Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-17 / 220. szám
8 Képújság 1978. szeptember 17. Mozi 1897-ből Az első bolgár mozielőadást 1897-ben rendezték meg Rusze városában. Az első bolgár filmet, „A gavallér bolgár” című burleszkbe hajló szatírát a kiváló Va- szil Gendov színésszel és rendezővel a főszerepben 1915-ben mutatták be. Az első bolgár filmmúzeumot is Gendov alapította. A múzeum anyagát a korabeli fotók, kéziratok, plakátok, vetítőberendezések, az első filmújságok alkották. A múzeum örökét vette át az 1960-ban megalakult Nemzeti Filmarchívum, amely idővel a FIAF, a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége tagja lett. Jelenleg 10 ezer filmplakátot, 20 ezer képanyagot, számtalan kéziratot, forgatókönyvet, orosz, francia, angol, spanyol, német, magyar, török, japán ■nyelvű cikkeket őriznek. Az archivált filmek száma pedig meghaladja a 17 ezret. A nemzeti filmarchívum évkönyvei ismertetik és népszerűsítik a filmművészet legújabb alkotásait. A filmanyagban számos történelmi értékű hazai és külföldi alkotás szerepel. Közöttük nem egy olyan van, amely a világon csak egyedül itt található meg. Például az első bolgár hangosfilm, a némafilm korszakának egyes ritka darabjai. Az ősök kutatása A prágai Nemzeti Múzeum antropológiai osztálya rendszeresen elemzi a Csehország területén feltárt ős- szláv emlékeket. A kutatás nem csupán a régészeti leletek elemzésére korlátozódik. Az antropológusok a csontleletek alapján aránylag elég jól meghatározták azt is, milyen volt az 1200 évvel ezelőtt élt szlávok külseje. Eszerint a férfiak átlagmagassága 170 centiméter körül volt, a nők kb. 10 centiméterrel voltak alacsonyabbak. Keskeny koponyájuk és arcuk volt. A haj és a szem színét még nem tudják megbízhatóan megállapítani. Az viszont a leletekből kiderült, hogy az ős- szlávok átlagos életkora 27 év körül volt, s bizony közöttük is sokan szenvedtek f ogszúvasodástól. Dr. Milan Stloukal és dr. Hana Hanákova, az antropológiai osztály munkatársai a dél-mor- vaországi Mikulcicében feltárt ősszláv temetkezési hely koponyáit mérik. II KGST a uilag * színpadán £—KGST-tagállamok - je- lenleg a világ legdina- mikusabban fejlődő ré- gióját képezik. A szocialista gazdasági integráció elveire épülő együttműködés lehetővé tette a testvéri országoknak, hogy a tudományos-technikai forradalom eredményeinek felhasználásával gyors ütemben iparosítsák gazdaságukat, széles körben alkalmazzák a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeit. A KGST-tagországok és Jugoszlávia több mint 70 sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési megállapodást kötött a gépipar területén, ezen belül több mint 50 megállapodás különböző termékek termelési specializációjáról és kooperációjáról szól. A megállapodások többek között kiterjednek a nehézgépgyártásra, a szerszámgépiparra, az au- tomatikára, a vegyipari és energetikai berendezések gyártására, a gépkocsiiparra, a hajógyártásra, a könnyű- és élelmiszeripari berendezések gyártására. A megállapodások több mint 5000 gépipari termék specializációját irányozzák elő. A KGST-országok tudományos-műszaki együttműködésében közel 2200 tudományos kutató, tervező-szerkesztő és felsőoktatási intézmény vesz részt. A szocialista gazdasági integráció komplex programjának elfogadását követően a tagországok már 10 000 tudományos kutatási munkát végeztek el közösen. A KGST- tagországok szakembereinek közös erőfeszítésével 1500 új gépet, műszert és berendezést fejlesztettek ki, 1200 technológiai folyamatot dolgoztak ki és 1300 új anyagot, terméket és készítményt állítottak elő. Az integrációs folyamatok pozitív hatást gyakorolnak a KGST-tagországok gazdaságának fejlődésére. Az ipari termelés volumene 1977-ben 1976-hoz képest (a KGST-tagországok egészét tekintve) 6,4 százalékkal, 1975-höz viszonyítva több mint 12 százalékkal