Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-06 / 210. szám
a "Képújság 1978. szeptember 6. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hagyatéki eljárás Sudár Ádámné Bátaszék- röl írja az alábbiakat: „Édesapám már több mint két éve meghalt, és hagyatéki tárgyalás még nem volt. Kérdésem, meddig tarthat, míg egy hagyatéki ügyet letárgyalnak?” Olvasónknak a következőket válaszoljuk: A halálesetet az elhunyt lakóhelye szerint illetékes tanácsi szakigazgatási szervnél be kell jelenteni. A tanácsi szakigazgatási szerv ezután az elhalt vagyonáról úgynevezett hagyatéki leltárt készít, és ezt megküldi az illetékes állami közjegyzőnek, aki csak e hagyatéki leltár megérkezése után tudja kitűzni a hagyatéki tárgyalást, amelyre az örökösöket megidézi. Nem tudunk határozott választ adni arra a kérdésre, hogy meddig tarthat, amíg egy hagyatéki ügyet letárgyalnak, maga a tárgyalás ugyanis minden bizonnyal csupán fél órát, vagy egy órát vesz igénybe, de hogy az ügy egyetlen tárgyaláson befejezhető-e, s hogy egyáltalán az érdemi tárgyalás mikorra tűzhető ki, az függ többek között attól, hogy a megidézettek megjelentek-e. az esetleg különböző külföldi országokban élő örökösök esetlegesen szükséges nyilatkozataikat megküldték-e, stb. Az ön részére mindenképpen azt javasoljuk, érdeklődT elefonszámunk: 129-01, 123-61. je meg az elhalt utolsó lakhelye szerint illetékes községi tanács szakigazgatási szervénél, hogy ez a hagyatéki leltárt felvette-e, meg- küldte-e az állami közjegyzőnek, s csak ha erre igenlő választ kap, tájékozódhat az állami közjegyzőnél, hogy a hagyatéki tárgyalás kitűzésére mikor kerül sor. Családi pótlék K. J.-né leveléből idézünk: „... Igényelhetek-e családi pótlékot egy gyerekre? Férjem első házasságából származó két gyerek után fizet tartásdíjat. Második, velem kötött házasságából most született gyermekünk. Férjem kisiparos, családi pótlékot nem kap. Igényelhetem-e én a munkahelyemen a családi pótlékot? Mi ilyen esetben a jogszabály? ...” Kérdésére válaszunk a következő: Magánkisipari foglalkozást folytató apa után a gyermeket családi pótlék nem illeti meg. Nem változtat ezen a helyzeten az sem, hogy férje a korábbi házasságából született 2 gyermek után tartásdíjat fizet. Ha ez a két gyermek családi pótlékot kap, azt az anya jogán kapja, aki munkaviszonyban áll, szövetkezeti tag vagy bedolgozó stb.. egyszóval olyan biztosított, akit a családi pótlék megillet. Ön. is olyan munkaviszonyban áll, amely családi pótlékra jogosít, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 28. §-a szerint azonban: „Családi pótlékra az a biztosított jogosult, akinek a háztartásában két vagy több gyermek van. Családi pótlékra az a biztosított is jogosult, akinek a háztartásában egy gyermek van, ha a) a biztosított egyedülálló, vagy b) a gyermek tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos. Egy gyermek után jogosult a biztosított családi pótlékra abban az esetben is, ha e gyermek figyelembevételével 1971. november hónapot követően két vagy több gyermek után már megillette családi pótlék.” A társadalombiztosításról szóló törvény és végrehajtási rendeletének idevonatkozó valamennyi előírását itt leírni természetesen nem tartjuk indokoltnak, ezek a jogszabályok a Magyar Közlöny 1975. évi 42. számában jelentek meg, s a községi tanácsnál