Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-14 / 217. szám

A ^PÚJSÁG 1978. szeptember 11> Párizsi fesztivál Az idei, IV. párizsi nem­zetközi filmfesztivál először jelentkezik versenyfeszti­válként, A rendezőkből álló zsűri a rendezés díjáról, a kritikusok zsűrije pedig a nemzetközi kritika díjának sorsáról dönt. A fesztivált október 5—14. között rende­zik meg. Kiosztják még a fesztivál nagydíját, vala­mint a legjobb férfi- és női alakításért járó díjakat is. Négy párhuzamos szekciót szerveznek: első rendezések; az új spanyol filmművészet panorámája; az új nyugat­német filmművészet panorá­mája; az új francia filmmű­vészet panorámája. A fesz­tiválon az idén is lesz film­vásár. Közös programok A budapesti művészeti he­tek egyik kiemelkedő ese­ményének ígérkezik a Moj- szejev együttes magyarorszá­gi vendégszereplése. A világ­hírű együttes tíz év után lá­togat ismét hazánkba, fellé­pése azonban csak egyetlen momentuma hazánk és a Szovjetunió évről évre bővü­lő, sokszínű, gazdag kulturá­lis együttműködésének. Évente 18—20 orosz és szovjet művet mutatnak be színházaink, s csak az el­múlt évadban 30 magyar da­rabot játszottak a szovjet színházak. Filmforgalmazá­si szakerrjbereink évről évre átlagosan 30 szovjet filmet vesznek át, a szovjet mozik­ban pedig csaknem minden második magyar filmet megtekintheti a közönség. A fordításban megjelenő szép- irodalmi, politikai, történel­mi és más munkákat is fi­gyelembe véve, ma kétszer annyi szovjet alkotást ismer­het meg a magyar, illetve magyar alkotást a szovjet közönség, mint egy évtized­del ezelőtt. A közeli napokban az Ál­lami Bábszínház és a Fővá­rosi Operettszínház együtte­se vendégszerepeit a Szov­jetunióban. A magyar és a szovjet al­kotóművészek sokrétű szak­mai együttműködését több, még az idén megrendezésre kerülő tanácskozás, konfe­rencia terve is jelzi. Ezek sorába tartozik a dokumen­tumfilm és a televízió kér­déseivel foglalkozó moszk­vai szimpózium, a műfordí­tók szintén moszkvai tanács­kozása, a művészeti főisko­lák rektorainak budapesti értekezlete, valamint a „Sztanyiszlavszkij és a kor­szerű színház” címmel terve- pett budapesti eszmecsere. Képzőművészeink együtt­működésének megnyilvánu­lása lesz a fiatal magyar és szovjet művészek szeptem­berben Moszkvában meg­nyíló közös kiállítása, s fő­városunk várja a szintén eb­ben a hónapban kezdődő budapesti zenei hetek szov­jet résztvevőit. PETŐFI Népe Kecskeméten a Zöldség­termesztési Kutató Intézetben működik a paradicsomvető- mag-előállító üzem. Nemrég kezdték a munkát, amely nagy szaké, telmet és gondos­ságot igényel. Tőlük is függ, hogy milyen minőségű para­dicsom-vetőmag kerül jövőre a mezőgazdasági üzemekbe, háztáji gazdaságokba. Az idén 77 és fél mázsa első fokú pa­radicsom-vetőmag kerül ki az üzemből, amelynek 90 szá­zalékát a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat, a töb­bit pedig a Hermész ÁFÉSZ veszi át. Ezekben a hetekben össze­sen 2300 tonna paradicsomot dolgoznak fel. A hazai termesztéshez szükséges paradicsom­vetőmag 95 százalékát állít­ják elő az üzemben. A korai­ak közül a Kecskeméti ex­port, valamint a merev szá­rú és a K—262-es fajtából nyerik a vetőmagot. Dunqntűlt napló Pécsett a DÉDÁSZ-központ- ban hat megye nyolc üzem- igazgatóságának munkavé­delmi, biztonságtechnikai fe­lelősei tanácskoztak. Hang­súlyozták, hogy nagyon sok múlik a közvetlen munka­vezetők éberségén vagy laza­ságán, hanyagságán. Tűrhe­tetlen, hogy többen elnézők, megbocsátóak. Ebben az év­ben augusztus 31-ig 26 bal­esetet jelentettek be a DÉDÁSZ területéről, a leg­többet Kaposvár környékéről, ahol különösen meglazult a technológiai fegyelem. Az idei „rekord” 1113 