Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-28 / 229. szám

AmÉPÚJSÁG 1978. szeptember 28. kn n fin ni □ 1 ^ ° 'j J (SÜL mi ]©! nk© P Népi egyetemek Szovjet lapokból Több mint 300 ezer hallga­tójuk van a Német Demok­ratikus Köztársaságban azok­nak az esti tanfolyamoknak, amelyek az ország 220 népi egyeteme mellett működnek. Valamikor ezek a tanfolya­mok a hallgatók műveltség­beli hiányosságait voltak hi­vatottak felszámolni, továbbá feladataik közé tartozott az iskolai tanulásra való elő­készítés is. Ma a tanfolyamok fő célja — mélyíteni a hall­gatók tudását. Rendkívül népszerűek az NDK-ban a marxista—leninista filozófia különböző kérdéseivel foglal­kozó tanfolyamok, s igen sok hallgatót vonz az irodalom- és művészettörténet, valamint a zene... Nő az olyan előadá­1948-ban az Olasz Rádió meghívására tizennégy rádió képviselői gyűltek össze Cap­ri szigetén és határozták el a rádiós művek Prix Italia el­nevezésű versenyének meg­szervezését: drámai és zenei kategóriában. Azóta a ver­Gyakran látni azokat a bi­zonyos hirdetéseket az új­ságokban és hetilapokban. A biztosító társaságok fizetik őket, s a hirdetések azoknak az állampolgároknak lelki­ismeretére kívánnak hatni, akik majd alkalomadtán es­küdtekként teljesítenek szol­gálatot. A hirdetés lényege: valahányszor egy baleset nyomán megítéljük a pana­szosnak a kártérítést, saját magunknak ártunk vele. Végül is nem a biztosító- társaság fog szenvedni — magyarázzák nekünk, ha­nem a nagyközönség, mert amikor mi a panaszos mel­lett döntünk, a társaságok­nak nincs más választásuk, minthogy felemeljék a havi tarifát. Nem tudom, Önök hogy vannak vele, de engem mindez meggyőzött. A fan­táziaképeim között megje­lent egy eset, hogy egy sú­lyos gondatlanságból történő baleseti tárgyalás esküdtszé­kében foglalok helyet. Már valamennyi tanút meghall­gattuk, és most az esküdtek szobájában gyűltünk össze ítélethozatalra. Az esküdtszék elnöke így szólt: — Nos, ez igazán szimpla eset. A teherautósofőr szinte felnyársalta az áldozat ko­csiját,-megölte mindkét szü­lőt, és négy árvát hagyott hátra. A tanúbizonyságokból kiderül, hogy a teherautó fékjei hibásak voltak és . a társaság mégis kiküldte a kocsit az útra. Mennyi kár­térítést ítélünk meg a gye­rekeknek? — Várjanak — kiáltottam közbe. — Ennél több is fo­rog kockán. Mi lesz a szál­sok száma is, amelyek a tech­nika, a geofizika és az egzakt tudományok legújabb vívmá­nyaival, eredményeivel is­mertetik meg az érdeklődő­ket. A népi egyetemeken nem­rég tanfolyamokat szerveztek leendő turisták részére. A hallgatók itt megismerked­hetnek azzal az országgal — történelmével, érdekes látni­valóival —, amelyet szabad­ságuk alatt szándékoznak meglátogatni. Segítséget kap­nak ahhoz is, hogy elsajátít­sák a baráti országok népei­nek nyelvét. Az elmúlt évben egyébként az NDK nyelvtanfolyamainak 55 ezer hallgatója volt. Italia seny lényegesen kibővült: ma már a rádiós verseny három drámai, zenei és dokumentum — kategóriában folyik min­den év szeptemberében, s 1959. óta ugyanígy, verse­nyeznek televíziós művek is. A Prix Italián jelenleg 33 litmányozási vállalat bizto­sítóival? Mi történik velük, ha jelentékeny összeget íté­lünk oda a gyermekeknek? — Ki kell majd fizetniük — válaszolta az egyik es­küdt. — De az végül is a mi zsebünkből fog kikerülni — a magukéból és az enyém­ből. — Mi az ördögről beszél? — Nem olvassák a hirde­téseket? — folytattam. — Valahányszor egy esküdt­szék nagyobb összeget sza­vaz meg egy baleset áldoza­tának, végül is nekünk, a nagyközönségnek kell fizet­nünk érte. A biztosítótársa­ság nem saját jókedvéből folytatja az üzletet. Art Buchwald: Kártérítés — Hát akkor miért? — ér­deklődött egy másik esküdt. — Azért, hogy szolgálják a nagyközönséget. Havidíjat szednek be valamennyiünk­től, hogy védjék életünket és tulajdontárgyainkat. Amíg nem kell nagyobb 'kártérí­tést fizetniük, addig felhő­karcolókat építhetnek, be­ruházhatnak a tőzsdén, in- gatlankölcsönöket bicsát- hatnak ki, és támogathatják a televízió legjobb program­jait. De ha el kell kezdeniük kifizetni a biztosítottaiknak járó összeget, akkor súlyos pénzügyi nehézségek közé kerülnek, és nekünk, bizto­sítottaknak kell őket felse­gélyeznünk. rádió- és 39 televíziószerve­zet vesz részt (a világ minden tájáról Ausztráliától az USA- ig, Japántól a Szovjetunión keresztül Kanadáig, Dél-Af- rikától Svédországig). A rész­vétel szabad társulás, szerve­zetenkénti (és nem országon­kénti) elhatározás kérdése, s az érte fizetett pénzbeli hoz­zájárulás ellenében nemcsak művek nevezésének, hanem a zsűritagok jelölésének jogát is magában foglalja. Ugyan­arra a rádió- vagy tévészer­vezetre háromévenként kerül sor egy-egy kategória zsűri­jében. Ez évben például a Magyar Rádió a (rádiós) ze­nei, a Televízió (tévés) do­kumentum-kategória zsűrijé­be küldhet tagot (de ugyan­oda természetesen műve nem nevezhet be). Most, a Prix Italia alapítá­sának 30. évfordulóján a vi­lág rádió és televízió soro­zatban fűzik műsorra ismét azokat az alkotásokat, ame­lyeket az évek folyamán a díjazottak közül bemutattak. Kínai mozi A kínai kultúrpolitikát az utóbbi években meglehetősen gyakori ingadozások kísérték. A kulturális forradalom után drasztikusan leszűkítették az alkotás lehetőségeinek hatá­rait, csak mostanában kezd lazulni egy kissé a gyeplő. A könyvpiacok úgy kiszá­radtak, mint a szivacs. Csak nagyon keveset publikáltak. Hasonló a helyzet a film és a színház területén is. Három hónapja a mozi- és a szín­házjegyeket nyilvánosan árulják. Azelőtt csak a mun­kahelyeken lehetett venni. A „négyek bandája” hatal­mának megdöntésével zöld utat nyertek a kulturális forradalom idején betiltott filmek, több mint 160 poroso­dó kópia. A kulturális élet egészét át­ható változások kihatottak a külföldi filmek behozatalára is. Most már gyakrabban lát­hatók szocialistának vagy legalábbis haladónak tartott filmek Koreából, Jugoszláviá­ból, Romániából, Mexikóból. Nem mutatnak be viszont olyanokat, amelyek a „né­gyek bandája despotizmusa” idején jöttek létre. A kultu­rális élet feltámasztása azon­ban csak vontatottan halad Sokan élnek még visszavonu­lásban a „négyek” idején ül­dözött alkotók közül, hiába rehabilitálták őket — írja a Weltwoche. — Ezzel azt akarja mon­dani, hogy ne szavazzunk meg semmilyen összeget a baleseteseknek, mert a biz­tosítótársaság veszélybe ke­rül? — Én csak annyit mond­tam, hogy mindent alaposan meg kell gondolnunk. Miért büntessük meg a szegény kis biztosítótársaságot, amely ha elveszti az esetet, csak min­ket fog megbüntetni. — De hiszen pontosan er­re valók a biztosítótársasá­gok — torkolt le az egyik esküdt. — ök azok, akik­nek a kockázatot vállalniuk kell. A biztosítási szakma egy nagy szerencsejáték, és nekik az a dolguk, hogy fi­zessenek, ha veszítenek. — Pontosan ez a maga­tartás hajtja fel a biztosítá­si tarifákat országszerte. Va­lahányszor egy ügy a bíró­ság elé kerül, ezt mondjuk: „Hadd fizesse rá a biztosító ingét, gatyáját.” Miért nem lehetünk mi az első esküdt­szék, amely kimondja: „Ami sok, az sok. Nem ju­talmazunk embereket a má­sok hanyagságáért!” Még mindig nem értik? Hatal­munkban áll megállítani mindörökre a biztosítási ta­rifák szüntelen emelkedését. — Maga mit szívott mos­tanáig, hogy ilyen kótyago- sakat beszél? — Jól van jól van — fe­leltem majdnem kiabálva. — Beleegyezem, akármilyen kártérítést szavanák is meg az árváknak. De ha a biz- osítótársaságnak el kell ad­nia a tisztviselői számára fenntartott golfpályát, az a maguk lelkiismeretén szá­rad majd. Fordította: Zilahi Judit SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom 1978. 10. száma Berta Gábor for­dításában átfogó írást közöl az új szovjet alkotmányról, amely az eddig érvényben lévő 1936-os alkotmányt vál­totta fel. Minden irodalom fejlődésének egyik állandó feltétele az, hogy új nevek je­lennek meg benne, s bekö­vetkezzék a nemzedékváltás. A fiatal szovjet írók toll- próbálgatásairól számol be a Próza c. rovat, amelyben néhány érdekes írás olvas­ható. A közös dolgaink rovatban Maróti László, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titká­ra írt cikket „Testvéri szö­vetségben” címmel. Ebben a fiatal magyar és szovjet köl­tők, írók kapcsolataival, együttműködésével foglalko­zik. A moszkvai Nagyszín­házban új Corelli-, Toselli-, Rameau- és Mozart-egyfelvo- násos baletteket mutattak be, Vlagyimir Vasziljev a neves balettművész betanításában. Az eseményről szóló „Három interjú egy előadásról” című Anna Ilupina-írást Tripolsz- ky László fordította le a lap számára. A Krónika rovatban Garai - Gábor tollából olvashatjuk a Budapesten ez év július 12. és 14. között megrendezett Szovjet írószövetség és a Ma­gyar írók Szövetsége titkár­ságainak együttes üléséről szóló beszámolót. A folyóirat a Régi kauká­zusi szőnyegkiállítás anyagá­ból számos fiatal művész grafikáját, képeit is közli. SZOVJETUNIÓ Azerbajdzsán, a világ egy­kori legnagyobb kőolajter­melő vidéke ma már ugyan hátrább szorul az olajterme­lők rangsorában, de most szol­gál rá igazán az „olajakadé­mia” elnevezésre. A Kaszpi- tenger menti köztársaság fel­sőoktatási intézményeiben ma 72 ország fiai és lányai tanulják az „olajszakmát”. (Azerbajdzsán: az olajakadé­mia). Becslések szerint a jégve­rés minden esztendőben 2 milliárd dollárnyi kárt okoz ■a világ mezőgazdaságának. A Szovjetunió két évtizedes tapasztalatát latba véve — tevékenyen részt vesz a „fel­hőjárást” szabályozó nemzet­közi együttműködésben. Be­rendezései komoly tekintély­nek örvendenek külföldön is. A baráti szocialista orszá­goktól kezdve a skandináv államokon át Ázsia, Afrika és Dél-Amerika számos or­szágáig szállít energetikai lé­tesítményeket a szovjet ipar — derül ki Nyikolaj Lopa- tyin, a Szovjetunió energeti­kai és villamosítási minisz­terhelyettes interjújából. Évente több mint 3 millió kilowatt teljesítményű ener­getikai létesítményt helyez­nek üzembe a világon, ame­Visszhang Ezúton válaszolok az 1978. szeptember 5-én a Népújság „Szekszárdi Skála nyitás 1979. II. negyedévében” cím­mel megjelent cikkre. Az alábbiakban leírtak megjelenését lapjukban annál is fontosabbnak tartom, mert a cikkben a kertmoziról téve­sen informálták az olvasókat. ..Jelenleg a szabadtéri mo­zi sorsa még bizonytalan, pedig sürget az idő, hiszen az áruház nyitására a környéket rendezni kell, s amikor a né­hány földszintes házat sza­nálják. el kell tüntetni a sza­badtéri mozit is ...” írja a cikk szerzője. A szabadtéri mozi sorsa nem bioznytalan, ugyanis 1978. március 10-én a megye, lyek szovjet szakemberek ter­vei alapján és kivitelezői részvételével készülnek, il­letve, amelyeknek fő beren­dezéseit a szovjet ipar szál­lította. (Erőművek exportra). A kultúra iránt érdeklődők Henri Matisse művészetéről, a szovjet képtárakban talál­ható műveiről, valamint Moszkva egyik nevezetes mű­emlékéről, a Bojárházról ol­vashatnak. A gyerekeknek szól Barkács Tóni meséje, a nőolvasóknak a Vera postá­ja c. összeállítás. A magyar tárgyú oldala­kon dr. Beckl Sándor, a Mi­nisztertanács Testnevelési és Sporthivatalának elnöke a magyar és a szovjet sporto­lók közös olimpiai felkészü­léséről, és a magyar nyelvű képes szovjet havi folyóirat­ról, a Szovjet Sportmagazin­ról beszél. Párizs lángjai-tól a Sze- renád-ig címmel, a magyar és a szovjet balettművészet kapcsolatairól olvasunk. A lap bemutatja a VI. Csaj­kovszkij zenei versenyen leg­jobban szerepelt magyar mű­vészt, Pitti Katalin opera­énekesnő pályafutását. A melléklet sporttárgyú anyagokból készült összeállí­tást, elbeszélést, könyv- és filmismertetést, valamint ke­resztrejtvényt közöl. A „Ki tud többet a Szovjetunióról” vetélkedő nyertesei részére Balatonberényben épített Gorkij-üdülőtelep első lakói­ról számol be egy riport. Cí­münk a Szovjetunió címmel indul az új sorozata. A 25. lecke az ország 15 köztársa­ságába és nagyobb városaiba kalauzol el. Az október 8-án megjele­nő 19. szám a Szovjetunió új alkotmányának első évfordu­lóját ünnepli. Elméleti cikk foglalkozik a szovjet alkot­mányban foglaltak megvaló­sításával. Portrék mutatják be a termelőmunka és a tár­sadalmi élet különböző he­lyein dolgozó, tevékenykedő népi küldötteket. A számból nem hiányoz­nak a szovjet tudomány és technika újdonságairól tudó­sító, hagyományos híradások. Képes tudósítást olvasha­tunk a Moszkvában augusz­tus végén megrendezett INT- RODTORGMAS—78 kiállí­tásról, amelyen Magyarország különféle étel- és italauto­matákkal, hidegpultokkal és más élelmezés-szolgáltatási gépekkel vett részt. Riport foglalkozik a jövő rádió­elektronikájának kérdéseivel. Kulturális vonatkozású ké­pes hírek tudósítanak többek közt a Csebokszáriban lévő Ivanov Akadémiai Drámai Színház hatvanéves történe­téről, egy készülő filmről, Malika Szabirováról, a du- sanbei Ajni Opera príma­balerinájáról. Színes oldalak mutatják be az Ermitázs épí­tészeti érdekességeit. Orosz nyelvlecke, Fáklya­fotó, filmismertető, a Szov­jet Kultúra és Tudomány Házának őszi programja, va­lamint a Komszomol 60 éves a megyeszékhely és a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat vezetői tanácskozáson döntöt­tek a szekszárdi szabadtéri színpad—kertmozi sorsáról. Minden szempontot' figye­lembe véve olyan határozat született, hogy a szabadtéri létesítményt a jelenlegi he­lyén kell felújítani és üzem­be helyezni, mégpedig a meg­lévő területi határok csök­kentése nélkül. Ugyanis a megyeszékhely lakosságának közművelődési igénye egyér­telműen azt kívánja, hogy a nyári kulturális rendezvé­nyek tartására ki kell alakí­tani a szabadtéri színpadot és a kertmozit. Vállalatunk a kapacitásle­kötést illetően már intézke­dett. A műszaki és kiviteli tervek 1979-ben készülnek el. Az építkezést 1980-ban kez­dik meg. 1981-ben pedig át­adjuk a lakosságnak a remél­évfordulójának tiszteletére indított rejtvénypályázat zár­ja a számot. IÄNY0KASSZONYOK Az októberi számban Fe­hér Klára tollából A béke: az élet című írást olvashat­juk. A szerző 16 éves volt, amikor kitört a második vi­lágháború. Az a háború, ami­kor egyetlen pillanat alatt romba dőltek a sok-sok éven át felépített otthonok, ami­kor földönfutóvá váltak az emberek százezrei. A Tiszától a Fekete-tenge­rig címmel a lap színes ri­portot közöl a szovjet Odesz- sza és a magyar Szeged test­véri kapcsolatáról. A Lányok, Asszonyok moszkvai szerkesztősége A győztesek az olimpiára utaz­hatnak címmel pályázatot hirdet. A lap az olvasók fi­gyelmébe 11 kérdést ajánl. A pályázat győztesei három el­ső, három második, öt har­madik és tíz vigaszdíjban részesülnek. A pályázat ered­ményét a lap 1979/12. számá­ban teszik közre. N. Makszimov tollából If­júság, tudomány, technika címmel érdekes írást olvas­hatunk a fiatal szovjet újí­tók tevékenységéről. A Komszomol közelgő 60. „születésnapját” nemcsak a Szovjetunióban, hanem világ­szerte, köztük hazánkban is megünneplik a KlSZ-szerve- zetek. Pikier Magdolna Ba­ráti kézfogás c. írásában ar­ról olvashatunk, hogyan fog­nak megemlékezni a neves évfordulóról a hevesi fiata­lok. 150 éve született Lev Tolsz­toj. Erről az évfordulóról megemlékezett az egész ha­ladó emberiség. A nagy orosz író munkásságáról érdekes összeállítást olváshatunk G. Popova tollából. A mellékletben szabás­mintákat, keresztrejtvénye­ket, a háziasszonyoknak re­cepteket és más hasznos tud­nivalókat találhatunk. szputmjik 1977. október 7-én emelték törvényerőre a Szovjetunió új alkotmányát. Ebből az al­kalomból a folyóirat közli Alekszej Sityikov, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Szö­vetségi Tanácsa elnökének írását „Szocialista demokrá­cia: emberi jogok” címmel. „Háború és béke pekingi módra” címmel olvashatjuk Genrih Apaiin cikkét, amely átfogó képet nyújt a jelenle­gi kínai vezetés kardcsörte- téséről, annak hátteréről és a tömegpusztító fegyverek be­tiltását akadályozó kínai po­litikáról. Idén ünnepük a szovjet fiatalok legnagyobb tömeg­szervezetük, a lenini Kom­munista Ifjúsági Szövetség, a Komszomol 60. évfordulóját. Ebből az alkalomból a lap színes riportot közöl, mely­nek címe „Hatvanéves a Komszomol”. A tudomány és technika rovatban környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik a Lé­zer védi a levegőt című írás. hetőleg minden igényt kielé­gítő korszerű szabadtéri szín­padot és mozit. CZANK JÓZSEF moziüzemi vállalat igazgatója A különféle megállapodások, egyez­tetések ellenére, illetőleg, Hogy a jövőben újjáépítik a szabadtéri mo­zi környékét, a helyzet nem meg­nyugtató — ugyanis a kereskedelem­nek útjában lesz ez a létesítmény, még akkor is, ha a patakot befedik, s rajta a járművekkel közlekedni le­het. Fenntartjuk álláspontunkat: a szabadtéri mozi áttelepítése csök­kentené a térségben a zsúfoltságot, nagyobb teret adhatna a szakközép- iskolának — ha jól emlékezünk rá, a szakközépiskola udvarán valami­kor, még sportpálya is volt! — és a kereskedelmi, illetőleg a postai szállító járműveknek. Megértjük a mozivállalat igazga­tóját, nem vitatjuk egy szabadtéri színpad hasznát a közművelődésben, a döntést véleményünk szerint azon­ban érdemes volna felülvizsgálni — ismerve az ilyen munkák óriási költ­ségét és kivitelezésének hosszú ide­jét!!! PALKOVACS JENŐ Kiállítás A Balaton partján, Balatoni űzfőn él és alkot Vágfalvi Ottó festőművész. Tájképeiből nyílt kiállítás Győrött. Prix

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents