Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-06 / 210. szám
1978. szeptember 6. Képújság 5 Minőség „A termékek és szolgáltatások lényeges, hasznos tulajdonságainak, jellemzőinek összessége, amelyek alkalmassá teszik azokat a szükségletek kielégítésére. A minőség egyes összetevői egzakt módszerekkel mérhetők, jelentős részük azonban csak szubjektív alapon érzékelhető. A szabványnak megfelelő terméket tekintjük I. osztályúnak. Ennél rosszabb a II., a III., stb. osztályú, vagy osztályon kívüli (közhasználatú szóval „osztályos”) termék. A szolgáltatások minősítésében az osztályba sorolást általában nem alkalmazzák." (Közgazdasági kislexikon, Kossuth Kiadó 1977.) _________________________ T avaly ősszel a Csavaripari Vállalat dombóvári gyárában, többet termeltek, mint amit a kereskedelem kért tőlük. (Közben nem lehet kapni facsavart, de ez egy újabb cikk témája lenne.) Szóval a dombóvári csavargyárban nagyobb volt a kapacitás, mint az igény. Ekkor kezdett a vállalat vezérkara exportlehetőség után nézni. Lett: az NDK- nak kell facsavar milliós tételekben. Csak, hát... mikor megmutatták a kollekciót, ők nem találták első osztályúnak a dombóvári facsavarokat, így sajnos nem kell az NDK- partnernek. Ha tudnak jobbat gyártani? Szó mi szó: 1978. III. negyedében 25 és a IV. negyedben 35 millió facsavart küldenek a baráti országba. Sőt egy svájci cég is érdeklődik a dombóvári termékek iránt. y— Ekkor döbbentünk rá, hogy van mit javítani az üzemben — mondja Lehőcz Tibor igazgatóhelyettes. — Addig csak azt tudtuk, hogy itt ebben az új üzemben jobbat gyártunk mint a pestiek. Félév volt rá, hogy az emberek gondolkodását és a gépparkot a helyére tegyük. Nagy megelőző műszaki tevékenység kezdődött. A fiatal műszaki gárdánk itt tanult meg csavart gyártani és féléves távlatból nézve jelesre vizsgáztak. És ami lényeges, ezzel az exportlehetőséggel javult a hazai termékeink minősége is. A gyárban minőségellenőrzéssel 15-en foglalkoznak. Az első feladat az üzembe kerülő idegen áruk átvétele, minden alapanyagot megvizsgálnak, rendelkeznek-e olyan paraméterekkel, amely a kísérő papírokon szerepel. Hogy ez mennyire fontos. zést már csak helikopterről végezhetik el — 5—5,5 méter magas a növény. A növény- ápolás, a növényvédelem, a táptalajfeltárás, föld- és le- vélanalizis mind-mind hibaforrást jelenthet, a későbbi minőségi átvételt módosító mozzanatok. Nagyon sok probléma adódhat a feldolgozásban. A gépek beállítása sok-sok pénzt takaríthat meg. Fontos: kevés szár, levél kerüljön a termésbe... Tamásiban 13 vagon komló terem és nem mindegy, hogy mázsáját 19 vagy 10 ezer forintért veszik át. Sok üzemben, gyárban gond a minőség, illetve a minőség- ellenőrzés. A gépen dolgozók tudják, hogy milyen alkatrészek készülnek, milyen minőségben gyártanak. Ennek ellenére nagy létszámú meóapparátust kell fenntartani a gyárakban. Feltétlen szükséges ez? Lehet ezt másképpen csinálni? Ezek a kérdések hosszú ideje foglalkoztatják a szakembereket. Mozgalom indult: Dolgozz hibátlanul! Ennek kidolgozták minden fázisát, tervek készültek, szocialista brigádok tettek felajánlást. Végül: a mozgalom nem érte el célját. Továbbra is a meó feladata a késztermékek minőségét megállapítani. Később alakult ki a következő jelszó: Munkád mellé add a neved! Sokkal kisebb hírveréssel indult és nem maradt jelszó, mert ahol bevezették, eredményes. Mi lehet ennek a titka? Semmi más, csak érdekeltté tették azokat a munkásokat, akik részt vesznék a mozgalomban. A befektetés megéri: a vállalat legtöbb helyen 10 százalék minőségi prémimuot fizet, a munkás pedig úgy is tudja, hogy milyen minőségben készíti az alkatrészeket, így könnyedén tudja ellenőrizni önmagát. Az MMG—AM szekszárdi műszergyárában évente 300 ezer bojler-hőmérsékletsza- bályzót készítenek. Ezek a berendezések a fürdőszobai bojlerok lelkei. Fontos műszerek. A gyárban három éve még 9 meós ellenőrizte a szalagról lekerülő termékeket. Ugyanakkor 9 dolgozó végezte a hőmérséklet-szabályozók beállítását is. A minőségellenőrök feladata az volt, hogy figyeljék az értékbeállí- tók munkáját és azután vegyék át a készterméket. Ez a módszer felesleges luxusnak bizonyult. Ma már az értékbeállítók döntik el, teljes joggal, hogy melyik