Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-24 / 226. szám
1978. szeptember 24. Képújság 9 Szocialista integráció Hz élelmiszer-célprogram Bútorgyár román segítséggel Bukarestben, a KGST XXXII. ülésszakán a szocialista gazdasági integráció fon- • tos dokumentumait, a távlati együttműködés célprogramjait fogadták el. A célprogramok lényegét azonban legszemléletesebben a KGST-tagországok mező- gazdasági és élelmiszeripari együttműködése további korszerűsítésének távlati célprogramja szemléltetheti. Az elmúlt évtizedekben a KGST-tagországok jelentős sikereket értek el az agrár- viszonyok szocialista átalakításában.'Fejlesztik mezőgazdaságukat, élelmiszeriparukat és az élelmiszergazdaság ipari hátterét. Mindennek eredményeképpen jelentősen megszilárdult a szocialista mező- gazdaság anyagi-műszaki bázisa, növekedtek a termés- eredmények, javult a minőség. A fejlődés jelenlegi szakaszában lehetőség nyílt egy sor egyeztetett intézkedés végrehajtására, a mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködés korszerűsítésére. A távlati együttműködési célprogram az egyes KGST- országok és az egész közösség érdekeinek körültekintő egyeztetésén alapul. A baráti országok különböző éghajlati körülmények között gazdálkodnak és élelmiszergazdaságaik sok évszázados hagyományokkal rendelkeznek. Minden feltétel adott arra, hogy kölcsönös előnyök alapján kiegészítsék egymást a nemzetközi szocialista mező- gazdasági piacon. Ezeknek a feltételeknek a hasznosítása az új célprogram lényege. Az új távlati együttműködési célprogram egységes, komplex kérdésként kezeli a hús, hal, növényi olaj, gabona, a déligyümölcsök, zöldségek, gyapot és más fontos mezőgazdasági termékek mennyiségének növelését. A magasabb terméshozamú fajták, hibridek kinemesítésével, a korszerű technológiák kidolgozásával és bevezetésével párhuzamosan fejlesztik a szakosítást és kooperációt a gép- és vegyipar megfelelő ágazataiban. A programban fontos helyet kapott a világóceánok közös hasznosítása is. A KGST-országok külön támogatják Kuba és Mongólia mezőgazdaságának fejlődését. Ezzel az együttműködő országok mindegyike megfelelően hozzájárulhat a távlati élelmezésügyi célprogram megvalósításához. Ismeretes, hogy Kuba a cukor és a déligyümölcsök jelentős termelője. Az előirányzott kollektív intézkedések lehetővé teszik, hogy ezekből a termékekből a jövőben még többet termeljen. Az előzetes számítások azt mutatják, hogy 1990-re Kubában a déligyümölcsök termelése elérheti a 3 millió tonnát. Nagy munkák színtere lesz Mongólia is. A KGST-országok közös erőfeszítéssel a Gobi-sivatag és Halhin-gol körzetében, az észak-mongó- liai területeken, a szűzföldeken állami gazdaságokat létesítenek, amelyek főleg a hústermelést növelik majd. Az együttműködés programjában egyébként a hústermelés növelése az egyik központi kérdés. Ezt a legjobb fajták szakosított tenyésztésével kívánják megoldani. Az állattenyésztés fejlesztésével egyidőben bővítik majd a magas tápértékű takarmányok és adalékanyagok termelését is. A szocialista országok közösen oldják meg majd a szemes és silókukorica termelésének növelését. A Szovjetunióban, Mozir városban közös erőfeszítéssel felépül egy gyár, amely parafin alapanyagból 300 ezer tonna takarmányélesztőt fog gyártani. A Szovjetunióban és Csehszlovákiában — szintén közös beruházással — épül egy-egy gyár, amelyek évente egyenként 1000 tonna E- vitamint állítanak elő. Uj technológiák kidolgozásáról van szó az édesvízi halgazdálkodásban is. A kérdést komplex módon vizsgálják; kezdve a termelékenyebb fajták kinemesítésétől egészen a speciális takarmányok gyártásáig. Aktuális kérdés az óceánok tartalékainak kiaknázása és feldolgozása, melyet a legkorszerűbb eszközökkel, közös erőfeszítéssel oldanak majd meg országaink. A szakemberek figyelmét felkeltette egy apró termetű óceáni rá- kocska. Hatalmas készletek vannak belőle, tápereje pedig rendkívül nagy. Ahhoz, hogy ésszerűen kihasználhassuk ezt a kincset, hatékony kifogási és feldolgozási technológiát kell kidolgozni, tudni kell, hová telepítsék a halászflottákat, el kell dönteni, hogy milyen speciális hajókat, „úszó konzervgyárakat”, hűtőházakat építsenek. Vegyipar és gépgyártás, mezőgazdálkodás és geológia, valamint a szállítás — mindez korántsem teljes felsorolása azoknak a tudományos és műszaki-termelési ágazatoknak, amelyek az élelmezési távlati együttműködési célprogramban még helyet kaptak. Ez a program a testvéri országok szakembereinek közös alkotása, mely pontosan meghatározza a szocialista országok anyagi jólétének további növekedése útját. V. KARPICS APN—KS A Román Szocialista Köztársaság műszaki és gazdasági segítségével épül Mongólia legnagyobb bútorgyára. A termelést előreláthatólag 1979- ben kezdik meg. Az új nagyüzemet teljesen gépesítik. Teljesítménye évi 15 ezer teljes szobaberendezés lesz. A komplett szobabútorok mellett sok ezer szekrényt, asztalt, tálalószekrényt és egyéb, farostlemezből készült kisbútort fognak készíteni. Egyesítik az energiarendszert Prém ► Egy gramm fűtőanyagból - egymillió tonna megtakarítás minden mennyiségben A Szovjetunió a világ egyetlen országa, amely teljes egészében a saját fűtőanyag- és energiahordozóbázisára támaszkodik. Az ország területén egyedülálló, hatalmas kőszén-, kőolaj-, földgázlelő- és kitermelőhelyek vannak. A népgazdaság a rendelkezésre álló ásványi kincset és energiahordozókat arányosan használja fel. A Kamcsatka-félszigeten 1965 óta üzemel geotermikus erőmű, amely a föld mélyének melegét hasznosítja. A Barents-tenger egyik öblében 1968 óta dagály-apály erőmű működik. Az égőpala-lelőhelyek mellett több hőerőmű létesült. Az égőpalát előzőleg kezelik, így lehetővé vált értékes vegyipari nyersanyag termelése. Az első atomerőművet 1954-ben a Moszkva környéki Obnyinszkban, az első gyorsneutronos atomerőművet pedig 1973-ban a Kas- pi-tenger partján, Sevcsenkó- ban létesítették. Az Angarán épült Bratszki Vízierőmű teljesítménye 4,5 millió, a Je- nyizsejen a Krasznojarszki Vízierőműé 6 millió kilowatt. A villamos energia javát továbbra is a gázzal, kőolajipari termékekkel és szénnel üzemelő, a környezetvédelem szempontjait kielégítő hőerőművek szolgáltatják. Az erőművek a villamosenergia-ter- melés mellett a lakótelepek és települések hő- és melegvízszolgáltatását is ellátják. Mivel 1917 óta a leggyorsabban fejlődő ágazat mindig Js az energetikai ipar volt, a nyersanyagok ésszerű, gazdaságos felhasználása döntően fontos feladat. A szakminisztérium adatai szerint a kilowattonként megtakarított egyetlen gramm fűtőanyagból — a jelenlegi felhasználás mellett — évente 1 millió tonna takarítható meg. Az energiatermelés 1975- ben lépte át az egybillió kilowattóra évi teljesítményhatárt. A 218 millió összkapaci- tású erőművek 1038 milliárd kilowattóra energiát termeltek. Egy kilowattóra villamos energia előállításához 340 gramm fűtőanyagot használtak fel, így az ötéves tervidőszakban 60 millió tonna fűtőanyagot sikerült megtakarítani. A villamosenergia-termelés 1980-ban eléri az évi 1340— 1380 milliárd kilowattórát. Több, együttesen 67—70 kilo- wattos erőművet helyeznek üzembe, amelyekből 13—15 millió kilowatt energiát az atomerőművek adnak. A kőolaj- és a földgázkitermelés is növekszik, de a többletet főként a vegyipar kapja meg. A hatalmas kőszénkészletet az energiatermelés mellett szintén a vegyipar részére tartják fenn. Az energetikai tartalékok 80 százaléka az ország keleti részén található, ezért jelenleg energiaigényes ipari komplexumok épülnek Szibéria, Távol-Észak és Távol- Kelet vidékein. Az európai területen is kielégítik a fokozódó igényeket, atomerőművek, hőerőművek létesítésével. A gazdasági számítások arra utalnak, hogy célszerű nagy mennyiségű energiát küldeni a keleti országrészekből az európai területekre. A tervek szerint 1150 kilovoltos váltó-, és 1500 kilovoltos egyenáramú távvezetékek épülnek. A tizedik ötéves terv időszakában összesen 170 ezer kilométer hosszú magas- feszültségű távvezeték épül majd ki. A távvezetékhálózat kiépítésével még a jelenlegi tervidőszakban létrehozzák a közép-ázsiai, szibériai és európai területek egységes energetikai rendszerének összekapcsolását. Már több mint 150 millió kilowatt összkapacitást képviselnek az egységesített rendszerű erőművek. Ezeket egyetlen automatizált központ irányítja Moszkvából, amely közösen dolgozik a KGST- országok energetikai rendszereivel. Amikor az összes szovjet energetikai rendszert egyesítik, az ország mintegy 20—25 millió kilowatt kapacitásberuházást takaríthat meg. Nem kell újabb erőműveket építeni, mert az időzónákban jelentkező csúcsterhelések közötti eltérések lehetővé teszik az energia átirányítását az egységes rendszeren keresztül. A megtakarítás 5— 6 milliárd rubel. Kert a „világ tetején” Az egyik legmagasabban fekvő botanikus kert Tádzsikisztánban, Horog városa közelében, 4000 méterrel a tengerszint felett terül el. A Himalája, a Hindukus és a Pamir flórájának mintapéldányai mellett itt más kontinens növényvilágának képviselői is megtalálhatók. A pennsylvá- niai zelnice-meggy, az osztrák fekete fenyő. A Pamirt nem kényeztette el a természet, a Gorna-Ba- dahsani autonóm körzet 95 százalékát gleccserek, sziklák és meredek hegyoldalak borítják viszont a napsugárzás a Pamir hegységben ötvenszerese az európainak. A nagyszerű klimatikai adottságokra alapozva a tudósok kidolgozták a legelők, kertek létesítésének, a zöldségfélék hegyvidéki viszonyok közötti termesztésének módszereit. A „Nurata” karaküljuh-tenyésztő szovhozban Száragul és Nurgul, a híres juhász, Abduszattar Faizanov leányai segítenek apjuknak a kis*bárányok felnevelésében. (Fotó: TASSZ—APN—KS) A karaküljuh tenyésztése a szovjet közép-ázsiai köztársaságokban hagyományos foglalkozási ág. Közöttük az elsőség Uzbegisztánt illeti meg. Itt sikerült sok évszázados nemesítési munkával a selymes fényű, szilárd, természetes kunkorodású, eredeti rajzolatú prémet adó karakül- juhot kitenyészteni. Ezért a tulajdonságaiért becsülik oly nagyra a karaküljuh prémjét. A karaküljuh természetes színe — a fekete. A szovjet ne- mesítőknek azonban sikerült több mint 20 különféle szín- árnyalatú gereznát előállítani. A szakemberek véleméGeológiai A hároméves geológiai kutatási program végéhez közeledik. Ez évben készültek el a Góbi-sivatag déli részén talált réz- és molibdén-előfor- dulások kiaknázásának a tervével. A bányák egyike már termel is. nye szerint az itteni klíma, a növényzet és a víz sajátosságai nagyon kedvezőek a ritka színárnyalatú prémek előállításához. Vannak közöttük szürkék, rózsaszínűek, lilásak, gyöngyházszínűek, fehérek, barnásak. Különösen híres a „szúr”. Ezt a páratlan értékű és szépségű prémet csak a Szovjetunióban tudják előállítani. Színe — a megvilágítástól függően — rendkívül változó: bronzos, arany, ezüst, borostyán árnyalatú, s lényegesen drágább a többi prémnél. APN—KS kutatások A geológusok jó munkájának, eredményeinek köszönhető, hogy 1980-ig fluor, wolfram és más bányaüzemek is megkezdhetik ezen a vidéken a termelést. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ A pamiri botanikus kert. A virágkertészet egy részlete APN—KS
