Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-15 / 218. szám
A^PÚJSÁG 1978. szeptember 15. A közoktatás kérdései Javultak a szekszárdi pedagógusok élet- és munkakörülményei Milyen a menyasszony? „Az idősebb korosztály tagjai valószínűleg még jól emlékeznek rá, hogy a pedagógusokat valaha a nemzet napszámosainak hívták. Azokat az állapotokat, amelyeken ez az elnevezés alapult — már régen túlhaladtuk. Különösen a legutóbbi országos intézkedések nyomán javultak jelentősen a pedagógusok élet- és munkakörülményei. A teljes megelégedés azonban még nem tölthet el bennünket, mert csakugyan szép a menyasszony, de annyira azért nem...” Ez a vélemény nemrégiben hangzott el a szekszárdi városi tanácsülésen. A testület ekkor vitatta meg, hogy a megyeszékhely alsófokú oktatási intézményeiben milyenek az oktató-nevelő munka személyi feltételei, milyennek minősülnek a pedagógusok élet- és munkakörülményei. Lássuk hát a városban végzett felmérés eredményeit, s egyúttal pillantsunk egy kicsit a számok mögé is! Az adatok a tavalyi és az idei helyzetet tükrözik. örvendetes tény például, hogy a képesítés nélküli óvónők aránya 1972, az oktatás- politikai párthatározat óta fokozatosan csökken. Akkor több mint tizenhét százalék volt a képesítés nélküli óvónő, a felmérés idején mór csak hat százalék. Elsősorban az üzemi óvodákban szembetűnő a változás e téren, a szakképzettek arányának növekedése ötvenhat százalékot mutat. A képesítés nemcsak egy bizonyítványt jelent, hanem a munka megkönnyítését is, a tanultak hasznosítását a gyakorlatban. De vitathatatlan az is, hogy az óvónők munkáját ugyanakkor nehezíti az intézmények zsúfoltsága; az óvodák kihasználtsága ugyanis 130—145 százalékos... Míg a szekszárdi óvodákban csökkent a képesítés nélküliek aránya, addig az általános iskolákban növekedett. Pontosabban szólva, 1972-ben a város egyetlen iskolájában sem dolgozott képesítés nélküli nevelő, most tizennyolcat alkalmaznak, az összlétszám nyolc és fél százalékát. Ennek két oka is van. Az egyik az, hogy jelenleg sokkal több tanulót találunk az iskolákban, mint pár évvel ezelőtt. Megszaporodott, sőt majdnem megduplázódott a napközis csoportok száma, ezért a pedagógusok létszámát is gyors ütemben emelni kellett. A másik ok tulajdonképpen a pedagóguspálya elnőiesedésében rejlik. Noha az általános iskolák szakos ellátottsága százszázalékos, a szülési és gyermekgondozási szabadságon lévők helyettesítését nem minden esetben tudják képesített nevelővel megoldani. A pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülésének növekedését jól érzékeltetik az alábbi számok. Az 1977-es bérintézkedések nyomán több mint húsz százalékkal nőtt a pedagógusok átlagkeresete. Az utóbbi hat évben munkájáért a pedagógusok ötvenkét és fél százaléka részesült elismerésben, százkilencvenha- tan kaptak kitüntetést a városban. A pedagógusok 31 százaléka él családi házban, 28 százaléka szövetkezeti, OTP- társasházban és 33 százaléka tanácsi bérlakásban. „Mindössze” nyolc százalék nem rendelkezik lakással, albérletben lakik. Ha arra gondolunk, hogy e mögött a nyolc százalék mögött emberek, családok állnak, akik a drága és kényelmetlen albérletért fizetnek — akkor indokolt a fenti idézőjel. Végül is a pedagógiai munka fokozott idegi megterhelés, nem mindegy tehát, hogy a pedagógus milyen lelkiállapotban megy be az iskolába. Az sem mellékes, hogy ott milyen körülmények fogadják. Bár az elmúlt négy évben a városi tanács közel 16 millió forintot fordított az általános iskolák felújítására, korszerűsítésére, a tárgyi feltételek egyike-másika kívánnivalót hagy maga után. Például gondot okoz a nevelőknek a napközisek étkeztetése, de nem alkalmasak az elmélyült munkára a meglévő nevelői szobák sem. A szekszárdi pedagógusok zöme szabad idős tevékenységként a kirándulást és az olvasást jelölte meg a kérdőíveken. Az előbbi, vagyis a kirándulás az anyagi javakkal függ össze, az utóbbi pedig a foglalkozáshoz kapcsolódik. A számok nyelvén szólva: minden második pedagógusra jut egy gépkocsi, egy családra átlagosan 492 kötet könyv, ebből 72 a pedagógiai szakkönyv. Lehet meditálni azon, hogy a 72 szakkönyv