áttanulmányozhatok. Úgy véljük azonban, hogy már a fentiekből is kitűnően — álláspontunk szerint — a most született egy gyermeke után ön családi pótlékra nem jogosult. Autóbusz-megálló Drescher Józseftől Sopronból kaptunk levelet. ......Dombóváron jártamban tapasztaltam, hogy a helyi buszjáratok bizony kív ánnivalót hagynak maguk után. Különösen meglepett az, hogy a temető felé közlekedő járat furcsa módon megáll egy megállóval a végcél előtt és végállomást jelent. Több idős ember is panaszkodott már emiatt, nem értvén a megálló végállomás jellegét. Minthogy sokan utaznak (és utaznának) a temetőig — ott is van egy megálló, de az az „új” vonal első állomása, érthetetlen és logikátlan a megállóvégállomás elhozatala a temetőtől. Javaslom — több dombóvári lakos nevében is — a megálló-végállomás közelebb helyezését, mert így üresen fut a kocsi egy teljes szakaszt, s az utasok bosszankodva gyalogolnak a következő megállóig ...” Olvasónk levelét elküldtük a Volán 11. sz. Vállalathoz, ahonnét Pech József igazgatóhelyettes az alábbi választ • adta: „Dombóvár, Rákóczi utca 91. szám alatt lévő autóbusz- megálló kijelölésére a városi tanáccsal történt egyeztetés után került sor. A 3. számú helyi járat elsősorban a dolgozók munkába járására és az iskolába járó diákok elszállítására szolgál. Nem a temetőbe való utazást kívántuk vele megoldani. Kérésének megfelelően a megálló áthelyezését mi • nem tudjuk megoldani...” Ml VÁLASZOLUNK Az általános jöve- •X£v£jdelemadóról szóló korábbi jogszabályt módosítja és egészí- ki a Pénzügymi- niszter 16/1978. (Vili. 17.) PM számú rendeleté megjelölve — többek között — azt, hogy az általános jövedelemadó szempontjából mi tekintendő a kisiparos részéről a lakossági szükségleteket kielégítő tevékenységnek, mely esetekben ideiglenes jellegű a belföldön tartózkodás, s hogy az ideiglenesen belföldön tartózkodó személyeknek a belföldről származó jövedelméről soron kívül kell adóbevallást tennie az itt-tartózkodás megszűnése előtt. Rendelkezik a jogszabály a társasházközösség tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadása esetén követendő eljárásról, valamint arról is, hogy ha közületi szerv gyűjtőkereskedő részére e tevékenysége kapcsán fizet ki ellenértéket, ebből milyen szabályok szerint kell az adóelőleget levonni és befizetni. A jogszabály a Magyar Közlöny idei 54. számában jelent meg. Ugyanitt jelent meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek az apa állatgazdálkodásról szóló 9 1978. (VIII. 17.) MÉM számú rendeleté, amely szerint tenyésztésre vagy köztenyésztésre csak az olyan apaállatot szabad felhasználni, amelyet a jogszabályban megjelölt mezőgazdasági nagyüzemben (intézetben) neveltek fel, vagy külföldről vásároltak és amelyet tenyésztésre alkalmasnak minősítettek. A rendelet szabályozza, hogy miként történik az apaállatok minősítése, kihelyezése, felülvizsgálata és selejtezése, a rendelet melléklete feltünteti a fedeztetés díjtételeit is. A tervgazdasági és beruházási munkakörben foglalkoztatott dolgozók képesítéséről szól a közlekedés- és postaügyi miniszter 6/1978. (VIII. 23.) KPM számú, a statisztikai munkakörök képesítési feltételeiről a közlekedés- és postaügyi miniszter 7/1978. (VIII. 23.) KPM számú rendeleté. Mindkét jogszabály megjelöli, hogy a hatálya alatt álló vállalatoknál, intézményeknél az egyes munkakörök betöltéséhez milyen fokú képesítés szükséges, a tervgazdasági és beruházási munkakörben az előírt képesítéssel nem rendelkező dolgozók a rendelet hatályba lépése (1978. augusztus 23.) után csak azzal a feltétellel foglalkoztathatók, ha vállalják, hogy az előírt képesítést 1981. évi december hó 31. napjáig megszerzik, a statisztikai munkakörben dolgozó és a munkakörükre előírt képesítéssel nem rendelkezőket a képesítés megszerzésére — határidő kitűzésével — a munkáltató szólítja fel. Ha a dolgozó a képesítést az előírt határidőn belül, saját hibájából nem szerzi meg, csak a képesítésének megfelelő munkakörben lesz foglalkoztatható. Egyes munkakörök betöltéséhez szükséges képesítés alól a felügyeleti, illetve kinevező szerv felmentést adhat a rendelet hatályba lépésekor 40. életévét betöltött nődolgozónak, illetőleg 45. életévét betöltött férfidolgozónak, ha munkakörében hosszabb, a statisztikai munkakörben legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. (Magyar Közlöny idei 55. száma.) DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Beszámolóm legutóbbi részét a dánok békés voltának emlegetésével zártam. Ezt nem szabad félreérteni, úgy pedig semmiképpen, ahogyan Hitler tette. A 44 ezer négyzetkilométer területű és 600- nál több szigetből álló Dánia sűrűn meg van tűzdelve várakkal és ezek többsége a német szomszéd elleni védekezés célját szolgálta. A legelső ismert itt lakó ember fejét híven konzerválta a tol- lundi tőzegláp. Egyike a legdöbbenetesebb arcoknak, melyet valaha is láttam. Az illetőt meggyilkolták, de vonásai — nem tudom másként fogalmazni — „szelíden kemények” és cseppet sem maga megadok. A dán kemény hajós- és okos kereskedő nép. Nem szereti a felesleges dolgokat. A felesleges beszédet épp oly kevéssé, mint a tetteket. Póztalanok és ez a póztalanság gyönyörű régi épületeikről éppúgy visszatükröződik, mint a hi- permodernekről. A dán barátságos, szereti a vendéget, anélkül, hogy kö- rülrajonganá, vagy éppen ki akarná fosztani. Ez utóbbira itt-ott láttam már példát, egyebütt. A magyarokat kedvelik, ez különösen jóleső érzés, amit bárki méltányolhat, aki egy hét alatt idegenben csak ötször hall magyar szót. Ez négy ízben hozzám hasonló turisták ajkáról hangzott el, ötödször egy disszi- denséről, akivel pillanatok leforgása alatt sikerült összevesznem miután közölte, hogy kommunistának nem árulja el a buszcsatlakozást. A magyarok iránti rokonszenv azoknak a derék honvédeknek köszönhető, akik a második világháború végén idevetődve, szembefordultak a németekkel és hősi halottakat is adtak a dán ellenállásnak. A dánok nem feledékenyek. Az a magyar aki a Városháztér (Radhaus-platzen) körüli luxusáruházak sorát végigjárja, óhatatlanul torz képet kap. Az üzletek legváltozatosabb sorában gyakorlatilag minden megvehető, kezdve a szovjet nerzbundá- tól, az ékszereken át, a gics- cseken keresztül a számlál- hatatlan pipáig. Dánia ugyanis pipatermelő nagyhatalom. Mindehhez csak pénz kell, és a „csak” szócskát nyugodtan lehet idézőjelbe tenni. A pusztán statisztikusok számára létező „átlag-dán” havi 6000 koronát keres. Ezt éves átlagra átszámítva, 24,6 százalékuk jövedelme megüti a 29 999 koronát, 36,7 százalékuké közelíti a félszázezret, 28,1 százalékuké az évi százezer felett van. A többi ennél lényegesen nagyobb összeget keres. Megél, sőt jól él meg belőle. De Dánia már rég nem agrárország. A 10 hektárnál kisebb gazdaságok a felszámolás sorsára jutnak. Az ipar uralkodik. Milyen a koppenhágai főutca, pontosabban főutcák sora? Nyüzsgő. Éttermek, büfék tömege, ékszerboltok, antikváriumok, műtárgykereskedések a nons-stop sexmozik és pornó-kiskereskedések mellett. Ez utóbbiak terén Dánia az európai színvonal élvonalában van. ami annál is inkább megdöbbentő, mert az államvallás evangélikus. Luther Márton bővérű ember volt ugyan, de az itteni látványok éppúgy felkavarták volna a gyomrát, mint a távolról jött magyarnak. Dán indoklás: „Az erkölcstelen írások, képek és filmek eladása és forgalomba hozatala megengedett. Az engedélyezést megelőzően kétségtelenül élt némi félelem az irányban, hogy ez a ferde hajlandóságú emberekre különösen hat majd és növeli a szexuális bűncselekmények számát... A tény, hogy az engedélyezés óta a szexuális bűncselekmények száma csökkent.” Lelkűk rajta. Az árak egy magyar pénztárcája szempontjából elképzelhetetlenül magasak. Ennek nincs jelentősége, hiszen a dánok elsősorban a maguk bukszáját nézik és annak tartalmához viszonyítva a patyolat tiszta boltokban, ahol a kenyér és felvágott egyformán szeletelt állapotban műanyag tasakokban várja a vásárlókat, minden kapható és kifizethető is. A magyar önző. Én mostanában és itt döbbentem rá, hogy feltétlenül az vagyok. Órák hosszú során át meregettem a szemeimet, hogy legalább egy üveg tokaji aszút leljek egy kirakatban. Nem volt. A bélyegkereskedések viszont magasan jegyzik a magyar bélyegeket, melyek szerintük a világ élvonalába tartoznak. Nem vagyok filatelista, de szívesen elhiszem, hiszen a saját hazájáról az ember eleve szívesen hisz el minden jót. Egy magyar tudhat valamit Dániáról, de az, hogy tíz általános iskolai évre alapozott tudású dánok rólunk szinte semmit nem tudnak, sajnálatos módon kétségtelen. Őszintén remélem, hogy sikerült egy értelmiségi családot meggyőznöm arról, hogy hazánk nem a Duna deltájánál terül el. A „Budapester Rundschau”-nak, a „Dalv News-Neueste Nachrichtennek” és néhány okos propaganda-kiadványnak bő helye és elhelyezési lehetősége lenne Dániában. Emberek. Csalfa képet kap Magyar- országról az, aki a Váci utcában méri le honfitársainak magyarságát. Ezt igyekeztem dán változatban is elkerülni. A nyelvi nehézség a tájékozódás egyik fékje. A dán az angolra és svédre, vagy norvégre jobban emlékeztet, mint a németre. Ez utóbbit bajjal ugyan, de beszélik. Az a hosszú tapasztalataim jóvoltából igazolt tény, hogy kevés szóból is ért az ember, így például pontosan tudom, hogy egy kétméteres tengerészkapitány cseresznyepap- rika-magra vágyódik; a Bo- rups-alle vendéglőse kedveli a náluk ritka Porti cigarettát; a sarki önkiszolgáló bolt vezetője felvilágosítja a gyámoltalan magyart, hogy mazsola nélküli kenyeret vegyen; a biciklipumpák ára esett, viszont az ácskalapácsoké emelkedett. A Frede- risksundvej kínai bisztrójában figyelmeztettek, hogy legegyszerűbb, ha táblát tűzök a mellemre és nyomban adtak is hozzá egy műanyag tokot. így dániai szép napjaim jelentős részét „UGERER — HUNGARYAN — UNGAR — HONGROIS” felirattal a szívem felett töltöttem, mely felírások közül az első sok nehézségen átsegített. (Folytatjuk.) ORDASIVÄN A 2000 éves tollundi ember feje Modern dón építésiét ■■■■■■■■■
