Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-18 / 246. szám
1978. október 18. KÉPÚJSÁG Az 1950-es években, amikor a Budapest—Pécs közötti 6-os út új nyomvonalat kapott, és modernizálták, Szekszárd nemcsak jobb közlekedési lehetőségekhez jutott, hanem a Deltához is. A Deltát nem kell bemutatni. A görög ABC betűjére, vagyis egy háromszögre emlékeztető képződmény a város bejáratánál, és bár szükségszerű, nem tartozik a legszerencsésebb kreációk közé. Az érkezőt némi parkosítás nyomai fogadják, a területet olykor kaszálják is. Mindennek nemcsak esztétikai jelentősége van, bár ez sem elhanyagolható. Egy ekkora területet kihasználatlanul hagyni luxus. Ha a park valóban park lenne, padokkal és sétalehetőségekkel, akkor is kevés épeszű ember akadna Szekszárdon, aki épp a Deltába túrázna ki egy kis felüdítő sétára. Szerelmespárok andalgására se alkalmas, ehhez túlságosan forgalmas. Az, hogy a városszéli benzinkút kétes megközelíthető- ségű helyre került, kétségtelen, de ma már tény. Amikor a szanálások során egy városnyi régi ház tűnt el, valószínűleg lett volna elégséges törmelék a Delta feltöltésére, de ma már ezen is felesleges töprengeni. A fel- töltött Delta akár egy bisztróval kombinált Shell-szer- vizállomásnak, üzemanyagtöltőnek is elégséges helyet nyújthatott — volna. Három irányból ömlő nagy forgalom találkozásánál ez talán nem naiv elképzelés, de nem képzelegni akartunk, hanem a tények alapján a jövőt tudakolni. Információinkat a városi tanács elnökhelyettesétől, illetve rajta keresztül a KPM illetékes szakemberétől szereztük. A tény annyi, hogy a Budapestről Szekszárdra irányuló forgalomban részt vevők a Sió-hídon áthaladva elhagyják a 6-os utat. Ez a hely a környék egyik leginkább balesetveszélyes csomópontja. Az alapelképzelés két alternatív lehetőséggel foglalkozott. 1. A Budapestről Szekszárdra tartók egy jobbra építendő új útra térnek, mely az itt nemrég még volt, de szerencsére eltűnt sertéstelep irányából balra kanyarodik, átbújik a jelenlegi 6-os alatt, és a Deltát kétfelé vágó új nyomvonalon, annak jelenlegi, Szekszárd felé levő csúcsa táján csatlakozik a mai útba. 2. A Sió-hídtól a Pécs felé vezető út bővül egy sávval. A Deltát ugyancsak átvágó útra felfestett jelzés tereli a forgalmat. Mindkét variáció egy helyett két újabb, kis „deltácskát” eredményez, melyek hasznosításával (parkosításával) a, maga idején külön kell foglalkozni. A legújabb tájékoztatás szerint a „Delta-ügy” részét képezi egy nagyobb koncepciónak. A KPM már megrendelt az UVATERV-nél a 6-os útnak a székesfehérvári és siófoki elágazás közti szakaszára vonatkozó tanulmánytervet, ami a jövő év végére készül el. Ez az útszakasz a következő 5 éves terv során, tehát az 1981— 86 közötti időben 4 nyomsávos lesz, és a tervezőnek ezen belül kell döntenie a Delta sorsáról. O. I. Tapasztalatok az NDK-ból Más az iskola, más a szabad idő Külföldön szerzett élményeit óhatatlanul is összehasonlítja az ember azzal, amit itthon tapasztal. Időnként kifejezetten hasznos szétnézni a „szomszédban”, még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy egyik gyakorlat sem ültethető át a másikba. Az újszerűségre, az érdekességre csodálkozhatott rá Zsigmond Béláné is, a báta- széki általános iskola igazgatóhelyettese, amikor szeptember vágén egy tanácsi delegációval testvérmegyénkben, Karl-Marx-Stadtban járt. Ugyanis évek óta tagja a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának. — Mint pedagógust elsősorban az iskolarendszer érdekelt. Az NDK-ban tíz osztályos általános képző intézményben tanulnak a diákok. A nyolcadik osztály elvégzése után bizonyos szakmák — például a buszvezetésé — két év alatt elsajátíthatók. Aki főiskolára vagy egyetemre készül, az a tizedik év végén tehet érettségi vizsgát. A tizenkét osztályt befejezők pedig érettségit és szakmunkásbizonyítványt kapnak. A túlkoros és a bukott gyerekek aránya alacsony, mindössze egy százalék. Ez arra utal, hogy a kisegítő iskolára szorulókat bizonyára alaposan kiszűrik. Az NDK-ban működő iskolák sokkal nyitottabbak a társadalom felé, mint a mieink. A tanulók a hetedik osztálytól kezdődően minden héten egy napot a termelésben töltenek. A vállalatoknak, üzemeknek tanműhelyt kell biztosítaniuk, szakoktatóként pedig a legjobb dolgozókat kö-. telesek foglalkoztatni. Ezt az úgynevezett politechnikai napot húsz évvel ezelőtt kezdeményezték, éppen Karl-Marx-Stadt megyében. Először nem ment zökkenőmentesen, de ma már országos gyakorlat náluk. A fiatalok megismerkedhetnek a különféle szakmákkal, kedvet kapnak hozzá, és ez az üzemek munkaerőhelyzetének szempontjából sem közömbös. A kilencedik osztálytól termelési tanácskozáson is részt vesznek a diákok, természetesen csak hallgatóként, de utána mindezt megvitatják. Köztudott, hogy a Német Demokratikus Köztársaság sportolói milyen kiváló helyezéseket érnek el a világversenyeken. A látványos eredmények persze csak jó bázison születhetnek. Az iskolák mindenütt rendelkeznek saját tornateremmel, de mellette igénybe veszik a sport- komplexumokat is. Ezekről a sportlétesítményekről érdemes szót ejteni. Nem egy városban vállalati és állami, tehát közös igazgatás alá tartoznak. Létesítésükbe és fenntartásukba körülbelül kétharmados költséggel száll be az üzem, a személyzet pedig állami alkalmazottakból áll. A jól felszerelt uszodákhoz szertornára, labdajátékokra alkalmas termek, tekepályák, szaunák is csatlakoznak. A komplex létesítmények maximális kihasználtságát magas fokú szervezéssel biztosítják. Az üzem dolgozói, az iskolák és a város lakói beütemezett • terv szerinti időpontban veszik birtokukba ezeket a szabad idős komplexumokat. A legérdekesebb szabad idős komplexummal Zwic- kauban találkoztunk. A fedett uszodát, a strandot park övezi szalonnasütőkkel, szabadtéri sakkal és futballpá- lyával. Van egy nagy térség, ahol különböző műsorokat mutatnak be, discót rendeznek, télen pedig korcsolyapályául szolgál. Nem maradnak el persze a termek sem. Azt hiszem, a családi életre nevelésnek fontos eszköze lehet egy ilyen komplexum, hiszen a család idős és fiatal tagjai együtt tudják tölteni a hét végét... — km — Szedik a cikóriát Megkezdődött a cikória szedése a Kisalföldön. A pótkávé alapanyagát hagyományosan termesztik ezen a vidéken. Az idén 1500 hektárt vetettek belőle. A termést a Győri Keksz- és Ostagyár jánossomorjai üzemében dolgozzák fel. Karácsonyig ott mintegy 7 ezer tonna aszal- ványt készítenek, amelynek nagyobb részét exportálják. Korszerűsítik a munkavédelmi szabályokat Az ember védelmében BESZÉLGETÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG TITKÁRÁVAL Magyarországon az utóbbi két évtizedben a munkakörülmények fejlődésével egyre jobban előtérbe került az egészség és a testi épség védelme, javult a munkavédelmi tevékenység, nőtt a dolgozók műszaki kultúrája. Mindezek nyomán csökkent az üzemi balesetek és a foglalkozási megbetegedések száma. Hiba volna mégis, ha nem vennénk észre némely mulasztásokat. Ezekről, valamint a munkavédelmi előírások rendszerének korszerűsítéséről kérdeztük Főcze Lajost, a SZOT Munkavédelmi Osztályának vezetőjét, az Országos Munkavédelmi Bizottság titkárát. — Milyen nálunk jelenleg a munkavédelmi helyzet? — A Minisztertanács a közelmúltban tárgyalta meg a SZOT elnökségének jelentését a munkavédelmi helyzet javítására hozott kormány- határozat végrehajtásának tapasztalatairól. Elnökségünk előterjesztéséből kitűnt, hogy az elmúlt évben két periódust lehetett megkülönböztetni; az első öt évben az üzemi balesetek — beleértve a halálos baleseteket is — és a foglalkozási megbetegedések száma csökkenő tendenciát mutatott; ez a csökkenés tavaly lelassult, az idén pedig megtorpant. A foglalkozási megbetegedések száma ugyan általában csökkent, ám változatlanul magas a bőrmegbetegedéseké, és nőnek a zajártalom okozta bántalmak, s a foglalkozási fertőzéseké. Elgondolkoztató, hogy az üzemi halálos balesetek 46 százalékát (!) a járművek, 42 százalékát pedig a személyek, illetve tárgyak zuhanása okozza. A balesetek súlyossága tavaly is tovább nőtt, s olyan szomorú statisztikát okozott, hogy — tizenhét év átlagában — évente csaknem 30 ezer ember válik üzemi baleset miatt Felmérés a munkaversenyről Terven felül adni A szocialista munkaverseny eredményeit és hiányosságait vizsgálta Pakson a járási pártbizottság mellett működő gazdaságpolitikai munkabizottság. Az egész járás helyzetét felmérték a munka- bizottság aktíváinak és a három nagyközségi pártbizottságnak a segítségével, ösz- szesen 49 termelőüzemben és hat egyéb helyen végeztek értékelő vizsgálatot. A tapasztalatokat megvitatta a bizottság, javaslatokat tett a mozgalom erősítése céljából. A brigádok versengése és az egyéni vállalások többsége egyaránt az üzemi tervek maradéktalan megvalósítását tűzte ki feladatának, kevés esetben történt vállalás a tervek túlteljesítésére. Ez nem helyes program, »még akkor sem, ha a terv nehezen teljesíthető. Valamilyen pluszt kell adni akár minőségben, akár a termelékenység javításában, olyan célt kitűzni, amiért valóban lehet és érdemes vetélkedni, nem a mindennapi kötelességteljesítést feltüntetni pluszmunkaként. Igaz, adódnak akadályok is a verseny jó kibontakozása előtt. A gazdaságpolitikai munkabizottság felmerése megállapítja: A brigádok az üzemi tervek ismeretében teszik meg vállalásaikat. Helyenként nehezíti a munkát az a tény, hogy egyes üzemeink — főként amelyeknek anyavállalata nem a járásban van — nem biztosítják az év elejére a részletes, éves termelési tervet. (Dunaföld- vári Kendergyár, paksi betonüzem, paksi téglagyár, költségvetési üzemek.) így nehezen ellenőrizhető, úgynevezett szinttartó vállalást tesznek-e a kollektívák. A mezőgazdasági szövetkezetekben javult a mozgalom színvonala, összességében, de sajnálatos — állapítja meg a bizottság —, hogy nyomatékos felhívásunk ellenére, egyes üzemeink csak jelképesen foglalkoznak a mozgalommal. Brigád van ugyan, de a munkája nem szervezett, a vele való törődés sok kívánnivalót hagy maga után a következő helyeken: kajdacsi, sárszentlőrinci, ger- jeni termelőszövetkezet, paksi Aranykalász Tsz, dunaföld- vári Aranykalász Tsz, paksi halászati tsz. Példás eredmények születtek a Paksi Állami Gazdaságban, a bölcskei Rákóczi Tsz-ben, a pálfai Egyetértés Tsz-ben, a duna- földvári Virágzó Tsz-ben. Ezekben a gazdaságokban a brigádélettel való törődés is gondos munka, nem hagyják magukra a versenyző kollektívákat és az értékelés nem formális papírmunka, hanem minden a versenyszellem erősítését, az érdekeltség megteremtését szolgálja. A mozgalomban bekövetkezett javulás jelentős részben az atomerőmű-építésnél kibontakozott versenynek tulajdonítható. Az idén összesen 80-nal nőtt a járásban a versenyben részt vevő brigádok száma, 718 fővel a brigádtagoké. Az atomerőmű építésénél 51 brigád alakult 587 taggal. Csaknem valamennyi kollektívára vonatkozik az a megállapítás, hogy a tanulással többet kell törődni. rokkantsági nyugdíjassá, járadékossá, illetve hozzátartozói ellátásra jogosulttá. — Ez tehát — vázlatosan a helyzet. És mi a megtorpanás, illetve a kedvezőtlen jelenség oka? — Az okok összetettek. Mert miiközben a hetvenes években szembetűnően javultak a dolgozók munka- körülményei, a termelő kapacitás növelését — nem követték mindenütt megfelelő munkavédelmi intézkedések. Ennek rendszerint nem elsősorban anyagi, hanem szemléleti okai vannak. Amint idesorolható az is, amikor a gazdasági vezető nem tekinti tevékenysége fontos részének a munkavédelmi tennivalókat. Nem ritka az olyan termelő egység, ahol a balesetek és egészségi ártalmak megelőzése leszűkül a rendkívül kis létszámú — egy-két főnyi — munkavédelmi apparátusra! Nagyjából ezek az előzmények vezettek odáig, hogy a Minisztertanács júniusi ülésén újabb határozatban foglalt állást a szükséges intézkedésekről. Ezek közé tartozik a munkavédelmi előírások rendszerének korszerűsítése is. — Ügy tudom, a jelenlegi munkavédelmi előírásokat tartalmazó Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabályok — ÁBEÓ — jó tíz éve léptek hatályba... — Pontosan 13 éve. Azóta a tudományos-technikai forradalom hatására a népgazdaság valamennyi ágában olyan dinamikus fejlődést értünk el, hogy ez már önmagában is indokolja a korszerűsítést: ugyanezt sürgeti a biztonságtechnika, a munka- egészségügy, a munkaélettan és munkalélektan, valamint az ergonómia legújabb tudományos eredményei gyakorlati alkalmazásának igénye is. Végül időszerűvé teszi a kérdést számos eddig szabályozatlan terület sorsa is. — Mire irányulnak a korszerűsítési törekvések? — A munkavédelmi szabályok rendszerének tartalmára és konstrukciójára. Az utóbbi a formai rendezést és rendszerezést célozza annak érdekében, hogy csökkentse a szabályozási rendszer bürokratikus vonásait, egyszerűbbé, áttekinthetőbbé tegye az előírások alkalmazását. Magyarán: megszüntesse a túlszabályozást, az átfedéseket, az ellentmondásokat. — És a tartalmi korszerűsítés? — Arra irányul, hogy a munkavédelmi szabályok reális rugalmas követelmény- rendszerré váljanak. Vegyék figyelembe a gazdasági-technikai realitásokat, s ezeket egyeztessék a dolgozó ember védelmével. Más megfogalmazásban : a munkavédelmi előírások a biztonság kérdésében nem tehetnek engedményeket, de irreális követelményeket sem támaszthatnak. A korszerűsítés célja továbbá, hogy helyt adjon a dolgozók javaslatainak, kezdeményezéseinek, s egyidejűleg növelje az egyszemélyi vezetők felelősségét és a dolgozók segítő, ellenőrző szerepét a munkavédelmi kérdésekben. Befejezésül el kell mondanom, hogy a munka- védelmi szabályozási rendszer korszerűsítése folyamat, nem egyik napról a másikra valósul meg. Addig is, amíg az új előírások hatályba nerfl lépnek, a jelenlegieket kell betartani. Eltérési engedélyt kérni lehet, de semmibevenni az érvényes munkavédelmi szabályokat azzal, hogy úgyis elavultak, már készülnek az újak — nem szabad! NYÍRI ÉVA Szakad-e a Hidramid? A Textilipari Kutató Intézet feladatai közé tartozik új gyártmányok, új típusú nyersanyagok kidolgozása és azok gyártástechnológiáinak megtervezése, valamint az iparban való bevezetése. A Hidramid márkanevet viselő új termék szakítószilárdságát vizsgálják
