Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-29 / 230. szám
2ríÉPÚJSÁG 1978. szeptember 29. New York Gromiko és Vance találkozója A SALT-tárgyalások új fordulóját kezdte meg az amerikai és a szovjet külügyminiszter.. Képünkön: Cyrus Vance-t a szovjet delegáció székhelyén Andrej Gromiko üdvözli. (Képtávírónkon érkezett.) Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter szerdán New Yorkban több mint két órán át tanácskozott az új SALT-szerződésről. Gromiko és Vance a szovjet ENSZ-képviselet épületében, magyar idő szerint a késő esti órákban, valamivel több mint két órán át tanácskozott. A megbeszélésekre eredetileg ennél valamivel hosszabb időt irányoztak elő. Cyrus Vance távozóban röviden nyilatkozott a sajtónak. Csak annyit mondott, hogy az első tárgyalási fordulón kizárólag a SALT- egyezmény kérdéseivel foglalkoztak. A kérdésekre, várható-e még az idén az egyezmény aláírása (amint amerikai kormányférfiak ismételten sugallták), Vance azzal válaszolt, hogy a szerződést „amint lehet”, megkötik —, s erre mód nyílhat az idén is. A knesszet döntése Az izraeli parlament — a knesszet — jóváhagyta a Camp David-ben amerikai segédlettel megkötött izraeli—egyiptomi megállapodásokat és a Sínai-félszige- ten lévő zsidó települések felszámolását. A csütörtök hajnali órákig tartó tizennyolc órás vitát lezáró szavazás eredménye: nyolcvan- négy „igen”, tizenkilenc „nem” és tizenhét tartózkodás. Az eredményt politikai megfigyelők Begin miniszterelnök jelentős belpolitikai győzelmeként értékelik. Alighogy bejelentették a szavazás eredményét, máris megérkezett Kairóba egy izraeli katonai szakértőkből álló küldöttség, hogy megkezdje a békeszerződés katonai részleteiről folytatandó tárgyalások előkészítését. Korom Mihály ünnepi köszöntője a fegyveres erők napja alkalmából Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága titkára, a fegyveres erők napját köszöntő beszédét csütörtökön sugározta a rádió és a televízió. 1848. szeptember 29-én Pá- kozdnál zajlott le a magyar szabadságharc első jelentős csatája. A néppel egybeforrt fiatal magyar honvédsereg katonái győzelmet arattak a polgári forradalom vérbefoj- tására és a nemzeti függetlenségünk eltiprására szövetkezett ellenség fölött. E győzelem emlékéül tartjuk minden évben a fegyveres erők napját. — mondotta többek között Korom Mihály. E napon köszöntjük a forradalmi-katonai hagyományaink mai méltó örököseit és folytatóit: néphadseregünket, határőrségünket, rendőrségünket, munkásőrségünket, a fegyveres erők és testületek minden tagját, akik esküvel fogadott kötelességükhöz híven, megbízhatóan oltalmazzák szocialista vívmányainkat, életünket, békénket. Erőinket megsokszorozza, hogy hazánk a szocialista országok nagy közösségéhez tartozik. A két világrendszer történelmi küzdelmében a szocialista Magyarország mindenkor a szocializmus, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke erőinek oldalán állott és áll a jövőben is. Aktív és elkötelezett tagjai vagyunk a Varsói Szerződés szervezetének, és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. Megbonthatatlan barátságunk, szövetségünk, összefogásunk és annak további sokoldalú erősítése a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával elsőrendű nemzeti érdekünk és egyben internacionalista kötelességünk. A néphadsereg katonái, a közrend és az államhatár őrei, a munkásőrök értik és átérzik, hogy mit jelent szá? mukra szocialista hazánk és dolgozó népünk hűséges, fegyveres szolgálata. Magasfokú hivatástudattal és felkészültséggel tesznek eleget megtisztelő kötelességüknek és méltóak dolgozó népünk bizalmára, megbecsülésére. Munkájukban, napjaink feladatainak sikeres végrehajtásában példamutató, segítő és lelkesítő erőforrás számukra dicső elődeink harca és áldozatvállalása is." Örömmel teszek eleget pártunk Központi Bizottsága és népköztársaságunk kormánya megbízatásának — és meggyőződésem szerint egész társadalmunk egyetértését is kifejezem — amikor jókívánságainkat és elismerésünket tolmácsolom fegyveres erőink és testületeink minden tagjának. i Ideológiai-* konferencia Varsóban Háromnapos ideológiai konferencia kezdődött Varsóban. Témája a demokrácia fejlődése és az emberi jogok megvalósítása a szocializmus építésében. A tanácskozáson részt vesznek a testvéri kommunista és munkáspártok központi bizottságainak küldöttségei. Magyarországról, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Kubából, Mongoliából, az NDK- ból, Romániából, Vietnamból és a Szovjetunióból. Varsóba érkeztek a máj na— frankfurti és az athéni marxizmus-kutató intézet képviselői is. A magyar küldöttséget Lakos Sándor, az MSZMP KB tagja, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója vezeti. A tanácskozást a szejm épületében Jerzy Lukasze- wicz, a LEMP KB titkára nyitotta meg. PANORÁMA Bécs Haderőcsökkentési tárgyalások A bécsi Hofburg konferenciatermében csütörtökön megkezdődött a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 16. fordulója A belga küldöttséget vezető Luc Smol- deren nagykövet elnökletével megtartott 179. plenáris ülésen előbb David Reece nagykövet, a kanadai, majd pedig dr. Emil Keblusek nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője szólalt fel. A csütörtöki ülést követő sajtóértekezleten Keblusek nagykövet rámutatott: a szocialista országok küldöttségei a korábban már elért eredmények megőrzésére, azok tartalmának kibővítésére törekednek, hogy ily módon a tárgyalások a konkrét megállapodások kidolgozásához vezessenek. Megelégedéssel állapíthatjuk meg — mondotta —, hogy a megelőző forduló során előbukkantak a megegyezés elérésének perspektívái. A szocialista országok küldöttségei — jelentette ki Keblusek nagykövet — szükségesnek tartják, hogy az érintett országok már most, a tárgyalások idején se növeljék tovább a térségben állomásozó fegyveres erőik létszámát. Ez annál is inkább időszerű javaslat, mivel egyes nyugati országok emelték közép-európái fegyveres erőik létszámát és fegyverzetük szintjét. A kérdésben kialakítandó egyezség a tervezett megállapodástól függetlenül is elérhető lenne és hozzájárulna a jobb és egészségesebb feltételek megteremtéséhez a térségben. A haderőcsökkentési tárgyalások következő plenáris ülését a jövő héten csütörtökön tartják a Hofburgban. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán szerdán többek között Görögország, Olaszország, Hollandia és Szudán vg? zető politikusai szólaltak fel. Georgiosz Rallisz görög külügyminiszter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy immár egy éve nem sikerül közös alapot találni a ciprusi rendezésre irányuló görög—török tárgyalások folytatásához. Arnaldó Forlani olasz külügyminiszter felszólalásában a fegyverkezési verseny korlátozása mellett foglalt állást. Gaafar Nimeri szudáni állam- és kormányfő elítélte, hogy egyes országok az afrikaiak belső problémáit profitszerzésre igyekeznek felhasználni. Christoph van der Klaauw holland külügyminiszter a namíbiai rendezés kérdésére irányította a figyelmet. Julio César Turbay kolumbiai és Carlos Andrés Pérez venezuelai elnök szerdán az ENSZ közvetlen beavatkozását kérte, hogy állítsák meg Nicaraguában a tömeges népirtást. WASHINGTON Az Egyesült Államok vasutasainak — immár országos méretű — sztrájkja következtében csütörtökre az ország vasúthálózatának több mint hatvan százalékán megbénult a forgalom. A vasutasok sztrájkja két hónappal ezelőtt kezdődött helyi nézeteltérések miatt, és Csupán az utóbbi napokban öltött országos méreteket. A vasutas-szakszervezetek közlése szerint az ország félmillió vasúti dolgozója közül 300 ezer vesz részt sztrájkban, amely eddig elsősorban a teherszállításban okozott jelentős kieséseket. A Ford Művek szerdán felszólította Carter elnököt, hogy hirdessen ki rendkívüli állapotot a szállítás területére, mert ellenkező esetben a Ford Művek jövő héten kénytelen lesz elbocsátani legalább százezer munkást. A müncheni Negyven évvel ezelőtt Münchenben négy hatalom — a náci Németország, a fasiszta Olaszország, Franciaország és Anglia — vezetői összeültek tanácskozásra, hogy döntsenek Csehszlovákiáról — pontosabban Hitlernek arról a követeléséről, hogy Prága ürítse ki és adja át a fasiszta Németországnak az úgynevezett Szudéta-vidéket. A konferenciára ugyan meghívták a csehszlovák kormány két megbízottját is, de a fasiszta küldöttek követelésére az érdemi tárgyalásokra nem engedték be őket. Hitler már 1938 tavaszán kijelentette: „Visszavonhatatlan elhatározásom, hogy ezt az országot letörlöm a térképről.” És, hogy ez nemcsak afféle szónoki fordulat volt, azt bizonyítja: a német hadvezetőség már egy évvel korábban kidolgozta a „Fali Grün” tervet, amely Csehszlovákia katonai megszállásáról intézkedett. A csehszlovák kormány tudatában volt a veszélynek, amely nyugatról fenyegette, és éveken át nagy gonddal és költséggel erősítette nyugati határait. A több éves munka eredményeképpen kialakult nyugatcsehországi erődrendszert annak idején bevehetetlennek tartották és „kis Magi- not-vonal”-ként is emlegették. A katonai előkészületek mellett Prága természetesen külföldi támogatást is keresett. A fasiszta fenyegetés elleni védelmet szolgálta a csehszlovák—francia és a csehszlovák—szovjet katonai segélynyújtási szerződés. Párizs azonban már az első komolyabb válság idején figyelmen kívül hagyta a dokumentumot. 1938 tavaszán, amikor Hitler lehetségesnek látott egy Csehszlovákia elleni katonai akciót és megkezdődött a német hadsereg felvonulása a határokra — Párizs és London közös jegyzékben szólította fel Prágát, hogy a legmesz- szebbmenőkig támogassa a szudéta németekre vonatkozó berlini követeléseket. A franciák 1938 őszén is hasonló magatartást tanúsítottak. A brit kormánnyal közösen kidolgozott koncepciójuk ugyanis az volt, hogy minden eszközzel, és minden áldozat árán Kelet felé, vagyis a Szovjetunió ellen kell irányítani a német terjeszkedést. A szovjet kormány mind a tavaszi, mind az őszi csehszlovák krízis idején közölte, hogy kész eleget tenni szerződéses kötelezettségeinek, és hajlandó csapatokat küldeni a csehszlovák haderő támogatására akkor is, ha ezt Frenciaország nem teszi meg. Prága azonban a szovjet segítséget mindvégig határozottan visszautasította. A Hradzsinban ugyanis alku úgy ítélték meg, hogy az esetleges szovjet katonai jelenlét társadalmi változásokat is előidézhet, emellett mindvégig bíztak abban, hogy a nyugati szövetségesek végül is nem hagyják cserben Csehszlovákiát. Ennek a politikának lett a végső eredménye, hogy a csehszlovák megbízottak részt sem vehettek a Szu- déta-vidékről folyó érdemi tárgyalásokon. Csupán any- nyi szerepük volt, hogy aláírják a hazájuk megcsonkításáról intézkedő szerződést. A dokumentumot 1938. szeptember 29-én érvényesítették és másnap már megindultak a német csapatok a Szudéta- vidék elfoglalására. Chamberlain angol kormányfő azt hitte, hogy Hitler követeléseinek elfogadásával sikerült elhárítania a háborút, vagy legalábbis végérvényesen Kelet felé irányítani a fasiszta terjeszkedést. Néhány hónap múlva rá kellett döbbennie, hogy nemcsak a világháborút nem sikerült elkerülni, hanem még a maradék Csehszlovákia államiságának megóvását sem sikerült biztosítani. Hitler nem egészen egy év múlva kirobbantotta a második világháborút. Münchenről szólva emlékeztetni kell arra is, hogy a Horthy-Magyarország vezetői teljes erővel támogatták Csehszlovákia szétzúzására irányuló német törekvéseket, hiszen ettől várták revíziós igényeik kielégítését. A szégyenletes négyhatalmi döntést és annak következményeit lényegében a Szovjetunió világháborús győzelme szüntette meg, majd a csehszlovák népi demokrácia tette lehetővé, hogy egyszer s mindenkorra semmissé váljon a müncheni diktátum. A nyilvánvaló tények ellenére a háború utáni nyugatnémet CDU-kor- mányok ugyanis sokáig nem voltak hajlandók elfogadni a megállapodás érvénytelenségét. A fasisztákkal való együttműködés miatt Csehszlovákiából kitelepített németek revansista szövetségeire támaszkodva a Kereszténydemokrata, Keresztényszociális Unió vezetői Münchent a hidegháború egyik alkalmas eszközeként fogták fel és alkalmazták. Végül is Willy Brandt szociáldemokrata kabinetje jutott el odáig, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és Csehszlovákia 1973. december 11-i szerződésében a müncheni egyezményt és annak minden politikai következményét semmisnek nyilvánította. Hitler katonái bevonulnak az ősi prágai várba — a Hradzsinba
