Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-24 / 226. szám

1978. szeptember 24. Képújság 9 Szocialista integráció Hz élelmiszer-célprogram Bútorgyár román segítséggel Bukarestben, a KGST XXXII. ülésszakán a szocia­lista gazdasági integráció fon- • tos dokumentumait, a távlati együttműködés célprogramjait fogadták el. A célprogramok lényegét azonban legszemléletesebben a KGST-tagországok mező- gazdasági és élelmiszeripari együttműködése további kor­szerűsítésének távlati cél­programja szemléltetheti. Az elmúlt évtizedekben a KGST-tagországok jelentős sikereket értek el az agrár- viszonyok szocialista átalakí­tásában.'Fejlesztik mezőgaz­daságukat, élelmiszeriparukat és az élelmiszergazdaság ipa­ri hátterét. Mindennek ered­ményeképpen jelentősen meg­szilárdult a szocialista mező- gazdaság anyagi-műszaki bá­zisa, növekedtek a termés- eredmények, javult a minő­ség. A fejlődés jelenlegi sza­kaszában lehetőség nyílt egy sor egyeztetett intézkedés vég­rehajtására, a mezőgazdasági és élelmiszeripari együttmű­ködés korszerűsítésére. A távlati együttműködési célprogram az egyes KGST- országok és az egész közösség érdekeinek körültekintő egyeztetésén alapul. A baráti országok különböző éghajlati körülmények között gazdál­kodnak és élelmiszergazdasá­gaik sok évszázados hagyo­mányokkal rendelkeznek. Minden feltétel adott arra, hogy kölcsönös előnyök alap­ján kiegészítsék egymást a nemzetközi szocialista mező- gazdasági piacon. Ezeknek a feltételeknek a hasznosítása az új célprogram lényege. Az új távlati együttműkö­dési célprogram egységes, komplex kérdésként kezeli a hús, hal, növényi olaj, gabo­na, a déligyümölcsök, zöldsé­gek, gyapot és más fontos mezőgazdasági termékek mennyiségének növelését. A magasabb terméshozamú faj­ták, hibridek kinemesítésével, a korszerű technológiák kidol­gozásával és bevezetésével párhuzamosan fejlesztik a szakosítást és kooperációt a gép- és vegyipar megfelelő ágazataiban. A programban fontos helyet kapott a világ­óceánok közös hasznosítása is. A KGST-országok külön tá­mogatják Kuba és Mongólia mezőgazdaságának fejlődését. Ezzel az együttműködő orszá­gok mindegyike megfelelően hozzájárulhat a távlati élel­mezésügyi célprogram meg­valósításához. Ismeretes, hogy Kuba a cukor és a déligyümölcsök je­lentős termelője. Az előirány­zott kollektív intézkedések lehetővé teszik, hogy ezekből a termékekből a jövőben még többet termeljen. Az előzetes számítások azt mutatják, hogy 1990-re Kubában a déligyü­mölcsök termelése elérheti a 3 millió tonnát. Nagy munkák színtere lesz Mongólia is. A KGST-orszá­gok közös erőfeszítéssel a Gobi-sivatag és Halhin-gol körzetében, az észak-mongó- liai területeken, a szűzfölde­ken állami gazdaságokat lé­tesítenek, amelyek főleg a hústermelést növelik majd. Az együttműködés program­jában egyébként a hústerme­lés növelése az egyik közpon­ti kérdés. Ezt a legjobb faj­ták szakosított tenyésztésével kívánják megoldani. Az állattenyésztés fejleszté­sével egyidőben bővítik majd a magas tápértékű takarmá­nyok és adalékanyagok ter­melését is. A szocialista or­szágok közösen oldják meg majd a szemes és silókukori­ca termelésének növelését. A Szovjetunióban, Mozir város­ban közös erőfeszítéssel fel­épül egy gyár, amely parafin alapanyagból 300 ezer tonna takarmányélesztőt fog gyár­tani. A Szovjetunióban és Csehszlovákiában — szintén közös beruházással — épül egy-egy gyár, amelyek éven­te egyenként 1000 tonna E- vitamint állítanak elő. Uj technológiák kidolgozá­sáról van szó az édesvízi hal­gazdálkodásban is. A kérdést komplex módon vizsgálják; kezdve a termelékenyebb faj­ták kinemesítésétől egészen a speciális takarmányok gyártá­sáig. Aktuális kérdés az óceánok tartalékainak kiaknázása és feldolgozása, melyet a legkor­szerűbb eszközökkel, közös