munkanap­kieséssel járt. Tavaly 37 sú­lyosabb balesetet rögzítettek, a szám egyébként csökken a korábbi évekhez viszonyítva. Hétfőn bemutatták a Pé­csett épülő új munkavédelmi gyakorlópályát, amely átadás előtt áll. Év végéig ugyan­ilyen rendszerben készül még Dunaújvárosban, Kaposvá­ron, Keszthelyen, Nagy­kanizsán, Siófokon, jövőre pedig Szigetváron és Szek- szárdon. Újdonságnak számí­tanak a DÉDÁSZ történeté­ben, ahol lengyel, NDK-beli és miskolci példák alapján vezetik be a munkavédelmi oktatás új formáját, vagyis kevesebb elmélet lesz és min­den veszélyes munkamozza­nat, több száz nagyon baleset- veszélyes munkafázis begya­korlására nyílik lehetőség. Megszűnik a havi kétórás el­méleti képzés, helyette ne­gyedévenként egy napra jön­nek össze a munkások a tanpályára, hogy saját mun­kaeszközeikkel gyakorolják a nehéz, sok idegi feszültséggel, nagy figyelemmel járó mun­kafolyamatokat. A vállalat a nyolc új létesítmény létreho­zására mintegy hatmillió fo­rintot fordít. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Székesfehérvári Video-1- ton Gyár évek óta a legran­gosabb kiállítók közé tarto­zik a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Számos nagydíj jel­zi sikeres szereplését, leg­utóbb, tavaly a Super Star modulrendszerű tv-család nyerte a vásár egyik nagy­díját. A Videoton vállalat — amely az idén ünnepli fenn­állásának 40. évfordulóját — most is jó eséllyel pályázik a vásári díjak egyikére. A BNV-n ezúttal 294 négyzet­méternyi területen mutatják be termékeiket, három készü­léket neveztek a legjobb, leg­korszerűbb termékek verse­nyébe. Díjra esélyes a 61 centiméteres képátlójú mo­dulrendszerű, kétnormás, új színes televízió, a Super Co­lor, a Pluto fantázianevet vi­selő hordozható televízió és az új hangdobozsor is. A Videoton évente több mint negyedmillió rádió- készüléket gyárt, 300 ezer te­levízió készül a gyártósoro­kon és 100 ezer hangdobozt készítenek korszerű techno­lógiával. A nagy sorozatban gyár­tott készülékekből a hazai piacra évente 120 ezer rádió és televízió jut, természetes tehát, hogy a hazai vásárlók igényeit is messzemenően fi­gyelembe veszik a termék- választék kialakításánál. Az idei BNV egy a bemutatók sorában,' a vállalat 1958 óta 300 hazai és külföldi kiállítá­son vett részt. Somoqt/i Néplap Annak ellenére, hogy hihe­tetlenül sokan kerestek föl bennünket, ezen a nyáron volt Siófokon a legjobb a szolgáltatás. A korábbi évekhez képest jóval több nyaraló érkezett gépkocsival. Az AFIT-szerviz kísérletképpen bevezette a gyorsjavító szolgálatot, a „kí­sérlet” azonban nem sike­rült, hiszen a megrendelések döntő hányada kisjavítás volt, és a gyorsjavító szolgá­latra beosztott négy szakem­bernél sorban álltak a gép­kocsik. Az autószervizben ta­pasztalható zsúfoltság enyhí­tésére húszmillió forint érté­kű rekonstrukcióhoz fogtak. A Siófokra érkező autósok mintegy fele. a hét autójavító kisiparost kereste meg hibás járművével, s a karosszéria- javítások zömét is a három önálló karosszérialakatos vé­gezte. Egyetlen reklamáció sem érkezett munkájuk ellen. Rippl-Rónai-ház Rippl-Rónai József kaposvári, Róma-hegyi villáját, ahol 19 évig élt, állandó kiállítássá rendezte be a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága. A látogatók megtekint­hetik a város szülöttének összegyűjtött alkotásait, re­likviáit. Fotó: Gőzsy Gáborné Stefan Bitman: A légjobb ember a világon emrég találkoztam va­lakivel, aki a legjobb ember a világon. Száz- százalékos gentleman és emberbarát, s elevenem­re tapintott, mivel eddig a napig mélységes meggyőző­désem volt, hogy a legtöké­letesebb gentleman jómagam vagyok. Roppantul drámai körül­mények között találkoztam