Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-27 / 228. szám
2 KÉPÚJSÁG 1978. szeptember 27. Béke, enyhülés, nemzetközi együttműködés Andrej Gromiko felszólalása az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakának keddi plenáris ülésén szólalt fel Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. — A háború utáni évtizedekben — beleértve a „hidegháború” nyugtalanító éveit — a nemzetközi ügyekben megtett útra visszatekintve a népek, a kormányok, a politikai személyiségek nem hagyhatják figyelmen kívül a legfontosabbat: minden erőfeszítést meg kell tenni egy új háborús katasztrófa kitörésének megakadályozására, mert az még megsemmisítőbb lenne az emberiség számára, mint a két világháború együttvéve — jelentette ki bevezetőjében Andrej Gromiko, majd a többi közt rámutatott : — A Szovjetunió képviselői népünk nevében, a szovjet társadalom politikai rendszerének magját jelentő kommunista párt nevében a nemzetközi fórumokon felszólalva mindig különös gondot fordítottak és fordítanak a béke témájára. A szovjet állam alaptörvénye, a Szovjetunió új alkotmánya leszögezi: „A Szovjetunió töretlenül folytatja a lenini békepolitikát, síkraszáll a népek biztonságának megszilárdítása és a széles körű nemzetközi együttműködés mellett.” Ezt a politikát barátainkkal és szövetségeseinkkel vállvetve folytatjuk. Azok a találkozók, amelyek a közelmúltban zajlottak le Leonyid Brezsnyev és a testvérpártok és államok vezetői között, újult erővel bizonyították, hogy a szocialista közösség szilárdan kitart a béke, az Három kontinens találkozásánál fekszik az a térség, amelyet, ahogyan egykor a Balkánt elkeresztelték, „lő- poros hordónak” lehet nevezni. Ez a térség a Közel- Kelet. Hisz ki meri azt állítani, hogy a közel-keleti helyzet nem rejti magában egy új robbanás veszélyét? Mi ennek az oka? Az, hogy tíz évvel az agresszió után annak következményeit még mindig nem számolták fel és maga az agresszió büntetlen maradt. Izrael változatlanul uralkodik az általa megszállt területek felett. Sajnos, az arab világban is vannak olyan politikusok, akiknek számára nem drága az arab föld, akik hajlandók semmibe venni az arabok, többek között a palesztinok törvényes jogait, hajlandók megalázkodni, kapitulálni az ag- resszor és támogatói követelései előtt. A tapasztalatok és különösen az elmúlt években szerzett tapasztalatok azt tanúsítják, hogy a valódi és mindenre kiterjedő rendezés a Közel-Keleten csakis valamennyi közvetlenül érdekelt fél közös erőfeszítései alapján érhető el. Az arabok rovására létrehozott különmeg- állapodások csak távolabbra viszik a feleket a probléma megoldásától. Éppen ilyen jelleget öltenek a közelmúltban Camp Davidben lezajlott háromoldalú találkozón elfogadott megállapodások. Ha reálisan vizsgáljuk a dolgokat, semmi sem indokolja azt az állítást, A szovjet delegáció vezetője a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a legnagyobb, a legégetőbb, a szó legteljesebb értelmében vett globális, valamennyi országot és népet érintő probléma a fegyverkezési verseny beszüntetése, a leszerelés. Az ENSZ közgyűlésének rendkívüli leszerelési ülésszakán hozott határozatokról szólva Andrej Gromiko rámutatott, hogy az ülésszak a népek eltökéltségét tükrözte a fegyverkezési verseny beszüntetésére, a leenyhülés, a nemzetközi együttműködés irányvonala mellett — hangsúlyozta Andrej Gromiko. Ezt követően az európai helyzetről szólva rámutatott: a szilárd béke megteremtése felé vezető legnagyobb utat az európai kontinensen sikerült megtenni. Az elmúlt években éppen Európában nagyszabású békeakciókra került sor, mind kollektív alapon, mind pedig kétoldalú keretek között. Egymás után sikerült leküzdeni egy sor, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok javításának útjában álló akadályt. A politikai légkör ma Európában jóval egészségesebb, mint korábban. Friss és jól érezhető áramlatot jelentettek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményei. Nem titok, hogy időnként egyesek az említett eredmények felülvizsgálatára törekszenek. Mindennek ellenére az európai nemzetközi élet uralkodó