Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-29 / 230. szám

2ríÉPÚJSÁG 1978. szeptember 29. New York Gromiko és Vance találkozója A SALT-tárgyalások új fordulóját kezdte meg az ame­rikai és a szovjet külügyminiszter.. Képünkön: Cyrus Vance-t a szovjet delegáció székhelyén Andrej Gromiko üdvözli. (Képtávírónkon érkezett.) Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter szerdán New Yorkban több mint két órán át tanácskozott az új SALT-szerződésről. Gromiko és Vance a szovjet ENSZ-képviselet épületében, magyar idő sze­rint a késő esti órákban, va­lamivel több mint két órán át tanácskozott. A megbe­szélésekre eredetileg ennél valamivel hosszabb időt irá­nyoztak elő. Cyrus Vance távozóban rö­viden nyilatkozott a sajtó­nak. Csak annyit mondott, hogy az első tárgyalási for­dulón kizárólag a SALT- egyezmény kérdéseivel fog­lalkoztak. A kérdésekre, várható-e még az idén az egyezmény aláírása (amint amerikai kormányférfiak is­mételten sugallták), Vance azzal válaszolt, hogy a szer­ződést „amint lehet”, meg­kötik —, s erre mód nyílhat az idén is. A knesszet döntése Az izraeli parlament — a knesszet — jóváhagyta a Camp David-ben amerikai segédlettel megkötött iz­raeli—egyiptomi megállapo­dásokat és a Sínai-félszige- ten lévő zsidó települések felszámolását. A csütörtök hajnali órákig tartó tizen­nyolc órás vitát lezáró sza­vazás eredménye: nyolcvan- négy „igen”, tizenkilenc „nem” és tizenhét tartózko­dás. Az eredményt politikai megfigyelők Begin minisz­terelnök jelentős belpoliti­kai győzelmeként értékelik. Alighogy bejelentették a szavazás eredményét, máris megérkezett Kairóba egy iz­raeli katonai szakértőkből álló küldöttség, hogy meg­kezdje a békeszerződés ka­tonai részleteiről folytatan­dó tárgyalások előkészítését. Korom Mihály ünnepi köszöntője a fegyveres erők napja alkalmából Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága titkára, a fegyveres erők napját kö­szöntő beszédét csütörtökön sugározta a rádió és a televí­zió. 1848. szeptember 29-én Pá- kozdnál zajlott le a magyar szabadságharc első jelentős csatája. A néppel egybeforrt fiatal magyar honvédsereg katonái győzelmet arattak a polgári forradalom vérbefoj- tására és a nemzeti függet­lenségünk eltiprására szövet­kezett ellenség fölött. E győ­zelem emlékéül tartjuk min­den évben a fegyveres erők napját. — mondotta többek között Korom Mihály. E napon köszöntjük a for­radalmi-katonai hagyomá­nyaink mai méltó örököseit és folytatóit: néphadseregün­ket, határőrségünket, rendőr­ségünket, munkásőrségünket, a fegyveres erők és testületek minden tagját, akik esküvel fogadott kötelességükhöz híven, megbízhatóan oltal­mazzák szocialista vívmánya­inkat, életünket, békénket. Erőinket megsokszorozza, hogy hazánk a szocialista or­szágok nagy közösségéhez tartozik. A két világrendszer történelmi küzdelmében a szocialista Magyarország mindenkor a szocializmus, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke erői­nek oldalán állott és áll a jö­vőben is. Aktív és elkötele­zett tagjai vagyunk a Varsói Szerződés szervezetének, és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. Megbonthatatlan barátságunk, szövetségünk, összefogásunk és annak to­vábbi sokoldalú erősítése a Szovjetunióval és a szocialis­ta közösség többi országával elsőrendű nemzeti érdekünk és egyben internacionalista kötelességünk. A néphadsereg katonái, a közrend és az államhatár őrei, a munkásőrök értik és átérzik, hogy mit jelent szá? mukra szocialista hazánk és dolgozó népünk hűséges, fegyveres szolgálata. Magas­fokú hivatástudattal és felké­szültséggel tesznek eleget megtisztelő kötelességüknek és méltóak dolgozó népünk bizalmára, megbecsülésére. Munkájukban, napjaink fel­adatainak sikeres végrehajtá­sában példamutató, segítő és lelkesítő erőforrás számuk­ra dicső elődeink harca és ál­dozatvállalása is." Örömmel teszek eleget pártunk Központi Bizottsága és népköztársaságunk kor­mánya megbízatásának — és meggyőződésem szerint egész társadalmunk egyetértését is kifejezem — amikor jókí­vánságainkat és elismerésün­ket tolmácsolom fegyveres erőink és testületeink minden tagjának. i Ideológiai-* konferencia Varsóban Háromnapos ideológiai konferencia kezdődött Varsó­ban. Témája a demokrácia fejlődése és az emberi jogok megvalósítása a szocializmus építésében. A tanácskozáson részt vesznek a testvéri kom­munista és munkáspártok központi bizottságainak kül­döttségei. Magyarországról, Bulgáriából, Csehszlovákiá­ból, Jugoszláviából, Kubá­ból, Mongoliából, az NDK- ból, Romániából, Vietnam­ból és a Szovjetunióból. Var­sóba érkeztek a máj na— frankfurti és az athéni marxizmus-kutató intézet képviselői is. A magyar kül­döttséget Lakos Sándor, az MSZMP KB tagja, a Társada­lomtudományi Intézet igaz­gatója vezeti. A tanácskozást a szejm épületében Jerzy Lukasze- wicz, a LEMP KB titkára nyitotta meg. PANORÁMA Bécs Haderőcsökkentési tárgyalások A bécsi Hofburg konferen­ciatermében csütörtökön megkezdődött a közép-euró­pai fegyveres erők és fegy­verzet kölcsönös csökkenté­séről folyó tárgyalássorozat 16. fordulója A belga kül­döttséget vezető Luc Smol- deren nagykövet elnökleté­vel megtartott 179. plenáris ülésen előbb David Reece nagykövet, a kanadai, majd pedig dr. Emil Keblusek nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője szólalt fel. A csütörtöki ülést követő sajtóértekezleten Keblusek nagykövet rámutatott: a szocialista országok küldött­ségei a korábban már elért eredmények megőrzésére, azok tartalmának kibővíté­sére törekednek, hogy ily módon a tárgyalások a konkrét megállapodások ki­dolgozásához vezessenek. Megelégedéssel állapíthat­juk meg — mondotta —, hogy a megelőző forduló so­rán előbukkantak a meg­egyezés elérésének perspek­tívái. A szocialista országok kül­döttségei — jelentette ki Keblusek nagykövet — szükségesnek tartják, hogy az érintett országok már most, a tárgyalások idején se növeljék tovább a térség­ben állomásozó fegyveres erőik létszámát. Ez annál is inkább időszerű javaslat, mivel egyes nyugati orszá­gok emelték közép-európái fegyveres erőik létszámát és fegyverzetük szintjét. A kér­désben kialakítandó egyez­ség a tervezett megállapo­dástól függetlenül is elérhe­tő lenne és hozzájárulna a jobb és egészségesebb felté­telek megteremtéséhez a térségben. A haderőcsökkentési tár­gyalások következő plenáris ülését a jövő héten csütörtö­kön tartják a Hofburgban. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán szerdán többek között Görögország, Olaszor­szág, Hollandia és Szudán vg? zető politikusai szólaltak fel. Georgiosz Rallisz görög kül­ügyminiszter sajnálatát fejez­te ki amiatt, hogy immár egy éve nem sikerül közös alapot találni a ciprusi rendezésre irányuló görög—török tárgya­lások folytatásához. Arnaldó Forlani olasz kül­ügyminiszter felszólalásában a fegyverkezési verseny kor­látozása mellett foglalt ál­lást. Gaafar Nimeri szudáni ál­lam- és kormányfő elítélte, hogy egyes országok az afri­kaiak belső problémáit pro­fitszerzésre igyekeznek fel­használni. Christoph van der Klaauw holland külügyminiszter a namíbiai rendezés kérdésére irányította a figyelmet. Julio César Turbay kolum­biai és Carlos Andrés Pérez venezuelai elnök szerdán az ENSZ közvetlen beavatkozá­sát kérte, hogy állítsák meg Nicaraguában a tömeges nép­irtást. WASHINGTON Az Egyesült Államok vas­utasainak — immár országos méretű — sztrájkja következ­tében csütörtökre az ország vasúthálózatának több mint hatvan százalékán megbénult a forgalom. A vasutasok sztrájkja két hónappal ezelőtt kezdődött helyi nézeteltérések miatt, és Csupán az utóbbi napokban öltött országos méreteket. A vasutas-szakszervezetek köz­lése szerint az ország félmil­lió vasúti dolgozója közül 300 ezer vesz részt sztrájk­ban, amely eddig elsősorban a teherszállításban okozott jelentős kieséseket. A Ford Művek szerdán fel­szólította Carter elnököt, hogy hirdessen ki rendkívüli állapotot a szállítás területé­re, mert ellenkező esetben a Ford Művek jövő héten kény­telen lesz elbocsátani leg­alább százezer munkást. A müncheni Negyven évvel ezelőtt Münchenben négy hatalom — a náci Németország, a fasiszta Olaszország, Fran­ciaország és Anglia — veze­tői összeültek tanácskozásra, hogy döntsenek Csehszlo­vákiáról — pontosabban Hitlernek arról a követelé­séről, hogy Prága ürítse ki és adja át a fasiszta Né­metországnak az úgyneve­zett Szudéta-vidéket. A kon­ferenciára ugyan meghívták a csehszlovák kormány két megbízottját is, de a fasiszta küldöttek követelésére az érdemi tárgyalásokra nem engedték be őket. Hitler már 1938 tavaszán kijelen­tette: „Visszavonhatatlan el­határozásom, hogy ezt az országot letörlöm a térkép­ről.” És, hogy ez nemcsak afféle szónoki fordulat volt, azt bizonyítja: a német had­vezetőség már egy évvel ko­rábban kidolgozta a „Fali Grün” tervet, amely Cseh­szlovákia katonai megszállá­sáról intézkedett. A csehszlovák kormány tudatában volt a veszély­nek, amely nyugatról fenye­gette, és éveken át nagy gonddal és költséggel erősí­tette nyugati határait. A több éves munka eredmé­nyeképpen kialakult nyu­gatcsehországi erődrendszert annak idején bevehetetlen­nek tartották és „kis Magi- not-vonal”-ként is emleget­ték. A katonai előkészületek mellett Prága természetesen külföldi támogatást is ke­resett. A fasiszta fenyegetés elleni védelmet szolgálta a csehszlovák—francia és a csehszlovák—szovjet kato­nai segélynyújtási szerződés. Párizs azonban már az el­ső komolyabb válság idején figyelmen kívül hagyta a dokumentumot. 1938 tava­szán, amikor Hitler lehetsé­gesnek látott egy Csehszlo­vákia elleni katonai akciót és megkezdődött a német hadsereg felvonulása a ha­tárokra — Párizs és London közös jegyzékben szólította fel Prágát, hogy a legmesz- szebbmenőkig támogassa a szudéta németekre vonat­kozó berlini követeléseket. A franciák 1938 őszén is hasonló magatartást tanúsí­tottak. A brit kormánnyal közösen kidolgozott koncep­ciójuk ugyanis az volt, hogy minden eszközzel, és min­den áldozat árán Kelet felé, vagyis a Szovjetunió ellen kell irányítani a német ter­jeszkedést. A szovjet kormány mind a tavaszi, mind az őszi csehszlovák krízis idején kö­zölte, hogy kész eleget ten­ni szerződéses kötelezettsé­geinek, és hajlandó csapato­kat küldeni a csehszlovák haderő támogatására akkor is, ha ezt Frenciaország nem teszi meg. Prága azonban a szovjet segítséget mindvégig határozottan visszautasítot­ta. A Hradzsinban ugyanis alku úgy ítélték meg, hogy az esetleges szovjet katonai je­lenlét társadalmi változáso­kat is előidézhet, emellett mindvégig bíztak abban, hogy a nyugati szövetsége­sek végül is nem hagyják cserben Csehszlovákiát. Ennek a politikának lett a végső eredménye, hogy a csehszlovák megbízottak részt sem vehettek a Szu- déta-vidékről folyó érdemi tárgyalásokon. Csupán any- nyi szerepük volt, hogy alá­írják a hazájuk megcsonkí­tásáról intézkedő szerződést. A dokumentumot 1938. szep­tember 29-én érvényesítették és másnap már megindultak a német csapatok a Szudéta- vidék elfoglalására. Chamberlain angol kor­mányfő azt hitte, hogy Hit­ler követeléseinek elfogadá­sával sikerült elhárítania a háborút, vagy legalábbis végérvényesen Kelet felé irányítani a fasiszta terjesz­kedést. Néhány hónap múl­va rá kellett döbbennie, hogy nemcsak a világhábo­rút nem sikerült elkerülni, hanem még a maradék Csehszlovákia államiságá­nak megóvását sem sikerült biztosítani. Hitler nem egé­szen egy év múlva kirob­bantotta a második világhá­borút. Münchenről szólva emlé­keztetni kell arra is, hogy a Horthy-Magyarország veze­tői teljes erővel támogatták Csehszlovákia szétzúzására irányuló német törekvése­ket, hiszen ettől várták re­víziós igényeik kielégítését. A szégyenletes négyhatal­mi döntést és annak követ­kezményeit lényegében a Szovjetunió világháborús győzelme szüntette meg, majd a csehszlovák népi de­mokrácia tette lehetővé, hogy egyszer s mindenkorra semmissé váljon a müncheni diktátum. A nyilvánvaló té­nyek ellenére a háború utá­ni nyugatnémet CDU-kor- mányok ugyanis sokáig nem voltak hajlandók elfogadni a megállapodás érvénytelen­ségét. A fasisztákkal való együttműködés miatt Cseh­szlovákiából kitelepített né­metek revansista szövetsé­geire támaszkodva a Ke­reszténydemokrata, Keresz­tényszociális Unió vezetői Münchent a hidegháború egyik alkalmas eszközeként fogták fel és alkalmazták. Végül is Willy Brandt szociáldemokrata kabinetje jutott el odáig, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság és Csehszlovákia 1973. de­cember 11-i szerződésében a müncheni egyezményt és annak minden politikai kö­vetkezményét semmisnek nyilvánította. Hitler katonái bevonulnak az ősi prágai várba — a Hradzsinba

Next

/
Thumbnails
Contents