Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-24 / 226. szám
1978. szeptember 24. ^PÚJSÁG 5 Szüret előtt Képek a fotókiállításról Mi sem áll távolabb tőlem, mint az ünneprontás, de az igazság akkor is az, ha kellemetlen. Ma az egyik szemünk nevet, a szüreti napok vigassága láttán, elmúlt évjáratú szekszárdi borok jótékony segítségével, a másik viszont sír, amikor az 1978-as évjárat minőségére gondolunk. A szakemberek a megmondhatói, hogy ilyen gyenge borokkal, mint amilyenek az idén várhatók, már rég nem találkoztunk. Ez hangzott lép- ten-nyomon azon a tanácskozáson, amely a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet pécsi kutatóállomásán volt, olyan rangos szőlészek részvételével, mint dr. Diófási Lajos igazgató és dr. Lisicza István tudományos kutató. De az ő véleményükkel megegyezik a Tolna megyei szakembereké is, s öreg parasztok, akik a szőlőtőkék között élték le életüket, csak sóhajtoznak a még alig tarkáló kadarka láttán. ELSŐ SZÁMÚ KÖZELLENSÉG A FAGY A szőlőnek ugyancsak sok kártevője van. A filoxerát sikerült száműzni az oltványtelepítésekkel, aki szelídet telepít, vessen magára, vagy vállalja a következményeket. Az atka, a peronoszpóra, a lisztharmat — és sorolhatnánk még — ellen a védekezés adott. Hanem nagyon nehéz védekezni a legjelentősebb károkozó, a fagy ellen. A mi vidékünkön az idén nem okozott jelentősebb kárt, ellenben az alföldi szőlőket kétszer is „meglátogatta”. A szakemberek véleménye szerint a károkozó tényezők között 57 százalékkal szerepel a fagy. A telepítéseknél tehát a fagykár lehetőségét feltétlenül figyelembe kell venni. A magas művelésű szőlőkben sokkal kisebb a fagykár mint az alacsony művelésűnél. Téves az a nézet, hogy a talaj visszaveri a meleget. Húsz-harminc százalékos az eltérés a magas művelés javára — hosszú évek tapasztalatai alapján. Az is tapasztalat, hogy ahol a telepítés előtt megfelelően, komplex módon trágyáztak, ott kisebb volt a fagykár, mint ahol a trágyázásra kevesebb gondot fordítottak. Az idén különösen nagy jelentősége van a levéltrágyázásnak. Általában a virágzást követően, augusztus közepéig tanácsos végezni, az idén még most is javallott. Érdekes megállapításként hangzott el a szakemberektől, hogy az idén ne trágyázzunk istállótrágyával, műtrágyával annál inkább. A klorózisártalom (sárgulás) meglehetősen nagy az idén. Ez egyébként európai jelenség. Oka a vashiány, de leginkább az, hogy a megelőző két év nagyon megterhelte a szőlőket. Nem elég csak a vashoz nyúlni, komplex fölerősítésre van szükség. HOGYAN VÉDEKEZZÜNK? Nem kielégítő az atka elleni védekezés, különösen az olaszrizlingnél és a saszlánál. Itt egy ellentmondást kell figyelembe venni. Nagyon jók a védekezőszereink és azok kiirtják az atka kártevőit is, így minden védekezés reánk marad. A csapos metszésnél sokkal nagyobb az atkakár, mint a szálvesszős metszésnél. A lisztharmat megelőzhető. De nem elég akkor megkezdeni a védekezést, amikor a kórokozó már megjelent. Már az első permetezéskor lisztharmat elleni szert is kell használni. SZOMORÚ SZÜRETI KILÁTÁSOK Mi tagadás, a szüreti kilátások nem jók. A mennyiség is kevesebb lesz általában mint tavaly. A minőség pedig messze rosszabb. Háromhetes késésben vannak a szőlők. 161 óra most a napfényhiányuk, 327 Celsius fok hiányzik. Ezt behozni lehetetlenség. Amióta regisztrálják az adatokat, ilyenre még nem volt példa. Mindenesetre néhány érdekes adat ismertetése érdemesnek látszik. A korai fajták közül a Chardonnay 16, a rizlingszilváni 15 és fél cukorfokot mutat. A késői fajták közül az olaszrizlingé 11, a furminté alig több mint 11 fok ezekben a napokban. Általános tapasztalat, hogy a korai fajtáké 14—16 fok körül mozog most, a késeiké 11 fok körül. Pedig ebben az időszakban a koraiaké már 16 fok fölött, a késeieké 14 fok szokott lenni. A JÖVÖ A KORAI FAJTÁKÉ Tarthatatlan, hogy a szőlőfajták 75—80 százaléka októberi érésű. Ez igencsak vonatkozik a szekszárdi szőlőhegyre. Az lenne az optimális, ha úgy alakulna a helyzet, hogy a 75— 80 százalék szeptemberi érésű legyen. Néhány fajtára máris érdemes fölhívni a figyelmet. A legérdemesebb talán a Zenitre figyelni, Király Ferenc pécsi nemesítése, 21,8 fokot tudott tavaly. Jó az Oportó, de megfelelő talajelőkészítés és táperő-utánpótlás kell a nagy eredményhez. Megjelent a Kékfrankos riválisaként a Zweigert és a Merlot. Szeptember végén, október elején érik, kiváló kékszőlő. Magyarországon gond a színanyag a vörös boroknál. Három kitűnő festőszőlőt ajánlanak a tudományos kutatók: Karmin, Kurucvér, Bíbor kadarka, önállóan nem ajánlják, festőszőlőnek azonban kiválóak. Peronoszpórára rezisztens a Medea, az enyhén muskotá- lyos R—49-es és a nagy termőképességű Zalagyöngye. Minden évben szépen hoz, jó évben eléri a 20 cukorfokot. Lugasnak nagyon jó. Elsősorban házikertekben ajánlatos. A Kunleány, a Kunbarát, a Göcseji zamatos, a Narancsízű — mind ajánlott, valamennyinek a korai érés a nagy előnye. Dombóvár környékére elsősorban a Zalagyöngyét ajánlják a szakemberek. Igen, de fölmerül a kérdés, hogyan lehet szaporítóanyaghoz jutni? Hát erre nagyon nehéz megnyugtató választ adni. Legfeljebb reményeket tudunk kelteni. A kutatóintézet ugyanis a szekszárdi Aranyfürt Tsz-nek adott szaporítóanyagot. Hogy az mikor kerül el a kisfogyasztóhoz, egyelőre nem tudjuk megmondani. Annyi biztos, hogy Kármint és Kurucvért szaporít az Aranyfürt. Még egy javaslat az idén a szőlőtermelőknek: az új telepítést csonkázzák, levelezzék (csak az idén), mert ha nem, nem érik be a vessző. NÉHÁNY SZÓ A BORKEZELÉSRÖL A rothadt szőlőből készült cefrét kell, az egészségesből készültet ajánlatos kénezni. A kékszőlőnek is hasznos, mert elősegíti a szebb szín kialakulását. Ha egészséges a szőlő, a cefre kénezését el lehet hagyni, a mustot azonban mind a fehér, mind a vörös esetében ajánlatos kénezni. A szakemberek általában 20—30 százalékos rothadtságot vesznek alapul, így 100 kilogramm cefrére 1 dekagramm borkénport számítanak, a must esetében 1 hektoliterre ugyanez a mennyiség érvényes. Csak az erjedés megindulása előtt, vagy később az erjedés befejeztével érdemes kénezni, mert az erjedés alatt a kéngáz eltávozik anélkül, hogy hasznos hatását kifejtené. A szakemberek ajánlják a must nyálkázását, előtte már a szőlő bogyózását. Azt mondják, az idén mindkettő különösen fontos. A kilátások nem jók. Jó minőségű borról senki se álmodjon az idén. Tisztességes, elfogadható minőség azonban elérhető, Csak ne idegeskedjünk a szürettel. Még akkor se ' kapkodjunk, ha egy-két napos esőre is sor kerül. Reméljük szép, napsütéses, hosszú ősz előtt állunk. v LETENYEI GYÖRGY A szüreti napok egyik kiemelkedő kulturális rendezvénye a Szüret ’78 országos fotókiállítás. A kötetlen témájú pályázatra az ország minden részéről érkeztek képek. Hivatásosok, fotóművészek és amatőrök képei egyaránt megtalálhatók a pályázat anyagából rendezett kiállításon. Az országos kiállítás mellett ezúttal a Tolna megyei Fotóklub külön anyaggal, egy visszatekintő kiállítással is jelentkezett. A városi tanács nagytermében rendezett kiállítás anyagából válogattuk összeállításunkat, ízelítőt adva az ez évi pályázat legjobb képeiből. Málinger János: Domboldal (színes) Kanyó Ferenc: Csőfektetők Kovács Béla: Szinkronban Kozák Albert: Gémeskutak (sorozat) Gyenes Kálmán: Algyői olajmezők (sorozat) Nagy László: Meddig'
