Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-17 / 245. szám

1978. október 17. ^PÚJSÁG 3 ■ útzás lenne meghatáro­zó szerepet tulajdoní­tani az összegnek a kivitelben, a summa azonban tekintélyes: a számí­tástechnikai eszközök leg­nagyobb hazai előállítója idén körülbelül ötmillió dol­lár értékben ad el ilyen jel­legű termékeiből külföldön, a dollár elszámolású piacokon. Ezek az áruk a nemzetközi kereskedelemben az ún. „ke­mény” cikkek közé tartoznak, nagy irántuk a kereslet — igaz, az eladók versengése sem csekély —, ha a termelés kellő fejlesztéssel társul, ak­kor az értékesítés hosszú tá­von is sikerrel kecsegtet. Példánk találomra válasz­tott, ám amint cseppben a tenger, benne is tükröztethe- tő, fölfedezhető a nagy egészre érvényes jellemző. Nevezetesen az, hogy termé­keknek, gyártási ágaknak változó a sorsa, csillaguk ki­fényesedhet és halványulhat. A számítástechnikai eszkö­zöknél maradva: az évtized elején hazai elállításukat jó­akarattal sem ítélhettük je­lentősnek; 265 millió forintot ért 1971-ben a teljes termelés. Tavaly viszont már 4,2 mil- liárdot tett ki, s idén, az első félévben további 9,3 száza­lékkal emelkedett. Igaz, a kép teljessége kedvéért hoz­zá kell írnunk az előbbiek­hez, a dinamikus fejlődés nem vállalati mérlegelések, döntések — időbeni piac­ismeretek — következménye, hanem alapvetően a központi fejlesztési programé. Ami az eredményekből persze sem­mit sem von le, de — emlé­keztet. Arra, hogy a némely termékcsoportnál elért bél­és külföldi értékesítési sike­rek java a központi fejlesz­tési programokhoz kapcsoló­dik, s csak kisebb része a vállalatok saját elhatározá­saihoz. Sokféle kockázati elem húzódik meg egy-egy dön­tésben, ami termékre, ter­mékcsaládra mondja ki: van benne fantázia. Kevésbé köznapian: fejlesztés-, gyár­tásfeltételei adottak, vagy megteremthetők, az előállítás Ülést tartott tegnap a bonyhádi Városi Tanács. A testület megtárgyalta a vá­ros zöldség-gyümölcs ellátá­sának helyzetét, és leszögez­te hogy az elkövetkező idő­szak egyik fő feladata, a la­kossági áruellátás színvona­lának fokozása. Ez a jobb piaci felhozatal biztosításá­val, a szövetkezetek nagyobb kockázatvállalásával, a folya­Tegnap délelőtt Szekszár- don, a Rákóczi utcában két­csoportos óvodát adtak át. Dr. Bősz Endréné, a városi tanács vb-titkára bensőséges ünnepségen méltatta az óvo­dát építő vállalatok és in­tézmények segítőkész, oda­adó munkáját. Az óvadát ugyanis — megfelelő pénz­összeg hiányában — társa­dalmi összefogással építet­ték. Különösen jelentős mennyiségű munkát végzett a Tolna megyei Tervező Vál­lalat, a városgazdálkodási vállalat, a szakmunkásképző intézet, a Volán, a MEZŐ­GÉP és a Szakály testvérek Építőipari Ktsz. A helyisé­geket - díszítő függönyöket, tálasokat és egyéb iparművé­szeti tárgyakat a decsj Né­pi Iparművészeti Szövetkezet készítette. Az óvoda fejlesztésének tervében szerepel, hogy a de- csiek népi ihletésű gyermek­bútorokkal is ellátják majd az intézményt. A két csoport belépésével — hatvanas létszámot tekint­ve — 1205-re emelkedett a város óvodai helyeinek szá­ma. Bár a mostani tervidő­— a ráfordítások valamennyi összetevőjét nézve — gazda­ságos, az értékesítés hosszabb távon is elérhető. Mégis, ilyen elhatározásokra egyre gyakrabban kerül sor — hol jó érzékre valló piaci figye­lem, hol kényszerűség nyo­mán — a vállalatoknál. Az eladásók nehezebbé válása, az értékesítés nagy hullám­zása hangsúlyozottabbá tette azt a korábbi intelmet, hogy a vállalatok a szükségesnél kisebb figyelmet fordítanak a fejlesztésre, a piaci tapaszta­latok elemzésére, a vásárlói igények változásainak gyors követésére. Igaz, vannak kedvderítő példák, esetek. Néhány esztendeje csupán