hőmérséklet-szabályozó megfelelő, melyik mehet a Hajdúsági Iparművekbe, a megrendelőhöz. Az önmeózást végzők 10 százalék minőségi prémiumot kapnak. Megéri mindenkinek: 9 ember más munkára mehetett és a beállítok nagyobb bért vihetnek haza. Fazekas Gáspárné csoport- vezető: Ezrelékben lehet csak mérni a minőségi reklamációt, mert azok, akik a beállítást végzik, ismerik a műszer gyártásának minden mozzanatát és a nem megfelelőket visszaküldik a szalagra. Gyimesi Rudolf művezető: Két hónapja újabb változtatást végeztünk. Addig egy beállító egy gépet kezelt, 50 bojlert vizsgált, ma már két gépen 100 műszert tud beállítani. Ugyanolyan minőségben és pontosan. Egyelőre ezen a területen három műszakban dolgozunk, míg a szalagon csak délelőttös műszak van. Most kísérletezünk az előmelegítéssel, ettől várjuk a harmadik műszak megszűnését, ha bevállik. Három éve vezették be az önmeózást a bojler-hőmér- sékletszabályozót gyártó szalagon. Azóta csak konstrukciós hiba miatt volt reklamáció, a szalagon dolgozó munkásnők miatt nem. Egy intézkedéssel milliót lehet megtakarítani. A termelés szigorú technológiát követel. A komló szőlőszerű termés, ezért nagyon pere- noszpóra- és lisztharmatve- szélyes növény. Lényeges a mindig időben történő permetezés, egy szezonban 12— 14 alkalommal kell védekezni permetezéssel, ugyanakkor tetvesedésre is hajlamos a sör fűszere, pontosan kell adagolni a permetlébe az irtószert. Az utolsó permeteA mezőgazdaságban egyre több terméknél vezetik be a minőségi átvételt, amely az ipari minőség szabálya szerint történik. A tej minősítése, a sertés, vagy szarvas- marha átvétele már normák szerint megy. A búza, a takarmánynövények minősítése is egyre nagyobb teret hódít. A komló átvételét teljes egészében ipari formában végzik. A minősítés feltétlenül fontos az átvevőnek és a termesztőnek is. A komlót öt osztályba sorolják. Egy mázsa első osztályú áru 19 ezer forint, az V. osztályba tartozó termés csak 10 ezer forintot ér. A Tamási Állami Gazdaságban 150 hektáron termelnek ebből az ipari növényből. összesen 13 vagonnal értékesítenek. Tehát nem mindegy, hogy melyik osztályba sorolják a termést. Heiter János közgazdasági igazgatóhelyettessel beszélgettünk a minőségi átvételről. — Tavaly a komló döntő toDbsége I. és II. osztályú lett — ez az alfasav és a bel- artalom szerint lett bírálva. Ugyanakkor a termés külleme miatt az V. osztályba sorolták, így sokkal kevesebbet kaptunk az áruért, mert összesítve a három szempontot, jó hadmadosztályú lett a mi termésünk, így mázsánként 16 500 forintot kaptunk érte — tájékoztat az igazgatóhelyettes. Az idén már felétien jobb eredményt szeretnének elérni. Szárítás után a tobozokat — a termést — ismét nedvesítik, annyi vizet adagolnak vissza, hogy ne törjön a tobozlevél, tehát rugalmasabbá teszi a termést. így a tavalyi pelyvásság miatt kialakult III. osztály helyett a II. osztályban adhatják át az árut és az mázsánként ezer forintot jelent a gazdaságnak, az össztermésre számítva egymillió-háromszázezer többlét bevételt jelent. „Előrehaladásunknak alapvető követelménye, hogy olyan jó minőségű és keresett cikkeket termeljünk, amelyek a haiai igényeknek megfelelnek, illetve a világpiacon gazdaságosan értékesithetök. A termelési szerkezet olyan változtatása, amely számol a hazai adottságokkal és jobban igazodik a nemzetközi élvonal mércéjéhez, növeli a társadalmi munka hatékonyságát, és a dinamikus és kiegyensúlyozott gazdasági növekedésének jelentős forrása. Ezért gyorsítani kell a termelési szerkezet szelektijr fejlesztését." (Az MSZMP KB 1978. április 19—20-i ülésének határozatából.) Innét már csak a tobozok kerülhetnek a szárítóba Prahalek István idegenáru-átvevő az egyik huzal szakítószilárdságát méri álljon itt a meó munkatársának véleménye: ,,A Salgótarjánból érkező huzalok 8—10 százaléka nem felel meg a követelményeknek, nem dolgozhatjuk fel." Az alanpanyagok hibáit feltétlen ki kell szűrni, mert gyártás közben sok problémát okozhat, ha a selejtet a gépeknél veszik észre. A csavargyárban a laboratórium is a minőség érdekében tevékenykedik: itt tudják mérni a huzalok széntartalmát, repedésvizsgálatot is végeznek. A gyártásban egy-egy műszakban három minőséj- ellenőr tevékenykedik, futó