Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-06 / 210. szám

XXVIII. évfolyam. 210. szám ARA: 0,80 Ft 1978. szeptember 6., szerda Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ú lol , i i íyvtá. Mai számunkból A FELFEDEZETT RETORIKA (3. old.) KI A JÓ VEZETŐ? <3. old.) DÁNIÁI szép napok (4. old.) A POROND MŰVÉSZETE (7. old.) A MINŐSÉG (5. old.) A színfalak mögött A színfalak mögött sok minden történik, amit a közönség nem lát, sőt talán jobb is, hogy nem lát. Ez meglehetősen ismert igaz­ság, és korántsem csak a színházak életére, süllyesz­tőkre és zsinórpadlásokra vonatkozik. Átvitt értelem­ben az élet nagyon sok te­rületével kapcsolatban használjuk, ide értve a süllyesztőket, a bábuk rángatására alkalmas zsi­nórokat, sőt a sűrűn vál­tozó kulisszákat is. A nyári hónapokban tíz napom telt azzal, hogy vé­giglátogathattam megyénk tizenöt különböző vendég­lőjét és éttermét. A kony­háikat is. Ha az étterme­ket, vagyis a kedves ven­dég fogadására szánt részt tekintjük a „színpadnak”, a helyzet változatos ugyan, de többé-kevésbé elfogad­ható. A színfalak mögötti rész, tehát a konyha, el­enyészően kevés kivétellel cseppet sem az. Szűk, le­vegőtlen, meleg, mozdulni is alig alkalmas, nem sok száz ételadagot főzni ben­nük. A főzés természetesen megtörténik, de csak a szakmájuk iránt szélsősé­gesen lelkesedő szakácsok­nak okozhat némi örömet. Az egyik ilyen kettősség klasszikus színhelyén, a paksi Halászcsárdában vé­lekedett úgy a több évti­zedes tapasztalatokkal ren­delkező vezető, hogy be­látható időn belül jól fésült pincérek tolonganak majd nála, de alig lesz mit a vendég elé rakniuk, mert nem akad, aki főzzön. A konyhaiak megszöknek. A lelkesedés ott csökken a minimumra, amikor az érdeklődő (természetesen ugyancsak nagy tapaszta- latú szakembertől) arról értesül, hogy két lehető­ség van: 1. az egység régi, ma több a vendéglőben ét­kező, mint bármikor, tehát kinőtte konyháját, 2. új be­ruházások esetén már ele­ve a konyhák, előkészítők, mosogatók és szociális lé­tesítmények azok, melye­ken a beruházó spórolni akar. Hiszen az engedé­lyezettnél több ételadag előállításába, szükség tör­vényt bont alapon egy ide­ig még a rettegett KÖJÁL is belenyugszik majd. Az­zal már a jelek szerint na­gyon kevés helyen törőd­nek, hogy a trópusi hősé- gű és nem pára-, hanem gőztartalmú helyiségekben emberek dolgoznak. Szeretnék emlékeztetni egy időnként felelevenítésre érdemes mondásra, mely szerint nálunk legfőbb ér­ték az ember. Természete­sen tudnék jó példákat is idézni, de ezzel egyik-má­sik vendéglő hasznára óha­tatlanul jogosulatlan hír­verést követnék el, ami eszemben sincs. Ellenpélda: az egyik helyen puszta marokkal porciózták a ked­ves vendégnek a milánói makarónit, ezt se mondom meg, hogy hol. Csak arra szeretnék emlékeztetni, hogy az éttermi színfalak mögött is erpberek dolgoz­nak, akiknek emberi mun­kakörülményein néha nem nagy beruházás, hanem egy tisztességesen működő ventillátor is segítene, se­gíthetne. ORDAS IVAN A mongóliai látogatás második napja Jó ivóvizet mindenkinek lázár György a Szonginói Biokombinátban Vízgazdálkodás településfejlesztés 78 Ér* Lázár György magyar miniszterelnök Ulánbátorban, Mongólia fővárosában tárgyal (Képtávirónkon érkezett.) Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, mongóliai hivatalos, baráti látogatásá­nak harmadik napján, ked­den délelőtt az Ulánbátortól mintegy húsz kilométerre lé­vő Szonginói Biokombinátba látogatott el. A látogatásra D. Gombozsav. az MNFP KB titkára és Cs. Szűrén mi­niszterelnök-helyettes kísérte el. Az üzem bejáratánál Dem- berel földművelési minisz­terhelyettes, valamint a kom­binát magyar és mongol ve­zetői, dolgozói üdvözölték a magas rangú magyar vendé­get, akit dr. Sz. Szodno- modzs igazgató tájékoztatott a kombinát tevékenységéről. Az ázsiai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű léte­sítmény magyar anyagi-mű­szaki segítséggel épült fel és 1974 óta működik. Szerepe szinte felbecsülhetetlen a Mongólia legfontosabb nem­zeti vagyonának számító, csaknem 25 milliós állatál­lomány megóvása és fejlesz­tése szempontjából. Lázár György megtekin­tette a biokombinát több üzemét és személyesen is meggyőződött arról, hogy a biokombinátban eredménye­sen alkalmazzák a különbö­ző bonyolult, korszerű gyár­tási technológiákat. Ebben ré­sze van a jelenleg is ott dol­gozó 68 magyar szakember­nek, akik szaktanácsadást nyújtanak és segítik a mon­gol műszakiakat, szakmunká­sokat a technológiai folyama­tok elsajátításában. A magyar—mongol kor­mányfői tárgyalások során mindkét fél kifejezte érde­keltségét és készségét, hogy továbbfejlesszék gazdasági és műszaki-tudományos kapcso­lataikat. Ezért a magyar fél kiegészítő hitelt ajánlott fel. Az erre vonatkozó megálla­podást Lázár György és Zsambin Batmönh kedden délután írta alá. Lázár György délután megtekintette az ulánbátori képzőművészeti múzeumot, amelynek gazdag gyűjtemé­nye a kőkorszaki sziklaraj­zoktól a mai modern szobro­kig és festményekig öleli fel Mongólia területének és né­pének művészetét. Ezután ünnepélyes ese­ményre került sor: átadtak Lázár Györgynek a Szuhe Bátor Érdemrendet. A nagy népi hutái épületének dísz­termében Sz. Zsalanazsav, a nagy népi hurál elnökségé­nek elnökhelyettese, az MNFP KB titkára nyújtotta át a magyar kormányfőnek a legmagasabb mongol állami kitüntetést. Lázár György kedden a ké­ső esti órákban, különvonat- lai Darhan városba utazott. Kedden délután írta alá Tordai Jenő magyar és D. Cerenszanzsa mongol külke­reskedelmi miniszterhelyettes az 1979. évi magyar—mongol árucsere-forgalomról szóló jegyzőkönyvet. Eszerint a két ország kereskedelmi for­galma jövőre meghaladja majd az ideit és nagyobb lesz annál is, amennyit az 1976— 1980. évi államközi egyez­mény 1979-re eredetileg elő­irányzott. Országos konferenciát és szemináriumot rendez Víz- gazdálkodás, településfejlesz­tés 78’ címmel Szekszárdon szeptember 13. és 16. között a Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Urbanisztikai Tár­saság és Szekszárd város Ta­nácsa. A konferencia jelentőségét mutatja az a tény is, hogy fővédnöke dr. Ábrahám Kál­mán építés- és városfejlesz­tési miniszter. A konferencia és szeminá­rium alapja az az 1977-es ke- rekasztal-megbeszélés, ame­lyet 1977 szeptemberében rendeztek és amelyen szám­ba vették a gondokat, a javas­latokat. E beszélgetés alapján mintegy 50 átfogó témakör­ben kértek konkrét javaslato­kat az érdekelt szakemberek­től. Az eredmény körülbelül száz tanulmány lett, hozzá­vetőleg ezer oldal terjede­lemben. Ezek a dolgozatok alapozzák meg a konferencia és szeminárium témakörét. 1990-ig minden magyar te­lepülésnek egészséges ivóvíz­zel kell rendelkeznie, ha másképpen nem, regionális rendszerű közműves — veze­tékes — ellátásból. Nagy fel­adat ez, hisz egy-egy lakás naponta átlagosan 1—2 köb­méter vizet használ fel, a csa­tornáknak pedig minden ezer ember után száraz időben, csúcsfogyasztáskor másodper­cenként 5—6 liter vizet kell elszállítaniuk, de egy felhő­szakadás után ez a mennyiség 30—40 literre is nőhet. Jelenleg egy-egy személy naponta közvetlenül vagy közvetve étkezés céljára 5— 10 liter vizet fogyaszt, nem említve a használati vizet, amivel együtt a napi kom­munális vízigény országosan meghaladja a 3 millió köb­métert, számításba véve a lakosság ellátására rendelt iparvállalatok ivóvízminősé­gű vízszükségletét is. Az ipar többi üzemei ennek a meny- nyiségnek még további nyolc­tízszeresét használják fel, más „forrásból” eredő vagy más minőségű vízből. A vízellátás, a vízrendezés és elvezetés berendezéseinek létrehozása nagyon költséges. Egy-egy lakás közművesítése átlagosan 150 ezer forintba kerül, s ebből a vízzel kap­csolatos beruházások költ­sége 70—80 ezer forintot tesz ki, helyenkint. azonban eléri a 120—150 ezer forintot is. A vízgazdálkodás és a te­lepülésfejlesztés — a telepü­léseken belül — elsődlegesen a tanácsok feladata. Hatás­körük meg is van hozzá, de gyakran hiányzik a pénz­ügyi fedezet és szinte általá­nosan a személyi és felszere­lésbeli felkészültség. E néhány sorból is világo­san kitűnik: nagy jelentőségű konferencia és szeminárium lesz Szekszárdon, amelyen nem kevesebbről lesz szó, mint a jó ivóvízről, korunk egyik legnagyobb problémá­járól. Moszkva Gromiko és Rallisz tárgyalásai Szovjet—görög külügymi­niszteri találkozóra került sor kedden Moszkvában. Georgiosz Rallisz, aki hét­főn érkezett hivatalos láto­gatásra a szovjet fővárosba, Andrej Gromikóval, az SZKP KB PB tagjával. a Szovjetunió külügyminiszte­rével cserélt véleményt a szovjet—görög kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a politikai kap­csolatok bővítésére. A baráti légkörű megbe­szélésen a kölcsönös érdeklő­désre számot tartó, időszerű nemzetközi kérdésekről is véleményt cseréltek a felek. Gyárbontás Csatáron Lebontják a szekszárd-csatári téglagyárat. A tetőszerkeze­tet már leszedték az évek óta használaton kívüli régi ke­mencéről, hamarosan a kéményre is sor kerül UÄLTOZEKOIUY IDŐ A változékony, hűvös nyár után az ősz is szokatlanul hűvös időjárással kezdődött. Az Európa felett örvénylő hatalmas kiterjedésű ciklon sarkvidéki eredetű, hideg le­vegőt sodort a Kárpát-me­dencébe. A napról napra hosszabbodó éjszakák, vala­mint a nappali felhősödés által akadályozott besugárzás miatt nem kezdődhetett meg a hideg levegő erőteljes fel- melegedése. Ezért a hőmér­séklet csúcsértéke jó néhány fokkal elmaradt az évszak­nak megfelelőtől. A nappali felmelegedés csak 16—19 fo­kot ért el. A jobbára derült éjszakák kedveztek a föld- felszíni kisugárzásnak, és ezért hajnalra 7—11 fokig hűlt le a levegő. Az észak- nyugati szél sok helyen meg­erősödött. A gyorsan vonuló felhőzetből néhány helyen zápor hullott, helyenként zi­vatar kíséretében. Az említett ciklon tovább­ra is befolyásolja Dunántúl időjárását. Ezért az elkövet­kező napokban változékony időjárásra kell számítani. A hét közepétől kezdve meg­növekszik a felhőzet, több­felé lesz eső, záporeső. A hő­mérséklet néhány fokot emelkedik. A hőmérséklet csúcsértéke 18, 23 fok között alakul. A hét vége felé keve­sebb lesz .a felhőzet, ezért el­szórtan számíthatunk zápor­esőre, zivatarra. A hőmér­séklet csökken, a legmaga- ! sabb nappali felmelegedés csak 16—20 fokot ér él. Éj­szakánként általában 7, 12 fokig hűl le a levegő. A szél időnként megerősödik. A jövő hét elején ismét csapa­dékosabbra fordul az időjá­rás. Az elmúlt héten igen hű­vös időjárás uralkodott or­szágszerte. A feljegyzések szerinti átlagos hőmérsékle- -ti értéknél 5 fokkal volt ala­csonyabb a hőmérséklet. Csa­padék a Dunántúlon többfelé hullott — jórészt zivatarok kíséretében —, de mennyisé­ge csupán a Dunántúl déli részén haladta meg a 20 mm-t. A szokatlanul hűvös időjá­rás az amúgy sem bőséges hőellátottságú nyár után to­vább késleltette a kukorica, a szőlő és más egyéb növény beérését, így a várható ter­més kialakításában igen nagy jelentősége lesz az elkövet­kező időszak hőmérsékleté­nek. Ä hűvös időjárás egye­dül a burgonyának kedvezett. Tolna megyében a talaj- nedvesség 0—50 cm mélység­ben 25—30 százalék, 50—100 cm mélységben ugyancsak 25—30 százalék.

Next

/
Thumbnails
Contents