irányítók, fejlesztők, keres­kedők maroknyi csoportja hitt abban, hogy a hazai ipar szállítója lehet olyan világ­hírű cégeknek, amelyek a tenger alatti olajkutatás és -kitermelés élvonalát alkot­ják. Ma valóság az akkori sejtés, a különleges — a rendkívüli igénybevételnek megfelelő — tömlők értékesí­tése biztonságos deviza- forrásként szerepel a külke­reskedelmi árulistán. Folytathatjuk a csupán utalásnyi példák sorolását a fényforrásokkal, az acélradi- ál gumiabroncsokkal, a hű­tőszekrényekkel — ez utób­biak kivitele 1971 és 1977 kö­zött több mint a háromszo­rosára növekedett-, vagy az­zal, hogyha nem is az első pillanatban, de még időben figyeltek fel az érintettek a lakástextíliák forgalmának gyors és tartós bővülésére. Egyebek mellett arra, hogy mind nagyobb szerephez jut a plüss a bútorkészítésnéL, a lakásdíszítésnél. Ha már a bútort említettük: itt bizony a jóslatoknál rekedt meg néhány elhatározás, miben lesz fantázia, milyen termé­ket készítsenek, mert az érintettek nem húztak éles határvonalat a vélekedések és a megalapozott — de koc­matos áruutánpótlással, az ellátásban részt vevők szá­mának növelésével megold­ható. A városi tanács ezután megvizsgálta, mi történt az elmúlt két évben az ifjúsági törvény végrehajtása érde­kében. Megállapította, hogy ezen a téren újabb eredmé­nyek születtek: javult az óvodai ellátás, a megépülő szakban 357-tel növekedett az óvodák befogadóképessé­ge, mégis zsúfoltak a meglé­vők, és sajnos még mindig több jogos felvételi igényt kell elutasítani a férőhelyek elégtelen száma miatt. Az óvoda ünnepélyes át­adása megtörtént, de a gye­rekek mégsem vehetik addig kázatokat persze akkor is tartalmazó — remények közé. Elgondolkoztatónak tart­juk — s ha élesebben világí­tunk oda, akkor a tapasz­talatok mellett tetemes káro­kat is fölfedezhetünk —, hogy hosszú éveken át az egyetlen hivatásszerűen pia­cot — várható keresletet, ter­melési — termékholnapot kutató hazai intézet határo­kon túl keresett és kapott munkát; nem volt elegendő honi megbízása. Ma ugyan már teljes egészében a bel­földi megrendelések teljesí­téséért dolgoznak, de aligha szükséges részletezni, mi minden veszhetett, veszett el addig, amíg a kívánatos álla­pot kialakult. Némi betekintést nyújt az előbbi hivatkozás annak a szemléletmódnak gyakorla­tába, amelynek következmé­nye a termelés és az értéke­sítés — érthetőség — elkülö­nítése volt. A gyártó úgy vé­lekedett, neki á dolga a ter­melés, minden további stá­cióhoz semmi köze, az a ke­reskedők ;. ügye, adják el azt, ami van. Mivel e magatartást egyre kézzelfoghatóbban utasította el a piac — mind a termelői —, mind a lakossági felhasználásban — ha lassan is, de megkezdődött a válto­zás. oltak akik gyorsan lép­tek; ma előbbre tarta­nak jóval az átlagos­nál. Araszolt vala­mennyit a középmezőny, s még mindig tekintélyes a vá­rakozók, tépelődők, fontolga­tók csoportja. A termék ösz- szefoglalója — tárgyi jelentése — a termelői magatartásnak." Ha némi könnyedséggel fo­galmazva is, részletes beis­merő vallomás az áru — an­nak használati értéke, mű­száki korszerűsége, ára, stb. — mert cáfolhatatlanul bi­zonyítja, kikben volt, s kik­ben hiányzott a holnaphoz elengedhetetlen, szárnyaló, de mégis a realitásokhoz kö­tött fantázia. új 24 tantermes iskola az ál­talános iskolai oktatás terén jobb tárgyi feltételeket biz­tosít, kedvezően alakultak a munkás fiatalok élet- és munkakörülményei; rendsze­resebbé vált a fiatalok rész­vétele az őket érintő kérdé­sek megvitatásában is. Végül a városi tanács a városban élő munkás lakos­ság életkörülményeinek ala­kulását tárgyalta meg. birtokukba, amíg a központi fűtés nem működik. Hogy az is meglegyen, ahhoz a buda­pesti „Prométheusz” tüzelés- technikai vállalat munkája is kell. Most őket várják leg­jobban a gyerekek, akik egyébként szép műsorral kö­szöntötték az építőket. czakó A több mint 200 éve művelt mecseki fekete kőszénből nap­jainkig 200 millió tonnát meghaladó mennyiséget ter­meltek ki. A Mecsek hegység­ben az úgynevezett földtani kőszénkészletek pedig olyan mennyiséget reprezentálnak, amelyek termelésbe vonásá­val a ma dolgozók fiai, sőt unokái is biztos megélhetést találnak. Nem túlzás ma azt állítani, hogy a mecseki szénbányá­szat előtt új perspektívák rajzolódnak ki. A jelenlegi helyzetet megelőzően, mint­egy fél évtizeden keresztül a hazai ásványi nyersanyagfor­rások szerepének illetve je­lentőségének leértékelését ta­pasztaltuk, és szenvedtük an­nak káros következményeit a rendkívül fontos feketekő­szén-bányászat területén is. Mindez alapvetően az akkori olcsó nyersanyagimportból és annak korlátlan bővítési le­hetőségeinek feltételezéséből táplálkozott. Konkrét intéz­kedések ugyan csak a gazda­ságtalan barnaszénbányák be­zárására és az ottani munka­erő átirányítására, valamint a szakemberképzés korlátozá­sára történtek; az eredő ha-' tás azonban e területeken messze túlterjedt: — a földtani kutatás valu- mene legfontosabb ásványi nyersanyagaink területén je­lentősen csökkent; — a bányászati ágazatok perspektívátlansága munka- erő-elvárdorláshoz vezetett, az utánpótlás elakadt és az oktatásban még szerényen megállapított keretek érdem­leges kitöltése is nehézségek­be ütközött; — az érdektelenség jelen­tősen fékezte a kezdeményező erőt és a fejlesztési koncep­ciók kibontakozását. A nyugati világban bekö­vetkezett energiaválság és annak hazánkat is érintő ha­tásai, valamint saját fejlődé­sünk felgyorsult üteme és a velejáró nagyarányú energia- és nyersanyagigény-növeke­dés kielégítésének nehézségei gazdaságilag ismét indokolt­tá tették a hazai erőforrások szélesebb körű megismerését és fokozottabb kiaknázását. A párt és kormány — jelentősé­gének megfelelően — foglal­kozott a földtani kutatás és a hazai nyersanyagforrások fo­kozottabb igénybevétele fel­tételeinek biztosításával. A földtani kutatás támogatásán kívül egész sor döntés szüle­tett új hazai nyersanyagter­melési kapacitások létrehozá­sára (Márkushegy, Nagy egy­háza stb.). A Minisztertanács határozatot hozott a szénbá­nyászat helyzetének javításá­ra és munkaerő-ellátásának távlati biztosítására. A foko­zott figyelem és támogatás nagymértékben szól a mecse­ki feketekőszén-medencének is. A bányászlakás-építési ak­cióból a Mecsek jelentőségé­nek megfelelően részesül. Meggyorsultak a beruházá­sok, rekonstrukciók, amik bizonyítják, hogy a célkitű­zések megvalósítása megin­dult. Az elmúlt években kez­dődött földtani kutatások is már az idézett határozatok, állásfoglalások szellemében folynak. Körvonalazódott a Mecsek feladataiban az is, hogy a jö­vőben a kokszszén termelé­sét kell elsősorban fokozni. A Dunai Vasmű ugyanis az ed­digiektől nagyobb mértékben kíván a hazai kokszszénbázis- ra támaszkodni. A Mecseki Szénbányák, tu­datosan készülve a jövőre, 1975-ben elkészítette a Máza Dél-Váralja Dél területek ku­tatási programját. A kutatás­ra számításba vett terület Mázaszászvár, Nagymányok, Váralja, Mecseknádasd, Hidas és Kisújbánya községek hatá­rát érinti Baranya és Tolna megye találkozásánál. A fia­talkori üledékekkel takart te­rületen, már az 1920-as évek­ben alaposan gyanítható volt az alsó Jura korú feketekő­széntartó rétegek jelenléte. Az akkori technikával a viszony­lag bonyolult földtani felépí­tésű területen csupán odáig jutottak, hogy a terület „pro­duktív”. A kutatások második sza­kasza 1952-től kezdődött. Is­meretes, hogy ebben az idő­ben döntően teljesszelvényű fúrásos kutatás