Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-07 / 211. szám
1918. szeptember 7. ■Wépújsá Vezetésről mindenkinek (2.) Döntés és tekintély 0 ezető—beosztott a mechanikus gondolkodásban két, egymást kizáró pólus. Valójában azonban egynémely beosztottnak is lehetnek vezetői kvalitásai és így tud hatni társaira. Megfigyelhető, hogy a beosztottak — a vezetőkhöz hasonlóan — tekintélyük és befolyásuk arányában hatnak a kollektívára. A befolyás, a tekintély — a hatalom e forrása — nyilvánvalóan kétféle: lehet intézményesített, kinevezéssel, választással szentesített, és lehet kizárólag a személyiségből fakadó. A „hivatalból”, illetve a személyiségből táplálkozó tekintély és befolyás ritkán esik egybe. Mert még a szerencsés helyzetű és adottságú vezető is csak nehezen tudja kiharcolni a maga számára a legnagyobb szakmai és emberi tekintélyt a kollektívában. A kétféle tekintély és befolyás elkülönülése pedig konfliktusok forrása. Az ellentmondás feloldása a vezetői személyiség próbája. A hiú vezető féltékeny, s a tekintélyek megtépázására, elszigetelésére törekszik, s olyan emberekkel veszi magát körül, akik közt ő lesz a kizárólagos tekintély. Az ilyen álmegoldás nyomán a légkör feszültséggel telik meg, a vezetés folyamata zaklatottá válik. A bölcs vezető viszont nem félti tekintélyét, befolyását másoktól, rivalizálás helyett együttműködésre törekszik, a tehetséget szövetségesévé teszi, kibontakozását, érvényesülését személyes ügyének tekinti. Ahol így megszüntetik a „kettős hatalmat”, a torzsalkodás, a klikkezés forrását, ott a légkört a nyíltság, a kádermunkát a természetes kiválasztódás, a vezetőt a növekvő személyi vonzerő jellemzi. Némely vezető aszerint mérlegeli lépéseit, hogy mi erősíti, mi gyengíti saját pozícióját. Ez a módszer rövidlátó, ellentmondásos és visszaüt. Önmagára, egzisztenciájára is az ad igazán, aki az ügyre, az eredményre összpontosít. így sem mindig sikerül a kívánt, a szándékolt hatást elérni. Az persze nagyobb baj, ha nem vesszük észre ezeket a spontán folyamatokat, nem kívánatos következményeket. Gyakran a szándékokat, a törekvéseket úgy kezeljük, mint tényeket. Vagyis összekeverjük a realitást azzal, amit szeretnénk. így a legritkább esetben elemezzük azokat az okokat, körülményeket, amelyek a nem várt következményekre vezettek. Helyzetelemzés, a tények, az összefüggések értelmezése, következtetések, alternatívák készítése, döntés és végrehajtás. És kezdődik az egész elölről: helyzetelemzés — döntés — végrehajtás. A vezetés folyamata végtelen, az átfedések, a párhuzamosságok természetesek. Az egyik téma az előkészítés, a másik a döntés, a harmadik a végrehajtás stádiumában van. A döntés a legjellegzetesebb vezetői tevékenység. A fantázia és a bátorság a döntésnek olyan alkotó eleme, mint amilyen a lézernek a fény. Csak összeforrottsággal és jó célzással képvisel átütőerőt. Az elmélet próbája a gyakorlat, a döntésé a végrehajtás. A jó döntés már az elemzés, az előkészítés szakaszában magába foglalja a szervezés, a végrehajtás bizonyos elemeit, garanciáit. A döntés egyben a vezetés legkritikusabb művelete. Napjainkban a pályamódosítások, a szerkezeti átalakítások időszakában különösen az. Érdemes tehát legalább az ismétlődő problémákra, a típushibákra felhívni a figyelmet. Az információk megbízhatóságát és egyben értelmes hasznosítását a különböző torzítószűrők veszélyeztetik. Torzíthat az információ adója és torzíthat annak vevője egyaránt. Az úgynevezett önvédelmi szűrő például, ha nem is tudatosan, de működik, akadálytalanul átengedi a kedvező információkat, a zavarókat, a nemkívánatosakat viszont visszafogja, baga- telizálja. Az információkezelés másként is lehet célzatos. Gyakran megtörténik például, hogy a döntést egyetlen változatban készítik elő. Merő véletlen, ha így az optimális megoldást találják meg. De ha már előre elköteleződtek, akkor csak az egyetlen helyesnek vélt megoldást bizonyító adatokat, tényeket gyűjtik csokorba, a mások mellett szólókat pedig elvetik, vagyis kizárnak minden más alternatívát és nem teszik lehetővé, hogy versenyben az érvek és ellenérvek pergőtüzében győzzön a jobbik megoldás. Egy másik, az előbbivel rokon típushiba, hogy a döntés előkészítése során kizárólag csak a kedvező prognózisokat. a pozitív érvényanyagot veszik figyelembe, s így nem készülnek fel esetleges negatív hatásokra. A döntés lehet alkotó jellegű és rutinszerű. Az alkotó jellegű döntés sajátos, egyedi megoldás, ~álapos elemzés előzi meg és így nem mentes a kockázattól. A rutinszerű döntésnek van lét- jogosultsága a hatósági, a hivatali munkában, túlhaj- tása. indokolatlan alkalmazása esetén pedig mindent a típusok, szabályok, kereteibe akarnak préselni. wflil szocialista demokráciA án azt értjük, hogy a közügyek nyilvánosak, a dolgozók nagyszámban és aktívan vesznek részi az irányításban, a döntésekben. De hogyan kapcsolódhatnak be a tömegek a döntések bonyolult folyamatába? A közvetlen, személyes, vagy a közvetett, képviseleti demokrácia fejlesztése-e acélszerű? Elegendőek-e az üzemi demokrácia régi formái és fórumai, szükség van e újakra? E kérdések megválaszolása már a következő témába torkollik. KOVÁCS JÓZSEF Következik: A vezetés demokratizmusa Vb-ülés Szekszárdon Újabb óvodák épülnek Tegnapi ülésén Szekszárd város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága megvitatta az idei költségvetés I. félévi teljesítését. Sor került a .kulturális ágazat fejlesztésének tárgyalására is az V. ötéves tervidőszak során. 1979-ben a megyeszékhelyen 1900 óvodás és 3800 iskolás korú gyerek lesz. Előbbiek elhelyezése jobb és kilátásaik is azok. Jövőre a Tambov lakótelepen adnak át egy 150 férőhelyes óvodát, majd egy könnyűszerkezetes, 216 férőhelyes óvoda létesül, végül pedig a TÁÉV jelentős anyagi támogatásával egy újabb .100 férőhelyes a Mérey lakótelepen. Az általános iskolák zsúfoltak. Egy tanulócsoportra 32,1 tanuló jut, ami rhessze a 26,0 országos átlagon felül van. Az osztálytermek is túltömöttek, 36,8 gyerek jut egyre-egyre. 12 tantermes épülettel bővült a Zrínyi utcai iskola, az év végéig pedig az egészségügyi szakiskola udvarán üzembe helyezik a lapunkban már említet faházas szükségtan- ermeket. 1980-ban kezdi el működését a baktai 24 tantermes iskola, melynek könyvtára a tervek szerint egyúttal a lakosság céljait is szolgálja majd, tehát közművelődési jellege lesz. A végrehajtó bizottság előtt ezután az igazgatási osztály számolt be egyesületfelügyeleti tevékenységéről, majd a termelés- és ellátásfelügyeleti osztály vezetője a város állategészségügyi helyzetéről. Nemzetiségi kongresszus Küidöttválasztó gyűlések Az MSZMP Politikai Bizottsága 1978. január 10-i határozata, valamint a négy nemzetiségi szövetség — a német, a délszláv, a szlovák és a román — működési szabályzata értelmében 1978 őszén a szövetségek összehívják soron következő kongresszusukat. Tolna megyében körülbelül tizennyolcezerre tehető a német nemzetiségű lakosság száma, legtöbben — közel tízezren — a bonyhádi járásban élnek. A küldöttválasztó gyűléseket kilenc településén körzeti jelleggel szervezik meg a Hazafias Népfront megyei, illetve helyi bizottságai. A szeptember 16-tól 30-ig terjedő időszakban Bonyhádon, Nagymányókon, Kisdorogon, Hőgyészen, Kaposszekcsőn, Németkéren, Szekszárdon, Páriban és Gyönkön tartanak küldöttválasztó gyűlést. Novemberben a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének V. kongresz- szusán Tolna megyét harmincöt küldött képviseli. Közülük heten tagjai az országos választmánynak, így a megválasztandó küldöttek száma tulajdonképpen huszonhét fő a megyében. A gyűléseken a körzethez tartozó községek német lakossága a számaránynak megfelelően vesz részt. A küldöttek személyére a pártszervek, az állami és tömeg- szervezetek egyetértésével a Hazafias Népfront megyei bizottságának képviselője tesz javaslatot. A választás szavazással történik. A megválasztott kongresszusi küldöttek október 12-én Szekszárdon a Hazafias Népfront székházában gyűlnek össze megbeszélésre. Megyénkben egyetlen településen, Medinán találunk néhány szerb családot. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének javaslata alapján ők a dunaújvárosi gyűlésen választanak küldöttet a szövetség VIII. kongresszusára. Az őszi nemzetiségi kongresszusokon a küldöttek áttekintik a megelőző időszak eseményeit, tárgyalnak a jövő feladatairól. Hazánkban a párt nemzetiségi politikájának célja, hogy a lenini nemzetiségpolitikai elvek érvényesüljenek a gyakorlatban, erősödjék a szocialista társadalom belső egysége. Célunk, hogy a hazánk területén élő nemzetiségek ápolják anyanyelvűket, kultúrájukat, együttesen munkálkodjanak az ország építésében. A tomerömü-építkezés Munkájukat úgy tudják leghasznosabban végezni, hogy közös főépítésvezetőséget alkot a négy dunántúli és ugyancsak közöset a három alföldi építőipari vállalat. Ezúttal az egyiket kerestük fel. Sopronból jött, lakásépítéseket hagyott félbe Becska Ferenc, a dunántúli vállalatok közös főépítésvezetőségének irányítja. Jókedvűen, szívesen ad tájékoztatást és kalauzol bennünket az épülő telephelyükig, ahol — az atomerőmű főépülete mögött — tízezer négyzetméter területet kaptak. Itt már javában készül az iroda Sopronból hozott faházelemekből és a dolgozók öltöző-fürdő épülete dombóvári faházelemekből. Három évig dolgoznak Pakson, szükségük van gépesített ácsműhelyre, lakatos- és vasbetonszerelő műhelyekre meg egy nagy betontérségre, ahol előregyártás folyik majd. Ennek az egész felvonulási épületsornak a megvalósítása elkezdődött és hamar be is akarják fejezni, hogy az erőmű építésén tudjanak tevékenykedni mielőbb. Becska Ferenc főépítésvezető elmondta azt is, már egy hónapja Pakson van az előkészítő műszaki csoport, s most megérkeztek a szakmunkások is. Hétfőn kedden átvették a munkaruhát és ismerkedtek a munkahellyel. Ez a főépületen van: a két reaktorblokk közötti részt fogják megépíteni, az idén 60 millió forint értékű munkát végeznek, jövőre 280 millió, 1980-ban pedig ismét mintegy 60 millió forint értékűt. A tervezett munkáslétszám Győr, Somogy, Zala, Vas megy°: építőipari vállalatainak közös paksi főépítésvezetőségénél 160 fizikai dolgozó, 20 kisegítő (darukezelők, gépkocsivezetők) és 26 műszaki, illetve adminisztrátor. Keszi Lajos építésvezető Zalából jött, Kelemen László építésvezető Somogyból. Valóban közös a munkájuk minden tekintetben, jól megtalálták a hangot a 22-es ÁÉV vezetőivel is már a kezdet kezdetén, így megvan a lehetőség a jó munkára. Ez egyébként különösen érdekük a közös főépítésvezetőséghez tartozó dolgozóknak, mert jutalmat is kapnak majd, ha kifogástalan lesz a munkájuk. A készség nagyon jó az együttműködésre. Telexen kértek faanyagot mind a négy vállalattól és összekötőcsavarokat (25 ezer kell az idén). Azonnal intézkedtek Győrben, Szombathelyen, Zalaegerszegen és Kaposváron. A vállalatok hoztak Paksra néhány drága, nagyon fontos gépet, s ezeket is közös „teherviseléssel”: mixerkocsit Somogyból és Zalából, betonpumpát Győrből, darut Somogyból. Tíz napig dolgoznak, aztán négy napot otthon töltenek. A műszak jelenleg reggel hattól este hat óráig, illetve az éjszakásoké este hattól reggel hatig tart. KeKelemen Ernő művezető az épülő szociális épület előtt megbeszélést tart Schádi József műve: Fölszereltek az új m sok mény munkára van te látás, mint mindent atomerőmű építésénél, gyakorlat, tudás és i lom kell a helytállás munkások többsége 25 év körüli. Két művezetővel bes tünk. Schádi József, mogy megyei Állami ipari Vállalat dolgoz' Kaposvári Húskombin tésétől került Paksra. ge is jött vele, ő admir tor a műszakiak melle tál házaspár, a férfi 2 Kaposváron 40—50 rel dolgozott az építk itt 80 munkáját kíséri lemmel. Azt várja József, hogy nemes; keres, de szakmailag lődik az atomerőmű é nél, mert „itt mások retek és más a technr Kelemen Ernő 39 év vezető, Sopronban de előzőleg, lakásépítése ládja is helyeselte ; munkát, a gyermekei 11 évesek. Nagy mesé számítva várják majr dig az apukát, aki napig velük lesz. GEMENCI JOi Fotó: GOTTVALD K/ Újabb segítség érkezett Paksra a hét elején, négy dunántúli és három alföldi megyéből: az ottani megyei építőipari vállalatok küldtek egy-egy nagyobb csoport szakmunkást és műszaki irányítót, központi intézkedés alapján. Ismerkedés a munkaterülettel
