Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-14 / 243. szám
2 KÉPÚJSÁG 1978. október 14. Közlemény a Magyar Központi Bizottságának Szocialista Munkáspárt 1978. október 12-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) és kormányküldöttségünk részvétele az etióp forradalom negyedik évfordulójának ünnepségein. 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt a Központi Bizottság legutóbbi ülése óta is széles körű nemzetközi tevékenységet fejtett ki. A Központi Bizottság képviselői megbeszéléseket folytattak az amerikai, az angol, az argentin, a bolgár, a csehszlovák, a dán, a finn, a francia, a guyanai, az iraki, az izraeli, a jordániai, a kongói, a kubai, az olasz, az osztrák, a panamai, a portugál, a szenegáli, a szír, az új-zélandi és a vietnami testvérpártok vezetőivel, képviselőivel. Az MSZMP küldöttségei részt vettek az ausztrál, a ciprusi, a finn, a görög, az indiai, a jugoszláv, a spanyol, a Sri Lanka-i és a svájci kommunista párt kongresszusán. A találkozások jól szolgálták a véleménycserét a nemzetközi helyzet, a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Hozzájárultak a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséhez és a testvérpártok összefogásának erősítéséhez. Pártunk képviselői tárgyalásokat folytattak a Német Szociáldemokrata Párt, a Chilei Szocialista Párt, a Japán Szocialista Párt és a Belga Szocialista Párt hazánkba érkezett küldöttségeivel, részt vettek a Jamaicai Népi Nemzeti Párt és az Angol Munkáspárt kongresszusán. A megbeszélések elősegítették egymás helyzetének és álláspontjának kölcsönös, alaposabb megismerését, az együttműködés további lehetőségeinek feltárását a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, az egyetemes emberi haladásért folytatott tevékenységben. 6. Hazánk külpolitikai céljait, az enyhülés és a társadalmi haladás ügyét az elmúlt időszakban is jól szolgálta a Hazafias Népfront, a békemozgalom, a magyar szakszervezetek, a kommunista ifjúsági szövetség és más társadalmi, tömegszervezetek és mozgalmak széles körű, aktív nemzetközi tevékenysége. Jelentős esemény volt a havannai világifjúsági találkozó, amely előmozdította a társadalmi haladás, a béke, a népek közötti barátság ügyét és az imperializmus elleni harcot. A találkozón a magyar fiatalok küldöttsége méltóképpen képviselte ifjúságunk, népünk törekvéseit. o A Központi Bizottság áttekintette az építő- és építőanyagipar helyzetét, meghatározta továbbfejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy az építőipar munkájáról szóló 1964. évi határozata elérte célját, az iparág fejlődése meggyorsult. Nagy teljesítményekre képes építő- és építőanyagipar jött- létre, amely növekvő arányban járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, a nemzeti vagyon gyarapításához. 1. Az építőipar termelése 1960 óta megháromszorozódott. Az utóbbi években a termelés növekedése a munka termelékenységének emelkedéséből származott. Ipari és mezőgazdasági üzemek százai épültek fel, illetve bővültek új egységekkel. Köztük olyan jelentős létesítmények, mint a Gagarin Hőerőmű, az Ajkai Timföldgyár, a Péti Műtrágyagyár, a Hejőcsabai Cementgyár, a Dunaújvárosi Hullámpapírgyár, a Gyulai Húskombinát, a Zalaegerszegi Hűtőház. Felújult és bővült az ország úthálózata, megkezdődött az autópályák építése. A már kiépült metróvonalak lényegesen javították Budapest tömegközlekedését. Az építőipar eredményeiről tanúskodik a 15 éves lakás- építési terv túlteljesítése, az egészségügyi, oktatási, kulturális és sportintézmények bővülő hálózata és sok más, a lakosság életkörülményeit javító létesítmény. A nagy arányú építkezés nyomán városaink fejlődtek, nagy részük korszerű városközponttal és lakótelepekkel gazdagodott. Több új szocialista város született. Sokat változott a községek arculata is hazánkban. Lényegesen előrehaladt az építés