Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-23 / 225. szám

2 ^PÚJSÁG 1978. szeptember 23. L. Brezsnyev: A mi politikánk - békepolitika Leonyid Brezsnyev beszédet mondott a bakui ünnepségen (Képtávírónkon érkezett) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke mondott beszédet azon a pénteki ba­kui ünnepi ülésen, amelyen átadta az Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársa­ság fővárosának a Szovjet­unió legmagasabb kitünteté­sét, a Lenin-rendet. — Azzal a megtisztelő meg­bízatással érkeztem Bakuba, hogy átadjam a városnak a haza legmagasabb kitünteté­sét. a Lenin-rendet. Ebből az alkalomból teljes szívemből köszöntőm a bakuiakat és to­vábbi munkasikereket, sze­mélyes boldogságot kívánok mindnyájuknak — mondotta többek között Leonyid Brezs­nyev. Nemzetközi kérdésekről szólva a következőket mond­ta: — Mint tudják, nemrégi­ben a Krímben sor került a már hagyományosnak mond­ható nyári találkozóinkra szo­cialista országok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongó­lia, az NDK és Románia — testvérpártjainak vezetőivel. Nagyra értékeljük az állás­pontok összehangolásának ezt a formáját, a kétoldalú találkozókat. Ezek segítenek kijelölni azt a közös vonalat, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai együttesen hatá­roznak meg a politikai ta­nácskozó testület ülésein. Napjainkban, mint tudják, bonyolult a nemzetközi hely­zet. Kiéleződésének alapja az, hogy a legmakacsabb im­perialista körök nem haj­landóak józanul szemlélni a kialakult erőviszonyokat, tö­kéletesen irreális és a békét veszélyeztető terveket szőnek. A NATO washingtoni ta­nácsülése elfogadta a fegy­verkezési hajsza újabb, egy évtizedre tervezett fokozásá­nak irányvonalát. Ez tökéle­tesen leleplezi azoknak a kö­röknek a valódi céljait, ame­lyek a Szovjetunió és a Var­sói Szerződés részéről a Nyu­gat ellen irányuló állítólagos „katonái fenyegetéssel” kap­csolatos kampányt szítják: Vajon nem ez az oka an­nak 1 is, hogy ' mindeddig nem sikerült kölcsönösen elfogadható megállapodás­ra jutni az Egyesült Ál­lamokkal a hadászati tá­madó fegyverrendszerek kor­látozásáról? Hiszen a felek által a tárgyalásokon kifej­tett álláspontok nem is áll­nak olyan távol egymástól, s jóakarattal és bölcsességgel ez a távolság is legyőzhető. Gyakorlatilag ugyanezeket a célokat szolgálta az a pro­pagandakampány, amely egyes szovjetellenes tevé­kenységet kifejtő személyek, köztük a nyugati titkosszol­gálatok ügynökei ellen hozott ítéletek ürügyén bontakozott ki. Az enyhülés ellenségei egy­re szélesebb fronton indíta­nak támadást. Az Egyesült Államokban kitalált, képmu­tató ürügyekkel akadályoz­zák az üzleti kapcsolatok fej­lődését. Mindez már megkö­tött üzletek visszamondásá­hoz, aláírt szerződések fel­bontásához vezetett. Ugyan­ilyen demonstratív módon megkezdődött a tudományos­műszaki és más jellegű kap­csolatok rontása is. Úgy tűnik, az Egyesült Ál­lamok bizonyos befolyásos körei a helyzet további éle­zésére törekedve tudatosan provokálják a Szovjetuniót. Ez komoly dolog, elvtársak. Határozottan szembeszállunk a szovjet állam jogai és ér­dekei elleni támadásokkal, de provokációknak nem dő­lünk be. A kapitalista országokkal — s ezen belül természetesen az Amerikai Egyesült Álla­mokkal — kapcsolatos poli­tikánk továbbra is a béke­politika marad, a békés egy­más mellett élés és a békés együttműködés politikája. Mindent megteszünk a fegyverkezési hajsza meg­állítása, a béke és a bizton­ság megszilárdítása érdeké­ben: ezt tekintjük külpoliti­kánk alapvető feladatának. A megoldásra váró legfon­tosabb feladatok közé tarto­zik természetesen a közel- keleti igazságos és békés rendezés. A helyzet ott to­vábbra is bonyolult és veszé­lyes, nemcsak a térség or­szágaira, hanem a nemzetkö­zi élet egészére. Ennek oka az, hogy Izrael fegyverrel vagy diplomáciai úton, de mindenesetre az erő helyzetéből akaratát az ara­bokra szeretné kényszeríteni. E cél elérése érdekében újabban arra helyezik a hangsúlyt, hogy a kulisszák mögött különalkukat folytas­sanak olyanokkal, akik haj­landók áruba bocsátani az arab érdekeket. Éppen erről tanúskodnak a Camp Davidben tartott legutóbbi amerikai—izraeli— egyiptomi tárgyalások tapasz­talatai. Az Egyiptom és Iz­rael között létrejött új, arab­ellenes ügyletről van szó, amelyet Washington tevé­keny közreműködésével hoz­tak létre. Most kísérletek folynak ar­ra, hogy a közel-keleti vi­szály által érintett többi fél­re rákényszerítsék ennek az ügyletnek a feltételeit, holott azt a hátuk mögött és érde­keikkel szöges ellentétben dolgozták ki. Sok éves tapasztalatok ta­núsítják, hogy a közel-keleti Viszály tényleges rendezésé­nek csak egy járható útja van. Ez az út az 1967-ben Iz­rael által elfoglalt összes arab terület teljes felszaba­dítása, a palesztinai arab nép törvényes jogainak teljes és egyértelmű tiszteletben tar­tása — beleértve az önálló államuk létrehozásának jo­gát — s a térség valamennyi országa biztonságának szava­tolása, így természetesen Iz­raelé is. Az ilyen átfogó ren­dezés csakis az összes érde­kelt fél, köztük a Palesztinai Felszabad ítási Szervezet részvételével lehetséges — hangsúlyozta többek között Leonyid Brezsnyev. KlSZ-munka a Nagy feladat hárul a köz­ségekben élő fiatalok szabad ideje hasznos eltöltésének megszervezésében a lakóterü­leti KISZ-szervezetekre. Ezért volt különösen aktuális a KISZ Tolna megyei Bizott­ságának tegnapi — Tolnára kihelyezett — ülése, ahol a KISZ Szekszárd Járási Bi­zottságának nevében Csáki Béla, a bizottság titkára szá­molt be a szekszárdi járás területén tevékenykedő lakó- területi KISZ-szervezeteknél a szabad idő eltöltésére irá­nyuló tevékenységről. A be­számoló kritikusan, sőt ön­kritikusan szólt a munkában jelentkező hiányosságokról, a szabad idő hasznos és tar­talmas eltöltését gátló ténye­zőkről. Az ülésen részt vett Ta­tár Lajos, a szekszárdi járási HO SI MINH-VAROS Okirathamisító bandát lep­leztek le a vietnami bizton­sági szervek Ho Si Minh- városban. A banda a Viet­namban élő kínai származá­sú hoák számára gyártott és árusított különféle okmányo­kat, hogy megkönnyítse il­legális kiutazásukat a Vietna­mi Szocialista Köztársaság­ból. SZÓFIA Todor Zsivkov, a bolgár ál­lamtanács elnöke csütörtökön este ausztriai látogatása be­fejeztével hazaérkezett Szó­fiába. A bolgár államfő Ru­dolf Kirchschläger köztársa­sági elnök meghívására négy­napos hivatalos látogatáson tartózkodott Ausztriában. községekben pártbizottság első titkára, aki hozzászólásában a fiatalok életkori sajátosságainak meg­felelő programok szervezésé­re hívta fel a figyelmet, va­lamint több gyakorlati ja­vaslatot tett a munka haté­konyabb végzésére. Péti Im­re, a KISZ Tolna megyei Bi­zottságának első titkára fog­lalta össze a vitában elhang­zottakat. Az ülés második részében a megyei KISZ-bizottság tagjai meghallgatták Sitkéi Zoltán, a KISZ Tolna megyei Bizottság honvédelmi és sportfelelősének tájékoztató­ját az 1978. évi sportrendez­vények szervezési, rendezési tapasztalatairól, majd egye­bek között elfogadták a me­gyei KISZ-bizottság intézke­dési tervét az 1978—79-es mozgalmi év politikai ünnep­ségeire. NICARAGUA A korábbi jelentésekkel el­lentétben csütörtökön is foly­tak a harcok a nemzeti gár­disták által körülzárt Esteli­ben. Bár Somoza elnök már kedden úgy nyilatkozott, hogy csapatai „megtisztítot­ták” a hegyektől övezett kis­várost, a felkelők a repülő­gépekről és páncélkocsikból rájuk zúdított tűz ellenére szívósan ellenállnak, újra és újra megcáfolva a rezsim ar­ról szóló bejelentéseit, hogy Esteliben „csend és békesség honol”. Szemtanúk elbeszélése sze­rint Leonban és Chinandegá- ban a kormánycsapatok a város bevétele után több száz polgári lakost mészároltak le. LAPZÁRTA ELUTAZOTT AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÜLDÖTTSÉGE A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak meghívására szeptember 17—22 között látogatást tett ha­zánkban az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Párt­jának küldöttsége: Henry Winston, a párt elnöke és George Meyers, a politikai bizottság tagja. A küldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának küldöttsége pénteken elutazott Budapestről. Tízéves az NKP Küzdelmes évtized 1958. augusztus 17-én -bírósági ítélettel betiltot­ták, illegalitásba kényszerítették az NSZK-ban azt a pártot, amely a náci idők be-n szervezte az ellenállást, amely a németek közül a legtöbb áldozatot hozta a hitleri fasizmus legyőzéséért, Majd 1968. szeptember 27-én egy majna-fr.mk- furti sajtótájékoztató után hozták nyilvánosságra a hírközlő szervek, hogy a Német Szövetségi Köztár­saságban 12 év után ismét van legális kommunista párt. Ez év szeptemberének ele­jén az elmúlt tíz esztendőről beszélgettünk Düsseldorf­ban, a központi bizottság székhazában a párt néhány vezető funcionáriusával, fel­idézve a múltat és a jelent. — Marx, Engels és Lenin ideológiájának alapján, Rosa Luxemburg, Karl Liebknecht és Ernst Thälmann forradal­mi hagyományait követve, a szövetségi köztársaság adott gazdasági és politikai helyze­téből kiindulva dolgoztuk ki programunkat — mondta Georg Kwiatowski, majd ar­ról beszélt, hogy a tizenkét évi illegatlitás után milyen nehéz volt ismét megtanulni a nyílt fellépést. — A jobb­oldal minden korszerű esz­közzel felszerelve szabadon szórta a rágalmakat a kom­munistákra és ezzel sok em­bert sikerült megtévesztenie, elidegenítenie mindentől és mindenkitől, aki kommunis­ta. A szó legszorosabb értel­mében bátorság kellett kiáll­ni a munkatársak, a szomszé­dok elé és nyíltan kimondani: kommunista vagyok. Számol­ni kellett azzal, hogy lesznek, akik ezért még a köszönését sem fogadják majd, de a munkahelyek elvesztésével, a család addigi egzisztenciá­jának összeomlásával is szembe kellett nézni. A párt által szervezett első gyűléseken élénk és kímélet­lenül őszinte kérdés-feleletek pergőtüzében kellett helyt­állni. A kommunista újságok illegális terjesztéséről is át­térhettek a nyílt módszerre. Az üzemi pártszervezetek ál­tal szerkesztett kisformátumú újságokat a munkahelyeken tilos terjeszteni, így a kapuk előtt adták hát kézbe annak, aki egyáltalán el merte ott is venni. Nem kis munkát igényelt az úgynevezett „szomszéd­levél” sem. Megalakulása után a párt egyik fontos agi- tációs módszere volt, hogy az egyes körzetekben a kommu­nisták saját fényképükkel el­látott leveleket küldtek a szomszédoknak. Az illő be­mutatkozás után egy-egy her lyi problémára — út, egész­ségügyi eláltás, iskola — hív­ták fel a figyelmet és javas­latot tettek a megoldásra, például az elöljáróságok meg­keresésére, vagy éppen arra, hogy a következő választáso­kon vonják meg a bizalmat a tehetetlen tisztségviselőktől. Jakob Goldberg az emléke­ket idézve a szombati infór- mációs állomásokról szólt. Elmondotta, hogy a párt ak­tivistái szombatonként ki­mentek az utcára, terekre. Egy kis asztalon elhelyezett újságok és tranparensre írt jelszavak képzeték az „állo­mást.” Az emberek meg-megálltak beszélgetni. Igaz, sokan fél­ve, hiszen az ellenséges pro­paganda hatása miatt tar­tottak a kommunista agitá­tortól, de tisztelték benne a gondjait megfogalmazó és bátran kimondó szomszédot munkatársat. Az elmúlt tíz év eredmé­nyei közé sorolható, hogy si­került áttörni a féktelen an- tikommunizmust és az egy­szerű emberek ma már nem félnek attól, hogy szóba áll­janak a párt tagjaival, oda­figyeljenek a kommunisták­ra. Ha lassan is, de mind többen ismerik fel a kommu­nisták politikájának helyes­ségét. Ebben nem kis szere­pe van azoknak a városi kommunista újságoknak, amelyek az aktivisták önzet­lensége révén minden háztar­tásba, minden családhoz el­jutnak. Mind több emberhez jut el a párt szava a többségében munkásszülők gyermekeit tömörítő úttörőmozgalom ün­nepségein is, ahol alkalom kínálkozik a gyermekek szü­leivel való beszélgetésre. Egyedülálló sikerű tömeges demonstrációk szervezésére is van már erő, hiszen az .Unsere Zeit című kommu­nista újság két-háromnapos sajtóünnepségén ezrek vesz­nek részt a politikai beszél­getésekben és lelkesen meg­tapsolják a szocialista orszá­gokból érkezett és a hazai kultúrcsoportok műsorát. Legutóbb pedig egy ifjúsá­gi ünnepség mintegy száz­ezer embert mozgatott meg. — A fiatalokkal való fog­lalkozás számunkra központi kérdés — mondotta Thomas Neumann, az egyetemi ifjú­ság felelőse. — Nagy a fele­lősségünk, hogy felkészítsük az új nemzedéket az életre, megismertessük velük a párt ideológiáját. A fiatalok fogékonyak és természetszerűleg vonzódnak az igazsághoz. Ezt azonban az aktív keresővé válásuk első percétől erőszakkal el akar­ják nyomni bennük a mun­káltatók, a tőkések. Egysze­rűen megtiltják, hogy dolgo­zóik a párt tagjai legyenek, különben elbocsájtják őket. A munkanélküliség és az anyagi biztonság közötti vá­lasztás bizony nagy kénysze­rítő erő, különösen ha már család is van. A leghaladóbb ifjúsági szervezet a „Szocialista mun­kásfiatalok” követeléseivel a párt egyetért, támogatja. Céljuk egyebek között a fia­talok munkanélküliségének megszüntetése. A 900 000-re becsült munkanélküliből 300 000 25 év alatti. Követe­lik az iskolai képzés színvo­nalának javítását, az üzemi munkásképzés kiszélesítését. A tőkés csak a legjobb mun­kásokat alkalmazza, a mind korszerűbb technika kezelé­sére viszont egyre kevesebb dolgozót akar gyárának munkásai közül az üzemi tanfolyamokon megtanítani. Az egyetemi ifjúság marxista Spartacus szövetsé­ge a hallgatók helyzetének javításáért szállt síkra. Az NSZK-ban 900 000 egyetemi hallgatót vettek fel 650 000 helyre. Ennyi hallgató kép­zéséhez nincs elegendő tanár sem de tárgyi feltétel sem. Ezen túl nagyon sok egyete­mista kénytelen munkát is vállalni, hogy a tanulás anyagi terheit viselni tudja, ez pedig a tanulmányi előme­netel rovására megy. A politikai fórumokon is megfogalmazott jogos köve­telésekre az egyetemek úgy válaszoltak, hogy fokozatosan korlátozzák, egyes helyeken meg is tiltják a fiatalok poli- zálását. Az még az enyhébb retorziók közé tartozik, ami­kor egy-egy politikai akció időszakában növelik a hall­gatók egyetemen belüli leter­helését. A pártközponti beszélge­tésben felhozott néhány pél­da is bizonyítja: küzdelmes, de eredményes évtized áll a Német Kommunista Párt mögött és az további sikerek­nek is forrása. Herbert Mies, a párt akkori elnökhelyettese — ma elnöke — az essem pártkongresszuson a zársza­vában mondotta: „Van hozzá lehetőségünk és erőnk, hogy az előttünk álló feladatokat megragadjuk, és mind eredményesebben megoldjuk.” Az eddigi út alapján jogos kijelentés volt. FEJES ISTVÁN * * Ünnepség Bakuban

Next

/
Thumbnails
Contents