bővült. Az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlődött a villamos energetika, a gépipar, a rádióelektronika, a vegy- és a kőolajipar. A jelenlegi ötéves terv első két évében a gépipari termelés a szocialista országok összességét tekintve 20 százalékkal, a vegyipari termelés 16,5 százalékkal nőtt. 1977-ben a KGST-tagországok villamosenergia-termelé- se 1540 milliárd kilowattórát tett ki és 1976-hoz képest 3,8 százalékkal, 1975-höz viszonyítva 11 százalékkal növekedett. A KGST-tagországok részesedése a világ villamos- energia-termeléséből ebben az évben 21,4 százalék volt az 1970-es 19,7 százalékkal szemben. A KGST-tagországok vil- lamosenergia-termelése 1977- ben 388 milliárd kilowattórával, azaz közel 33 százalékkal meghaladta a EGK- tagországok termelését. A KGST-tagországok kőszén- és antracittermelése 1977-ben 725 millió tonnát tett ki, az éves növekedés 1,7 százalék volt. A tagországok 622 millió tonna barnaszenet és lignitet termeltek, azaz 2,8 százalékkal többet, mint 1976-ban. A tavalyi kőolajtermelés 564 millió tonnával volt egyenlő, ami 4,8 százalékkal több, mint 1976- ban és 11 százalékkal meghaladja az 1975-ös szintet. A KGST-tagországok földgáz- és kísérőgáz-termelése az elmúlt évben 379 milliárd köbmétert tett ki, 6,5 százalékkal nőtt 1976-hoz, 18 százalékkal pedig 1976-hoz viszonyítva. A KGST-tagországok a világ gáztermeléséből 1970-ben csupán 20,3 százai lékkai, 1977-ben pedig már 26,3 százalékkal részesednek. A szocialista országok 1977- ben 204. millió tonna acélt állítottak elő (2,8 százalékkal többet, mint 1976-ban és 6 százalékkal többet, mint 1975-ben). Tavaly a KGST- tagországok részesedése a világ acéltermeléséből több mint 30 százalék volt, míg 1970-ben csupán 26,2 százalékot tett ki. A gépipar 1,5-szer gyorsabban fejlődött, mint a KGST-tagországok ipara egészében véve. Ez több más gazdasági ágazat mennyiségi és minőségi fejlődését is elősegítette. 1977-ben az átlagosnál gyorsabb ütemben bővült a műanyag-, műgyanta-, vegyiszál- és műtrágya- termelés is. 1976—1977-ben a mezőgazdasági termelés évi átlagos szintje 7 százalékkal haladta meg az 1971—1975-ös évi átlagos szintet. KGST-tagországok gyors ütemű népgazdasági fejlődése és a tagországok intenzív gazdasági kapcsolatai pozitívan tükröződtek külkereskedelmünk fejlődésében is. 1977- ben a külkereskedelmi forgalom 1975-höz képest 31 százalékkal bővült, 161 milliárd rubelt tett ki (ezen belül a szerkezete is tökéletesedett, növekedett a gépek és berendezések részaránya.) A szocialista gazdasági integráció terén elért eredmények lehetővé teszik, hogy a tagországok sikeresen megoldják a gazdaságfejlettségi szintek fokozatos közeledésének és kiegyenlítődésének fontos társadalmi-politikai feladatát. A KGST-tagországok két- és sokoldalú gazdasági kapcsolatai megszilárdítják az egyes KGST-tagországok és egyben az egész közösség erejét. Mindazonáltal a testvéri szocialista államok sohasem törekedtek autarkiára, soha nem akartak zárt csoportosulást létrehozni. Ellenkezőleg, egyre kedvezőbb feltételekei teremtenek a különböző országokkal folytatandó széles körű gazdasági és tudományos-műszaki együttműködéshez, függetlenül az adott ország állami és társadalmipolitikai felépítésétől, kizárólag a teljes egyenjogúság, a szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elve alapján. Ezt a gyakorlatban a KGST nyílt demokratikus jellege támasztja alá. A KGST alapokmánya lehetővé teszi, hogy a nem tagországok is részt vegyenek a tanács szerveinek munkájában, vagy hogy más formában folytassanak együttműködést; a tanács ENSZ-szer- vekkel, különböző specializált és nemzetközi szervezetekkel is alakíthat ki és tarthat fenn kapcsolatokat. A KGST-résztvevők úgy vélik, hogy a nem tagországokhoz és a más nemzetközi szervezetekhez fűződő széles körű és egyenjogú kapcsolatok a világ minden államának gazdasági és politikai érdekeit szolgálják, enyhítik a feszültséget. A KGST-tagországok széles körű nemzetközi gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatai fontos előfeltételei a társadalmi haladásnak, a béke és a biztonság megszilárdításának. A KGST-tagországok politikai irányvonalúkat, az összeurópai együttműködést célzó törekvésüket az 1975-ös helsinki konferencián is megerősítették. A szocialista országok mindennapi tevékenységükben is bizonyítják, hogy hűek a helsinki megállapodásokhoz. Következetesen keresztülvitték együttműködési politikájukat a belgrádi találkozón is. A KGST és a nem tagországok kapcsolatainak formáit kölcsönös megállapodások alapján és a felek kölcsönös érdekeinek figyelem- bevételével határozzák meg. A kölcsönös együttműködés megszilárdulásával és tökéletesedésével, a KGST- tagországok gazdasági erejének és a tanács nemzetközi tekintélyének növekedésével ezek a formák egyre szerteágazóbbak lesznek. 1956 óta Kína, Vietnam, Korea, Mongólia, majd Kuba vett részt megfigyelőként a KGST-szervek munkájában. Mint ismeretes Mongólia (1962-ben) és Kuba (1972-ben) belépett a KGST-be. A KGST-tagországok aktívan hozzájárulnak Vietnam szocialista gazdaságának fejlesztéséhez. Aktivizálódott a vietnami képviselők részvétele a KGST-szervek munkájában, valamint bővült Vietnam és a KGST-tagországok együttműködése. A KGST egyes szerveinek munkájában a jugoszláv kormánnyal 1964-ben kötött megállapodás alapján Jugoszlávia is részt vesz. Jelenleg ez az együttműködés 21 gazdasági területen valósul meg. Jugoszlávia például 50 sokoldalú gépipari termelési specializációs és kooperációs megállapodásban vesz részt. Jugoszlávia és a KGST- tagországok gazdasági kapcsolatainak fejlődését mutatja például a kölcsönös áruforgalmuk szüntelen bővülése, az elmúlt ötéves tervben például a kölcsönös áruforgalom 8,9 milliárd rubellel volt egyenlő. A Jugoszlávia és a KGST-tagországok között aláírt hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások több mint 22,5 milliárd rubel értékű áruszállításokat irányoznak elő 1976—1980-ra. okoldalú együttműkö- dési megállapodást kö- J tött a KGST Finnor- —J szággal, Mexikóval és Irakkal. Az első ilyen megállapodást 1973-ban írták alá Finnországgal. A megállapodásnak megfelelően létrehozott együttműködési bizottság ülései átvizsgálták az elsősorban a különböző fontos termékek termelési* speciali- zációjával és kooperációjával kapcsolatos gazdasági, tudományos-műszaki és termelési problémákat. A bizottság tevékenységének eredményeképpen tíz sokoldalú együttműködési megállapodást írtak alá a gazdasági élet különböző területein (1977 végi adatok). Mind Finnország, mind a KGST megelégedéssel szemléli az együttes tevékenységet, és kiemeli a közös munka eredményességét. A KGST különleges jelentőséget tulajdonít a fejlődő országokhoz fűződő kapcsolatoknak. A KGST 30. ülésszakának (1976) határozatai többek között kimondták, hogy a KGST-tagországok teljes mértékben támogatják a fejlődői országoknak a politikai és gazdasági függetlenség megszilárdítására irányuló törekvéseit és határozott mértékben hozzájárulnak majd az új típusú nemzetközi gazdasági rendről szóló deklarációban, valamint az akcióprogramban és más ENSZ-határozatokban rögzített célok megvalósításához. Mint ismeretes, a gyakorlatban a KGST-tagországok két- és sokoldalú alapon támogatják a fejlődő államokat a gyarmati elnyomás minden jelensége ellen és az imperializmus által rájuk erőszakolt egyenlőtlen kapcsolatok felszámolásáért folytatott harcukban. A KGST tevékenységében figyelemre méltó helyet foglalnak el a többi nemzetközi gazdasági szervezethez fűződő, egyre inkább fejlődésnek induló kapcsolatok. E tevékenység következtében vált lehetségessé a KGST pozitív tapasztalatainak elterjesztése, és egyúttal a többi nemzetközi egyesülés tapasztalatainak alkalmazása a KGST munkájában. A KGST megfelelő jogi alapon és különböző formákban több mint 60 nemzetközi gazdasági és tudományosműszaki szervezettel tart fenn kapcsolatokat. A tanács kiveszi részét az ENSZ munkájából is, megfigyelőként részt vesz az ENSZ közgyűlésein. Egyre hatékonyabbá válnak a kapcsolatok a KGST és az ENSZ regionális és specializált szervezetei, elsősorban az Európai Gazdasági Bizottság között. A KGST és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának különböző szervei között eddig a legtöbb gyakorlati eredmény a villamos energia, a környezetvédelem, az építésügy, a szénipar és a statisztika területén született. Elegendő, ha megemlítjük, hogy bizonyos problémák megvitatásánál az Európai Gazdasági Bizottság a KGST anyagait tekinti kiindulópontnak, és ezek az anyagok alkotják az adott témákkal kapcsolatban végzett kutatások lényeges részét. Utalhatnánk az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának keretében kiadott összeurópai vízgazdálkodási szótárra, a KGST-tagországok egységes külkereskedelmi árunomenklatúrájára és az ENSZ nemzetközi osztályozása közötti átírási kulcs megalkotására, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságában szervezett, „Az építésügyi normák egységesítése Európában” című hosszú távú programban való részvételre. A KGST-képviselők aktívan dolgoznak mind a regionális, mind a specializált nemzetközi szervezetek keretében lebonyolított szemináriumokon, szimpozionokon, konferenciákon, műszaki tanácskozásokon. A KGST megállapodást kötött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, s ennek alapján folytat vele együttműködést; ezenkívül részt vesz a Duna- bizottság munkájában is, ezzel is hozzájárulva a különböző gazdasági problémák összeurópai alapokon történő megoldásához. I gén nagy nemzetközi jelentőségű a KGST és az Európai Gazdasági Közösség párbeszéde, amely a KGST kezdeményezésére indult. A KGST és a KGST-tagországok meg vannak róla győződve, hogy a kapcsolatok alapjairól szóló megállapodás kedvező feltételeket teremtenének a két szervezethez tartozó országok egyenjogú és kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködéséhez. Ez nemcsak kölcsönös gazdasági előnyökkel járna, hanem jelentős mértékben hozzájárulna az enyhüléshez is, megszilárdítaná a békét Európában és teljes mértékben megfelelne a helsinki záróokmány szellemének. Ajándéktárgyak Ukrajnából Ukrajna határain túl is híresek az ukrán népi iparművészek alkotásai: hímzett kendők, térítők, élénk színű, festett agyagedények, korsók, vázák, tálak, fából készült, dekoratív faragású, különböző edények — mindezek szinte valamennyi háztartásban, falun és városom egyaránt megtalálhatók. A köztársaságban számos helyen működnek ukrán emléktárgyakat gyártó kis üzemek, ahol a faragott, díszes fatálaktól kezdve a szobrokig, sokféle tárgyakat készítenek, amelyek igen kelendők a vásárlók körében. (APN—KS) Ukrán fafaragó mesterek. munka közben Öntözőberendezések Oderbruchban (Frankfurt- Oder megye) található az NDK legnagyobb öntözött területe. A zöldségtermelő központban még ebben az évben vízgazdálkodási munkálatokat kezdenek. 1985-ig a szántóföldterületeket 16 000 hektáron szerelik fel öntözőberendezésekkel. A tervek szerint naponta 250 000 köbméter vízzel látják el a területet. A terület mezőgazdasági termelőegységei látják majd el friss zöldséggel Berlint. Gyémántföld kincsei A Szovjetunió északi részén fekvő Jakutföldet régen Oroszország „szőrmeműhelyének” nevezték, majd az „arany hazája" lett, és az 50-es években a „gyémántföld” nevet kapta. Jakutia ma elsősorban kőolaj- és földgázkészleteiről híres és a déli területek Földünk azon ritka területeihez tartoznak, ahol egymáshoz igen közel elhelyezkedő, kiváló minőségű, kokszolható szén és varsérc található. Az értékes szénmedencék körülbelül 700 kilométer hosz- szan húzódnak, a készleteket 25 millió tonnára becsülik. APN—KS Jakut gyémántok ß * l