iparosítása, emelkedett műszaki színvonala. Szélesebb körben alkalmazzák a korszerű építési módokat és technológiákat. Az építőipari gépek teljesítménye négyszeresére nőtt. Tíz házgyár létesült, amelyek összkapacitása évi 30 ezer lakás felépítését teszi lehetővé. Megkezdődött a könnyűszerkezetes építési program végrehajtása. Építőanyagipari üzemek rekonstrukciója és új üzemek létesítése lehetővé tette a népgazdaság és a lakosság igényeinek jobb kielégítését. Az építő- és építőanyagipar fejlődésével egyidejűleg javultak az ágazat dolgozóinak élet- és munkakörülményei, növekedett a szakmai hozzáértésük, politikai és általános műveltségük. A Központi Bizottság elismeréssel állapította meg, hogy az építőipar jelentősen hozzájárult társadalmi, gazdasági és településfejlesztési céljaink megvalósításához. Az eredmények fő forrása az építő- és az építőanyagipar dolgozóinak áldozatkész munkája. Ezen belül kiemelkedő a dolgozóknak mintegy a felét kitevő törzsgárda, valamint a szocialista brigádok helytállása, példamutatása. A Központi Bizottság az építő- és építőanyagipar nagy eredményeinek elismerése mellett rámutatott arra is, hogy objektív és szubjektív okok miatt az ágazat fejlődése nem volt egyenletes, és elmaradt az igények növekedésétől. A feladatok teljesítését ma is nehezítik az építőipar belső aránytalanságai. Elmaradás főleg a szak- és szerelőipari, a iközművesítési, a mélyépítési és az épületfenntartási tevékenységben mutatkozik. Az építőipari gépek sokfélesége miatt nehéz íjz alkatrészellátás. A munka szervezettsége nem igazodik kellően az építés iparosodásának követelményeihez; nem megfelelő a gépek és a munkaidő kihasználása, még sok a jogos minőségi kifogás. A feladatok tervszerű teljesítését, a beruházások programszerű megvalósítását hátráltatja, hogy sokszor nem megfelelő a beruházások előkészítése, az. építésben résztvevő vállalatok együttműködése. A rendelkezésre álló építőipari kapacitáshoz képest még mindig sok a megkezdett beruházás. Az indokoltnál hosszabb a kivitelezési idő, gyakran túllépik ,az előirányzótt költségeket. A lakásépítés tervszerűségét, folyamatosságát nehezíti a hiányos ‘területelőkészítés. A lakosságnak sok gondot okoz, hogy a lakásépítés ütemével nem tart lépést az iskolák, az egészségügyi és a szolgáltató létesítmények megépítése. 2. A Központi Bizottság megállapította: a XI. kongresszus határoztaiban, a párt programnyilatkozatában kitűzött célok megkövetelik az építőipar teljesítő- képességének jelentős növelését, az irányítás, a szervezettség színvonalának emelését. Az építő és az építőanyagiparnak az eddiginél tervszerűbben, hatékonyabban, jobb minőségben kell kielégítenie a gazdaság fejlesztését és az élet- körülmények javítását szolgáló építési igényeket. Az építőipar erőforrásait mindenekelőtt az állami nagyberuházások, az export- árualapok bővítését szolgáló beruházások meggyorsítására, a lakások és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények felépítésére kell összpontosítani. Ezzel egy időben nagyobb figyelmet kell fordítani az épületfenntartási, felújítási munkák meggyorsításához szükséges feltételek biztosítására. Folytatni kell az építés iparosítását. Hazai adottságaink és a szocialista nemzetközi munkamegosztás lehetőségeinek jobb kihasználásával javítani szükséges az építő- és építőanyagipar technikai felszereltségét, műszaki színvonalát, anyag- és alkatrészellátását. Ösztönözni kell a korszerű építési módok gyorsabb és nagyobb arányú elterjedését. Alapvető követelmény a vezetés, az üzem- és munkaszervezés színvonalának emelése, a rendelkezésre álló eszközök és munkaerő ésszerűbb felhasználása. Az építőipar termelésének a növekedése a jövőben is a munka termelékenységének emelkedéséből származzék. Halaszthatatlan teendő a munkaerő-gazdálkodás javítása, a tervszerű foglalkoztatás biztosítása. A szakmai képzés és továbbképzés, a közép- és felsőfokú szakoktatás igazodjék mégin- kább a gyakorlati követelményekhez. Az anyagi és erkölcsi elismerés az eddigieknél jobban fejezze ki az elvégzett munka minőségét, a kimelkedő teljesítményt. Szélesebb kör- ben kell alkalmazni a teljesítménybérezés olyan formáit, amelyek a szervezettebb, a jobb minőségű és a hatékonyabb munkára ösztönöznek. Lényegesen javítani kell a munkafegyelmet, a munkaidő kihasználását. A gazdasági és műszaki tervezésben, a kivitelezésben egyaránt szigorúan érvényesíteni kell a takarékosságot. Az építőanyagipar fő feladata, hogy az építőipar és a lakosság igényeit egyenletesebben, javuló színvonalon elégítse ki. Hasznosítsa jobban a hazai nyersanyagva- gyont, bővítse az építőanyagok kínálátát, növelje a gazdaságos exportot. Fejleszteni kell az építési ágazat ipari hátterét. A kohászait, a gép- és a vegyipar, a fa- és a textilipar gondoskodjék az ehhez szükséges kapacitásokról. Az ipar, a kereskedelem és a szállítás magasabb színvonalon elégítse ki az építőipar szükségleteit. Tovább kell javítani az építő- és építőanyagipar dolgozóinak élet- és munkakörülményeit, szociális, kulturális ellátását. A változó munkahelyből, a családtól való távollétből eredő hátrányok ellensúlyozására intézkedések szükségeseik. Folytatni kell a munkásszállók építését és a meglévők korszerűsítését. 3. Az építési igények és az építőipar kapacitása közötti jobb összhang megteremtése megköveteli a központi tervező- és irányítómunka színvonalának emelését. A nép- gazdasági terv jobban alapozza meg az építőiparnak a többi ágazattal arányos, ösz- szehangolt, a szükségletekhez igazodó fejlesztését. A gazdasági szabályozó rendszer segítse elő, hogy az építőipar fejlődése és munkája szorosabban kapcsolódjék a népgazdasági tervben előirányzott feladatokhoz; számoljon az építési ágazat sajátosságaival. Nagy figyelmet kell fordítani a beruházási folyamat szervezettségének javítására, a beruházók, a tervezők és a kivitelezők kölcsönös érdekeltségének fejlesztésére, együttműködésünk erősítésére, a szerződések fegyelmezett teljesítésére. A beruházó, a tervező és a kivitelező közösen alakítsa ki a megvalósítási programját. Érdekeltségük és felelősségük szorosan kapcsolódjék az elfogadott program végrehajtásához. Az építő- és építőanyagipar előtt álló feladatok magasabb követelményeket támasztanak az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium irányító munkájával szemben is. A minisztérium fordítson megkülönböztetett figyelmet a műszaki-technikai fejlődés meggyorsításának elősegítésére, az állami, a szövetkezeti, a házilagos építőszervezetek arányos fejlesztésére. Ösztönözze és támogassa a vállalatok kezdeményezéseit. A minisztérium erősítse kapcsolatait az egyes építőipari szervezeteket irányító, felügyelő főhatóságokkal és a tanácsokkal. Az építőipar országos vállalatai összpontosítsák tevékenységüket a népgazdaság legfontosabb beruházásainak megvalósítására. A területi állami építőipari vállalatok készüljenek fel növekvő és több irányú feladataik ellátására, fejlesszék az ehhez szükséges szerelő, szakipari és egyéb kapacitásaikat. A mező- gazdasági építkezések jelentős részét ezután is a mező- gazdasági üzemek építőszervezetei végezzék. Az építőipari szövetkezetek, a tanácsok irányítása alatt működő vállalatok továbbra is elsősorban a lakosság építési igényeit elégítsék ki. Az építő- és építőanyagipari vállalatok az eddigieknél szélesebb körben alkalmazzák a korszerű irányítási és vállalatszervezési módszereket. A szakosítás előnyeinek kihasználása érdekében erősítsék és fejlesszék tovább a vállalat- közi együttműködést. 