Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-23 / 225. szám
1 ’lol jdű r. nrtáí’ XXVIII. évfolyam, 225. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. szeptember 23.. szombat Mai számunkból KÜZDELMES ÉVTIZED (2. old.) MITŐL SZOCIALISTA A BRIGÁD? (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT PROPAGANDISTATANFOLYAM (3. old.) I ► Újító és megújuló emberek NEM SZAKMA, nem foglalkozás, nem speciális munkahely a népgazdaság valamelyik ágazatában, mégis mindenütt jelen van, jelentős hatással. Az újító, az újító ember. Tevékenységük összességét mozgalomnak nevezzük, amely egyszerre utal a cselekvés hivatásszerűségére és tömeges jellegére, vagy más kifejezéssel élve szocialista voltára. Gyakorlása nincs képzettséghez, iskolai fokozathoz kötve, sokkal inkább olyan emberi tulajdonságokhoz, amelyek az alkotó ember jellemzői, amelyek összefoglalva így határozhatók meg: újítási kedv. Az ember, amikor kényszerítő kedvet érez arra, hogy környezete tárgyain, szerszámain, technológiáján, szervezetén jobbítóan változtasson, újítson, az újjá- teremtés, újraalkotás folyamatában önmaga is megújul, személyiségében gazdagodik, kiteljesedik. Ilyen fontos emberi eredmény nem képzelhető el más közösségben, mint a fejlődő szocializmus ösztönző, népi tulajdonú keretei között. BÁRMINŐ mérlegre tesszük az újító mozgalom hasznát: közgazdasági, pénzügyi, technikai vagy pszichológiai, morális serpenyőbe, az újítás, az újító ember lényegét ama, Bessenyeitől származó mondással fejezhetjük ki: „Aki nem kétségeskedik, sohasem okoskodik, aki nem okoskodik, sohasem gondolkodik, aki nem gondolkodik, nem ember!” A minap minisztertanácsi ülésen a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a három legutóbbi esztendő tükrében közel háromszáz üzem, vállalat, szövetkezet tapasztalatait feltárva keresett arra a kérdésre választ: milyen módon használják ki a gazdálkodó egységek az újítómozgalom lehetőségeit, az újítók készségét. A vizsgálódás feltárt tényeiből leszűrt következtetésekről szóló jelentést a kormány elfogadta és felhívta az illetékeseket a mozgalom továbbfejlesztésére. A népi ellenőrzés aktivistái mintegy három és fél ezer olyan dolgozó véleményét is megtudakolták, akik maguk is újítók, tehát a lehető legpontosabban, saját tapasztalataik szerint ismerik a mozgalom helyzetét. A KÉP RENDKÍVÜL színes. Olyan értelemben is; hogy szinte ahány hely, annyiféle különbség az újítások gyakorlati elbírálásában, kezelésében, pártolásában. Az összesítő statisztikai adatok szerint az elmúlt három évben esztendőnként 3,4 százalékkal növekedett a javaslatok száma. Ennél fontosabb és többet mondó, hogy az elfogadott újítások száma ennél gyorsabban, 5,8 százalékkal emelkedett. Az elfogadási arány — mint a jelentés tartalmazza — a vizsgált gazdálkodási helyeken 60 százalékra növekedett. Ez feltehetően nem tér el az országos állapottól. Arra viszont nincs számon tartott adat, hogy az anyagi vagy szellemi haszon milyen mértékű, vagy milyen irányú: csökkenő vagy növekvő-e? Természetesen — mint már erről szó volt — nem minden a kimutatható pénz. Ily módon dicsérni kell azt a jelenséget, hogy a korábbinál sokkal több volt az elmúlt három esztendőben a munka- és egészségvédelmi újítások száma. NEM ÁRTANA gyakrabban és rátekintőbben mérni a gazdasági hasznot sem. Különösen a népgazdaság olyan érzékeny területein, ahol az emberi alkotás teremtő, újító kedv különösen sok hasznot adna. így elégedetlenül kell tudomásul venni, hogy például a beruházási újítások, amelyek itt is megtakarításokat hozhattak volna, nem szaporodtak számottevően. Holott a népgazdasági tevékenység eme ágában igen nagy szükség lenne az ésszerűbb, a találékonyabb, az alkotóbb, a friss emberi munkára. A minisztertanácsi vita figyelmeztetően hívta fel arra is a figyelmet, hogy az újítómozgalom kezelése még mindig nem tudott megszabadulni a bürokráciától, a formalizmustól. Érthetetlen módon éppen a vállalatoknál tapasztalható, amelyeknél a haszon a legkézzelfoghatóbban jelentkezhet Az is érthetetlen, hogy az újítások nem terjednek széles körben-. Az egyik vállalatnak nem érdeke, hogy megismertesse az újításokkal a szakma másik cégét? I Nehezen hihető, mert a valóság inkább a kooperációk- I ra, a közös fejlesztésekre ösztönöz. Az pedig egyenesen felháborító, hogy még házon belül, az egyes gyáregységek között sincs tapasztalatcsere, nincs megszervezve az újítások kölcsönös hasznosítása. EGYSZÓVAL, nincs minden rendben az újítási I mozgalom házatáján. Vannak határozatok és rendeletek, amelyeket maradéktalanul végre kell hajtani. Ez még kevés. Az újítómozgalom hivatalos és nem hivatalos tisztségviselőinek ugyanolyan elkötelezett lelkesedéssel kell dolgozniok, mint maguknak az alkotóknak, az újítóknak. A mozgalom csak így lehet teljes hatású. S. I. Megnyílt az őszi BNV Pénteken ünnepélyesen megnyitották az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt, a fogyasztási cikkek V. szakosítón bemutatóját. Az ünnepségen megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, ott volt a kormány több más tagja, a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, valamint a hazai és külföldi kiállítók, kereskedelmi partnerek sok képviselője. A Himnusz elhangzása után Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter mondott beszédet. A miniszter köszöntötte a vásár megnyitójának valamennyi résztvevőjét, majd így folytatta: — Ötödik éve rendezzük meg külön szakosítva ősszel a fogyasztási cikkek, tavasszal a beruházási javak nemzetközi vásárát Budapesten. Az elmúlt évek tapasztalata és a mostani vásár is igazolja, hogy helyesek voltak a szakosítási törekvések. Különösen javára szolgál ez a vásárlókkal közvetlen kapcsolatot fenntartó, közszükségleti cikkeket gyártó iparágaknak, vállalatoknak. Ilyen módon a hazai és külföldi látogatók jobb áttekintést nyerhetnek arról, hogyan tudtuk ezen a területen megvalósítani gazdasági céljainkat, milyen kínálatot tudunk nyújtani a hazai lakosságnak, milyen árut ajánlunk külföldi vevőinknek. — Az ilyen nagyszabású ipari bemutatóknak azt a feladatot is szánjuk, hogy ne csak tükrözzék a képességeket, hanem az összehasonlítás lehetőségét felhasználva serkentsék a termelőket a technológiák és a gyártmányszerkezet korszerűsítésére. — Ellátáspolitikánkkal egybevág az a kereskedelempolitikai cél. hogy növeljük a kész- és félkész termékek importját nemcsak választék- bővítés céljából, hanem azért is. hogy a meglévő termelő- kapacitásokat és a meglévő munkaerőt, a mi adottságaink között leghatékonyabban előállítható, itthon és külföldön keresett cikkek előállítására használjuk ki. — Erre a vásárra olyan időpontban kerül sor, amikor a külpiaci viszonyok nehezülnek, néhány országban sokasodtak a protekcionista, saját ipart védő intézkedések. A magyar vállalatoknak tehát nincs könnyű feladatuk, amikor a termékszerkezet átalakításában gyorsabb előrelépést szorgalmazva törekednek a külpiacon jobb minőségű, értékesebb gyártmányokkal nagyobb devizabevételt elérni. A nemzetközi együttműködés fokozásával, új formáinak alkalmazásával hatékonyabb előrelépésre van szükség. Bízom abban, hogy erre jó alkalmat nyújt ez a vásár is, amelyen 31 ország kereskedelmi körei képviseltetik magukat. Végül a miniszter köszönetét mondott a vásár szervezőinek, rendezőinek, kiállítóinak, s azt kívánta, hogy a találkozó is járuljon hozzá a népek közti barátság, együttműködés, a békés egymás mellett élés elmélyítéséhez. A miniszter megnyitó beszéde után a vendégek körsétát tettek a vásáron. (MTI) Bruno Kreisky Budapestre érkezett Magyar-máltai gazdasági tárgyalások Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására pénteken nem hivatalos látogatásra Budapestre érkezett dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellára. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Lázár György fogadta. Jelen volt dr. Johann Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára délután a Parlamentben találkozott és véleménycserét folytatott az osztrák szövetségi kancellárral a két ország jószomszédi kapcsolatainak és együttműködésének fejlesztéséről, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Lázár György. Ugyancsak pénteken, dr. Bruno Kreisky az Országházban látogatást tett Losonczi Pálnál, az Elnöki Tanács elnökértél. A találkozón részt vett dr. Johann Gendler. Lázár György és felesége este vacsorát adott az osztrák szövetségi kancellár és felesége tiszteletére. (MTI) Szeptember 21—22-én magyar—máltai gazdasági együttműködési tárgyalások folytak a Külkereskedelmi Minisztériumban az 1977 januárjában megkötött öt évre szóló magyar—máltai kereskedelmi megállapodás alapján. A tárgyalásokat Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes, illetve dr. Robert Stivala kereskedelmi és idegenforgalmi államtitkár vezette. Tanulmányozták az együttműködés lehetséges ágazati területeit, és úgy ítélték, hogy Málta iparosítási programjával összhangban elsősorban az új ipartelepítésekhez, a kohászati, a fémfeldolgozó, az élelmiszeripari és a könnyűipari ágazatokban gépek, berendezések szállításával lehet kölcsönösen előnyös együttműködést kialakítani. Ott, ahol erre lehetőség mutatkozik, megvizsgálják vegyes vállalkozások létrehozását is. Jóléti tó Várongon Több mint félmillió forintos költséggel „Jóléti tó” elnevezéssel horgásztavat létesít a Petőfi Termelőszövetkezet tagjai részére. Képünkön: a zsilip építése. (Várongi magazinunk a 4. oldalon.) (Fotó: Czakó) Púja Frigyes New Yorkba utazott Púja Frigyes külügyminiszter pénteken elutazott New Yorkba, az ENSZ-köz- gyűlés XXXIII. ülésszakára. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkár, és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. (MTI) Alkotmányreform Panamában Panamában megerősítették az alkotmány reformjáról szóló törvényt, amely a demokratikus vívmányokat és a népi hatalmi szervek politikai struktúráját hivatott megerősíteni. Többek közt a nemzetgyűlést hatalmazzák fel egy törvényhozó tanács létesítésének jogával. Korábban ez a funkció a kormányt illette.