meózást végeznek. Ha hibát észlelnek, joguk van leállítani a termelést. Azon felül a selejtanalitikus a gyártás- közbeni hiányosságokra tudja felhívni a figyelmet, A selejtmentes termelésre ösztönzik a teljesítményben dolgozókat. Az első kifogástalan hónapban 100 és ezt követően 250 forint minőségi prémiumot kap a dolgozó. Amennyiben selejtet gyárt, kártérítik és ismét a következő selejtmentes hónapban 100 forintról indul. A sajto- lóknál februárban bevezették az önmeózást. de az sajnos még nem vált be, az emberek inkább eldugták a selejtet, így az önmeózás megszűnt. A dombóvári csavargyárban tavaly a termékek 1,18 százaléka vált selejtté, ez 200 ezer forint kiesést jelentett a gyárnak, az idén a hat hónapi mérleg már 0,8 százalék, sokkal jobb, mint az országos átlag. Ehhez a munkások lelkiismeretes munkájára volt szükség és természetesen eredményes volt a fiatal műszaki szakemberek technológiát javító munkája is. Az oldalt írták: Gemenci József, Hazafi József. Fotó: Gottvald Károly Molnár Alajosné értékbe állító és egyben meós is. Sefejtmentesen !!::!!;::;.j Tolna megyei KuhaR ipari Szövetkezetben évek óta elenyészően L_.üJ kevés a selejt, nem is tartják nyilván. De nagyon kicsi az össztermelésnek az a százaléka is. ami nem kifogástalan, s valami apró hiba miatt osztályos árunak minősítik. A szövetkezet termelésének 90 százaléka exporttermék. ennek nagyobb része a Triumph cég számára készül. A követelmények, a technológiai előírások itt igen szigorúak. A szövetkezet paksi és bonyhádi üzeme egyaránt eljutott odáig, hogy csaknem maradéktalanul eleget tesz az előírásoknak. Frast Antal szövetkezeti elnök három év adatait Ismerteti (ezek elhangzottak az idei márciusi közgyűlésen is): 1975-ben a legyártott termékek egy százalékát reklamálták meg a megrendelők, 1976-ban 0,8 százalékát, tavaly pedig csak 0,5 százalékát. Érdemes megemlíteni hogy ez a kis hibaszázalék tekintélyes mennyiség előállítása mellett adódott. Három évvel ezelőtt egymillió 200 ezer volt a darabszám, 1975-ben másfél millió, tavaly kétmilliónál is több. A szigorú előírás mellett keletkező kevés hiba olyan, hogy a hazai kereskedelem szívesen átveszi a szövetkezettől az osztályos terméket. Hogyan érték el a magas minőségi színvonalat a Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezetnél? A közös műhelyekben, ahol a Triumph részére történik gyártás, nagyon alapos volt a betanítás. Megindulás előtt külföldön a cég központjában tanulmányozták a technológiát mindazok a szövetkezeti vezetők és munkairányítók, akik részt vesznek a Triumph-ter- melésben. Utána itthon folytatódott a tanulás, a cég szakembereinek jelenléteben és a munkások betanítása is közösen történt eleinte. De a tanulás azóta sem. szünetel. Minden- évben kiküldenek egy-egy csoportot továbbképzésre, illetve, ha új modell kerül gyártásba, annak betanítására. Az NSZK-ból, a cégtől is jönnek ellenőrizni, segíteni a kifogástalan munka megvalósítását. A bedolgozói rendszerben ugyancsak szép eredményeket ért el a szövetkezet. Két bedolgozói körzet van, a bonyhádi és a paksi. Alapvetően a szakosodással tartják a jó minőséget. A bonyhádi körzet magyar alapanyagból készít zömében szovjet exportra gyermekruhát és női fehérneműt, kisebb részben pedig tőkés exportra is. A paksi körzethez tartozó bedolgozók tőkés bérmunkát végeznek. Itt bővíteni akarják az előregyártást, s ezáltal lehetővé válik igényesebb munka végzése is. nagyobb termeléssel. .- minőségellenőrzés ösz- szetett munka ebben a szövetkezetben. Nem- -isikj csak a meónak feladata az ellenőrzés, (gyártás közben és után), hanem a gyártást irányító apparátusnak, szalagvezetőknek és betanítóknak, s egyben érdekük is a minőségi ellenőrzés. Mozgóbérük ehhez kötődik. Nagyon fontosnak tartják, hogy az esetleges hibát rögtön észrevegyék, művelet közben, mert akkor még megvan a lehetőség a korrigálásra, de készterméknél már nincs. Időnként elmennek a szövetkezet illetékes szakemberei más, hasonló munkát végző üzemekhez tapasztalatcserére. Az idén Kapuváron jártak, ott is folyik Triumph-munka. Hoztak egy jó ötletet a gyártás közben való ellenőrzés finomítására és ez bevált. Export és hazai minőség Munkád mellé add a neved! Ezer forint mázsánként
