Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-08 / 212. szám
A «ÉPÚJSÁG 1978. szeptember 8. A közművelődés kérdése# Kulturális élet az ipari szövetkezetekben Megyénk ipari szövetkezetei mindig is részt vállaltak a művelődési feladatok végrehajtásában. de különösen így van ez a közművelődési párthatározat és a közművelődési törvény megjelenése óta. Keresik az új módszereket, a mai élethez igazítják a régieket. Ennek az útkeresésnek egyik állomása volt az elmúlt év ősze, amikor is megszervezték szövetségünk (a KISZÖV) irányításával azt a művelődési akciót, amely „Közművelődési hónap az ipari szövetkezetekben” elnevezést kapta. A jól sikerült rendezvénysorozat visszhangja pozitív volt. Ez is közrejátszott abban, hogy az év szeptember 15-től október 15- ig második alkalommal kerül erre sor. Úgy tervezzük, hogy 1978. szeptember 15-én szövetkezeti közművelődési aktívaértekezlettel „nyitunk”. Erre meghívjuk a szövetkezetek első számú vezetőit, a párttitkárt és a KISZ-titkárt, illetve a megyei szervek, a különböző közművelődési intézmények képviselőit. Az aktívaértekezlet témája: hol tartunk a közművelődési párthatározat és a köz- művelődési törvény mozgalomra vonatkozó feladatainak időarányos végrehajtásában. A megnyitó utáni napon, szeptember 16-án a közös fenntartású szövetkezeti csoportok vezetői társadalmi vezetőségének tagjai bevonásával ankétot szervezünk az amatőr együttesek belső nevelő tevékenységéről, melyet •a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának munkatársa vezet. Az ankétot követően a dombóvári Kapos,' a mözsi Bartók Béla és a szekszárdi szövetkezeti madrigálkórus ad jutalomműsort a Szek- szárdon működő szövetkezetek dolgozóinak. Természetesen nem zárjuk ki a város érdeklődő közönségét sem. „Gép, ember, technika” címmel kerekasztal-beszélge- tésre kerül sor a műszaki értelmiség bevonásával a Tolnai Gép- és MűszO-ipari, il<- letve a Bonyhádi Vasipari Szövetkezetnél. A látszólag nagyon nagy témakört felölelő beszélgetés kapcsán elsősorban arra akarjuk ráirányítani a szövetkezetekben dolgozó értelmiségiek figyelmét, hogy mit tehetnek és mit kell tenniük a szövetkezeti dolgozók művelődésének segítésében. Ez alkalommal is megszervezzük a szocialista brigádok megyei szellemi vetélkedőjét. A vetélkedő kérdései között szerepelnek majd aktuális napi bel- és külpolitikai kérdések, a szövetkezeti mozgalommal — gazdasági, szövetkezetpolitikai — kapcsolatos, illetve társadalom- és természettudományi témakörökből vett kérdések. Még a nyár elején szövetségünk a megyei szövetkezeti bizottsággal meghirdette a „Munkásábrázolás fényképekben” fotópályázatot, ennek anyagából bemutatót szervezünk az egyik szövetkezet klubhelyiségében. Ankétot tartunk a szocialista brigádok számára „önművelődési igény a szocialista brigádokban" címmel, vitavezetőnek a megyei művelődési központ munkásművelődési főelőadóját kértük fel. A háromszorosan kiváló címmel kitüntetett bonyhádi Vénusz ifjúsági klub az elmúlt két évben többször újjászerveződött. Az ez év tavaszán „összeverbuválódott” közösség számára mintafoglalkozást szervezünk, megtartására a székesfehérvári aranykoszorús KISZÖV- klubot kértük fel. Az említett szövetkezeti ifjúsági klubban szervezett bemutató foglalkozás után a résztvevők közösen mennek ki a város közelében lévő váraljai parkerdőbe, ahol gazdag kulturális és sportesemény várja őket. A szövetkezeti fiatalok hagyományos, megyei versmondóversenyére kerül sor a három szövetkezeti ágazat fiataljainak részvételével 1978. október 6-án Dynaföld- váron. Ugyanezen a napon a Dunaföldváron működő szövetkezetek dolgozóinak tiszteletére ad műsor a paksi, a madocsai és a dunaföldvári táncegyüttes. \ Tekintettel arra, hogy a