folyt, mely­nek adatszolgáltatásai rend­kívül bizonytalanok. Szeren­csésnek tekinthetjük, hogy er­re az időszakra esik a geofi­zikai fúrólyuk-szelvényezések bevezetése, amelyek jelentő­sen emelték az adatszolgálta­tás értékét. A harmadik kutatási idő­szak az 1960-as évek elején folyt, amikor a fúrások mag­vétellel mélyültek és teljes geofizikai szelvényezéssel let­tek kiegészítve. Az ekkor mé­lyített fúrások alapján már a szerkezeti felépítésre is lehe­tett következtetni. így meg­állapítható volt, hogy a Máza Dél-i terület kőszéntelepes csoportja sok rokon vonást mutat a komlói területtel. A kialakítható szerkezeti kép ugyancsak hasonlóan értékel­hető a komlóival. A gyűrt és tört szerkezetek egyaránt elő­fordulnak. A vázolt földtani kép, valamint a már ismerte­tett kormányszintű határoza­tok hatására a Mecseki Szén­bányák olyan javaslatot ké­szített, amelyben a terület további kutatását szorgalmaz­ta. A Központi Földtani Hiva­tal és a Magyar Szénbányá­szati Tröszt elfogadta a to- vábbkutatásra összeállított tervet és 1976-ban megkez­dődött a fúrásos kutatás. Mivel az előzetes értékelések alapján is jelentős kőszénte­rületről van szó, a kutatás még az elkövetkezendő évek­ben is folyamatos lesz. A nagy távolságokra és a feltételezett medenceszélekre telepített és már lemélyített fúrásokból megállapítható, hogy a föld­tani megfontolások alapján összeállított kép máris ked­vezőbb, mint tervösszeállítá­sunkban feltételeztük. Bányatervezés szempontjá­ból elsősorban az érdemel említést, hogy a széntelepe­ket tartalmazó rétegcsoport felszínhez közelebb, tehát kedvezőbben helyezkedik el a feltételezettnél. Az észlelt kő­széntelepek száma és vastag­sága is többet mutat a ha­gyományos mecseki terüle­teknél. A minőség — bár az eredmények nagy szórást mu­tatnak — kedvezőbbnek ítél­hető a ma termelésben lévő területeknél. A teljes földtani kép kiala­kításáig még számos felada­tot kell megoldani, de annyi a részeredményekből is meg­állapítható, hogy jelentős kő­szénterület megismerésének vagyunk részesei. Megállapít­hatjuk azt is, hogy szénkész­leteit tekintve minden me­cseki terület elé sorolandó. A kutatás kedvező eredmé­nyein túl ugyancsak figye­lembe veendő szempont, hogy a mecseki szénbányászat je­lenleg működő területei be­zsúfoltak. Vonatkozik ez a munkaerővonzási körre is. A körülményeket ismerők előtt nem szükséges bizonyítani, hogy e helyzetből kibontako­zást csak a földrajzi terjesz­kedés hozhat. A majdani fel­újuló Észak Mecsek-i korsze­rű bányászkodás munkaerő szempontjából kibővítheti munkaerővonzási körét Tol­na megye jelentős részére, ami a jelenlegi munkaerő­ellátottságban döntő szem­pont. A mecseki szénbányá­szat fejlesztési tervein sokan dolgoznak. Hogy a valóság­ban a tervek testet öltsenek, el kell érni, hogy megfelelő szakemberek álljanak rendel­kezésre, valamint a megkez­dett gépesítéskorszerűsítés tö­retlenül folytatódjon. A jelenleginél korszerűbb hazai kokszszéntermelés na­gyobb részt yállothat majd a magyar nehézipar tovább­fejlesztéséből. Mindezek együttesen lehetővé tennék, hogy a 200 éves mecseki szénbányászat magas szintű tevékenységet folytasson a népgazdaságitag rendkívül értékes ásványvagyon-elöfor- dulás kiaknázása érdekében. MAJOR GÉZA okleveles geológusmérnök osztályvezető-helyettes A gyerekek virággal kedveskednek az építővállala­tok képviselőinek VERESS TAMÁS T anacsiiles Bony hadon Hatvannal több gyerek járhat óvodába Tolna és Baranya megye llj perspektívák a mecseki szénbányászat előtt Kutatás kedvező eredményekké# A Máza 20. sz. fúrópont. Itt eddig több mint 800 méter mélységig kutatták meg a széntelepekben gazdag rétegeket. Fotó: THÉSZ SÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents