Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-07 / 211. szám

Képújság 1978. szeptember 7. délután nyílik Lipták Pál festőművész tárlata a Szinyei e-teremben, Szekszárdon. A Békéscsabán élő művész ítását dr. Szilágyi Miklós, a Balogh Ádám Múzeum azgatója nyitja meg, megtekinthető szeptember 21-ig. sgszebb könyvek magyar könyv részesült sban, illetve elismerés- ipcsében „A világ leg- könyvei” nevet viselő, lap megnyílt nagysza- 'eprezentatív könyvki- on. A könyvparádé nemzetközi zsűrije bronz­éremmel tüntette ki a Corvi­na Kiadó „Béla Kun: Bruder zur sonne, zur freiheit” című német nyelvű, könyvművé- szetileg egyszerűségében megkapó, nyomdai kivitel szempontjából kiemelkedően magas színvonalú kiadványt. A Magyar Helikon „Mind­szenti Gábor diáriuma öreg János király haláláról” című könyve a zsűri külön elisme­résében részesült. Lidércek Wojciech Marczewski len­gyel rendező első játékfilm­jét készíti Emil Zegadlovicz „Lidércek” című, a két világ­háború közötti időben nagy port felvert regénye alapján. A film forgatókönyvét Pavel Hajny, cseh dramaturg írta. A film egy tehetséges fia­talember szellemi, erotikus és politikai érésének folyamatát mutatja be egy. galíciai kisvá­ros és álszent légkörében. Operatőr: Wieslaw Zdort. Fő­szereplők: Tornász Hudziec, Piotr Lysak, Teresa Mar- czewska, Dronislav Pawlik, Hanna Skarzanka, Maira Chwalibóg stb — írja a Film. Ifjú népművészek Ismét gyarapodott a „nép­művészet ifjú mestereinek” tábora, tizenhat fiatal mű­vésszel és egy népi kamara- együttessel. Sajnos, a meg­tisztelő címet idén nem kapta meg egy Tolna megyei sem. Talán nem elég sokrétű me­gyénk fiataljainak népművé­szeti tevékenysége? Minden­esetre furulyás, textiles, bú­torkészítő nincs közöttünk ... Emlékülés Stromfeld Aurél születésé­nek 100. évfordulója alkalmá­ból szeptember 18-án emlék­ülést rendez a Párttörténeti Intézet, a Hadtörténeti Inté­zet és Múzeum. A hadtörté­neti intézetben sorra kerülő ülésen előadások hangzanak el Stromfeld Aurél katonai pályájáról és a magyar mun­kásmozgalomban betöltött szerepéről. Két vándorkiállítás is ké­szül ez alkalomból Ezeket az év folyamán juttatják el azokhoz az iskolásokhoz, in­tézményekhez, vállalatokhoz, ahol úttörőcsapat, KISZ- szervezet, klub, szocialista brigád viseli Stromfeld Aurél nevét. Dunántúlt napló A nyári gabonabetakarítás változatlanul a mezőgazda­ság legfontosabb kampány- munkája Baranyában is. Az őszi csúcs azonban időben hosszabb, a feladat nagyobb, a munkavégzés körülményei nehezebbek — állapították meg Pécsett, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán, az őszi beta­karítási feladatok jegyében tartott megbeszélésen. A rendelkezésre álló me­zőgazdasági munkaerő, né­hány kézimunka-igényes nö­vény kivételével meg tud birkózni a feladattal. A gyü­mölcsszedés és szőlőszüret munkáiba 17 000 általános és középiskolás diák és 4000 főiskolás, illetve egyetemista kapcsolódik be. A mezőgázdasági nagyüze­mek saját eszközein túl kül­ső segítségre is számíthat­nak. Negyven Volán-gépko­csi végzi majd az őszi ter­ményszállításokat. Az állami