Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-29 / 230. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 71ol * :*or; vtc XXVIII. évfolyam, 230. szám ARA: 0,80 Ft 1978. szeptember 29., péntek Mai számunkból SZMT-ELNÖKSÉGI ÜLÉS (3. old.) A KÖZOKTATÁS KÉRDÉSEI (4. old.) KÖZÉRZET (5. old.) KÉZILABDA ÓIK (6. old.) szállítás, CSÚCSFORGALOM II. (3. old.) wmSMŐnt& A HÉTKÖZNAPI MUNKA ritmusában immár természetes megszokottsággal, , figyelmességgel tekintünk szeptember 29-ére. E napot együtt ünnepelik a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti és polgári védelmi szervezetek, s velük együtt az ország lakossága, ifjúsági és más társadalmi szervezetek, intézmények. Az ünnep, melyet ma tartunk — hagyománytisztelete mellett — gazdag politikai tartalmat fejez ki: a fejlett szocializmust építő nép és az ezt védő fegyveres szervezetek összeforrottságát. E tényt legjobban honvédelmi törvényünk bevezető része fejezi ki. „A Magyar Nép- köztársaság, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével sikeresen dolgozik a fejlett szocialista társadalom felépítésén.... Történelmi szükségszerűség, hogy gondoskodnunk kell országunk szuverenitásának, nemzeti függetlenségének, népünk békéjének és biztonságának, a szocializmus vívmányainak szilárd védelméről és oltalmazásáról.” Mennyivel másabb, újabb, forradalmibb ez a honvédelmi törvény a régmúlt kizsákmányoló feudális, tőkés világ honvédelmi törvényétől. Érdemes felidézni az 1868-as törvényt: „a hadsereg és haditengerészet hivatása: a hadsereg és haditengerészet hivatása őfelsége összes birodalma mindkét állama területének, külellen- ségek elleni megvédése és a belrend és biztonság fenntartása.” Akkor tehát nem a haza, hanem őfelsége összes birodalmának védelme volt a feladat. Ezért kellett a hazátlan, nincstelen munkásnak, parasztnak számára érthetetlen, céltalan háborúkban elpusztulni. A katonai esemény, amelyhez a fegyveres erők napjának ünnepe kötődik, haladó nemzeti történelmünk egyik legemlékezetesebb állomása. Társadalmi, politikai és katonai tanulságai pedig ma is aktuálisak. Az 1848-as pákozd—sukorói csata napjához kötődik, ahol a betolakodó, idegen ellenségre a népi erők vereséget mértek. Ez a felkelő forradalmi honvédő sereg a népből nőtt ki. Ez ma már történelem, de hűen példázza, hogy a hazáját szerető nép és annak fiai, minden áldozatvállalás mellett képesek legyőzni az ellenséges, reakciós erőket. TÖRTÉNELMI TÉNY az is, hogy a nemzeti szabadságért és a társadalmi haladásért fegyvert fogott hazafiak nagyszerű győzelmei az akkori kor történelmi körülményei között megteremtették az 1848-as magyar függetlenség, és szabadság, s polgári fejlődés továbbfejlesztésének lehetőségét. Igaz, hogy e szabadságharcot a nemzetközi reakciós 1 túlerő vérbe fojtotta, de történelmi hitele, emléke, né- | pünkben örök időkre fennmaradt. Mi, Tolna megyeiek büszkén „ gondolunk az 1848-as | szeptemberi eseményekre. A megyénkben lezajlott csa- I ták az egész magyar szabadságharc fényét gazdagítot- I ták. 1848. szeptember 10-én Jellasics csapatai átlépték 1 a Drávát. Az ország előtt nem maradt más út, csak a g fegyveres védekezés. A nép kapára-kaszára kapott. A 1 Róth és Philipovics tábornokok vezette, mintegy 10 ezer | főnyi sereg Tolna megyén vonult keresztül. A megye I községeinek partizánakciói késleltették, lefogták a se- | regtestet, ezzel segítették a magyar honvédségnek győ- | zelemre vinni Pákozd—Sukorónál a 29-i ütközetet. Eh- * hez kapcsolódik az ozorai csata emléke is. E nagyszerű hagyományt folytatták az 1919-es Ta- | nácsköztársaság védelmezői is. Tolna megye vöröskato- | nái nagy részt vállaltak a fiatal proletárdiktatúra meg- g védésében, a külső ellenség és a belső ellenforradalmi erők elleni harcban. így emlékezünk az 1919. május 9-én megalakult, szekszárdi vörösezredre, a dombóvári 44-es vörös dandár katonáira. A fegyveres erők napjának ünnepén e haladó honvédő hagyomány kegyelettel történő idézése mellett azért fordulunk figyelemmel és elégedettséggel népünk és fegyveres erőink történelmének eseményei felé, mert ebben az időszakban az igazi hazafiság és nemzetköziség jegyében a fejlődés középpontjában volt országunk. Ezt követve, ennek szellemében szerveződött, erősödött és fejlődött népünk mai fegyveres ereje. Pártunk a nemzetközi helyzet elemzése, a haza, a szocialista rendszer biztonsága és védelme érdekében mindig megkülönböztetett figyelmet fordított az ország védelmi képességére, belső rendünk erősítésére, fegyveres erőink, szervezeteink fejlesztésére. Az általános politikai irányvonal szerves részeként hosszabb távra szólóan szabta meg honvédelmi politikánk alapvető célkitűzéseit. Honvédelmünk erősítését, fejlesztését alapvetően meghatározza az a történelmi realitás, hogy hazánk megbízható védelme csak a Szovjetunióval és a testvéri szocialista országokkal vállvetve lehetséges. Legfőbb nemzeti érdekeinknek megfelelően, nemzetközi felelősségünk tudatában, alapítói voltunk a Varsói Szerződésnek és a jövőben is mindent megteszünk e védelmi jellegű szocialista katonai szövetség erősítéséért. AZ ELMÜLT ÉVEK, évtizedek során megvalósult pártunk célkitűzése: a honvédelem szocializmust építő egész népünk ügyévé vált. Pártunk honvédelmi politikája— haladó katonai hagyományainkat is szüntelenül felhasználva — eredményesen mozgósítja társadalmunk valamennyi szervét és szervezetét, országunk egész lakosságát a haza védelmére. HARMAT JÓZSEF a megyei pártbizottság osztályvezetője Tegnap a Babits Mihály művelődési központ a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Pécsi Tanárképző Főiskola szervezésében tanácskozást tartottak a pedagógusképzés időszerű kérdéseiről. A tanácskozásra meghívták a dunántúli megyék tanácsainak elnök- helyetteseit, valamint a művelődésügyi osztályok, a továbbképzési intézetek és a konzultációs központok vezetőit. Ez alkalommal tizenhetedszer rendezték meg a hagyományos dunántúli tanácskozást, melynek Szek- szárd kilenc évvel ezelőtt Ünnepség a fegyveres erük napja alkalmától A fegyveres erők napjának előestéjén megyénk több honvédségi, belügyi és munkás- őregységénél ünnepélyes egységgyűlések voltak. A hagyományoknak megfelelően a személyi állomány több tagját ez alkalommal is előléptették, illetve kitüntetésben részesítették. A délutáni órákban Szek- szárdon, az RFK klubjában megtartott ünnepségen Péti Imre, a megyei párt-vb tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára mondott beszédet. Méltatta a fegyveres erők napjának jelentőségét, köszöntötte a megyebeli fegyveres erők megjelent parancsnokait és helyetteseiket, továbbá az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok képviselőit. Az ünnepségen részt vett dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke és Harmat József, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. egyszer már színhelye volt. Dr. Szabópál Antal megyei tanácselnök köszöntője után dr. Kálmánchey Zoltán, a Pécsi Tanárképző Főiskola főigazgatójának megnyitója hangzott el. Ezt Knopp András oktatási miniszterhelyettes felsőoktatásról szóló tájékoztatója követte. A miniszterhelyettes beszélt az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat végrehajtásáról, illetve a jövőbeni közoktatási feladatokról. A demográfiai hullám a nyolcvanas évekre éri el az általános iskolákat, s ezt a tényt a pedagógusképzésnél is fiTolna megye több mint kétezer-ötszáz kisiparosa ezekben a napokban kiállításon, bemutatókon, esti előadásokon, baráti találkozókon emlékezik a harminc évvel ezelőtti eseményre, amikor 1948. szeptember 3-án és 4-én megtartott kisiparoskongresszuson elhatározták a KIOSZ megalakítását. Tolna megyét az alakuló kongresz- szuson Földes Erzsébet női szabó és Hepp József faesztergályos kisiparos' képviselte. A KIOSZ Tolna megyei választmánya tegnap délelőtt a kisiparosok székházában tartotta megemlékező gyűlését. Részt vettek az ünnepségen a választmány tagjai, az alapító tagok közül néhá- nyan, Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára, dr. Kelemen Sándor és Ribling Ferenc, a megyei tanács osztályvezetői, Kovács Jánosné, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, a kisiparosokkal kapcsolatban lévő intézmények, vállalatok, szövetkezetek vezetői. gyelembe kell venni. Az a cél, hogy a képzés és a társadalmi szükséglet összhangban legyen. Szükséges többek között a felvételi rendszer javítása, a pedagógus- képző intézmények beiskolázási keretszámainak, ezen belül a gyógypedagógiai tanárképzésnek számbeli növelése, továbbá a pedagógusok szakmai továbbképzése. Mindez nem máról holnapra jelentkező feladat, de az eredményes megoldás érdekében már most a napirenden szerepel. Komáromi József kisiparos — a szervezet megyei elnöke — köszöntötte a megjelenteket, majd Simon József megyei titkár mondott ünnepi beszédet. dr. Baranyai György, a KIOSZ országos vezetőségének munkatársa kitüntetéseket adott át; Sáros- di Józsefnének a Kiváló Kisiparos kitüntetés arany fokoDr. Vadas Ferenc művelődésügyi osztályvezető Tolna megye pedagógusellátottságáról és a dunántúli pedagógusképző intézményekkel való együttműködésről számolt be. Megyénkben az elmúlt évek során nőtt a pedagógusok létszáma, nem utolsósorban a felnőttoktatás megélénkülésének hatására. A szakképzett munkaerő iránti igény hívta életre a megyeszékhelyen a középfokú óvónői képzést, valamint a Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelyezett tagozatát. Az utóbbi években jelentősen javultak a Tolna megyei pedagógusok élet- és munkakörülményei, tavaly 94 fiatallal kötött a megye társadalmi ösztöndíjszerződést. Dr. Vastagh Zoltán főigazgató-helyettes a pécsi főiskola tanárképzésének helyzetét ismertette. Kiemelte a személyi és tárgyi feltételek, a színvonal, a pályairányítás és a továbbképzés kérdését. Szünet után a dunántúli tanácskozás szekcióülésekkel folytatódott. Az első szekciót Knopp András miniszter- helyettes vezette, a másodikat Miklósvári Sándor minisztériumi főtanácsos, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója. A harmadik szekción Bolla Ferenc, a Pécsi Tanárképző Főiskola főtitkára és Orbán László, a főiskola főigazgatói hivatalának vezetője elnököltek. Délután a vendégek ellátogattak a szekszárdi főiskolára, végül az egész napos program a Fadd-Dombori- ban tett kirándulással zárult. zatát, hat személynek pedig a KIOSZ megalakításában, illetve a harminc év alatt végzett munka elismeréseként emlékplakettet nyújtott át: özv. Simon Ferencné, Schmidt István, Pákozdi Jenő, Gasz András, Tiderencz József és Hepp József kisiparosoknak. — Pj Kisiparosok ünnepe Kitüntették a KIOSZ alapítóit Szekszárd Dunántúli tanácskozás a pedagógusképzésről A tanácskozás résztvevői Dr. Baranyai György átadja a kitüntetést Hepp József nyugdíjas faesztergályos szekszárdi kisiparosnak