erőfeszítéssel oldanak majd meg országaink. A szakem­berek figyelmét felkeltette egy apró termetű óceáni rá- kocska. Hatalmas készletek vannak belőle, tápereje pedig rendkívül nagy. Ahhoz, hogy ésszerűen kihasználhassuk ezt a kincset, hatékony kifogási és feldolgozási technológiát kell kidolgozni, tudni kell, ho­vá telepítsék a halászflottá­kat, el kell dönteni, hogy mi­lyen speciális hajókat, „úszó konzervgyárakat”, hűtőháza­kat építsenek. Vegyipar és gépgyártás, mezőgazdálkodás és geológia, valamint a szállítás — mind­ez korántsem teljes felsoro­lása azoknak a tudományos és műszaki-termelési ágaza­toknak, amelyek az élelme­zési távlati együttműködési célprogramban még helyet kaptak. Ez a program a test­véri országok szakembereinek közös alkotása, mely ponto­san meghatározza a szocialis­ta országok anyagi jólétének további növekedése útját. V. KARPICS APN—KS A Román Szocialista Köz­társaság műszaki és gazdasá­gi segítségével épül Mongólia legnagyobb bútorgyára. A ter­melést előreláthatólag 1979- ben kezdik meg. Az új nagy­üzemet teljesen gépesítik. Tel­jesítménye évi 15 ezer teljes szobaberendezés lesz. A komplett szobabútorok mellett sok ezer szekrényt, asztalt, tálalószekrényt és egyéb, farostlemezből készült kisbútort fognak készíteni. Egyesítik az energiarendszert Prém ► Egy gramm fűtőanyagból - egymillió tonna megtakarítás minden mennyiségben A Szovjetunió a világ egyetlen országa, amely tel­jes egészében a saját fűtő­anyag- és energiahordozó­bázisára támaszkodik. Az or­szág területén egyedülálló, hatalmas kőszén-, kőolaj-, földgázlelő- és kitermelőhe­lyek vannak. A népgazdaság a rendelke­zésre álló ásványi kincset és energiahordozókat arányosan használja fel. A Kamcsatka-félszigeten 1965 óta üzemel geotermikus erőmű, amely a föld mélyé­nek melegét hasznosítja. A Barents-tenger egyik öblében 1968 óta dagály-apály erőmű működik. Az égőpala-lelőhe­lyek mellett több hőerőmű lé­tesült. Az égőpalát előzőleg kezelik, így lehetővé vált ér­tékes vegyipari nyersanyag termelése. Az első atomerő­művet 1954-ben a Moszkva környéki Obnyinszkban, az első gyorsneutronos atomerő­művet pedig 1973-ban a Kas- pi-tenger partján, Sevcsenkó- ban létesítették. Az Angarán épült Bratszki Vízierőmű tel­jesítménye 4,5 millió, a Je- nyizsejen a Krasznojarszki Vízierőműé 6 millió kilowatt. A villamos energia javát továbbra is a gázzal, kőolaj­ipari termékekkel és szénnel üzemelő, a környezetvédelem szempontjait kielégítő hőerő­művek szolgáltatják. Az erő­művek a villamosenergia-ter- melés mellett a lakótelepek és települések hő- és melegvíz­szolgáltatását is ellátják. Mivel 1917 óta a leggyor­sabban fejlődő ágazat mindig Js az energetikai ipar volt, a nyersanyagok ésszerű, gazda­ságos felhasználása döntően fontos feladat. A szakminisz­térium adatai szerint a kilo­wattonként megtakarított egyetlen gramm fűtőanyagból — a jelenlegi felhasználás mellett — évente 1 millió tonna takarítható meg. Az energiatermelés 1975- ben lépte át az egybillió kilo­wattóra évi teljesítményha­tárt. A 218 millió összkapaci- tású erőművek 1038 milliárd kilowattóra energiát termel­tek. Egy kilowattóra villamos energia előállításához 340 gramm fűtőanyagot használ­tak fel, így az ötéves terv­időszakban 60 millió tonna fűtőanyagot sikerült megta­karítani. A villamosenergia-termelés 1980-ban eléri az évi 1340— 1380 milliárd kilowattórát. Több, együttesen 67—70 kilo- wattos erőművet helyeznek üzembe, amelyekből 13—15 millió kilowatt energiát az atomerőművek adnak. A kőolaj- és a földgázkiter­melés is növekszik, de a több­letet főként a vegyipar kapja meg. A hatalmas kőszénkész­letet az energiatermelés mel­lett szintén a vegyipar részé­re tartják fenn. Az energetikai tartalékok 80 százaléka az ország keleti részén található, ezért jelen­leg energiaigényes ipari komplexumok épülnek Szibé­ria, Távol-Észak és Távol- Kelet vidékein. Az európai területen is kielégítik a foko­zódó igényeket, atomerőmű­vek, hőerőművek létesítésé­vel. A gazdasági számítások ar­ra utalnak, hogy célszerű nagy mennyiségű energiát küldeni a keleti országrészek­ből az európai területekre. A tervek szerint 1150 kilovoltos váltó-, és 1500 kilovoltos egyenáramú távvezetékek épülnek. A tizedik ötéves terv időszakában összesen 170 ezer kilométer hosszú magas- feszültségű távvezeték épül majd ki. A távvezetékhálózat kiépí­tésével még a jelenlegi terv­időszakban létrehozzák a kö­zép-ázsiai, szibériai és európai területek egységes energetikai rendszerének összekapcsolá­sát. Már több mint 150 millió kilowatt összkapacitást képvi­selnek az egységesített rend­szerű erőművek. Ezeket egyet­len automatizált központ irá­nyítja Moszkvából, amely kö­zösen dolgozik a KGST- országok energetikai rendsze­reivel. Amikor az összes szov­jet energetikai rendszert egyesítik, az ország mintegy 20—25 millió kilowatt kapa­citásberuházást takaríthat meg. Nem kell újabb erőmű­veket építeni, mert az időzó­nákban jelentkező csúcsterhe­lések közötti eltérések lehető­vé teszik az energia átirányí­tását az egységes rendszeren keresztül. A megtakarítás 5— 6 milliárd rubel. Kert a „világ tetején” Az egyik legmagasabban fekvő botanikus kert Tádzsi­kisztánban, Horog városa kö­zelében, 4000 méterrel a ten­gerszint felett terül el. A Hi­malája, a Hindukus és a Pa­mir flórájának mintapéldá­nyai mellett itt más kontinens növényvilágának képviselői is megtalálhatók. A pennsylvá- niai zelnice-meggy, az oszt­rák fekete fenyő. A Pamirt nem kényeztette el a természet, a Gorna-Ba- dahsani autonóm körzet 95 százalékát gleccserek, sziklák és meredek hegyoldalak bo­rítják viszont a napsugárzás a Pamir hegységben ötvensze­rese az európainak. A nagy­szerű klimatikai adottságokra alapozva a tudósok kidolgoz­ták a legelők, kertek létesíté­sének, a zöldségfélék hegyvi­déki viszonyok közötti ter­mesztésének módszereit. A „Nurata” karaküljuh-tenyésztő szovhozban Száragul és Nurgul, a híres juhász, Abduszattar Faizanov leányai se­gítenek apjuknak a kis*bárányok felnevelésében. (Fotó: TASSZ—APN—KS) A karaküljuh tenyésztése a szovjet közép-ázsiai köztár­saságokban hagyományos foglalkozási ág. Közöttük az elsőség Uzbegisztánt illeti meg. Itt sikerült sok évszá­zados nemesítési munkával a selymes fényű, szilárd, termé­szetes kunkorodású, eredeti rajzolatú prémet adó karakül- juhot kitenyészteni. Ezért a tulajdonságaiért becsülik oly nagyra a karaküljuh prémjét. A karaküljuh természetes színe — a fekete. A szovjet ne- mesítőknek azonban sikerült több mint 20 különféle szín- árnyalatú gereznát előállíta­ni. A szakemberek vélemé­Geológiai A hároméves geológiai ku­tatási program végéhez köze­ledik. Ez évben készültek el a Góbi-sivatag déli részén ta­lált réz- és molibdén-előfor- dulások kiaknázásának a ter­vével. A bányák egyike már termel is. nye szerint az itteni klíma, a növényzet és a víz sajátossá­gai nagyon kedvezőek a rit­ka színárnyalatú prémek elő­állításához. Vannak közöttük szürkék, rózsaszínűek, lilásak, gyöngyházszínűek, fehérek, barnásak. Különösen híres a „szúr”. Ezt a páratlan értékű és szép­ségű prémet csak a Szovjet­unióban tudják előállítani. Színe — a megvilágítástól függően — rendkívül változó: bronzos, arany, ezüst, boros­tyán árnyalatú, s lényegesen drágább a többi prémnél. APN—KS kutatások A geológusok jó munkájá­nak, eredményeinek köszön­hető, hogy 1980-ig fluor, wolf­ram és más bányaüzemek is megkezdhetik ezen a vidéken a termelést. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ A pamiri botanikus kert. A virágkertészet egy részlete APN—KS

Next

/
Thumbnails
Contents