Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-27 / 228. szám

1978. szeptember 27. Képújság 3 Zsákutca ? Pályakezdés gondokkal Egyetlen ember vélt vagy valós sérelmeket takaró pa­naszából is kirajzolódnak szükebb közösségének, de még az adott településnek a gondjai is. Attól a pillanat­tól kezdve az egyes ember megszűnik magánember len­ni, már mindenkire tartozik minden és kiderül, csak együt­tesen lehet segiteni — raj­ta is. K. Klára rosszul érzi ma­gát Dunaszentgyörgyön. Má­sodik éve tanít, a gyerekeket szereti, azok is őt, az iskolá­ban legalábbis a tanítási órákon minden rendben van. Szorgalmát elismerik, szak­mai munkájában támogatják. A főiskolához képest mégis csalódások érték. Ott annyi társadalmi munkája volt, hogy nem győzte végezni. Itt meg úgy érzi nincs mit csi­nálnia. Zsákutca? Tanulni szeretett volna, az igazgató nem java­solta, aztán Marxista Egye­temre szeretett volna menni, de ezt a papírt már alá sem írta, el sem küldte az iskola vezetője. Pártmegbízatása nincs, pedig szeretné, ha len­ne. Nemrég adták át a „tor­nacsarnokot”, ott vannak nyílt napok szívesen irányí­taná a fiatalok, vagy akár a felnőttek tornáját is. A gye­rekekkel foglalkozik órán kí­vül is. Úgy érzi, nem léphet előre, környezete nem érti meg törekvéseit. Más kisebb- nagyobb sérelméről is beszá­mol. A részletes beszélgetés az­tán már sok mindent tisztáz. Például azt, hogy ő maga sem igen tudja, mit akar és azt is, hogy gondjairól ugyan szólt már itt-ott, de nem volt sem világos, sem határozott, amit mondott. Testnevelés­előképzést kapott, az igazga­tó úgy tudja, testnevelés sza­kon akart továbbtanulni, de történelemre jelentkezett, ahová helyhiány miatt nem vették fel. Mellesleg törté­nelem és testnevelés szakos pedagógus is van elég az is­kolában, ha elvégezné is a szakot, nem tudnák új kép­zettségének megfelelően al­kalmazni. A Marxista Egyetemre szó­ló jelentkezést maga sem gondolhatta nagyon komo­lyan, mert nem járt utána alaposan, máig se igen tudja, hároméves vagy szakosított tagozatra kívánt-e menni? Az igazgató valóban nem ír­ta alá, mondván, hogy két helyre úgysem járhat, és nem tudja biztosítani a ta­nulmányi szabadságot sem. K. Klára máig sem hiszi iga­zán, hogy tényleg nem jár­hatott volna két helyre egy­szerre. A jelentkezés csak azért lett volna jó, hogy vá­laszthasson, ha mindkét hely­re felveszik. A kis tanítónő párttag, és bizonnyal a világot szeretné megváltani, de az nem hagy­ja magát, már csak azért sem, maga a pártszervezet is sajátos feltételek között dol­gozik, amelyekkel számolni kell. Samai Mihály párttitkár a szokásos szervezeti életről számol be. A következő tag­gyűlésen az iskola igazgatója számol be. Ezt megelőzően kibővített vezetőségi ülésen egyeztették a termelőszövet­kezet pártszervezetével a tennivalókat. Jól működő pártoktatásuk van, amiről K. Klára nem is tud. Öt azért nem vonták be, mert nem főiskolát végzettek számára tartják az előadásokat. A párttitkár is gondban van K. Klára miatt, mert nem helybeli. Tanítás után haza­megy Paksra, ugyan milyen testhez álló pártmunkával bízza meg? Az egyetlen fia­tal az alapszervezetben, pat­ronálni kellene a KISZ-t, de nem bízható rá a munka, mert a fiatalok meg csak es­te járnak haza a községbe. Napközben többnyire másutt dolgoznak. Ugyanezért nem könnyű a pártépítés sem. Van, hogyne volna fiatal a községben, aki megérett a párttagságra, fel is veszik őket — a munkahelyükön, gyakorta éppen a helyi párt- szervezettől kérve javaslatot. Többnyire nyugdíjasokból áll az alapszervezet, a töb­biek sem fiatalok már. Nem jelenti ez azt, hogy az idős elvtársak ne dolgoznának, akár