tendenciája az enyhülés volt és marad. Vajon nem erről tanúskodik-e, hogy fejlődnek a Szovjetunió, csakúgy, mint a többi szocialista állam kapcsolatai Francia- országgal, az NSZK-val, Olaszországgal, Finnországgal, a skandináv országokkal és több más állammal? Európa most abba a szakaszba lépett, amikor az enyhülés ellenfelei számára már nem oly könnyű visszájára fordítani az események menetét. hogy a megállapodások — mint hangoztatták — közelebb hozzák a közel-keleti rendezést. Ellenkezőleg, valójában olyan új arabellenes lépésről van szó, amely megnehezíti e halaszthatatlan probléma megoldását. Éppen ezért a mesterséges optimizmus keltését célzó kampány senkit sem téveszthet meg. Az ázsiai helyzet alakulásáról szólva Andrej Gromiko megjegyezte: az ázsiai országok körében erősödik az a felismerés, hogy a konfliktus, a durva fenyegetés és a nem is olyan rég még fegyveres intervencióval járó beavatkozás, az ázsiai országok közötti viszály szítására irányuló kísérletek helyett tartós békét kell létrehozni. Ebből a szempontból hatalmas jelentősége van az agresszorokat földjéről kiűző, békeszerető politikát folytató egységes Vietnam létrejöttének. A Vietnami Szocialista Köztársaság, amely hősiesen viselte a sok éves és rendkívül súlyos háború minden terhét, most bátran védelmezi szuverenitását. Az ENSZ emelvényéről a Szovjetunió most ismét kinyilvánítja szolidaritását Vietnammal és hangsúlyozza: meg- engedhetetlenek a vele szemben támasztott hegemonista igények. A Szovjetunió jó kapcsolatokra törekszik az ázsiai országokkal, amelyek a maguk részéről ugyancsak kölcsönös megértésre és jószomszédságra törekszenek a Szovjetunióval. szerelés, végső soron az általános és teljes leszerelés megvalósítására. Józanul szemlélve a dolgokat, be kell azonban ismerni, hogy a fegyverkezési hajsza jottányit sem csökkent. Államok egy csoportja — ismeretes, hogy melyik országokról van szó — határozatot hozott olyan hatalmas, kiegészítő jellegű előirányzatokról, amelyek a fegyverzetek mennyiségének növelését célozzák több évre előre. A NATO miniszteri tanácsának washingtoni határozatát, valamint több állam részéről a katonai előkészületek fokozására tett lépéseket nem lehet másként értékelni, mint kihívást azokkal szemben, akik a leszerelésért harcolnak. A fegyverek mennyiségének növekedésével, új, még pusztítóbb fegyverfajták megjelenésével fokozódik a háború veszélye. Semmifajta magyarázat, mint például „a szovjet fenyegetésre” való hivatkozás, sem fogadható el. Ezek a hivatkozások teljes mértékben hamisak. Vajon nem a Szovjetunió teszi-e az egyik javaslatot a másik után a fegyverkezési verseny megfékezésére, a hadviselés új eszközei létrehozásának megakadályozására? És ki az, aki ellenségesen fogadja ezeket a javaslatokat? Nem másokról van szó, mint a leszerelés ellenfeleiről. Országunkban egész programot dolgoztunk ki a fegyverkezési verseny csökkentésére — folytatta Andrej Gromiko. A Szovjetunió véleménye szerint minden nukleáris hatalomnak, valamint egyes, nukleáris fegyverrel nem rendelkező államoknak tárgyaló- asztalhoz kell ülniök, hogy meghatározzák e tárgyalások megkezdésének pontos idejét. A jelenlegi ülésszaknak is megfelelő felhívással kell fordulnia mindenekelőtt az összes nukleáris fegyverrel rendelkező hatalmakhoz. Minden nagyszabású feladat megoldását, a nukleáris leszerelését pedig különösképpen, olyan intézkedéseknek kell kísérniük, amelyek az államok politikai és nemzetközi jogi garanciáinak megerősítését szolgálják. Ennek kapcsán mind időszerűbbé válik az a javaslat, hogy kössék meg azt a világszer-- ződést, amelynek értelmében nem alkalmaznak erőszakot a nemzetközi kapcsolatokban. Teljes mértékben megszabadítani a népeket a nukleáris háború veszélyétől — ezt a célt szolgálják a Szovjetunió konkrét intézkedései, amelyekre ma is a legnagyobb hangsúlyt helyezzük. Először is arról van szó, hogy meg kell erősíteni a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok biztonságának szavatolását. Másodszor pedig, hogy ne juttassanak nukleáris fegyvert az olyan államok területére, ahol ez idő szerint nincsenek ilyen