gazdaságoknak 35 honvédsé­gi tehergépkocsi áll majd rendelkezésükre, a Kaposvári Cukorgyár pedig 100 honvéd­ségi teherautót biztosít a ter­melőszövetkezeteknek a cu­korrépa-szállításokhoz. Ez a felkészültség, a hát­ráltató — főként időjárási — tényezőket is figyelembe vé­ve lehetővé teszi, hogy a ku­koricát 38 nap alatt, a cukor­répát 85 nap alatt, a napra­forgót 25, a silózást 30, a sző­lőszüretet pedig 40 nap alatt elvégezzék a gazdaságok. Az őszi munka a silózással és a cukorrépaszedéssel meg­kezdődött, a legtöbb növény­nél azonban lassú az érés, emiatt átlag 2—3 hét késés­re lehet számítani. A mező- gazdasági ellátó vállalatok is felkészültek. A búza vetőmag jó minőségben és megfelelő választékban rendelkezésre áll. Hiány csak a jugoszláv Rana és Partizanka fajták­ból jelentkezik, de az azonos értékű, más fajtákkal pótol­ható. Van elegendő műtrágya is, az ellátást pillanatnyilag vagonhiány nehezíti, ezért Volán-teherautók segítik a kiszállításokat. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Eljut a legkisebb település­re is, a helyszínen rövid idő alatt elvégzi az ivóvíz, a szennyvíz és az élővizek mi­nőségének ellenőrzését, a megállapított adatokat auto­matikusan, telexgép segítsé­gével rögzíti az a mozgó víz­minőség-vizsgáló laboratóri­um, amely most készült el a Fejér megyei Víz- és Csator­naműveknél. Az IK 211 típusú autóbusz­ba telepített laboratórium lé­tesítésének az volt a célja, hogy segítségével gyorsabbá tegyék, korszerűsítsék az el­lenőrző munkát. A szakembe* rek — a megállapított ada­tok birtokában — gyorsan, a he'yszínen tudnak megfelelő intézkedéseket hozni. A ván­dorló laboratóriummal — amely egyébként az első ilyen típusú létesítmény az ország­ban —, elsősorban a szenny­víz és ivóvíztelepeket vala­mint a megye folyóinak, pa­takjainak vízminőségét ellen­őrzik. A létesítményben kü­lön tárgyaló- és vizsgálóhe­lyiség, programozható auto­mata műszerek, valamint te­lexgép áll az ott dolgozó há­rom vegyész rendelkezésére. A vizsgálandó anyagot szi­vattyú juttatja a műszerek­hez, amelyek elektrokémiai úton sokféle vizsgálatot tud­nak végezni. A csaknem há­rommillió forintos költséggel létrehozott mozgó laboratóri­um korszerű műszereit ké­sőbb még kiegészítik, hogy növelni tudják a vizsgálatok számát. A kékre festett, moz­gó laboratórium néhány hét múlva lát munkához. Somogyi Néplap Az október 13-án képer­nyőre kerülő Röpülj páva! vetélkedő új műsorát vették föl Szennában. A somogyi összeállítás címe Farsangi pásztorlakodalmas. Együd Árpád, a Rippl Rónai Múze­um igazgatóhelyettese a fel­vétel szünetében elmondta: a farsangi pásztorlakodalmast a télbúcsúztató, tavaszváró népszokások, alakoskodások teszik látványossá. S hogy miért farsangi a pásztor lako­dalmas, erről is beszélt: — Régen a lakodalmak zö­mét farsang idején, tehát nem nyáron és ősszel tartot­ták, vagyis vízkereszttől feb­ruárig. És: szerdán... A szennai szabadtéri nép­rajzi gyűjtemény benépesült. Az udvaron voltak a felvé­telek. A farsangi népszoká­sok egész sora elevenedett meg a tévékamerák előtt. A maskarába öltözött szereplők az alakoskodás hagyományá­ból adtak ízelítőt: láttunk vénlánycsúfolót és volt tuskó- húzás is... Tischlér Istvánné pedig kakast és életfát adott a menyasszonynak, az új párnak. Somogy erdeiben sokféle vad élt, a medve vi­szont bizonyára sosem for­dult elő e tájon, ám a med- vetáncoltatás itt is szokás volt. Igaz nem erdei vadál­lattal: most is ember öltö­zött föl medvének. Horváth György „medvetáncoltató” viselete bizonyára a képer­nyőn is „mutatni” fog: szal­mából kötötték... De talál­koztunk úgynevezett sásem­berrel is — a szemet gyö­nyörködtető somogyi népvi­seletek között. A műsorban a szennai né­pi együttes mellett a török- koppányiak, a karádiak, a pogányszentpéteriek is részt vállaltak. A szólisták között láttuk Tóth Imrét, a kisbár- apáti népi énekest, Tót Mi­hály fafaragót, és a karádi­ak neves táncosát, Horváth Jánost; ezenkívül még sok is­mert somogyi hagyomány- őrzőt. sem. Habcukorárus éppúgy van, mint fagylaltozó, vagy céllövölde, sőt szerencsejá­ték-pavilonok sora. De van színház is koncertterem egy­általán nem a könnyű műfaj számára, pompás szökőkutak és éttermek, kerthelyiségek tömege a legkülönbözőbb vastagságú pénztárcák tulaj­donosai részére. Ezenkívül mozgó pénzváltó, a Tivolit körbe járó kisvasút és nép- művészeti bolt. Számot vetek önmagám­mal, felváltom vastartalék­nak szánt utolsó 50 dolláro­mat, és percemberkék dári- dója tart módon bevonulok az egyik kerthelyiségbe, vég­re egyszer ülve vacsorázni. A legvonzóbbnak az indiai gulyás tűnik rizzsel, curry- mártással, a kissé meglepő ananász körítéssel, és a még meglepőbb lekvárral, melyet külön kistányéron szolgálnak fel, így ez utóbbit nem ne­héz érintetlenül hagynom. Mindez egy nagy korsó pom­pás Tűborg sörrel összesen 40 koronámba kerül, ami kö­rülbelül 160 magyar forint, de ilyenkor jobb elfelejteni a matematikát, ami különben sem erős oldalam. Nem tudom, hogy a dán humornak ebben mekkora szerepe van, de nyelvükön a motorolajat és a sört egy­aránt „ől”-nek nevezik. Már pompásan kiismerem magam a logikusan épült fő­városban, így teszek egy esti sétát. A SAS-hotel felhőkar­colójától a Városház térig minden fényárban úszik. A Politiken nevű lap szerkesz­tőségének homlokzatán a villanyújság ontja szembántó gyorsasággal a legfrissebb híreket. Az autók áradata nem csökken. Odébb tavak sora, mellettük kivilágított csónakházak, a vízen csóna­kázó szerelmespárok és vi­dám vízibiciklizők. Az Üdv­hadsereg egyik törzsőrmester kinézésű, egyenruhás hölgy- tagja ellenvéleményt nem tű­rő határozottsággal az orrom elé nyomja gyűjtő perselyét. Megkockáztatok egy tréfát, és udvariasan meghajolva a legszebb magyarságommal közlöm:, — Asszonyom, megtisztel! Sajnos, anyagi helyzetem nem teszi lehetővé a jóté­konykodást ! Riadtan felhorkan a rejté­lyes nyelven elhangzó szavak hallatán, és tovább üget bő­kezűbb adakozókra vadász­va. (Folytatjuk.) ORDAS IVÁN 4. í tudom, hányszor lát- Dlvastam Shakespeare kjét. A legmaradan- benyomást talán Sir nee Olivier filmje és jpe tette rám. Feltét- Shakespeare-nek és János csodálatos tor­iak köszönhetem azt a nat, hogy