4. A tudományos kutatás jobban kapcsolódjék az építőipar igényeihez, feladataihoz. Az ágazati kutatómunka a rendelkezésre álló kapacitások ésszerűbb, koncentráltabb fel- használásával segítse a korszerű gyártási eljárások megalapozását. A kutatóintézetek aktívabban vegyenek részt tudományos eredményeik gyakorlati bevezetésében; fordítsanak figyelmet a külföldi kutatási eredmények átvételére, alkalmazására, továbbfejlesztésére. A műszaki tervezés fontos feladata: az új technológiák, az anyaggal és energiával takarékoskodó építészeti megoldások, a tipizált és szabványosított elemek széles körű alkalmazása, az anyagi lehetőségeinkkel arányban álló, rendeltetésüknek jól megfelelő létesítmények tervezése. A műszaki tervezők, az építőművészek mindezt figyelembe véve törekedjenek esztétikus, változatos, a környezettel összhangban álló építészeti megoldásokra. o A Központi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a lakásépítés és -gazdálkodás 1990-ig szóló tervének irányelveit. Megállapította, hogy a lakáshelyzetben fordulatot eredményezett az 1961—1975. közötti 15 éves lakásépítési terv sikeres befejezése, 1 millió 50 ezer új lakás felépítése. Ebben az időszakban az ország lakosságának egyharmada, több mint egymillió család költözött új lakásba. A lakásépítés az utóbbi években is lendületesen folytatódott: az idei várható teljesítéssel együtt az V. ötéves terv első három évében több mint 270 ezer lakás épül fel. A lakásviszonyok további javítása a jövőben is fontos feladat. Arra kell törekedni, hogy az állam és a lakosság együttes erőfeszítésével 1990-ig a lakásigények nagy része fokozatosan kielégíthető legyen. Az új lakások építéséyel egyidejűleg meg kell gyorsítani a régi lakások felújítását és korszerűsítését; javítani kell a lakásgazdálkodást. 1. A második 15 éves lakásépítési terv 1976—1990 között 1 millió 200 ezer új lakás felépítését irányozza elő. A népgazdaság teherbíróképességével összhangban kell növelni a lakások átlagos alapterületét, és javítani kell felszereltségüket, minőségüket. A sokrétű és változó igények kielégítése végett növelni szükséges mind a nagy családok elhelyezésére, a többgenerációs együttélésre alkalmas, többszobás lakások, mind a gyermektelen házaspárok és az egyedülállók részére megfelelő kisebb lakások arányát. Folytatni kell a nyugdíjasházak építését is. Az új lakások nagyobb része koncentráltan, korszerű kivitelezésben és mintegy 50 —60 százaléka többszintes épületekben létesüljön. A nagyvárosok és általában a városok lakáshelyzetét gyorsabb ütemben kell javítani. Az új lakásoknak mintegy kétharmada a városokban, ezen belül Budapesten 300 ezer lakás épüljön fel. A városi lakások növekvő hányadát városrész nagyságú negyedekben kell felépíteni. Az oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és más szolgáltató létesítmények az új lakásokkal egyidőben készüljenek el. A községekben a jövőben is zömében egyedi családi házak épülnek, de elő kell segíteni a beépíthető területek ésszerűbb hasznosítását, a telepszerű, több lakásos családi házak számának növelését. 2. A lakások fenntartása, felújítása, korszerűsítése az eddiginél több figyelmet, tervszerűbb munkát igénylő fontos feladat. Gyorsítani kell az elmaradt és az esedékes felújításokat. A folyamatos karbantartással egyidejűleg — 1990-ig — 100—120 ezer komfort nélküli, állami tulajdonban lévő lakásból mintegy 50—60 ezer jól felszerelt, nagyobb alap- területű lakást kell létrehozni, 70—80 ezer félkomfortos lakást pedig komfortossá kell átalakítani. Elő kell segíteni, hogy a lakosság a saját munkájával is fokozottan vegyen részt a lakások karbantartásában. 