fegyverek. Mindezt figyelembe véve a Szovjetunió azt javasolta, hogy fontos és sürgős kérdésként tűzzék a jelen ülésszak napirendjére „A nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok biztonságát szolgáló biztosítékok megerősítéséről szóló nemzetközi konvenció megkötésének kérdését”. Attól a törekvéstől vezéreltetve, hogy az ügyet azonnal gyakorlati vágányokra tereljük, előterjesztettünk egy ilyen szerződéstervezetet is. Ami második javaslatunkat Nincs olyan nép, amely ne áhitaná a békét. A szovjet népről teljes felelősséggel elmondhatjuk: nem törekszik háborúra, és nem kezd majd háborút. Ez teljes mértékben vonatkozik barátainkra és szövetségeseinkre is. A nemzetközi életnek, az enyhülés terén való további előrelépésnek sarkköve volt és marad az államok bel- ügyeibe való be nem avatkozás elve, bármilyen kiagyalt ürüggyel próbálják is megsérteni ezt az elvet. Minden önmagát tisztelő nép, minden önmagát tisztelő állam erélyesen visszautasította és a jövőben fs visszautasítja az ilyesfajta kísérleteket. A Szovjetunió nem tűrte el és nem is foghelyezzenek el nukleáris fegyvert az olyan államok területén, ahol jelenleg ilyen fegyverek nincsenek, aligha vitatható, hogy ez a nukleáris fegyverek elterjedése megakadályozásának egyik megbízható módszere. A kérdés megoldását mi olyan nemzetközi megállapodásban látjuk, arpelynek alapja a nukleáris fegyverrel rendelkező hatalmak világos és egyszerű kötelezettségvállalása lenne arra vonatkozólag, hogy nem helyeznek el nukleáris fegyvert olyan területeken, ahol most nincsenek ilyenek. A kötelezettségvállalás a nukleáris fegyverek minden válfajára kiterjedne. A jelen ülésszakon előterjesztett kezdeményezéseink megvalósítása azt is eredményezné, hogy lényegesen megerősödne az atomsorom- pó-rendszer, ugyanakkor pedig semmiképpen sem csökkennének a nukleáris energia békés célú felhasználásának lehetőségei. Mind sürgetőbben jelentkezik az a szükségszerűség, hogy nem szabad megengedni az új tömegpusztító fegyverfajták és fegyverrendszerek létrehozását. Vonatkozik ez mindenekelőtt az olyan embertelen fegyverre, mint a neutronfegyver. A helyzet sokkal veszélyesebbé válna, ha realizálnák e fegyver gyártásának, felhalmozásának és elterjesztésének terveit. A béke érdekei ezeknek a terveknek végleges feladását követelik meg. Bárhogyan haladjanak is a leszerelési tárgyalások — a mi irányvonalunk a konkrét leszerelési eredmények elérésének irányvonala. Különös jelentősége van annak, hogy mielőbb befejeződjenek a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalások. Szeretnénk kifejezésre juttatni azt a reményünket, hogy ebben a rendkívül fontos kérdésben az Egyesült Államok politikájában felülkerekedik a józan, kiegyensúlyozott irányvonal, minthogy az új egyezményre azonos mértékben van szüksége a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak, az egész világnak —, jelentette ki Gromikó. A továbbiakban emlékeztetett rá: Az utóbbi időben bizonyos haladás történt azokon a tárgyalásokon, amelyeket a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia folytat a nukleáris fegyver- kísérletek általános és teljes etiltásáról. Ez különösen fontossá teszi, hogy a tárgyalásokat a sikeres befejezésig folytassuk. A közgyűlés jó szolgálatot tehet a béke ügyének, ha elősegíti a leszerelési világ- konferencia összehívását. Éppen ezen a fórumon lehetne majd az államokra nézve kötelező érvényű dönja eltűrni a belügyeibe való beavatkozást. A Szovjetuniónak a békére, az enyhülésre, a leszerelésre irányuló külpolitikai vonala — szilárd irányvonal. A Szovjetuniónak ez az irányvonala az egész szovjet nép akaratát juttatja kifejezésre a szovjet pártkongresszusok elvi tételeit valósítja meg. Andrej Gromiko végezetül kijelentette: a szovjet emberek derűlátóan néznek a jövő elé. Meggyőződésünk azon alapszik, hogy a népek békeakarata legyőzhetetlen, a béke megőrzéséért és megszilárdításáért küzdő erők fölényben vannak azokkal szemben, akik az ellenkező irányba szeretnék terelni a világeseményeket. (MTI) A közel-keleti „lőporos hordó” A leszerelés illeti, nevezetesen, hogy ne téseket