Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-17 / 220. szám
1978. szeptember 17. Képújság 7 Zsúfolt kutricák Jó idő kellene novemberig » Sertéstenyésztés a szövetkezetekben A legjobbak: Tengelic, Dombóvár Velős csont, a velő pirított kenyéren. Resztéit máj majoránnával. Marhalábszárból húsleves, velő rántva, tatár- bifsztek. Ugye milyen ritkán ehet ilyesmit az ember; legfeljebb nyeldekel, miközben Krúdy Szindbádja jóízűen falatozik. Nos, hát alighanem Tolna megye üzleteiben is találkozhatunk az efféle — egyelőre — különlegességnek számitó ennivaló alapanyagaival, ha felépül a húskombinát. Körforgás Addig azonban sok még a tennivaló. Mindenekelőtt: meg kell teremteni az épülő nagyüzem alapanyagát, azaz szarvasmarhát és sertést kell hizlalni. Méghozzá ott, ahonnan az élelmiszeripar „táplálkozik”; az állami gazdaságokban, a mezőgazdasági szövetkezetekben. De hogyan is állunk mondjuk a sertéshús-termeléssel. A vágósertés ötven százaléka közvetlen fogyasztásra kerül, s 1971 és 75 között évente csak a kisüzemekből átlagosan kétmillió sertést vásároltak fel — ez az összmennyiség 38 százaléka volt. A kisüzemekre a ciklikusság jellemző — egyik évben több a malacot fialó koca, a másik évben kevesebb, s ez mindig a következő évben érezteti hatását. Az oka egészen egyszerű a szabadpiaci ármozgások következtében egyszer olcsóbb, másszor meg drágább a süldő és a malac. Ha olcsón kél el a malac, a termelő nem tart kocát. A ciklikus termelés mindig akkor volt csúcsponton, mikor a központi gazdaságpolitikai intézkedések kedveztek a termelésnek. Amikor emelkednek az állami felvásárlási árak, több kocát tartanak. A kistermelőket mindenképp arra kell ösztönözni, hogy a keresletnek megfelelően vagy ahhoz közeli értékben állítsák elő a hízóalapanyagot. A kereslet és kínálat viszont nincs mindig összhangban. Ha nagy a felhozatal, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a felesleget olyan áron vegye át, hogy a termelő jól járjon. Az időpont sem mindegy; akkor kell átvenni, mikor az eladó kínálja, nem pedig egy-két héttel később, olcsóbban. Ezt termelési biztonságnak hívjuk. A felvásárolt malacok bérhizlaldákba kerülnek, onnan pedig a vágóhídra. Az állatok takarmányozása külön téma. A sertéstartó kis- és nagyüzemek sokszor a saját gyakorlatuk, tapasztalatuk alapján kénytelenek rájönni: mitől hízik a sertés. A tápokkal nem mindenki elégedett, éppen ezért maguk számítják ki, hogy a gyors súlygyarapodást milyen takarmányokkal lehet gazdaságosan elérni. Ismeretes a „defektes” takarmány fogalma, az, hogy például a fuzáriummal fertőzött 'kukoricából kevert abraktól menynyit híznak az állatok... Ismeretes, hogy többféle sertés- fajtadivat dívik, de hát mint minden divat, ez is kinövi magát, s sikerül megtalálni azt a fajtát, aminek a vágó- hús-értékesülése a legkifizetődőbb. A program és az üzemek Érdemes megnézni: milyen jelenleg a sertéstenyésztés helyzete a megye mezőgazda- sági szövetkezeteiben. Az ossz árbevétel 42,4 százaléka az állattenyésztésből származik, ezen belül a szarvasmarha 47,7, a sertés pedig 36,8 százalékkal részesedik. A tamási és a dombóvári járásban a sertés árbevétele meghaladja a szarvasmarháét, a bonyhádi és a szekszárdi járás sertéságazatának árbevétele nem éri el a megyei átlagot. A sertéstenyésztés fejlesztésének jelentős állomása volt az 1967 őszén meghirdetett sertésprogram, melynek eredményeként 1970—1972 között üzembe léptek a szakosított telepek. A telepítés és az üzemelés során számos probléma adódott: a beruházó gazdaságok pénzalapjaikat lekötötték, forgóalaphitelre volt szükség, s a visszatérítés határideje rövid volt. Az épületekbe beépített technológiai berendezések egy része alapvetően nem volt jó, új fajtákat kellett beállítani. A nehézségek ellenére kialakultak a nagyüzemi sertéstenyésztés bázisai. 1977-ben 55 210 vágósertés került ki a kilenc szakosított telepről, s egy átlagkocára 1692 kilogramm sertéshús-termelés jutott. Egy hízóférőhelyre vonatkoztatva a tengelici és a dombóvári tsz adja a legtöbb húst. Minthogy Pincehelyen kevés a hízóférőhely, sok süldőt kénytelenek értékesíteni. Mit lehet tenni? 1975-höz viszonyítva a kocalétszám közel 7, a malacszaporulat pedig 5 százalékkal nőtt. Ez a fejlesztési ütem kevés ahhoz, hogy a középtávú terv megvalósuljon. Tovább kell növelni az előhasi kocasüldők számát és el kellene érni a kettes kocaforgót. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor kevés beruházással kocánként majdnem hárommal több malac születne, ami éves szinten 34 ezret jelent. Ennek egyik akadálya: sok üzemben nem tudják fűteni az elletőt. Ezért a rekonstrukció során elsősorban az ellető fűtéséről kell gondoskodni. A terv teljesítését elősegítheti a 21—30 napos választás, valamint a batérriás utónevelés. Ebben a vonatkozásban a megye szövetkezetei országosan is előkelő helyen állnak. , Az ágazat hústermelését alapvetően a kocalétszám határozza meg, de segítheti a növekedést a hatékonyság és a jövedelmezőség további javítása is. A szövetkezetekben 1980-ig 21 ezer 752 új férőhely épül, 30 ezer 048-at felújítanak, 11 ezret pedig selejteznek. Tavaly decemberben 126 561 férőhely volt a tsz- ekben. Az üzemi tervekben 33 százalékos férőhelynövelés vagy -felújítás szerepel, amely a terv ellenére sem realizálódik, a tervezői kapacitáshiány és a visszafogott hitelezés miatt. A meglévő férőhelyeket mindenütt fel- töltötték, sőt tapasztalható az is, hogy sok helyütt túlzsúfoltak a kutricák, az állatok zaklatják egymást, nagyok a falkák, kevés a súlyfelvétel. Tavaly a szövetkezetekben a tervhez viszonyítva 12 ezerrel kevesebb sertést állítottak elő, minthogy 13 üzemben elhúzódott a férőhelyek bővítése, rekonstrukciója. Az ISV sok üzemmel áll kapcsolatban, viszont a rendszer tevékenysége a gyakorlatban lényegében csak a technológiára szorítkozik; az ágazat teljes vertikumának összefogására volna szükség. A fajtakérdésben szinte átláthatatlan a helyzet: a hibrideket kivéve az üzemek jelentős részében többször átkeresztezett az állomány, így ismeretlen a genetikai örökítő képesség. Az viszont egyértelműen megállapítható, hogy a jelenleg tenyésztett fajták minden egyes változata az üzemek nagy részében többre képes, mint amit az adott körülmények között produkál. A jobb eredmények elérése érdekében a környezeti feltételek javítására van szükség. Mit tettek az illetékesek a feltételek javítása érdekében? A TESZÖV elnöksége augusztusi ülésén utasította a titkárságot, hogy a beruházások meggyorsítása érdekében tartson kapcsolatot a tervező és kivitelező vállalatokkal, valamint az MNB megyei fiókjával. A felmerült vitás kérdésekről tájékoztassa az országos és megyei szerveket, valamint az elnökséget. A keveréktakarmánygyártás megoldásának lehetőségeit tárja fel és 1979 első félévében tegyen javaslatot az elnökségnek a kapacitásfejlesztés lehetőségeire. D. VARGA MARTA Nincs elég paradicsom Naponta 30—35 vagon paradicsomot dolgoznak fel két szalagon A Paksi Konzervgyár mindössze 400 vagon paradicsomot kapott a hét elejéig és a jövő kilátásai sem a legjobbak. A rendkívül szeszélyes időjárás érezteti hatását a paradicsomtermesztésben, illetve az érés lassúságában. Nagyon jól sikerült a gyár borsószezonja és zöldbabból is van bőségesen (még mindig tart a feldolgozása), de a paradicsommal egy kis baj van. Örvös Ferenc igazgató azt mondja, október végéig kellene meleg, fagymentes idő, akkor be tudnák takarítani a gazdaságok a megtermett paradicsomot. A termés annyi lenne ilyen kedvező őszi időjárás mellett, hogy a szerződött mennyiség 80 százalékát kapná a gyár. Mindent egybevetve: nincs elég paradicsom az idén, bár sokkal jobb termést ad, mint a paprika. Paprikából nem is számít a konzervgyár jó minőségű árura. Csak lecsónak valót tudnak adni a termelők. Az eddig beszállított paradicsom minősége jó. Három műszakban történik a feldolgozása, teljes kapacitással mennek a gépsorok. Naponta 30—35 vagonnal tud fogadni, feldolgozni a gyár. Sűrítményt exportra és hazai szükségletre is készít. A paradicsomszezonban egyébként gyümölcsöket is feldolgoznak Pakson, szilvából már 110 vagon beérkezett a gyárba, ami jóval több a tervezettnél és még számítanak legalább 40 vagonra. A hét közepén kezdődött a körte szállítása. G. J. Hatvan hektáron termelt az idén paradicsomot a konzervgyár részére a paksi Dunamenti Egyesülés Tsz. A második — egyben a „végszedést” végzi a kertészeti brigád. I Bogyosgyíimölcs- és szőlőkombájngyártás Szekszárdim A Szovjetunióban sikeresen kipróbálták a Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalatnál gyártott bogyósgyümölcs-betakarí- tó gép mintapéldányait. Nemzetközi együttműködés alapján a szekszárdi bogyósgyü- mölcs-betakarító gépből egyet Kurszkban, egyet pedig az altáji feketeribizli- ültetvényeken vizsgáztattak, s mindkét gép jó minősítést kapott. Az egyiket bemutatják a moszkvai mezőgazda- sági világkiállításon is. A BGB—1 jelű bogyós- gyümölcs-betakarító gépekből az idén még három készül a szekszárdi üzemben, s ugyanennyi a BOB típusúból, amannak szőlőbetakarításra alkalmas magasított változatából. A szőlőbetakarító kombájn egy mintapéldányát jelenleg a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban próbálgatják. A Szekszárdi MEZÖGÉP-nél megkezdték az USK jelű szőlőtermesztési géprendszer gyártását is, az univerzális géprendszerből három komplett garnitúrát készítenek az év végéig. Az MTZ—80-as vagy Zetor—120-as traktorral vontatható USK-géprend- szer kilenc munkagépből áll, síkvidéki, három méternél szélesebb sortávolságú szőlő- ültetvények művelésére alkalmas. A hazai bemutatókon is sikert arattak a Szekszárdon gyártott új gépek, melyek meghibásodás nélkül helytálltak és kevesebb veszteséggel takarítják be a termést, mint a nyugati gyártmányú gépek. Főleg az EOB—3,5 jelű bo- gyósgyümölcs-betakarító kocsi iránt mutatkozott nagy érdeklődés. A vállalat az igények felmérése alapján kezdi meg jövőre sorozatgyártásukat. (B. L.) Reped a beton Sárszentlőrinc A betét 40 millió Télen vendégmarasztaló sár, nyáron bokáig érő por — nagyjából ezzel szokták jellemezni a falvak útjait. Ennek felszámolására a községek —- erejükhöz mérten — igyekeznek bővíteni úthálózatukat, építik, illetve építtetik útjaikat, járdáikat. így van ez Gerjenben is. Tavaly szeptemberben elkezdte a községben hétszáz méter út építését a szekszárdi Szakály testvérek Építőipari Szövetkezet. Haladtak is a dolgok a maguk rendje szerint és készült a betonút három méter szélességben a falu utcáin. Mígnem a munkálatokat utol nem érte az átcsoportosítás nevű szervezési betegség. Tehát az építők elvonultak, az út pedig várt a folytatásra, egészen a tél beköszöntéig. Ekkor visszatértek a betonozok és folyt tovább az útépítés fagyállóval és az évszaknak megfelelő technológiával. Aztán az elkészült utat birtokba vették az arra járó gépek, járművek. Az átadás csak gyakorlatilag történt meg, hiszen a hivatalos átadáshoz jelzőtáblák is kellettek volna. Hogy nem voltak, ennek egyszerű akadálya van — egy tábla kétezer-ötszáz forint és nem egy, se kettő kellett volna belőle. Fagyálló ide, fagyálló oda, az út néhány blokkja megrepedt. Egy év a garancia, tehát kiszáll majd egy bizottság és megvizsgálja a meg- vizsgálandókat, vajon a beton a rendeltetésnek nem megfelelő használat (!) vagy a gyenge minőség miatt adta fejét erre a cselekedetre. Ám erről a bonyodalomról a beton mit sem tud. Egyszerűen megrepedt. — st — Nagy takarékszövetkezete van ennek a kis falunak: hozzátartozik Nagydorog, Kajdacs, Györköny, Puszta- hencse, Űzd, Alsópél és Udvari. A betétállomány több mint negyvenmillió forint. A rengeteg munkát nem is győzték a takarékszövetkezet dolgozói, túlórázniuk kellett sokszor, amíg nem tudták gépesíteni a könyvelést. Ez másfél éve történt meg, azóta nincs túlóra. A vezető Fogler József még csak 30 éves, együtt „nőtt fel” a takarék- szövetkezettel. Kilenc éve dolgozik itt, és egy éve vezető. A többiek: a főkönyvelő Kiss Julianna, a könyvelő Szabó Józsefné, a hitelügyi előadó Fogler Józsefné, a pénztáros Meixner Jánosné. Arra is jut idejük és figyelmük, hogy az idős, nehezen járó szövetkezeti tagot bevigyék Sárszentlőrincre, ha kölcsönt akar felvenni. Négy betétgyűjtő pénztáruk közül a györkönyi országos első lett tavaly, kimagasló eredményével, a kajdacsi pedig második helyezést ért el. A tavaly folyósított hatmillió forint kölcsön nagyobb része házépítésre, átalakításra kellett, de jószág- és takarmányvásárlásra is sokan vettek fel pénzt.