erejükön felül, de ért­hető, ha a fiatal tanítónő úgy érzi, nem találja a helyét köztük. Gyakran kell magá­nak a párttitkárnak össze­hangolni úgy a vélemény és életszemléletben különböző­ségeket, hogy az egyik fél se sértődjön meg. K. Klára to­vábbtanulását a főiskolán Samai Mihály is meggondo­landónak találja a költségek miatt. Az iskola mindent fi­zet és tanulnak többen is. Néha szinte megoldhatatlan a helyettesítés. Arról viszont nem tud, hogy a Marxista Egyetemre nem ment el a papír. Az igazgató a kettős tanulás lehetetlenségével ma­gyarázza az elmaradt alá­írást, ami valljuk be, nem volt helyes eljárás. K. Klára és bizonnyal még sok más társa nehezen ta­lálja helyét első munka­helyén. Annyi ebből a törté­netből is világos, hogy min­denkinek van igazsága, mél­tányolható és méltányolandó szempontja, de csak úgy tud­nak eredményesen együttmű­ködni, ha ezt világosan, egy­értelműen el is mondják egy­másnak. Az iskola és a párt- szervezet számít Klárára, de neki is többet kellene oda­figyelni a másik fél szem­pontjaira és igényeit ott be­jelenteni, munkát követelni — a saját pártalapszerveze- tében. Mert igenis van mit tenni Dunaszentgyörgyön is, csak meg kell találni a feladato-r kát. Azt sem lehet mondani, hogy a tanítónő nem csinált közben semmit, mert volt a gyerekekkel nyári táborban, aztán paradicsomot szedni. A nyáron a TIT-be járt or­szágjáró idegenvezetői tan­folyamra, abból le is vizsgá­zott. Az angol nyelvet is el­kezdte tanulni. A történet figyelmezteti a fiatalokat arra, hogy némi­képp más az „Élet" és más a főiskola. A realitásokkal, helyi körülményekkel számol­nia kell mindenkinek. A be­illeszkedés pedig mindkét fé­len egyaránt múlik. IHÁROSI ibolya Míg a zöldből piros lesz ősszel gyakori látvány Bogyiszlón: száradnak a paprika­füzérek Mielőtt bárki is — a cím olvastán — a kártyázás rej­telmeit firtató eszmefuttatás­ra számítana, igyekszem le­szögezni ; az alábbiakban nem erről lesz szó. Ámbátor az ulti nevű közkedvelt já­tékban gyakran előfordulhat, hogy a zöldből pillanatok alatt piros lesz. Nem úgy a paprikából, főként az idén. Még a tavasszal jártunk a bogyiszlói határ Nagyszög­nek nevezett dűlőjében. Ak­kor virágzás előtt volt a paprika. A háztáji területek zöme ebben a határrészben van. Általában háromszáztól ötszáz négyszögölnyi parcel­lákon foglalkoznak a bo­gyiszlóiak a paprika termesz­tésével. Ott jártunkkor a vi­rágzás előtti paprikát mű­velték. Waldraf Tibor éppen „húzatta” a háromszáz öl paprikát, amelyet a család művel. A húzatás tulajdon­képpen lombtrágyázást je­lent, permetezőgéppel szór­ják a lombra, hogy a fejlő­dést némiképp gyorsítsák. A szomszédos parcellán Tóbi Gáborné kapálgatta az öt­száz öl fűszerpaprikát. Ők a többségtől eltérően nem a tsz-től veszik a palántát, sa­ját maguk állítják elő. A tavalyi termésből kiváloga­tott magot húsvét előtt be­áztatják. Közben előkészítik a „ketröcöt” apró, földszerű trágyával, majd elvetik a magot. Mindennap megöntö­zik — van, aki pétisós víz­zel, esténként — védekezés­képp a hűvös éjszakák ellen — letakarják. Május köze­pén kiültetik a földre. Fehér fajtából három, fűszerből öt­hat palánta jut egy bokorba. Aztán kapálás a feladat egész a szedésig. Szedés után jön a fűzés. (Előtte pár napig fonnyasz- tani kell, mert az eleven szár könnyed leszakad a fo­nálról.) Egy fonál súlya kiló körüli. Tóbiné hetven fona­lat szokott készíteni. Ebből húsz saját felhasználásra készül. A bogyiszlói tsz-ben har­minckét hektáron foglalkoz­nak paprika termesztésével. Húsz hektár a t. v., vagyis a tölteni való és tizenkettő a fűszerpaprika; szegedi, keszthelyi és cecei nemesített fajták — tájékoztat bennün­ket Orsós János, a kertészet telepvezetője. A bogyiszlói fajtát nem termesztik, mert az utóbbi években teljesen leromlott, nemesítésével nem foglalkoztak, így a termesz­tésben szinte hasznavehetet­len. A fajta lassan kimúlik, már csak két termelő foglal­kozik vele. Az új fajtákkal viszont ki­fizetődő a termelés. Hosszabb távon a szövetkezet is a ker­tészet fejlesztését tervezi. A paprika termesztésében egye­lőre megoldatlan és a fej­lesztés lehetőségeit is meg­szabja, hogy a szedés még nem gépesített. Nincs meg­felelő szedőgép, így a ren­delkezésre álló kézi munka­erő szabja meg a terület nagyságát. A szövetkezet segítséget nyújt a háztáji termeléshez is. Évente ezerhatszáz láda palántát adnak el, melyért tövenként másfél (!) fillért fizetnek a termelők. * A szedés már megkezdő­dött. Az idei termelésről kér­deztünk néhány embert a faluban. A kérdésre többnyi­re kérdéssel válaszoltak: — Miért? Venni akar? Majd mikor kiderül, hogy „csak úgy” érdekelne bennünket az idei termés, lemondó legyin­tés a válasz: „Az idén po­csék a paprika. Nem akar színösödni és húsra sem olyan mint köllene.” Vagyis késik az érés és kevesebb a termés mint tavaly. Az átvétel és a szedés azért megkezdődött. A faluban csak paprikamalomnak neve­zett konzervgyári kirendelt­ség nem vesz át paprikát. Minden átadandó mennyisé­get el kell vinni Faddra, a Paksi Konzervgyár faddi üzemegységéhez. Hat forint­nál valamivel többet fizet­nek kilójáért a nyers árunak. Az utóérlelt paprikáért fel­árat fizetnek, bár ma már egyre kevesebben fűzik föl a termést, van aki lukacsos nylonzsákban utóérleli. Az üzembe három megyéből — Fejér, Baranya, Tolna — hozzák a fűszerpaprikát. Ta­valy jó év volt, sok paprikát vettek át. Évente két-három- száz vagonnyit vásárolnak fel, ezt szárítva szállítják Ka­locsára. Az idén jóval keve­sebbre számítanak. Nyolc­van-száz vagon átvételét ter­vezik. — st — Számítástechnikusok tanulmányúton Csűrtük is, csavartuk is... Körkérdés iskolatej-ügyben A Neumann János Számí­tógéptudományi Társaság Tolna megyei Szervezete és a KISZ Számítástechnikai Véd- nökségi Bizottsága a közel­múltban kétnapos szakmai tanulmányutat szervezett, megyénk számítástechnikusai részére. A tanulmányút első napján a résztvevők látogatást tet­tek a Munkaügyi Miniszté­rium Számítástechnikai In­tézetében. Itt dr. Ada-Winter Péter igazgatóhelyettes is­mertette az intézet feladatait. Ezután zárt láncú televíziós rendszeren keresztül megte­kinthető volt a MŰM SZÁMTI számítóközpontjá­ban elhelyezett R—20 és ICL 1905—E típusú számítógép- rendszer. Gépközeiben ismer­kedhettünk az angol gyárt- mápyú Redifon Seechek kis számítógéppel, melyet sokol­dalúan felhasználnak az inté­zet munkájában. A tanulmányút programja szerint délután a Számítás- technikai Koordinációs Inté­zetet kerestük fel. Az intézet munkatársai bemutatták az itt üzemelő Siemens nagy szá­mítógép-rendszert, mely ha­zánk legnagyobb teljesítmé­nyű számítógépei közé tarto­zik. E rendszer külön érde­kessége volt, hogy a számító­géphez nagyszámú lekérdező egységet kapcsoltak, melyek segítségével nagy távolságból is párbeszédes kapcsolat lé­tesíthető a számítógép- és a lekérdező egység között. A tanulmányút második napján a székesfehérvári Vi­deoton Számítástechnikai Gyárat tekintettük meg. összeszerelés közben láthat­tuk a Videoton legújabb szá­mítástechnikai termékeit: R—10 M, R—12 kis számító­gépet, a VDT 52 100 típusú terminál családot. A megyei kórház szakemberei különös érdeklődéssel nézték a gyár­tási folyamatot, hiszen évek óta Videoton R—10 számító­gépet üzemeltetnek. A tanulmányút összessé­gében hasznos volt a résztve­vők számára. A tanuló kor­osztály, a látottak alapján se­gítséget kapott a pályavá­lasztáshoz. Megyénk számí­tástechnikai szakemberei pe­dig a számítástechnika leg­újabb eredményeivel, techni­kai eszközeivel ismerkedhet­tek meg, ami hasznosítható lesz napi munkájukban. SZÜLE LÁSZLÓ NJSZT megyei titkára- : .............