elfogadni. A népek békeakarata legyőzhetetlen Huszár István Tolna megyében A híres zombai kukoricát mutatja be a Politikai Bizottság tagjának Barsi Mihály, a megyei tanács osztályvezetője, aki fél éve még a zombai szövetkezet fömező- gazdásza volt. Fotó: Gottvald Károly (Folytatás az 1. oldalról) A jövő? Lakatos Antal elnök, félig tréfásan, de nagyon komoly hangsúllyal azt mondta: — Addig nem nyugszunk, amíg száz mázsa nem lesz. Aztán meg majd addig nem nyugszunk, amíg meg nem lesz a 120. Ez a beszélgetés egy 96 hektáros tábla mellett hangzott el, ahol PX 32-es kukoricaerdő gyönyörködteti a szemet. A szakemberek szerint ezt szeretik a legjobban a kombájnosok. Szó esett még a gépesítettség helyzetéről, s arról, mennyi termelési értéket produkál a gazdaság évente, s természetesen a tagok jövedelméről. A gép, amit a szövetkezet vezetői bemutattak, egyes területeken kiváló, de minden területen kielégítő. Zombai látogatását befejezve Huszár István, a megye és a város vezetőinek kíséretében Szekszárd nevezetességeivel ismerkedett. LAPZÁRTA LOSONCZI PÁL LÁTOGATÁSA GÖDÖLLŐN Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke kedden Gödöllőre látogatott. A párt- bizottság székháza előtt Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Mondok Pál, a megyei tanács elnöke, valamint a város párt- és állami vezetői fogadták. Ezután Losonczi Pál rövid városnéző sétát tett, majd az Agrártudományi Egyetemre látogatott. LÁZÁR GYÖRGY VAS MEGYÉBEN Kedden kétnapos látogatásra Vas megyébe érkezett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A megyehatáron Horváth Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és Bors Zoltán, a megyei tanács elnöke fogadta. A Minisztertanács elnöke először Bajánsenyé- re utazott. Lázár György Vas megyei programja ma folytatódik. (MTI) A Bőripari Dolgozók Szakszervezetének elnökségi ülése Bonyhádon Tegnap délelőtt, Bonyhádon, a cipőgyárban tartotta kihelyezett elnökségi ülését a Bőripari Dolgozók Szakszervezete. A résztvevőket Móczi András, a szakszervezet elnöke köszöntötte, majd Tré- ber Tibor, a Bonyhádi Cipőgyár igazgatója, s Antal Géza, a vállalati szakszervezeti tanács titkára beszámolt a vál- lati munkaügyi döntőbizottság és a jogsegélyszolgálat működése során szerzett tapasztalatokról. Bonyhádon, a cipőgyárban a múlt év eleje óta működik a jogsegélyszolgálat, s fontosságára jellemző, hogy az eltelt egy és háromnegyed év alatt 257 alkalommal adtak szakszerű tanácsot, illetve képviselték a dolgozókat. A szóbeli kiegészítés, a feltett kérdésekre adott válaszok, és a vita során, a szakszervezet vezetői, s az elnökségi ülésen részt vevő vendégek spk hasznos tapasztalatot gyűjtöttek a döntőbizottsági és a jogsegélyszolgálati munkával kapcsolatban. A második napirendi pontként Petrák Ferenc, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára számolt be a Textil-, Ruha-, Bőr-, és Sőrmeipari Dolgozók Szak- szervezeti Nemzetközi Szövetségének VI. konferenciájáról. A 70 ország ezen iparágaiban tevékenykedő több mint 10 millió dolgozót képviselő szövetség idén szeptember 4—9-ig Budapesten tartotta négyévenként megrendezett konferenciáját. Petrák Ferenc elmondta, hogy ennek célja az volt, hogy a szakszervezetek világ- szövetségének keretén belül erősítsék a szakszervezetek egységét, javítsák az együttműködést. A szeptember elején Budapesten megtartott konferencia jelentőségét növelte, hogy ez volt az első a Szakszervezeti Világszövetség tavasszal megtartott IX. prágai kongresszusa után. így ennek sikere hatással lesz a többi szövetség később megtartandó konferenciáira is. A konferencián a szövetség demokratizmusának szellemét figyelembe véve megvizsgálták és megvitatták a munkához való jog kérdését, valamint a munkanélküliség elleni harc eszközeit és lehetőségeit. Fontos kérdés volt a nemzeti szakszervezetek harca a multinacionális vállalatokkal szemben. Itt a nemzetközi összefogás segítheti a dolgozók érdekében folyó küzdelmet. A Bőripari Dolgozók Szak- szervezete Bonyhádon megtartott elnökségi ülésének résztvevői a tanácskozást követően a Bonyhádi Cipőgyárat tekintették meg.
