 248. szám
a Képújság 1978. október 20. A közművelődés kérdései Toborzóakiscsoportokbari Modern obszervatórium Kopernikusz városában „A MŰVELŐDÉSI otthonoknak elsősorban integráló funkciójuk van, és a közvetítésben, a szolgáltatáson túl újabb, más lehetőséget is kínálnak, a kultúra teremtő színhelyévé válnak. Feladatának tekinti ugyan a színi, zenei, a képzőművészeti kultúra, a társadalom- és természettudomány ismereteinek közlését is, de ezen ismereteket nem célnak, hanem eszköznek tekinti annak érdekében, hogy a művelődési folyamatban résztvevőket képessé tegye a környező világ megismerésére és ezen túl annak aktív alakító formálására. Ehhez téri keretet, gazdag eszköztárat biztosít, társakat szervez. A művelődési otthoni tevékenység az aktív, alkotó közösségi művelődés elsődleges színhelye. A három jellemző, hogy ugyanis aktív, alkotó és közösségi, egymással szerves egységben egymást feltételezi. A művelődési otthon mindennapi munkájával — a közösségi, a társasági életre nyújt és biztosít lehetőséget, egyúttal a közélet fóruma; — az egyéni önmegvalósításhoz úgy nyújt lehetőséget, hogy az alkotókészségek ki- fejlesztését szorgalmazza, illetőleg orientál, segítséget, indíttatást nyújt egy magasabb szintű művelődéshez, az immár specializált intézmények felé való továbbításhoz. A művelődési otthonban szervezett aktív, alkotó munka oly módon szerveződik, hogy az egyéni és a közösségi tevékenység nem különül el. Az intézménynek meg kell teremtenie az egyéni és a közösségi munka szerves egységét, biztosítani kell, hogy az egyén folyamatosan mindkettőben részt vehessen kívánsága és felismert szüksége szerint. A tevékenység tartalma és szükséges eszközrendszere határozza meg azt, hogy az intézmény látogatója mikor igényel egyéni és mikor közösségi művelődést. Nem az tehát a művelődési otthon feladata, hogy egyes, mást kizáró művelődési körbe szorítsa be látogatóját, hanem hogy valamilyen tevékenységi forma ürügyén immár lehetőségeinek egészét ajánlja és biztosítsa, a lehetőségeinek egészét bárki, bármikor szabadon igényelhesse és igénybe vegye.” (Részlet Beke Pál—Földiák András—Kovács Sándor —Lipp Márta—Varga Tamás: A pécsi terv 1976. című tanulmányából.) ÜGY GONDOLJUK, nem felesleges akár ily hosszan idézni a művelődési házak munkájával kapcsolatos korszerű elvárásokat, mielőtt a dombóvári városi művelődési központ kiscsoportokba hívó toborzójának eredményét nyilvánosság elé állítjuk, hisz szervezésük célja ezekre az elvárásokra épül. A kiscsoportokban folyó tevékenység jellegét tekintve műhelymunka, aktív, alkotó közösségi munka: nyitás a képességeit, készségeit kipróbálni, fejleszteni, vagy éppen kialakítani akaró emberek felé. A „szabad kószálást” a műhelyek között most még nehezíti, hogy nem egy épületben, egymás mellett élnek, hanem a város különböző pontjain — ezt a hiányt lényegében megszünteti az új épület —, de az így megszervezett művelődési lehetőségekkel élők már teljes birtoklóivá válhatnak az új művelődési központ művelődési termeinek. T o b o r z ó plakátjaink augusztus hónapban kerültek a város utcáira, intézményekbe, üzemekbe, ahol a közművelődési bizottságok tagjai segítették a szervezést. LEGNÉPSZERŰBBNEK ebben az évben is a tanfolyamok bizonyultak. A német nyelvtanfolyam kezdő és haladó csoportjaiban 146-an tanulják a nyelvet. Angol nyelvtanfolyam három csoportban 68 fővel dolgozik. Korábbi igényeket is kielégít a most először beindult olasz nyelvtanfolyam. A szabó-varró tanfolyam népszerűségét misem bizonyítja jobban, mint hogy 1980-ig nem tudunk újabb jelentkezéseket elfogadni, pedig félévenként 50 fővel indulnak újabb tanfolyamok. Az új művelődési otthon előcsarnokában felállításra tervezett varrókonténerekkel a „kívülrekedtekkel” való foglalkozást is szeretnénk megoldani. Már ez évtől megkíséreljük, de a jövőben rendszeressé kívánjuk tenni, hogy alkotó amatőr művészeti csoportjaink munkájába az érdeklődők év közben is bármikor bekapcsolódhatnak. Kerámiaműhelyünkben két felnőtt és két gyermekcsoport működik. Az agyagművesség lényegesen több embert vonz, mint amennyit foglalkoztatni tudunk a szűk műhelyben. (Ebbe a csoportba az idén nem is tudtunk felvételt hirdetni.) Három díszítőművészszakkörünkben 78-an végeznek színvonalas, szép munkát, köztük 6 új tag. Ismerkednek a Kapos-Koppány- völgyének motívumkincsével is. Kiállításaikon szívesen beszélnek a maguk készítette darabokról a látogatókkal. Az agyag és a színes fonal mellett a fának is hagyományosan nagy varázsa van Dombóváron és környékén. Az idén 53-an munkálkodnak a faragószakkörökben. Intézményünk egy felnőtt és egy gyermek képzőművészeti csoportnak teremtett feltételt a munkához. A felnőtt csoportból 6-an adtak be pályamunkát a megyei képzőművészeti stúdió tagságára. AZ ŰJDOMBÓVÁRON működő „Vadvirág” gyermek- néptánc-csoport mellett ettől az évtől 6—12 éves gyermekek részvételével 51 -en tevékenykednek a Kapos együttes utánpótlás-csoportjában. A most Portugáliában szereplő együttesnek így feltehetően az elkövetkezendő években nem lesz utánpótlás-gondja. Kórusunk sikeres munkájának eredménye, hogy egyre több fesztiválra, bemutatóra hívják őket. Tagjainak száma évről évre növekszik, ma már 36-an vannak. A Kapos zenekar tagjai az elmúlt napokban sikeresen vizsgáztak az országos táncház zenészképző tanfolyamán. Eredményes munkájuk elismeréseként a szekszárdi szüreti napokon zenekari díjat kaptak. Értékes nevelő tevékenységük során a különböző képzőművészeti kiállítások megnyitóján is szépen szóló zenéjükkel igazi élményt nyújtanak a látogatóknak. Fotó- és filmszakköreinknek új lendületet adott a toborzó. Szorgalmas munkával készülnek a dél-dunántúli amatőr filmszemlére. A FIATALOK érdeklődéssel fordulnak a múlt hagyományai felé, amit az is bizonyít, hogy középiskolás diákokból évek óta eredményesen alakul újra a honismereti és néprajzi csoport. A néprajzi szakkör tagjai nagy gonddal és alapossággal gyűjtik a Kapos-Koppány völgyének tárgyi emlékeit. A honismereti szakkör Dombóvár város és városkörnyék hagyományait, a múlt szokásait, jelenét örökíti meg. Szeretnénk, ha úttörő és felnőtt fúvószenekarunk tagjai eddig eredményes munkájukat gazdagítanák, ezért megszervezzük a „ki tud többet a hangszerével és a hangszeréről” vetélkedőt. Az irodalmat kedvelők csoportja októberben tartotta első foglalkozását. AZ UTÓBBI években a klubmunkában országosan is visszaesés tapasztalható. Ettől az évtől olyan foglalkozási formákat keresünk klubjaink részére (szocialista brigádok klubja, pályakezdők klubja, ifjúsági klub, magnósklub, nyugdíjasok klubja), amelyekben a résztvevőkhöz közelebb álló problémák feldolgozásán van a hangsúly. 