3. A lakásépítés és -fenntartás olyan társadalmi feladat, amelynek anyagi terheit az állam és a lakosság a jövőben is közösen viseli. A teherviselés arányait gazdasági lehetőségeinkkel, életszínvonal-politikai céljainkkal összhangban kell megállapítani. A lakásigények kielégítésében a továbbiakban is többféle formát kell alkalmazni. Ezek ösztönöznek a lakosság, a vállalatok, szövetkezetek és intézmények erőforrásainak fokozottabb bevonására: segítsék elő a lakásépítési terv biztonságos teljesítését. Az állami bérlakások száma fokozatosan emelkedjék. A VI. és a VII. ötéves terv éveiben — a jelenlegi 23 százalékkal szemben a felépülő új lakásoknak mintegy 30 százaléka állami bérlakás legyen. A személyi tulajdonú lakások építésének formái a jövőben is a lakosság igényeinek differenciált kielégítését szolgálják. Jobban ki kell használni a szövetkezésben lévő előnyöket. Növelni kell a lakásépítő, szövetkezetek szerepét a személyi tulajdonú többszintes lakóházak és a családi hazak építésében. A magánlakás-építést megfelelő hitelekkel, előkészített területek biztosításával, a hatósági eljárások egyszerűsítésével, a típustervek választékának bővítésével, építőgépek kölcsönzésével továbbra is segíteni kell. Növekvő mértékben kell támaszkodni a lakosság azon készségére, hogy saját eszközeivel és munkájával is hozzájáruljon a lakásépítéshez. A lakásigények gyorsabb és differenciáltabb kielégítése érdekében a lakáscsere legyen intézményes, és váljék a lakásgazdálkodás szerves részévé. A tanácsok az új állami lakások egy részét közvetlenül használják fel a lakáscserék ösztönzésére. A lakásépítésben és -gazdálkodásban a jövőben is biztosítani kell. hogy a több- gyermekes családok, a fiatal házasok és az ipari munkások az átlagosnál gyorsabban jussanak lakáshoz. 4. Az előirányzott lakásépítés, felújítás és korszerűsítés járuljon hozzá település- fejlesztési céljaink eléréséhez, mérsékelje az alapellátásban meglévő különbségeket a települések között. Az V. ötéves terv lakásépítési és -gazdálkodási céljainak megvalósítása eredményesen folyik. A következő évtized lakásépítési és lakásgazdálkodási feladatait az ötéves népgazdasági tervekben kell konkrétan előirányozni. Az építő- és az építő- anyagipar, a lakásépítés eredményeihez nagy mértékben hozzájárultak a párt- szervezetek, a tömegszervezetek, társadalmi mozgalmak. A feladatok sikeres teljesítése érdekében tovább kell erősíteni a párt gazdaságirányító, politikai szervező és ellenőrző munkáját. Az építő- és az építőanyagiparban dolgozó pártszervezetek támogassák a vállalatok gazdasági vezetését a tervszerűbb, hatékonyabb munka feltételeinek megteremtésében, mozgósítsák a párttagságot és az egész kollektívát a határozatokban foglalt feladatok megvalósítására. A vállalatok vezetői jobban támaszkodjanak az üzemi demokrácia intézményeire, igényeljék és hasznosítsák a dolgozók észrevételeit, javaslatait. A szakszervezetek a termelést segítő tevékenységükkel, a munkaverseny-moz- galom felkarolásával, érdek- védelmi és nevelési feladataik jó ellátásával járuljanak hozzá az ágazat dolgozóinak eredményes munkájához. A Kommunista Ifjúsági Szövetség fokozza felvilágosító és szervező tevékenységét, befolyását az építő- és fepítőanyagiparban dolgozó fiatalok körében. Segítse a fiatalok beilleszkedését a munkába. Mozgósítsa tagságát, az ifjúmunkásokat a vállalati tervek határidőre és jó minőségben való teljesítésére. A sajtó, a rádió és a televízió segítse elő a tervek megvalósítását, az eredményeket és a gondokat reálisan ismertesse, a közvélemény formálásával járuljon hozzá az építő- és építőanyagipar' dolgozóinak megérdemelt, nagyobb társadalmi megbecsüléséhez. A Központi Bizottság felhívja a ikommunistákat, a társadalmi, az állami, gazdasági vezetőket, az építőipar és építőanyagipar dolgozóit, munkásosztályunkat, népünket, segítsék elő az ország gazdasági fejlődését, a dolgozók életkörülményeinek további javulását biztosító építési feladatok sikeres megoldását. o A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a magyar munkásosztály marxista—leninista forradalmi élcsapatának, a Kommunisták Magyarországi Pártjának 60 évvel ezelőtt történt megalakulásáról, a dolgozó magyar nép történetének e kiemelkedő eseményéről novemberben ünnepi ülésen emlékezik meg. (MTI)