közművelődési munka szerves része a sporttevékenység is, úgy tervezzük, hogy a közművelődési hónap keretében rendezzük meg Tolna megye ipari szövetkezeti tekecsapatainak megyei versenyét a Dombóvári Unió Ipari Szövetkezet nemrég felavatott tekepályáján. A közművelődési hónap zárórendezvényét Bátaszéken tartjuk. Nyílt nap lesz a fémipari szövetkezetnél, ami azt jelenti, hogy bárki érdeklődő, az ott dolgozók családtagjai, a község lakói megtekinthetik a nagyon korszerű gépekkel felszerelt üzemeket. A szövetkezet klubjában termékeivel mutatkozik be a kádár- és faipari szövetkezet, illetve az érdeklődők számára divat- bemutatót tart a Szekszárdi Szabó Szövetkezet bátaszéki •részlege. Ugyanakkor helyszíni nevezéssel, versenyen döntjük el, ki a legjobb asztaliteniszező a bátaszéki szövetkezetnél, ki az, vagy kik azok, akik a megyei szövetkezeti bizottság által e célra alapított kupát megérdemlik. Bízunk abban, hogy sikerül a többség érdeklődését kielégítő programokat összeállítani és a „közművelődési hónap a Tolna megye ipari szövetkezeteiben” művelődési akció eléri célját. SIFTER JÓZSEF politikai munkatárs Útközben 1978 Szeptember havi ajánlás a művelődési akcióba benevezett v szocialista brigádok részére A brigádok készüljenek az alábbi témakörökből: 1. Munkavédelem: Irodalom: Vállalati munkavédelmi kézikönyv. 2. Mindenki iskolája 8. osztályos olvasókönyvből: Változatok egy témára, 43 —53. lap. 3. A televízió műsorából: Delta, a Hét, Szembekö- tősdi c. dokumentumfilm IX. 5., 12. (1. műsor). 4. A TIT ismeretierjesztő előadásaiból: — A paksi atomerőmű helye és jelentősége a magyar népgazdaság fejlődésében. — Mitől szocialista a brigád? c. előadások meghallgatása 1978. IX. 30-ig. 5. Földes Mihály: A szökevény c. művének elolvasása IX. 30-ig. 6. Az ajánlott újságok és folyóiratok. 7. A helyi művelődési intézmények programjai. 8. A szeptemberi ajánláshoz kapcsolódó kérdések X. 2—7. között jelennek meg a Tolna megyei Népújságbán. A Népújság 1978. augusztus 3-i számában megjelent augusztus havi ajánláshoz kapcsolódó kérdések. Munkavédelem: 1. Milyen baleseteket köteles a vállalat a szakszervezeti bizottság megbízottjával 24 órán belül kivizsgálni? 2. Ha a balesetet szenvedett és a munkáltatója között vita merül fel a baleset üzemi eredetét illetően, kinek a hatáskörébe tartozik a vita eldöntése? 3. A vezetőnek mit kell tennie, ha a területén munkavédelmi rendellenességet tapasztal, vagy az a tudomására jut? Mindenki iskolája 8. oszt. olvasókönyv: 4. Hasonlítsák össze Tömörkény: Hühü, Kosztolányi: Sakk-matt c. elbeszélését. írják le az azonosságokat és a különbségeket! Élet és Irodalom, Új Tükör: 5. Kossuth-díjas költőt köszöntöttek a hetilapban. Kit, és ki? 6. Ki írt cikket, képriporttal eg/ szekszárdi eseményről? Mi a témája? 7. Ki festette a „Szivárvány a Balaton felett” c. képet, hol jelent meg a színes reprodukció? 8. Eltávozott sorainkból ismét egy népi író, aki a szociográfiát irodalmi rangra emelte. Megyénk egyik tájegységéről is írt szociográfiát. Neve, könyv címe? 9. Balaton vármegye felállítására tett javaslatot a Testvériség 1919. április 6-i számában.... Egészítsék ki a mondatot egy névvel! Brigádélet: 10. A vezetői módszerekről c. cikkben milyen — ma még ritka — eseményről olvashattunk? 11. Melyek a brigád vezető legfontosabb vezetői tulajdonságai? Napilapok (Népújság, Nép- szabadság, Népszava) 12. Augusztus 20-án új köztéri szobrot avattak Szek- szárdon. Ki adta át, kinek az alkotása ? 13. Ki kapta meg az idén megyénkben a „Kiváló népművelő” kitüntetést? 14. A hőgyészi házasság- kötő terem nagyméretű falfestményt kapott. Ki készítette, milyen kapcsolat fűzi a megyéhez? 15. A paksi atomerőmű építkezésen külföldi munkások is dolgoznak? Kik. hányán, meddig? 16. Törökország közzé tette azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén hajlandó lenne a területén található amerikai támaszpontok megnyitására. Melyek ezek, sorolják fel! 17. Elhunyt Jomo Kenyat- ta. Ki volt, mióta töltötte be tisztségét? 18. Augusztus második felében tömegkatasztrófa volt Iránban. Mi történt? 19. „Két út van előttem” címmel a Népszava VIII. 12-i száma beszélgetést közöl Rat- kó József költővel. Milyen közeli és távoli feladatok foglalkoztatják a költőt? 20. A VIII. 20-i Népszavában megjelent egy kerekasz- tal-beszélgetés anyaga, milyen közérdekű témáról volt szó? 21. Milyen jubileumi esemény volt az Ikarus gyárban? A Hét — Magyarország 22. Mi volt a XI. VIT jelmondata? 23. Mikor választottak utol- * jára nem olasz bíborost pápává ? 24. Mit tudnak Hans Fil- lingerről? Élet és Tudomány — Delta 25. Hány liter egy magyar akó? 26. Melyik országban működik szélenergiával telefon- központ? 27. A legújabb kutatások szerint részben gyógyítható a leukémia gyógyszer nélkül is. Milyen módszerrel? A válaszokat 1978. szeptember 18-ig küldjék meg a következő címre: Babits Mihály Megyei Művelődési Központ Szekszárd. 701. A borítékra írják rá: Útközben 1978. A határidő után érkező válaszokat nem tudjuk figyelembe venni!-7 J 5. Amikor már a lábamat is alig érzem a sok gyaloglástól, a pádon ülés véletlene összehoz Günner Mörgensen úrral. Idős, nyugdíjas agrármérnök. Együtt nézzük az egyik tó partján a dán tízkoronásokon látható madarak élő változatait, az úszkáló vadkacsákat., Ö szólít meg, ezt a bal ingzsebem felett díszlő több nyelvű táblácskának köszönhetem. Sosem járt Magyarországon, de kedveli a magyarokat és sokra értékeli agrár-szakirodalmunkat. Horn, Schandl és Manninger professzorok angolra fordított cikkeire emlékszik. Szükség- szerű, hogy a dán mezőgazdaságra fordítsuk a szót. Legyint: — Évről évre kisebb lesz! A lányomék is eladták a 15 hektáros gazdaságukat. Utánanézek az adatoknak, Mörgensen úrnak igaza van. 1930-ban-a dán lakosság 27, ma 8 százaléka él a mező- gazdaságból, az átlagos birtokterület viszont növekedett. Vagyis a kis halak megeszik a nagy halakat. Az életmódról, életszínvonalról máshol beszélgetünk. Szállásadóm, pontosabban szállásadónőm apja 50 éves, belsőépítész mérnök, egy nagy. vállalat vezető beosztású alkalmazottja. Ib Jorgensen ha,vi jövedelme nagyjából a dán átlag kétszerese, mintegy 12 ezer korona. Felesége testnevelő tanár, edzőként dolgozik. 19 évvel ez-: előtt vették a házukat, fokozatosan bővítették. A földszinten két nagy szoba, étkezőfülke, konyha, az emeleten három - szoba, fürdőszoba. Csöppnyi, a legkényesebb kertművészeti igényeket is kielégítő kert. Ib Jorgensen a vendégmunkásokra panaszkodik: — Nekem azért kell magas adót fizetnem, hogy másoknak jusson munkanélküli segélyre. Ha kevesebb lenne a vendégmunkás, a dánok rákényszerülnének, hogy maguk dolgozzanak, ne csak dolgoztassanak. Jobban kellene ismerni a dán viszonyokat, hogy véleménye helyessége felől dönthessék. Tény, hogy a dán munkásságnak csak kétharmad része tartozik valamilyen szakszervezethez és az is tény, hogy az iparban háromféle bérezés van: 1. szakmunkás, 2. nem szakmunkás, 3. munkásnő. * Az emberek egy részét anélkül is meg lehet ismerni, hogy megszólítanánk őket. A főváros közepét nem, de a külsőbb kerületek még mindig nagyon szép, a budapesti Bartók Béla út méretű utcáit — például a Frideriken- sundvej-t — este 8 után ellepik a félreérthetetlen foglalkozású nők. akik a környék lakóinak csöndes és egyáltalán nem ellenszenve- zőnek tűnő tudomásulvétele mellett űzik a hetérák sok ezer éves mesterségét. A Városháztér környéki sétálóutcák forgalma alig lanyhul, de a sétálgatok korosztálya szemlátomást fiatalodik. Az aszfaltra rakva műveit, egy ghanai diák igyekszik kiegészíteni egyetemi tanulmányainak költségeit. Eleven színű festményei feltűnően jók. Odébb lágy mandolinzene szól és egy olasz kalapjába hullanak az örék. Valóságos cirkuszi attrakció egy angol—török kettősé. A rőt szakállú brit ifjú önmagát gitárral kísérve víg dalokat énekel. Török társa mindkét kezében két-két pálcikát tartva, boszorkányos ügyességgel táncoltat az aszfalton két fából készült Donald-kacsát. Az este meleg, a főváros szívében, az Andersen szobor tőszomszédságában fiatalok fekszenek a pázsiton, sportszatyruk a fejük alatt, egyikmásikuk plédbe burkolózik és békésep alszik. Egyesével és párosával egyaránt. Óhatatlanul eszembe jut érkezésem mosolygós dán vámőre, aki egyes egyedül csak a magyar utas pénztárcájának tartalmára volt kíváncsi. Ezeknél vajon ki érdeklődött? (Igaz, a skandináv Andersen — és környéke Fotó: O. I. országok egymásközti utas- forgalmában egyáltalán semmilyen ellenőrzés nincs és Koppenhága-szerte köztu- mású, hogy a szomjas svédek előszeretettel járnak át a dán szomszédokhoz: — inni.) * Esendő mivoltom egyik bizonysága, hogy rendkívül büszke vagyok tájékozódóképességemre. Szinte sosem tévedek el. Kivétel Helsingőr, ahol rossz buszra szállva, egyszer csak azon kapom magam, hogy sose látott vidéken vagyok. Útlevelem nálam, csomagom a nemzetközi főiskolán, ahol egy éjszakára viszonylag elfogadható áron szállást és kosztot kaptam. Nemzetközi főiskola, ezt németül így mondják Internationale Hochschule. Csakhogy a dán ebből egy szót sem ért, mivel ugyanez az ő nyelvén valahogy így hangzik: „Internecsionelle Hőhs- júll”. A végeredmény: egy munkába induló dán várostérképért szalajtja vissza a lakásba feleségét, hosszú tanakodás, végül beültet Toyota márkájú autójába és meleg kézfogásnyi ellenszolgáltatás fejében tíz percnyi autózás után a helyszínre fuvaroz Máig sem tudom a nevét. A plakátok olykor csalókák Hatalmas, égővörös falragaszról ordít a szemembe a szó, hogy „Revolution!”, ami mindenhogyan forradalmat jelent. Némi silabizálás után kiderül, hogy a forradalmat Jézusnál kell keresnem, egy megadott címen, imaórák formájában. Ugyanabban a házban, ahol „speciális szauna” működik csinos masszőzökkel és ahol a cehhet nyugodtan fizetheti bárki utazási csekkel... Ugyancsak csalókán vörös színben tündöklik az a 8 (!), kis alakú oldalra rövidített Biblia is, melyet memorizálás céljára nyomnak a markomba a vasútállomás mellett és amivel azóta egyik barátomat leptem meg könyvtára gyarapítására. Egy másik, immár sokkal rokonszenvesebb plakát: fehér alapon gyalogló lábak sora, fölöttük az atombomba jellegzetes gombafelhőjének körvonalai. Tiltakozó menetre invitál az atom- és neutronhalál elleni tüntetésre augusztus 25—27. között. * Az óhatatlanul elkövetkező visszaútra igyekszem okosan beosztani erőimet. Koppenhágától Rostockig alszom, még a komphajón se szállók ki a vonatból. Hatórás rostocki várakozás következik, ami az unalomig sok a városnézésre. Ismerősöm, a Met- ropol expressz, ha lehet még siralmasabb, mint jövet. Vasárnap délben indulunk Rostockból és hétfőn délelőtt fél tizenegykor, két és fél órás késéssel futunk be a Nyugatiba. A visszaút legnagyobb élményét ismét az Utasellátó nyújtja, változatlanul pompás és mivel NDK árszínvonalú, tehát olcsó, konyhájával. A konyhafőnök, Kőházi Sándor Tamásiból indult meghódítani a nemzetközi gyomrokat, tehát közvetett ismerősre bukkanva tulajdonképpen már Rostockban hazaérkeztem. Bár forma szerint immár sosem hagyhatom el Dániát. A gedseri határállomáson ugyanis senkinek nem jutott eszébe dán részről beütni útlevelembe a„KILÉPETT”bélyegzőt... (Vége) ORDAS IVAN