vajon sok-e vagy kevés. Kérdés, hogy mit sorolunk be a szakkönyvek kategóriájába. Ha figyelembe vesszük, hogy a pedagógusok közel 35 százaléka tíz éven belül szerezte a képesítését, akkor feltételezhető, hogy megőrizték főiskolai jegyzeteiket, tankönyveiket, s ezeket is beszámították a listába. A jegyzetek szakkönyv voltához persze semmi kétség nem fér. mint ahogy a tudást, az új ismeretek szerzését sem a könyvek száma, hanem a beléjük lapozás gyakorisága határozza meg. Az eddig leírt adatok, tények jól példázzák azt a kettősséget. amely a cikk elején idézett jelképes menyasszony megítélésénél latba esik. A pedagógusok élet- és munka- körülményei intenzíven javultak. Ha azonban az eredmények mellett a hibákat is számon tartjuk, akkor bízvást bízhatunk abban, hogy a szép menyasszony egyre szebb lesz... KOVÁCS M. Issei Amemiya alkotásai A XI. siklósi szobrászszimpozion alkalmából több külföldi szobrászművész is dolgozott Pécsett. Az egyik betonszobrot Issei Amemiya japán szobrászművész alkotását, az újmecsekalji városrészben állították fel. Fazekasház Újabb létesítménnyel gyarapodott a zalaegerszegi művésztelep: a népi iparművészeti tanács és a városi tanács összefogásával tájjellegű fazekasház épült műteremmel, lakással és kiállítóteremmel. Megnyitása után a dunántúli fazekasság jeles mestereinek alkotásaiból rendeznek benne időszaki kiállításokat. A gyerekek is kövérebbek... A bolgár iskolás korú gyerekek — a lakosság egynegyede — a következő két- három évben felülvizsgálatokon vesznek részt. Bár eddig is szokás volt a minden évben ismétlődő iskolaorvosi vizsgálat, a jövőben azonban évente komplex szűrő- és sorozatvizsgálatokat végeznek az orvos-teamek. Uj jelenség az elhízás. A 10—14 éves gyerekek között növekszik a súly- felesleget hordozók száma. A diákok 6—9 százaléka túlzottan jó húsban van. Ezért emelkedik az ifjúkori magas- vérnyomás-betegségben szenvedők aránya. Nem ritka a neurózis sem. Fokozódik, különösen az iparvidékeken az allergiás esetek száma. A végkövetkeztetés: az orvosok javasolták az iskolai megterhelések revízióját és a sport erőteljesebb népszerűsítését, a testnevelő órák számának növelését. CLASP-iskola Székesfehérvárott a Velinszki lakótelepen épült fel az ország első CLASP könnyűszerkezetes iskolája. A tizenhat tantermes iskolában vidáman telnek az első tanítási napok. (MTI fotó — Rózsás Sándor felvétele — KS) Dolgozók általános iskolái Ki hova jelentkezzen ? A tanulás számos formáját kínálják az idén is az iskolák. A szervezett, úgynevezett iskolarendszerű tanulás keretében az alapismereti I. tanfolyam 5 hónapja után, az 1—2. osztály elvégzéséről kaphatnak bizonyítványt a résztvevők. Az alapismereti II. tanfolyamra az általános iskola 2., vagy 3. osztályát elvégzett, az írásban, olvasásban és számolásban még segítségre szoruló felnőttek jelentkezhetnek. Ez a tanfolyam is 5 hónapig tart. Az 5—6., a 7. és 8. osztályt háromféle formában: esti és levelező tagozaton, illetve intenzív tanulással lehet elvégezni. A minisztérium tájékoztatója felhívja a továbbtanulni szándékozók figyelmét arra, hogy a tanulás formáit korábbi végzettségükkel, a tanulásra fordítható idejükkel, és családi, munkahelyi körülményeikkel összhangban válasszák meg. Az esti tagozaton például a tananyag jelentős része elsajátítható a tanítási órán. Akik tehát önállóan nehezen tanulnak, vagy lakásviszonyaik, családi körülményeik miatt nincs lehetőségük elmélyült otthoni munkára, az esti tagozatos tanulást vá^ lasszák. Egy-egy osztály elvégzésének időtartama 10, a mezőgazdasági területeken 6 hónap. Hetenként két tanítási nap van — a mezőgazda- sági területeken hetente három — s egy-egy alkalommal öt tanítási óra. A hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak beszámoló és év végi vizsga nincs. A levelező tagozatra elsősorban azok jelentkezzenek akiknek a körülményei nem engedik meg, hogy esténként részt vegyenek a közös foglalkozásokon, vagy akik képesnek érzik magukat a tananyag önálló elsajátítására. Egy-egy osztály elvégzésének időtartama azonos az esti tagozatéval. A levelezőknek az iskolák hetenként egy konzultációs napot tartanak. Az intenzív tanfolyam a levelező tagozat különleges formája, ahol sok elmélyült otthoni munkára van szükség. Egy-egy osztályt 16 hét alatt lehet elvégezni, ez idő alatt az iskolák 80—80 tanítási és konzultációs órát tartanak a hallgatóknak. A Mindenki iskolája adásai közvetlenül ezt a tanulási formát segítik. A résztvevők tanév közben beszámolnak, a tanfolyam végén pedig vizsgáznak, minden tárgyból. Intenzív tanfolyamok szeptemberben, illetve februárban indulnak, s ezekre a 20. éleT- évüket betöltött dolgozókat várják. Egyéni tanulással is mód van az általános iskolai tanulmányok elvégzésére, illetve befejezésére. Az erre vállalkozóknak csupán a vizsgán kell megjelenniük. A vizsgaidőszakok: január, április. június és szeptember. Vizsgára egy hónappal korábban a legközelebbi dolgozók általános iskolájában lehet jelentkezni. Az egyéni tanulást segítik a különböző közművelődési , intézményekben szervezett, magánvizsgára előkészítő tanfolyamok. Az Oktatási Minisztériumban elmondották, hogy minden továbbtanuló számára rendelkezésre állnak a tankönyvek, a feladatlapok, az iskolai segédeszközök. (MTI) Bolya Péter: A HORDÓ Katonaidőmet a mátraaljai D.-ben töltöttem (pontosabban mellette, hiszen az őrszázad egy csertölgyes dombon „feküdt”, úgy öt kilométerre a falutól.) Jó dolgom volt: tartalékos tiszt voltam, az elöljáróim „dokinak” szólítottak, és inkább haverként kezeltek, mint beosztott" ként. Esténként állandó kimenőt kaptam, bátran leereszkedhettem a faluba, ott is Lénárt Mártonhoz, a leghíresebb d.-i borosgazdához, aki már a század elején is metszegette a szőlőt, ősz hajú, nagydarab ember, az arca piros, mint a kadarka, csendes, de humoros beszédű, még ma is napi három liter bort iszik meg (csakis a saját termésből, bolti bort még soha nem kóstolt); a pincéjében hat hordó áll, a legöregebbikben tartja az aranyérmes hárslevelűt, a borok borát. A fészerbe is becsalt egyszer, no- hát, majd hanyatt estem, amikor megláttam azt az óriási hordót, amelyet még bor- kereskedő korában csináltatott: bizony, kényelmesen ellakhatott volna benne egy háromtagú család. (Ma már csak emléknek szolgál az üres góliáthordó; egyszer meg akarta vásárolni a szak- szövetkezet, de Márton gazda nem adta. — „Kell az még nekem, hátha megfiad- zik” — mondta.) Három hold kültelki szőlője volt az öregnek, azt mű- velgette, napszámosok segítségével, hiszen egymaga már nem bírta volna, se felesége, se családja, magányos volt, akár a fészerbeli hordó. De a szőlő életben tartotta, hiszen „olyan az, mint az asszonynép. mindig törődni kell vele”... Tavasszal kitakarni, időben megmetszeni, sűrűn permetezni, kapálni, csonkolni, felkötözni, aztán jön a szüret a maga örömteli gondjaival, forog a prés, kén- gyertya bűzlik a hordókban, gyűlik a cefre (pálinka lesz belőle), telik a pince, kíváncsian kacsingat a lopó a falról: milyen lesz az új bor?” Esténként kettesben üldögéltünk a konyhában: Márton gazda meg én. Előttünk a bor, a poharak. Beszélgettünk. Szőlőről, emberekről, katonadolgokról. — Aztán hova megy, ha leveti a mundért? — kérdezte egyszer a gazda. — Világgá — feleltem. Hamarosan leszereltem, fejest. ugrottam a civil életbe (lám, mégse mentem világgá!), fővárosi emberként pergettem napjaimat, s hosszú évekbe telt, mire ismét D.-be vetődtem (Eger felé utaztam, kocsival: félúton gondoltam egyet, s letértem a D.-be vivő bekötő útra. Talán még megismer az öreg Lénárt, és megkínál a féltve őrzött hárslevelűből.) ...A ház üres volt, halott. Bedőlt a kerítés, burjánzott a gaz az udvaron, az ablakok betörve, a konyhaajtó kitárva... Beléptem a házba. A „tisztaszobá”-ban csak egy rothadó szalmazsákot találtam, a konyhában kukorica- csutkák hevertek szerte a padlón, a kamrában senkinek sem kellő limlimok: bicikligumi, néhány lapátnyi brikett, rozsdás dróttekercs, lyukas lavór, és egy halom szőlőkaró a sarokban. A fészerbe is benyitottam. A góliáthordó elülső falát kiverték; mintha egy kerek, végtelen folyosó bejárata előtt álltam volna, amelyen Lénárt Márton is elindult, botjával kopogva, mérgesen dörmögve, mert épp abban az esztendőben kell meghalnia, amikor soha nem látott gazdag szüret ígérkezik.
