Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-24 / 226. szám
8 Képújság 1978. szeptember 24. Családpolitika az NDK-ban Az NDK-ban családjogi törvény védi a házasságot, de jogot ad a válásra is. Az elmúlt években emelkedett a házasságkötések és a születések száma, de sajnálatosan egyre többen indítanak válópert is. Ebben nyilván köz-« rejátszik a két fél egyenjogúsága, gazdasági önállósága és az, hogy semmiféle megkülönböztetés nem sújtja az egyedülálló vagy elvált nőket, anyákat, inkább ellenkezőleg. A jellemző azonban az esetek nagy többségében a kiegyensúlyozott családi élet, amelyet az állam szociálpolitikai intézkedései, családpolitikája következetesen támogat. A lakásépítési program szerint 1990-ig az ország mind a 17 millió polgára megfelelő korszerű, olcsó lakásban lakhat. Az állam e célra 200 milliárd márkát fordít. A fiatal házasok családi ház építésére, berendezésre, gépesítésre kamatmentes hosszú lejáratú kölcsönt igényelhetnek. A szülési segély 1000 márka, s jelentős a családi pótlék összege is. Havonta egy nap fizetett szabadság, az úgynevezett „takarítási nap” minden dolgozó anyát, sőt a gyermekeit egyedül nevelő apát is megilleti. Ezer gyermek közül 882 böl- Cíődés. A többieket — amíg a dolgozó szülőket nem értesítik gyermekük bölcsődei felvételéről —, az anya otthon nevelheti és havi „gyermekpénzben” részesül. A négy vagy többgyermekes nagycsaládoknak lakbérhozzájárulást, továbbá kedvezményes gyermekintézményi díjakat, olcsóbb közlekedést és vásárlást biztosítanak. Az egyedülálló szülő, ha már három gyermeke van, ugyanezekben a kedvezményekben részesül. Az öt vagy több gyereket nevelő anya a munkaviszonytól függetlenül megfelelő összegű saját öregségi nyugdíjra jogosult. A fő élelmicikkek, lakbérek, közlekedési díjak stabilak, az oktatás, az egészség- ügyi ellátás ingyenes, a jövedelmek és a nyugdíjak folyamatosan emelkednek. A lakosság nettó jövedelme az elmúlt tíz év alatt csaknem 70 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi árak változatlanok vagy csökkentek. Évek óta változatlan a burgonya, a liszt, a cukor, a marhahús ára. Ugyanez mondható el a gyermekruházati cikkekről, háztartási gépekről. Borítékon kívüli juttatásokra 1971 és 1975 között több mint 160 milliárd márkát költött az állam. 1976-tól 1980-ig pedig már 210 milli- árdot fordítanak e célra. Egy négytagú család 1970-ben havi 360, 1975-ben havi 540 márka borítékon kívüli juttatást kapott. 1980-ra ez az ösz- szeg már 680 márka lesz! Az állami hozzájárulás teszi lehetővé, hogy a bölcsődei, óvodai helyek létesítésének több- ezer márkás költségéből a szülők mindössze 0,80—1,40 márkát fizessenek naponta és gyermekenként. (BUDAPRESS— PANORAMA) A ..POLONE yy A varsói személygépkocsigyár, az FSO már az új autót, a „Polonez”-t gyártja. Milyen autó is ez tulajdonképpen, és mennyiben hasonlít az eddig gyártott Fiat 125 p- hez? A jármű karosszériája az utóbbi időben a világszerte rendkívül kedvelt „Fasback”- stílusban készült. A jelenlegi ,.Polonez”-nek öt ajtaja van (négy oldal- és egy hátsó ajtó. amely a csomagtérhez való hozzáférést megkönnyíti). A „Polonez” ötféle különböző típusú motort kaphat. A legtöbb autó 1500 cm1 lökettérfogatú és 75 LE-s mo-" torral rendelkezik. A „Polonez” is 1500 cm3 lökettérfogatú és 82 LE-s. Ezenkívül a motorok összeszerelése lehetővé teszi az 1300 cm3 lökettérfogatot és 65 LE-t, valamint az úgynevezett de- komprimálható motorok kialakítását 1300, illetve 1500 cmn-es kivitelben, melyek 78- as oktánszámú üzemanyagot igényelnek. Ennek megfelelően ezen motorok teljesítménye csekélyebb, 60 vagy 70 LE. A „Polonez”-hez tartozó motorok a Fiat, 125 p-hoz képest módosításokat tartalmaznak. Az olaj áramlását racionalizálták és a jármű fogyasztását csökkentették. A gépkocsiban központi pe- helykuplungot alakítottak ki, amely csekély pedálnyomást igényel, valamint az év végére már kétféle négy- vagy ötfokozatú sebességváltó-művet gyártanak. A gépjármű konstruktőrei különös figyelmet fordítottak a biztonságosságra, nagy ellenállóképességű, stabil építésmóddal szavatolják a vezető és az utasok biztonságát. Lényeges szerepük van a műanyaggal borított, ütközési energiát felfogó lökhárítóknak, valamint a karosszéria mentén kívül elhelyezett gu- miövéknek is. A „Polonez” lökhárítói 5 km órás sebesség esetén totális ütközéskor semmiféle károsodást nem szenvednek, míg a fém lökhárítók már 1,5 km óránkénti sebességnél deformálódnak. A „Polonez”-ben két, egymástól független féket alkalmaznak, ahol a hátsó kerék fékezésére fékszabályozót építettek be a csúszásveszély csökkentésére. Különös gondot fordítottak a kényelemre is. A vezető tetszés szerint . állíthatja a kormány helyzetét, a kapcsolótábla könnyen leolvasható. A szokásos műszereken kívül egy kvarcórát, egy olajnyomásmérőt, egy hőmérséklet- mérőt a hűtőfolyadék hőmérsékletének mérésére és egy ún. defektkontroll-lámpát is felszereltek. Említésre méltó, hogy a járműbe fordulat- számmérőt is beépítettek. A „Polonez” gyártása semmiesetre sem jelenti azt, hogy beszüntetik a Fiat 125 p gyártását, éppen ellenkezőleg, ezt a gépkocsit is alaposan felújítják majd. (BUDAPRESS— INTERPRESS) Csehszlovák mezőgazdaság Sikerek és gondok Észak-Csehország két legszimpatikusabb embere Müller és Thurgau — mondta valaki tréfásan, amikor a kerület mezőgazdaságáról beszélt. Nos, a két említett úriember már régen halott, nevükhöz fűződik viszont a szőlő elterjesztése ezen a meglehetősen északi vidéken. Utódaik aztán a kertépítő és borászkodó Müllerről és Thurgauról nevezték el a környék legjobb fehérborát. Megkóstoltam és tanúsíthatom, hogy kitűnő. A helyi szőlősgazdák azért is nagyon büszkék boraikra, mert állítólag az észak-csehországi szőlővidék Közép- Európában a legészakibb olyan terület, ahol jelentősebb mennyiségű gyümölcsöt lehet termeszteni. Az Elba völgyének ezt a részét „Csehország kertjének” is nevezik — innen kerül ki az alma, a körte és az őszibarack zöme. Persze az itteni termelés távolról sem képes kielégíteni az igényeket, inkább csak helyi jelentősége van. Csehszlovákia jelentős gyümölcs- és zöldségimportőr, évente csaknem 1 milliárd koronát szán ilyen célra. Néhány körzetben, mindenekelőtt Dél-Szlovákiában a termelés sem megvetendő, mégis az egészségügyi szakemberek szerint a fogyasztás a kívánatosnál alacsonyabb. A gazdasági szakemberek ehhez annyit tesznek hozzá, hogy a fogyasztás növekedésével együtt, akár az importot is csökkenteni lehetne. Igen, lehetne, ha az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek nagyobb figyelmet fordítanának erre a nagyon munka- igényes ágazatra. Munkaerő pedig nincs, vagy ha van, akkor a gazdaságok a jobban fizető ágazatokban foglalkoztatják őket. A látszólag megoldatlan kérdés áthidalására már eddig is született néhány eredeti megoldás. A Prága környéki termelőszövetkezetek például a cseresznyeérés idején megnyitják kertjeiket a nagyközönség előtt. Mindenki annyit szed magának, amennyit csak akar, méghozzá ingyen. Annak, hogy a csehszlovák gyümölcs- és zöldségellátásban továbbra is vannak kisebb, nagyobb zökkenők, talán az az oka, hogy a mező- gazdaságnak erre az ágára korábban kevesebb figyelmet fordítottak. Csehszlovákia ezekben az években hajtja végre történelmének talán legnagyobb mezőgazdaságfejlesztési programját. A Csehszlovák Kommunista Párt XV. kongresszusán határozta el, hogy fokozatosan megvalósítják az önellátást, mindenekelőtt gabonából és más szemes terményekből. A döntés nyomán határozott intézkedéseket hoztak, és két évvel ezelőtt Csehszlovákia már történelmének legnagyobb gabonatermését takaríthatta be. Az ország búzatermesztő körzeteiben, a Csallóközben, Dél-Csehországban és Dél- Morvaországban néhány év alatt szinte teljesen megújult minden falu. Az emberek valóságos palotákat építenek. Alig lehet olyan új épületet látni, amely ne lenne legalább kétszintes. Valóban, a búza jól fizet, és talán emiatt is néhány gazdaság lassúbb ütemben fejlesztette a többi ágazatot. A Csehszlovák Kommunista Párt vezetői ezért is hangsúlyozzák valamennyi mezőgazdasággal foglalkozó beszédükben, hogy a gabonatermesztési eredményeket a jövőben is erősíteni kell, ugyanakkor a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani a más mezőgazda- sági kultúrák hozamainak javítására. Ide tartozik a gyümölcs- és zöldségtermesztés is. amely a jövőben feltehetően gyorsabban fejlődik majd. Udvarhelyi Szabolcs FeHer arany Képünkön: Gyűlik a fehér arany. (MTI — Külföldi Képszolgálat) Üzbegisztán lakói büszkék arra, hogy náluk nagy bőségben található az aranynak mindhárom változata. A sárga arany tekintetében a Szovjetunió második legnagyobb nemesfém-lelőhelye Üzbegisztán. Van fekete aranya, vagyis kőolaja is. A legnagyobb kincsük azonban a fehér arany, a gyapot. A Szovjetunió évi gyapottermése 8,5 millió tonna, ennek nagy részét Üzbegisztán termeli. A gyapottermesztés lényeges előfeltétele a napsütéses órák nagy száma, ami Üzbegisztánban adott. Jelenleg 3,5 millió hektár öntözhető területük van, ebből 1,8 millió hektáron gyapot terem. A tudósok állandóan vizsgálják a gyapotnövény életfeltételeit, állandóan törekednek jobb agrotechnikai módszerek kidolgozására. Régen a kisüzemi gyapotkultúrákban 70 centiméteres sor-, és 35—40 centiméteres tőtávolságra ültették a gyapotot, ami egy hektárra számítva 50 ezer növényt jelentett. Ma a sortávolság 60 centiméter, a tőtávolság pedig 10—20 centiméter, vagyis hektáronként 100—160 ezer növény kerül a földbe. A tudomány állítása szerint a hektáronkénti gyapotnövények száma 400—800 ezerre, sőt egymillióra növelhető. Ilyen körülmények között természetesen a tápanyagellátást teljesen mesterségesen kell megoldani. A kísérletek tanúsága szerint egy hektáron 190—200 mázsás termést is el lehet érni mesterséges tápanyagellátással, a lehetséges termésnek tehát ma még alig egyhato- dát termelik a szántóföldeken. További perspektívát jelent egész Szovjet Közép- Ázsia gyapottermesztésére az a merész terv, amely szerint egyes szibériai folyók vizét erre' a területre fogják vezetni. Ezek a tervek reálisak, 1980-ban — az érvényes határozat szerint — meg kell kezdeni a részletes tervek kidolgozását, a kivitelezésnek pedig a következő ötéves tervben indulnia kell. Ha ez megvalósul, az üzbegisztáni gyapot feltöltheti az egész világot! Természetvédelmi program A lengyel természetvédelem három különböző természetvédelmi intézményt határoz meg, ezek: nemzeti parkok, védelmi övezetek és egyes kiemelt területek. A nemzeti park a világ legrégibb természetvédelmi formája. Lengyelországban ezeket a parkokat egyre inkább veszélyezteti a rohamos iparosodás. Az ország területén egyébként a nemzeti parkok 104 ezer hektárt foglalnak el. A legismertebbek közé tartozik a Bialowieza-i, a Tátra-i, a Pieniny-i, a Kampinosy, az Ojcówi és a Bieszczady Nemzeti Park. E helyek védelmében a természetvédelem programja külön zöldövezet létesítését írja elő a parkok körül. Úgy tervezik, hogy 2000-ig Lengyelország területén még további hét nemzeti parkot létesítenek mintegy 113 ezer hektár összterületen. Az új nemzeti parkok a szczecini bükk ősrengetegben, a Nid- zicki-tó környékén, a Wigry- tó körzetében, a Biebrz folyó mentén, a Stolowy, a Gerce hegység virékén, valamint a Magúra Nielastowska fennsíkon létesülnek. A természetvédelem másik formáját, a védelmi övezetek létrehozását tekintve a program előírja 57 új övezet kialakítását. Közülük a legérdekesebbnek ígérkezik a Hel- félsziget, a Visztula öböl környéke, az Augustówi-tavak körzete, a Krak'kó-Czestocho- wa-i medence stb. Ezek a területek részben pihenési és üdülési célokat szolgálnak, ám vendéglátóipari létesítményeket és szállodákat csupán az övezetek perifériáin szabad elhelyezni. Az egyes kiemelt területek létrehozását a program a területi szervek hatáskörébe utalja. Kötelezően előírja, hogy e területek mentén csak az erdőgazdálkodás, mező- gazdasági tevékenység és a természetre nem káros iparágak működhetnek. (BUDAPRESS— INTERPRESS) Számítógéppel a gyógyulásért A Bolgár Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézetében a „SZAMPO”-nak rövidített rendszer a lakosság szűrővizsgálatait ellenőrzi. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) ■m