mindig is em volna látni Helsin- irát. Nos, ez megtör- K helsingőri Kronborg méretű erődrendszer ■n emelkedő építészeti de egy illúziótól meg sztanom az odalátoga- amlet sosem járhatott cözött. Saxo Gramma- oskildei apát, a dán történetírás atyja ugyan em­lít történelemkönyvében egy bizonyos „Amleth” herceget, de még az is kétséges, hogy ez az előkelőség egyáltalán élt-e. Ha igen, úgy 1185 előtt, mert a tudós apát dán törté­nelme ezzel az évvel zárul, Kronborg várát pedig száza­dokkal később emelték ... Nem sajnáltam a 15 koro­nát a képes útmutatóra, és ebből megtudható, hogy az erődrendszer és palota építé­se a dán alattvalóknak egy krajcárjába (bocsánat! őré­jébe) se került, mert költsé­geit a tengerszoroson átha­ladó hajók megadóztatásából fedezték. A négyszögletű ud­vart körül ölelő épület ere­detileg reneszánsz stílusban épült, majd egy pusztító tűz­vész után barokk elemeket kapott. A kettő ötvöződése mértéktartó és ízléses. Az épület a húszas évek óta mú­zeum. A termek tucatjait be­rendező tudósok nem akar­ták a lakottság képzetét kel­teni hanem csak a XV— XVII. századi uralkodói otthonok hangulatáét. Ez maradéktalanul sikerült szép bútorokkal, zömmel holland hatást tükröző festményekkel és monumentális méretű go­belinekkel. A bástyákról jól látni Svédországot, nagyjából úgy, mint a siófoki mólóról a ti­hanyi hegyet. A tenger itt valóban „szoros”, és nincs messze a híres Skagerrak, ahol az I. világháborúban a brit flotta a tenger fenekére küldte II. Vilmos császár büszke hajóhadát. Régi bronzágyúk sora nézi a túl­partot, az egyik torkában madárfészek... Nemcsak Kronborg vára szép, hanem Helsingőr, a ki­kötőváros is. A karmeliták egykori templomában múze­um, a kerengőn, illetve az udvaron — ez már nem meg­lepetés — bábelőadás gye­rekek részére. A keskeny ut­cákban az 1400-as, 1500-as évszámokat viselő ősi, máig lakott házak. Odébb a kikö­tő. Egy iraki teherhajó rako­dótere felett bólogat az óri­ás daruk géme, Svédország és Norvégia felől pedig jön- nek-mennek a komphajók és szárnyashajók. pő élmény. Hosszú időn át kiterjedt vadaskerti mellett száguldunk el, dámvadak le­gelésznek. Az utazóközönség váratlanul az ablakokhoz tódul és eszeveszett intege­tésbe kezd. Fiatal hölgy lo­vagol a parkban harmadma­gával. II. Margit királynő az, királyokban ritka korunk egyik koronás képviselője, aki lépésre fogja lovát és visszainteget. Visszaérve Koppenhágába, eleget teszek vendéglátóim határozott kívánságának, és felkeresem a Tivolit. A Ti­voli nagy kiterjedésű vidám­park, a főpályaudvar tő- szomszédságában. Természe­tesen látogatják külföldiek is, de ez elsősorban a dán főváros lakóinak kedvenc szórakozóhelye. Nem kell holmi vásári ócskaságra, ne­tán vurstli-hangulatra gya­nakodni. Tény, hogy nem hi­ányzik a hullámvasút, óriás­kerék, a céllövöldék sora mborg, a helsingőri vár, ahol sosem járt Hamlet... Koppenhága és Helsingőr között 55 perc vonatozásnyi a távolság, és közben megle­A helsingőri kikötő (Fotó: O. I.) MÍIPWPIIÉBWÍÍMÉIwIPWPB^^VÍ-’SvV:^^ Kiállítás ktLotoráiSs kaldodl®sikép

Next

/
Thumbnails
Contents