Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-12 / 215. szám

1978. szeptember 12. “rÍÉPÚJSÁG 3 Mőcsény Nyolcszáz vagon Lehet-e a politikát tervezni ? ÁGAZATI POLITIKÁK A mőcsényi Völgység Né­pe Termelőszövetkezet ked­vezőtlen termőhelyi adottsá­gokkal rendelkezik, jelentős az erózió, területe tagolt, a meredek lejtőkön nehéz a gépeknek mozogni, dolgozni. Ez a tény is amellett szól, hogy az állattenyésztést —, melynek jó hagyományai vannak — fejlesszék erőtel­jesebben. A szövetkezetben ezerhatszáz szarvasmarhát tartanak. 1974 óta a magyar tarkát keresztezik Holstein- frízzel. Az első generáció jó tejelési eredményeket ho­zott. Az idén az első nyolc hónap — hatszáznyolcvan tehén átlagában, több mint háromezerhatszáz liter a ki­fejt tej. Több mint hetven hazai és külföldi cég mutatja be kíná­latát, újdonságait a Hoventa nemzetközi kereskedelem­technikai és vendéglátóipari kiállításon, amelyet kétéves szünet után ismét az őszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron, azzal egyidőben, szeptember 22—október 1-e között ren­deznek meg. A Hoventa a BNV-hez ha­sonlóan szakosított, nyolc A következő időszakban a takarmányozás gerincét a szilázs jelenti. Ennek beta­karítását egy hete kezdték meg a közös gazdaságban. Kezdéskor elég magas volt a silókukorica nedvességtar­talma, ezért azokra a tele­pekre hordták, ahol növen­dékmarhák, illetve juhok vannak, hiszen a tejterme­léshez fontos, hogy a szilázs szárazanyag-tartalma ma­gas legyen, csak így várha­tó a tehenektől megfelelő produktum. így a mórágyi és a bátaapáti telepen már lezárták a silókat, befejez­ték a szükséges mennyiségű silókukorica betárolását. Az állattenyésztés számá­ra mintegy nyolcszáz vagon árucsoportban mutatja be a hazai és a külföldi kiállítók termékeit. Valamennyi áru­csoportban — függetlenül a gyártó cégtől — az egyes gé­peket, berendezéseket műkö­désre kész technológiai folya­matokban, komplett egysé­gekben mutatják be. A kiállításon ezúttal a kis­méretű üzletek korszerűsíté­sét szolgáló berendezések ke­szilázs kukoricát kell lesilózni. Ed­dig kétszázötven vagonnyit hordtak be a háromszáz hektáros területű silókuko­ricából. A tavalyinál jobb minő­ségben megy a betakarítás — három gép üzemel a fáblákon. A jobb minőség annak köszönhető, hogy műszak után a gépek késeit újraélezik és beállítják, így a vágott szecska nagysága az öt centi helyett másfél centi, ami elősegíti a tökéle­tesebb erjedést, vagyis a szilázs jobb minőségű lesz. A szövetkezetben úgy ter­vezik, hogy e hónap húsza­dikára befejezik a silózást. rülnek a fő helyre. Okkal: a magyar élelmiszer-kereske­delmi hálózat 70 százaléka igen szűk, egy-három szemé­lyes boltból áll. Rekonstruk­ciójuk egyre sürgetőbb. Eh­hez ad segítséget, mégpedig igen szemléletesen a bemuta­tó: felépítenek egy, az egész hálózatra jellemző régi ve­gyesboltot, s mellé a javasolt korszerűt. A címben föltett kérdésre nem lehet egyszerűen igen­nel válaszolni. A tervnek és tervezésnek még gazdasági vonatkozás­ban is számos válfaja isme­retes. Ezért érdemes arra utalni, hogy amikor itt ter­vezésről szólunk, nem több­re gondolunk, mint az el­végzendő feladatok sorrendi­ségének, súlypontjainak és az ehhez szükséges eszközöknek előzetes számbavételére és a végrehajtás időrendjének meghatározására. Az így — általánosan és elvontan — fölfogott terve­zés a politika területén per­sze kérdéses és ellentmondá­sos, hisz a politika szó ma­gyar köznyelvi használata több fogalmat hordoz egy­szerre. Ezek közül itt kettő igen jelentős. POLITIKA ÉS HATALOM Az egyik fogalom értelmé­ben a politika mint a hatalom kérdése merül föl. A politikai erők viszonyszerkezete — mind belsőleg, mind nemzet­közileg — közvetlenül akarati törekvésekben mozgó aktuá­lis konfliktussorozat, amely a hatalmat jelentő döntések birtoklásáért folyik. Itt min­dig egymás ellen villogó ér­dekekről, célokról és értékek­ről van szó, és ebben a moz­gásban szinte nincs tere a tervező észnek, nincs átfogó rendelkezőképesség és kivite­lező erő. A nemzetközi hatalmi vi­szonyokban például nincs tervező és tervszerűen kivite­lező világközpont. S ugyan­így belpolitikailag is csak egymástól eltérő, szemben álló, vitázó, netán szövetke­ző hatalmi törekvések van­nak, amelyek ugyan saját lé­péseiket tervezhetik, de reá­lis tervezőképességük korlá­tái döntésérvényesítő képes­ségük határaival esnek egy­be. Logikailag csak tökéletes egyneműségben, azaz érdek-, cél- és értékazonosság esetén, azaz szövetséges partner és ellenfél hiányában tervezhe­tő a hatalmi mozgás — amely esetben azonban már fogal­milag értelmetlenség politi­káról beszélni. A politika mindig az ellentétek világa. Sakkjátékból vett hasonlat­tal élve: ellenfelemet kény- szeríthetem, de lépéseit meg nem tervezhetem. Ennyiben a politika tervezhetetlen. A politika szóval azonban egy másik fogalmat is jel­zünk. Ami egy politikai erő­nek, szervezetnek, hatalmá­ban áll — és az a társadalmi folyamatokra kiható érvényű — azt a tevékenységet és el­járásmódot tervezheti. így beszélünk — a fogalom igen széles értelmében — a válla­lati politikáról, vagy akár egy vállalat politikájáról, va­lamely folytatandó pénzpoli­tikáról, vagy sportpolitikáról. Mindezek a társadalmi élet­megnyilvánulások majd mindegyikét átfogó — mond­juk így — jelzővel ellátott politikák természetesen ter­vezhetőek. S ez nemcsak lo­gikailag adódó lehetőség, ha­nem többnyire ténylegesen is elvégzett tervezőtevékenység. Ezért lehet a címben föltett kérdésre igennel is válaszol­ni. A tervezés-tervezhetetlen­ség „választóvonala” azon­ban egyáltalán nem az úgy­nevezett nagypolitika és a szakjelleget is hordozó „jel­zős”, ágazati politikák között húzódik. Ilyen jellegű elválás nincs a politika itt érintett két fogalma és jelenségtarto­mánya között. A hatalmi kér­dések mindennemű politikai mozgásnál és eljárásmódnál szerepet játszanak ugyanúgy, aminthogy minden szinten, a politikai szerkezet mind­egyik szférájában vannak olyan tevékenységi sávok, amelyek tervezhetőek. Azaz nem úgy áll a helyzet, hogy az iparpolitika például egy­értelműen tervezhető, míg a szövetségi politika egyáltalán nem. (Ezek áthatják egy­mást.) Ugyanígy valamely külpolitikának is vannak ter­vezhető elemei. TERVEK ÉS TERVSZERŰSÉGEK Birtokon belül saját hatal­mi körön belül tehát lehet­séges a tervezés annak vi­szonylag pontos fogalmi ér­telmében, tehát mint a vég­rehajtást meghatározó súly- pontozás, időrendiség és elő­re kijelölt eszközhasználat. A hatalmi viszonyokat ille­tően azonban — régi kifeje­zéssel élve — csak politikai plánumok lehetségesek, ame­lyek ugyan nevükben tervek, de kivitelezhetőségük nem­csak számos esetlegességtől és a forgandó szerencsétől függ, hanem az is sajátjuk — miként a haditerveknek — hogy egymással szemben, egymás rovására hatnak, az­az tervek és ellentervek-meg- tervezhetetlen érvényesülésé­nek esete forog fenn. Egy gazdasági év országos költségvetési terve törvény­erőre emelve normális körül­mények között nagy valószí­nűséggel érvényesíthető. Két nagyhatalom, vagy két párt hatalmi viszonyának alaku­lása, ha azok ellentétes ér- dekűek, s egymástól eltérő célok és értékek által irányí­tottak, legfeljebb elképzelhe­tő, kölcsönösen befolyásolha­tó, de nem tervezhető. Ha ezen hatalmi erőmozgás ese­tén használatos is a tervezés szó, ez csak a haditerv értel­mében, ami itt inkább csak képes kifejezés. Mert míg a Tisza szabályozása tervsze­rűen zajlott, addig ez a pá- kozdi csatáról aligha mond­ható, s korántsem azért, mert haditervek nem voltak, ha­nem éppen, mert voltak. S ha valamely történésre, vi­szonyszerkezetre két vagy több egymással ellentétes, ne­tán egymást kizáró terv vo­natkozik, az események be­következése nem nevezhető tervszerűnek. Igaz persze, hogy egy költ­ségvetési terv is meghiúsul­hat, s korántsem csak rossz tervezés következtében, ha­nem éppen a külső vagy bel­ső — tervezhetetlen —; hatal­mi viszonyok változása okán. A tervezés, tervezhetőség, ki­vitelezhetőség normális kö­rülményei fölborulhatnak egy gazdaságpolitika esetén, a hatalmi politikának azonban ilyen értelemben nincsenek „normális körülményei”, mi­vel a „tervek” és „ellenter­vek” által is befolyásolt erő­viszonyok állapota az, amely a konfliktusok kifutását ered­ményezi. Hogy ezeknek „for- gandóságában” valamely po­litikai képviselt érdek érvé­nyesüljön és a politikát ve­zérlő célok megvalósuljanak, ahhoz a politikai tevékenység tervezhető sávjaiban valóban tervezni kell — s ilyen érte­lemben lehet és kell is terv­szerű politikáról beszélni. GOMBÁR CSABA st—gk. Szilázskészítés, gépekkel Hoventa, két év után Nyitásra készül a BNV. A kőbányai vásárvárosban már megkezdődtek az előkészületek a szeptember 22-én nyíló őszi BNV-re, a fogyasztási cikkek szakvásárára. (Kép­távírónkon érkezett) Készülődés a BNV-re naplemente (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Bonyhód, Perczel Mór utca 29. Itt található az öregek napközi otthona. Látogatá­somkor a vezetőnő szabadsá­gon volt, ezért Geisz Józsefné gondozónővel beszélgettem el a napközi otthonról. — Otthonunkat 39 fő, — 28 nő és 11 férfi — látogatja. — Mennyi térítést kell fi­zetniük havonta? — Száz és 390 forint között. Ez függ a nyugdíjtól és a gyermekek támogatásától. Akinek nincs hozzátartozója és nyugdíja, annak nem kell téríteni. — Milyenek az étkezési és szórakozási lehetőségek ? — A szociális otthonhoz tartozunk, onnan kapunk ebédet és uzsonnát. A napkö­zi otthon 9 és 17 óra között tart nyitva. Van tv, rádió, le­mezjátszó, kártya, dominó, szinte minden folyóirat. A városi művelődési háztól sok­szor jönnek útifilmet vetíte­ni, vagy felolvasni. Van mun­kaszobánk. A Ruhaipari Szö­vetkezettől és a Ruházati Ktsz-től kapunk hulladék anyagot, amiből hálóinget, kötényt varrunk, ezt eladjuk, és ebből fedezzük kirándulá­saink költségeit. — Hol jártak eddig? — 1977-ben Pécsett, Sziget­váron és Abaligeten. Idén a Pécsvárad melletti Tóvölgy a célpont, és elutazunk Guna- rasra is. — Kapnak támogatást bri­gádoktól? — Igen. Tizenhárom brigád támogat bennünket, ők is hozzájárulnak a kirándulá­sok költségeihez. A Ságvári Endre szocialista brigád ta­valy anyák napján ajándékot hozott. A kapcsolat azóta is megvan velük, az ollóinkat rendszeresen élesítik társa­dalmi munkában. Schleier Jakab nyugdíjazá­sa előtt 9 évig fűtő volt a zománcgyárban. — Mióta van nyugdíjban, Jakab bácsi? — Tizenhat éve. — Mennyi térítést fizet a napközi otthonnak? — Kétszáz forintot egy hó­napra. Ezerháromszáz forint a nyugdíjam, öt éve járok ide, amióta meghalt a felesé­gem. Egyedül lakom, gyer­mekeim nincsenek. — Hány órakor szokott ide­jönni? — Délelőtt 10 óra felé. Ilyenkor újságot olvasok, be­szélgetek. Ebéd után haza­megyek a baromfit megetet­ni, utána visszajövök még egy kicsit kártyázni. — A koszt hogy ízlik, Ja­kab bácsi? — Mennyiségileg is és mi­nőségileg is meg vagyok vele elégedve. — Szívesen jár ide az öre­gek napközi otthonába? — Igen, hiszen szerető gon­dozásban részesülünk. Meg aztán nem kell egyedül ott­hon a négy fal között ülnöm. Itt kártyázunk, felelevenítjük a közös emlékeket, így job­ban elmúlik az idő. RUMY ERNŐ Melyek és grillsütők Pápáról A Villamos Berendezés- cs Készülék Müvek pápai Elek- thermax Gyárában az idén harminckétezer darab háztar­tási tűzhelyet és tízezer darab grillsütőt gyártanak a hazai kereskedelemnek. A képen: a tűzhelyek szerelése.

Next

/
Thumbnails
Contents