>................................ M egkérdettük az álta­lános iskolákat Szek- szárdon: — Hogyan biztosítják tanulóik tej­ellátását? Az I. számú iskolában a tanulók 90 százaléka nap­közis, így a napközi gondos­kodik a tízórairól és az uzsonnáról is. Hetente két­szer tejet vagy kakaót kap­nak tízóraira, ezenkívül kü­lönböző tejtermékeket uzsonnára. A gyermekek 10 százaléka, akik nem napkö­zisek, otthonról hoznak en­nivalót. A II. számú iskolában is a napközi oldja meg a gye­rekek tejellátását. A tanulók 80 százaléka napközis, s mindennap kapnak tejet, kakaót tízóraira vagy uzson­nára. A pontosság kedvéért azért tegyük hozzá: általá­ban ez a helyzet a II. számú iskolában, a jelenlegi álla­potot kivéve. Egyelőre an­nak is örülnek, hogy a ta­nulók ebédeltetését sikerült megoldaniuk. A napközi még nincs kész, az iskola folyo­sóján is elég nagy a felfor­dulás. Ilyen körülmények között nem a tanulók tejjel való ellátása a legfontosabb probéma. Remélik azonban, hogy a régi állapot hamaro­san visszaáll. A III. számú, Babits Mi­hály iskolában mintegy 630 gyermek ellátását biztosít­ják. Hetente háromszor kapnak tejet vagy kakaót. A gyermekek részére szállított tejtermékekből növekedett a választék. Főleg az alsós tanulók szeretik a tejet, a tejes ételeket. E pozitív té­nyek mellett azért az iskola igazgatójának van néhány kifogásolnivalója. Előfor­dult már, hogy romlott saj­tot kaptak és a tejen vagy a kakaón nincs mindig fel­tüntetve a szavatossági idő. Vagy ha mégis feltüntetik, nem lehet elolvasni.. A szál­lított tej, kakaó külső tiszta­sága is kifogásolható. A IV. számú iskolában a tanulók 60—70 százaléka napközis. Mindennap kap­nak tejet vagy kakaót. A nem napközisek pedig a közeli üzletben vásárolhat­ják meg a szükséges tejet és kakaót. Legkedvezőbb helyzetben a főiskola gyakorló iskolá­ja van. Ott is a napközi oldja meg a tejellátást, ezenkívül az iskola terüle­tén mindennap kapható tej a vendéglátóipar jóvoltából. Iskolatej-ügyben a kép te­hát pozitív. Hála a napkö­zinek. S ha valakinek ke­vés a napköziben kapott tej, vagy nem napközis? Ez sem probléma. Általános is­kolás korban kitűnő üzleti érzékkel rendelkeznek a gyerekek. A tejet vagy a kakaót el lehet cserélni mondjuk egy szalámis zsem­lére, egy házifeladat máso­lásának lehetőségére, vagy másra. A másik megoldás; venni kell még órák előtt fél liter tejet, s el lehet fo­gyasztani tízóraira. Persze, az az iskola van szerencsé­sebb helyzetben, melynek közelében van egy élelmi­szerbolt, vagy ami még sze­rencsésebb: az iskolában le­het vásárolni tejet. Ilyen le­hetőséggel viszont kevés is­kola rendelkezik. Több he­lyen felvetették: a nyolszáz, ezer fővel dolgozó iskolák­ban nem ártana egy tejbüfét felállítani. Ez valóban jó lenne, s elvileg meg is old­ható. De ki vezesse a büfét? A tejiparnak, a kereskede­lemnek munkaerőproblémái vannak. Az iskola sem bő­velkedik tanerőben, s eléggé elfoglaltak a tanítók, taná­rok. így a kérdést a napkö­zi oldja meg. Az iskolatej-ellátás úgy látszik, még sokáig marad örökzöld téma. Csűrtük már így, csavartuk amúgy. A kérdés maradt. Csak azt nem értjük, hogyan tudták megszervezni a tej ellátást 35—40 évvel ezelőtt?! —majoros— Párbeszéd a számítógéppel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents