Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-06 / 210. szám
2 Képújság 1918. szeptember 6. Magyar személyiségek vietnami kitüntetése Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete kedden bensőséges ünnepségen nyújtotta át — a magyar és a vietnami nép kapcsolatainak elmélyítésében szerzett érdemekért a Magyar Szolidaritási Bizottságnak és az Országos Béketanácsnak adományozott „Barátság érdemrendet”. Ugyanebben a magas kitüntetésben részesült a két nép közötti barátság és szoA Camagüy tartományi székhelyen felépült új, csaknem kilencszáz hallgató befogadására alkalmas egészségügyi szakiskola felavatásán elhangzott ünnepi beszédével nyitotta meg Fidel Castro kubai állam- és kormányfő, a Kubai KP KB első titkára az 1978—79-es tanévet. Fidel Castro elmondta": Kuba hatalmasat lépett előre a közegészségügy terén, az orvosi ellátáshoz való állam- polgári jdg érvényre juttatásában. Az elkövetkező esztendőkben a most átadott iskolához hasonló egészség- ügyi tanintézetek épülnek fel minden tartományban. 1985- re ezekből az intézményekből harmincezer szakképzett ápoló és más egészségügyi szakember kerül majd ki. Edgar Faure Moszkvában Vaszilij Kuznyecov, a Szovjetunió -Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének első helyettese fogadta Edgar Faure-t. a francia nemzetgyűlés francia—szovjet baráti csoportjának elnökét. A barátságos légkörben lezajlott megbeszélésen a felek megvitatták a szovjet—francia kapcsolatok és a nemzetközi helyzet néhány kérdését. Edgar Fáure köszönetét fejezte ki, amiért lehetősége nyílt megismerni a szovjet nép életét, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Szovjetunióban tett látogatása hozzájárul a két* ország közötti baráti kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. lidaritás ápolásában és fejlesztésében kifejtett személyes tevékenységéért Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke, és Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, valamint — posztumusz — dr. Sík Endre, az Országos Béketanács Nemzetközi Lenin-békedíjas elnöke. Hétfőn hazaérkezett Rómá- ,ból az Elnöki Tanács és a kormány delegációja, amely Trautmann Rezsőnek, az Elnöki Tanács helyettes elnökének vezetésével részt vett I. János-Pál pápa ünnepélyes beiktatásán. A küldöttség tagja volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Palotás Rezső, hazánk római nagykövete. I. János-Pál pápa hétfőn a Vatikánvárosban fogadta a beiktatására megjelent külföldi delegációkat, köztük a Trautmann Rezső vezette magyar küldöttséget. Az auKállai Gyula mondott köszönetét, a magyar nép további szolidaritásáról és támogatásáról biztosítva a testvéri szocialista vietnami népet. A kitüntetések átadásánál jelen volt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint ,a Vietnami Szolidaritási Bizottság Hoang Minh Giam elnök vezette küldöttsége. (MTI) diencián mondott beszédében I. János-Pál megismételte, hogy a Szentszék kész együttműködni a békére, a fejlődésre és az igazságosságra irányuló erőfeszítésekben. A külföldi küldöttségek tiszteletére hétfőn este fogadást adott Jean Villot bíboros államtitkár. * Hétfőn hazaérkezett Rómából Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnökének vezetésével a magyar- országi római katolikus egyház püspökkari delegációja is, amely részt vett az ünnepi eseményen. (MTI) PANORÁMA BONN Kedden Bonnban megnyílt az Interparlamentális Unió 65. konferenciája. Az idei tanácskozáson hetven ország törvényhozásának mintegy 1200 tagja vesz részt. A bonni Stadthalleban tartott ünnepi megnyitón Walter Scheel köztársasági elnök, Helmut Schmidt kancellár és Kari Carstens, a nyugatnémet parlament elnöke köszöntötte a résztvevőket. MOSZKVA Moszkvában kedden könyvkiállítás nyílt a Politizdat Kiadó fennállásának 60. évfordulója alkalmából. Ez az intézmény, amelyet hat évtizeddel ezelőtt Lenin alapított, ma a Szovjetunióban a politikai tárgyú könyvek legnagyobb kiadója. A kiállításon egyebek között a kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeinek —, köztük Leonyid Brezsnyevnek, Kádár Jánosnak, Edward Gie- rekhek, Gustáv Husáknak, Fidel Castrónak, Luigi Lon- gónak, Le Duannak, Todor Zsivkovnak — művei láthatók oroszul és más nyelveken. BUKAREST Elnöki rendelettel Teodor Coman román belügyminisztert felmentették tisztéből. Ugyancsak elnöki rendelettel George Homosteant kinevezték belügyminiszterré. A felmentésről és kinevezésről szóló elnöki rendeletet a Scinteia keddi számában közölte. < RÓMA Kedden, a pápa fogadása idején váratlanul elhunyt Nyikogyim leningrádi és nov- gorodi metropolita. Nyikogyim vezette a I. János-Pál pápa ünnepélyes beiktatásán részt vett orosz pravoszláv egyházi küldöttséget. A Vatikán hivatalosan megerősítette a metropolita halálának hírét. MADRID Giulio Andreotti olasz miniszterelnök kedden kétnapos hivatalos látogatásra Madridba érkezett. Ö az első kormányfő, aki spanyol földre lép. A megbeszélések középpontjába várhatóan Spanyolország közös piaci csatlakozásának kérdése áll majd. Az olasz miniszterelnök jelezte, hogy Olaszország és Spanyolország azonos nézetekéit vall a Közös Piacot érintő kérdésekben. Edward Kennedy Taskentbe utazott Edward Kennedy amerikai szenátor, aki a szenátus egészségügyi bizottságának elnöke Szovjet-Uzbegisztán fővárosába, Taskentbe érkezett, ahol egy nemzetközi tanácskozáson vesz részt. (Képtávirónkon érkezett.) A kitüntetettek nevében Kubában Hazaérkezett Rómából az állami és egyházi delegáció Sajtótájékoztató Bajkonurban Sajtóértekezletet tartott Valerij Bikovszkij és Sigmund Jähn Bajkonurban. (Képtávírónkon érkezett.) Rhodesiái csalódások Kedd esti kommentárunk Miközben Namíbia jövőjéről egészen konkrét tárgyalások folynak az ENSZ székhelyén, New Yorkban, Afrika déli részének másik gócpontjában, Rhodesiában változatlanul bizonytalanok a kilátások a többségi uralom megteremtésére. Ennek elsődleges oka Smith rhodesiai miniszterelnök, aki felismerve a fehér hatalom átmentésére kidolgozott úgynevezett belső rendezési tervének kudarcát, most újabb cselhez folyamodott. A minap vált ismertté és keltett általános meglepetést a hír, hogy a fajüldöző rezsim vezetője augusztus közepén találkozott Joshua Nkomóval, a Zimbabwe Hazafias Front társelnökével. Smith részéről nem új a törekvés, hogy megpróbálja eltántorítani Nkomót a front eredeti célkitűzéseitől: annak idején a „belső rendezési” terv kidolgozásakor a Smith oldalára felsorakozott „simulékonyabb” helyi afrikai politikusok már hívták, csatlakozzék a rhodesiai végrehajtó tanácshoz, amely gyakorlatilag a hétmilliós lakosság többségének elárulását jelentette volna. Nkomo akkor elutasította a meghívást. Az a tény azonban, hogy most mégis hajlandó volt tárgyalni a fajüldöző rezsim vezetőjével, és hogy a találkozót hosszú ideig titokban tartották, sokakban kétségeket ébresztett iránta. Nem véletlen, hogy a rendezésben érdekelt afrikai országok hétvégi csúcsértekezletükön külön is hangsúlyozták, hogy az újabb tárgyalásoknak a fajüldöző rezsim fejével csak akkor van értelme, ha az valóban hajlandó konkrét engedményekre. Márpedig, Julius Nyerere tanzániai elnök szavaival élve, Nkomo és Smith találkozója eredménytelen volt. Smith fő célja Nkomo esetleges „lekapcsolásávál" — s ebben a törekvésében számíthat a rendezésben érintett nyugati hatalmak, mindenekelőtt Nagy-Britannia támogatására —, hogy elérje a hazafias erők fegyveres akcióinak beszüntetését, a partizáncsapatok feloszlatását. Más szóval: azon ügyeskedik, hogy a majdan „független" Zimbabwe kormányát az a hadsereg tartsa sakkban, amely ma agresszív, véres akciók egész sorát hajtja végre a környező országok és a nemzeti felszabadító mozgalom ellen. Nkomo hétfői sajtónyilatkozatában már arról beszélt, hogy csak „bizonyos feltételek mellett” kész újabb találkozóra Smithtel. Ehhez a többi között az szükséges, hogy a fehértelepes rezsim vezetője kijelentse: át kívánja adni a hatalmat a hazafias frontnak. Ellenkező esetben a gerillaháború folytatódik Rhodesiában. K. M. Gazdasági bojkott ? A terv, hogy az amerikai kormány Franciaországot, Nagy-Britanniát, az NSZK-t és Japánt is bevonja a Szovjetunió ellen hozott újabb diszkriminációs intézkedések végrehajtásába. szemlátomást nem úgy valósul meg, ahogy azt Washingtonban elképzelték. A francia külügyminisztérium hivatalos képviselője útján máris közölte: „Franciaország egyáltalán nem rendeli alá politikai megfontolásoknak a polgári célokat szolgáló technika átadását.” Hasonló reagálásról érkezett hír a nyugatnémet fővárosból is. Bruno Friedrich. a Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportjának alelnöke a kérdést kommentálva kijelentette: „Ha a nyugatnémet kormány engedett volna az amerikai követelésnek, úgy azt a hosszú távú gazdasági megállapodást sértette volna meg, amelyet Leonyod Brezsnyev bonni látogatásakor aláírtak.” Példátlan események Az amerikai kormányzat diszkriminációs intézkedései, amelyekhez most csatlakozásra szólította fel politikai szövetségeseit. az elmúlt másfél hónap során, röviddel azután születtek, hogy maga Carter kijelentette: az Egyesült Államok nem kívánja külpolitikai fegyverként felhasználni a kereskedelmet. Aztán első lépésként hatálytalanított egy szerződést. amelynek értelmében az USA több mint hatmillió dollár értékben számítógépeket szállított volna a TASZSZ szovjet hírügynökség számára. Ugyanaznap a kormány külön engedélyéhez kötötte az amerikai olaj- és földgázkutató berendezések eladását a Szovjetuniónak. Később megakadályozták két magas rangú amerikai küldöttség moszkvai látogatását, majd Washingtonban is közölték, hogy a minimumra csökkentik a hivatalos kapcsolatokat a Szovjetunióval. Az enyhülés történetében példátlan események ezek — hangsúlyozzák a megfigyelők. Carter lépéseit kommentálva, Veszélyesek, mert felelőtlenül a nemzetközi enyhülés ügyét teszik kockára. S ami szinte abszurdum — állapítják meg sokan —, mindez azért történt, mert az amerikai elnök saját személye elleni támadásnak tekinti, hogy a Szovjetunióban államellenes tevékenységért elítéltek néhány szovjet állampolgárt. Az viszont egy csöppet sem zavarja, hogy nincs olyan nemzetközi jogi okmány, amely az Egyesült Államok — vagy bármely más ország — kormányát tenné meg döntőbíKétélű rává más népek és államok belső jogainak megítélésében. Kétségek - törekvőnek De egyszerűen csak a gazdasági tapasztalatokat mérlegelve is érthetetlenek Carter lépései. A szovjet megrendelők maguk részéről közölték: megvan a lehetőségük arra, hogy másutt szerezzék be a szükséges berendezéseket, vagy ha ez nem megy, önerőből előállítsák azokat. (A TASZSZ egyébként az 1980-as moszkvai olimpia eredményeinek tárolására, illetve továbbítására rendelte a komputereket.) Távolról sem volt ilyen higgadt a reagálás az amerikai üzleti körökben. A kereskedelmi minisztérium képviselője habozás nélkül kijelentette. „Kreps miniszterasszony kénytelen engedelmeskedni elnökének, de nem fegyver tartja szerencsésnek a döntést. Az olaj- és földgázkutató berendezéseket gyártó Dresser Industries véleménye szerint Carter „újabb torlaszt emelt a Szovjetunió- a exportálni igyekvő amerikai vállalatok útjába és az üzletek egy részét a külföldi — főleg a nyugatnémet és japán — konkurrencia orozza majd el.” Egyet nem értésének adott hangot az a 24 amerikai nagyvállalat is, amelyek képviseleti irodát nyitottak Moszkvában, s amelyek közül nem egy éppen a közelmúltban kötött újabb jelentős együttműködési megállapodásokat a szovjet partnerekkel. Valamennyien azért aggodalmas- kodnak, mert tisztában vannak azzal, milyen nagy lehetőség a jelenlegi bizonytalan világgazdasági helyzetben az, hogy kapcsolatokat tarthatnak fenn egy stabil. válságjelenségektől mentes piaccal. Erről tanúskodott Armand Hammernek, az Occidental Petróleum konszern elnökének minapi moszkvai látogatása is. Cége a szovjet vállalatokkal húsz évre szóló együttműködési programot írt alá 1973-ban, amely azután az „évszázad üzleteként” vonult be a kelet —nyugati kereskedelem történetébe. Hammer ezúttal már egy másik nagyszabású tervről, a jakutiai földgázmezők kiaknázásában való szovjet—amerikai—japán kooperáció kérdéseiről is tárgyalt Moszkvában. A Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében úttörő szerepet játszó üzletembert fogadta Leonyid Brezsnyev is, aki ismételten leszögezte: a Szovjetunió határozottan visszautasítja az amerikai kormány minden olyan kísérletét, hogy a kereskedelmet politikai nyomásra használja fel. Az ilyen kísérletek semmilyen hasznot sem hoznak kezdeményezőiknek, legfeljebb a szovjet—amerikai kapcsolatokat terhelik. Veszteségek Mu mai tényék egész sora bizonyítja ennek a megállapításnak az igazságát. Egyes becslések szerint 1974 óta egy-másfél milliárd dolláros bevételkiesés érte az amerikai vállalatokat amiatt, hogy Washington négy éve szintén politikai feltételek teljesítéséhez kötötte a gazdasági kapcsolatokat. Ami pedig Carter jelenlegi döntés- sorozatának várható kihatásait illeti, az üzletemberek napjainkban éppen a számítástechnika az olaj- és földgázkitermelés terén számoltak a legkomolyabb értékesítési lehetőségekkel. Az amerikai kereskedelmi minisztérium közlése szerint a Szovjetunió az idén 4—500 millió dollárért akart olaj- és földgázkutató berendezéseket vásárolni az USA-tól. Persze, illúzió lenne azt hinni, hogy a felszólított tőkésországok — Franciaország és az NSZK nyíltan, a többiek pedig diplomatikusan — politikai okokból zárkóztak volna el az amerikai követelés teljesítésétől. Mind a négy államot gazdasági megfontolások vezérlik: végre esetleg alkalmuk nyílhat a nagy vetélytárs lekörö- zésére vagy kiszorítására a szovjet piacon. Másrészt — és ez a nyomosabb érv: valamennyien komoly együttműködési programokról kötöttek megállapodást, illetve újabbakról folytatnak tárgyalásokat a Szovjetunióval Számukra semmiképpen sem éri meg tehát, hogy az amerikai elnök nyomdokaiba lépjenek a részleges gazdasági bojkottban. Ilyen körülmények között — úgy tűnik — a Carter-adminisztráció végső soron saját magát manőverezi egyre nehezebb helyzetbe. KOCSI MARGIT