55 kiscsoportban 1785 ember tanul, művelődik, tölti hasznosan szabad idejét a dombóvári városi művelődési központban. (Az elmúlt évben 43 csoportban 1225 résztvevő volt.) 385 színházbérletet váltottak a dombóváriak a Kaposvári Csiky Gergely Színház előadásaira, ez is valamivel több a tavalyinál. Az ez idő szerint folyó képzőművészeti szabadegyetemnek 68 résztvevője van, s nagy 'érdeklődés előzi meg a szervezés alatt álló rendszerelméleti szabadegyetemet is. A SZÁMOK tükrében is látható: városunkban örvendetesen növekszik a művelődés iránti érdeklődés. Jó jel ez az új városi művelődési központ és könyvtár közvetlen átadása előtt. NYERS SÁNDOR főelőadó URBÁN IRÉN * csoportvezető Lengyelország legnagyobb és legmodernebb rádió- teleszkópját a nagy lengyel csillagász, Kopernikusz városában, Torunban állították fel. A helyi csillagászati központban dolgozzák fel a szovjet hordozórakétával felbocsátott „Kopernikusz—500” mesterséges hold továbbította adatokat is. A műhold felszerelésének egy részét a toruni intézetben készítették el. A képen: a 15 méter átmérőjű, mikrohullámú rádióteleszkóp látható. Művek és emberek Korunk olyan jelentőségű változások időszaka, amelyhez hasonlót az emberiség történeti fejlődése során még nem élt át. A társadalmi haladás mind a gazdasági, mind a politikai és a szellemi élet síkján óriási lehetőségeket nyit meg az ember előtt. Ez a gyors fejlődés szükségszerűen kiélezi a modern és az elavult közti ellentmondást. Mindez olyan formában történik, hogy az elavultat még elavultabbá, még konzervatívabbá teszi. Ennél fogva az ilyen jelenségek még kirívóbbakká válnak. Különösen élesen jelentkeznek ezek a jelenségek a társadalmi feljődés élvonalába tartozó országokban — a szocialista országokban. Hazánkban a társadalom életének minden oldalú tudatos fejlesztése valósul meg. Ez a fejlődés lemérhető a társadalmi rendszerünkön, gazdasági életünkön és az emberek műveltségén, gondolkodásán, világnézeti felkészültségén egyaránt. A szocialista forradalmat minden területen végre kell hajtani, így igen fontos feladat volt mindig a tudat, a gondolkodás fejlesztése. A gazdasági, politikai fejlődés megteremtette ennek feltételeit. Ennek alapján sokat változott tudományos és művészeti életünk. Óriási eredményeket értünk el az ember gondolkodásának átalakulása területén is. Növekedett az általános műveltség és uralkodóvá vált a marxista— leninista világnézet, mint korunk egyetlen tudományos világnézete. Ezek az eredmények láthatók környezetünkben, mindennapi életünkben és gondolkodásunkban. Ez a gyors előrelépés a tudat, a gondolkodás területén is ellentmondásokon keresztül valósul meg. Ezen a területen még élesebb a modern és az elavult ellentéte. Itt nehezebben adja át a helyét a múlt (gyakran a régmúlt) a jelennek. Ezzel arra is lehetőség van, hogy az emberek kisebb-nagyobb csoportja régen letűnt társadalmi fejlettség szintjének megfelelően gondolkodjék és esetenként ennek megfelelően cselekedjék. így válik lehetővé, hogy illúziókat tápláljon megvalósíthatatlan dolgok iránt, hamis megnyugvást szerezzen cselekedetei igazolására, irreális megoldást keressen bajok, nehézségek orvoslására. Teszik ezt gyakran időt, pénzt és energiát nem sajnálva. így kergetik saját irracionális gondolkodásuk álomképeit. Jól példázza ezt a televízióban is bemutatott film, mely a halottlátásról szólt és a kisegyházak életéről készített világvége után... c. film. Ugyanúgy jelzi ezt a rádióban a halottlátó kapcsán elhangzott műsort követő levéláradat és a levelek tartalma, melyek keresztmetszetét az Élet és irodalom 1978. október 7-i száma mutatja be. Az ilyen nézeteknek van egy közös vonása: a fantasztikumban való hit. Láthattuk a csodát várókat, a túlvilá- gi életben és felsőbb szellemekben hívőiket, a világ végét és annak állandóan eltolódó — időpontját várókat. Találkoztunk olyan emberekkel, akik a lélekvándorlást, a lélek újraszületését — a reinkarnációt hirdetik. Elfogadják a lélek halhatatlanságát kimondó tételeket. Elhiszik, hogy az elhunyt szelleme felidézhető, beszélni tud, sőt eszik és iszik. Ez a hit lehetőséget teremt emberek kihasználására, — anyagi előnyök szerzésére. Sokan felvetik, hogy lehet ebben hinni, honnan eredhet az ilyen felfogás. Az emberiség őskorában és a későbbi történelmi korokban is az ember kiszolgáltatott. Kezdetben a természetnek, később a társadalomnak. Ennek oka a társadalom alacsony fejlettsége. Ekkor az ember nem képes legyőzni a vele szemben álló erőket, így helyezi boldogságvágyának megvalósulását a túlvilágra. Törvény- szerű, hogy ekkor ezt teszi, hiszen nem talál magyarázatot, a tudományok is alacsony szinten vannak. Az emberi gondolkodás a magasabb társadalmi fejlettség idején is megőrizheti a régi világképet, és ezáltal befolyása alá vonja az emberek egyes csoportjait. A másik oka az ilyen szemléletnek, hogy a szocializmus még nem jutott el minden területen minden emberhez. A szocialista rendszer eredményeiben ők is részesülnek, de ez mégsem valóság számukra, mert a tudatuk mélyén más van. Nehéz helyzetben, hibák, társadalmi bajok és főként tragédia esetén az ábrázolt módon keresik a magyarázatot és a megoldást. Ezek az emberek ilyen értelemben a társadalom perifériáján vannak. Gondolkodásukat tekintve mindannyian ott vannak, de gyakran gazdaságitársadalmi helyzetükben is. A reálisan gondolkodó emberek sokféle módon alkotnak véleményt ezekről a társaikról. elítélik, kinevetik, sajnálják, butának tartják, felháborodnak stb ___ Egy n agyon lényeges dolgot kell kiemelni velük kapcsolatban — ami műsort követő vitából is kicsendült: segíteni kell rajtuk. Ezt követeli a társadalom érdeke és az ő fel nem ismert objektív érdekük. Tenni kell értük, mert ez a szemlélet veszélyes a gyakorlati következményei miatt (irreális cselekedetek, kihasználhatóság stb....) Az természetes, hogy az embereket hite és meggyőződése miatt sértegetni, bántani nem lehet. Alkotmányunk védi a lelkiismereti szabadságot. Ebből az is következik, hogy az ilyen nézetek elleni küzdelem nem emberek ellen, hanem felfogásuk ellen és értük folyik. Itt nem az adminisztratív fellépés segít elsősorban hanem a türelmes, meggyőző munka. Társadalmunk fejlettsége, a szocializmus építése terén elért sikerek, tudományos és technikai szintünk alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy reális világba vezessük át ezeket a társainkat. Elérhető ez a gyakorlati élet területén való aktivizálással, a felvilágosítással, az agitációs és propaganda- tevékenység fokozásával. Ezek előtt az emberek előtt teljes valósággá kell tenni a szocializmust. El kell őket hozni a társadalom perifériájáról. Egyrészt be kell őket vonni a társadalom életébe. A kisebb-nagyobb szocialista közösségekben aktivizálni őket, hisz az ember mindig a gyakorlati tapasztalatain keresztül képes jól megérteni fejlődő valóságunkat. Másrészt tudatuk átformálásával világossá kell tenni számukra a természet és a társadalom törvényszerűségeit. Megértetni azt, hogy a törvények, ha gyakran fájdalmasak is, mégis a valóságot fejezik ki. Ezen keresztül válhatnak szocialista társadalmunk teljes tagjaivá. Ez nem kizárólag vezető testületek, személyek, feladata, hanem feladata társadalmunk minden egyes reálisan gondolkodó tagjának, mert ezt követelik tölünk kitűzött céljaink: az emberi szabadság minden területén való kibontakoztatása. FEHÉR GYULA A népművészet országos hírű mesterének, Szekeres Istvánnak a műveiből rendeztek Dombóváron kiállítást. Képünk azt dokumentálja, hogy sikerrel. A kesztyűgyáriak klubjába sokan betértek olyanok is megnézni a faragásokat, akik egyébként ritka vendégek itt. Ezért örülnénk annak, ha minél több ilyen vállalkozásról adhatnánk hírt a jövőben.