vele. Amikor menet közben leugrottam a villamosról, olyan erővel ütköztem neki, hogy teljesen lehetetlen volt bármivel mentegetőzni, az élet rohanó tempójára, a mindennapok hajszájára hi­vatkozni... Még ha ki is tud­tam volna nyitni a számat, akkor sem hallotta volna sza­vaimat, mert az összeütkö­zéstől valahogy furcsán fel­rántotta a karját, váratlanul felszökött és néhány métert repült. Amikor végül sike­rült megállnunk, én így szól­tam: — Bocsánatot kérek... Re­mélem. nem sérült meg... Rendkívül ügyetlen voltam — mentegetőztem és arra tö­rekedtem, hogy minden sza­vam a lehető legszívélyeseb- ben csengjen. — A, szóra sem érdemes, semmiség — felelte az illető, miközben feltápászkodott a földről, és lerázta a ruháját. — Hogyhogy szóra sem ér­demes?! — kiáltottam fel iz­gatottan. — Hiszen én eset­leg bugris voltam... — Ne nyugtalankodjék, hi­szen semmi bajom sem tör­tént. — Hogyhogy semmi? Fel­karcolta a homlokát. Meg a ruháját is bepiszkította... — Semmiség — legyintett a férfi —, szóra sem érde­mes... Magam tehetek az egészről, nem kellett volna a villamosvágány mellett men­nem. Ez már több volt a soknál, egyszerűen nem tudtam el­viselni. — Maga tehet róla?! — üvöltöttem. — Hát ki ugrott le a menő villamosról? Én vagy maga? Rájöttem, hogy méltó ve- télytársra akadtam, aki tető­től talpig gentleman, mint jómagam. De nem akartam átengedni az elsőség babér­ját. Már hajlandó lettem volna elismerni, hogy a nagy­világon csupán két, igazán jól nevelt ember van, de az elsőségét nem ismerhettem el. — Hát rendben van — mo.ndtam —, de legalább azt engedje meg, hogy kifizes­sem a ruhája javításának és vegytisztításának a költsége­it. — Badarság — mondta versenytársam —, hiszen az egészről én tehetek. — Te? — sziszegtem, s két kézzel megragadtam a zakója ujját, és teljes erő­ből megrántottam; a kabát ujja félig leszakadt. — És erről, erről ki tehet? — A túláradó gyűlölettől a léleg­zetem is elakadt. — Megint csak te..., te piszok! — Én — mondta az illető konokul, s úgy fordult, hogy kényelmesebben a tövéig le­téphessem a zakója ujját. — Az egészet magam provokál­tam ki. Letéptem egy pad támláját, ■ fejbe vágtam vele. A fér­fi a földre rogyott, de közben szüntelenül mosolygott. — Hát most?! — üvöltöt­tem torkom szakadtából. — Most ki tehet róla? — Én — suttogta ő. — Ha nem születtem volna erre a világra... írva fakadtam. Hát mégis legyőzött ez a gazember, legyőzött! És bármennyire szomorú, de most már tudom, hogy nem én vagyok a legelső gentleman a világon. A má­sodik vagyok — ez igaz, de nem az első... Fordította: GELLERT GYÖRGY Keresek egy középvezetőt. Személyleírása: magas, 45— 50 év körüli, barna, diplomás férfi, szabad idejében gyárat igazgat. Különös ismertető­jele: kék Zsiguli állami rend­számmal, a volán mellett Tarhonya becenévre hallgató sofőr. Aktatáskája tele van kimutatásokkal, termelési mutatókkal, amortizációs költségszámításokkal, kivite­li tervekkel, miniszteri ren­deletekkel, előre megírt fel­szólalásokkal, avató és ünne­pi beszédekkel. Feltételezett tartózkodási helyei: miniszté­riumok, főhatóságok,- a tö­megszervezetek székházai, a patronált iskola épülete, de látták már a gyár által segí­tett bölcsődék, óvodák kör­nyékén is kóborolni. Eltűnésének körülményei: az ötödik ötéves terv har­madik éve első negyedének kezdeti időszakában, egy ja­nuári reggelen a lakásáról betelefonált a titkárnőnek, hogy Giziké kedves, a szoká­sos tervegyeztető értekezlet­re megyek be a miniszté­riumba. Azóta egyfolytában értekezik. Feltételezések sze­rint az értekezleteket, szim­póziumokat, konferenciákat és egyéb társadalmi fórumo­kat, ünnepségeket szervező titokzatos erők hatalmába ke­rült és jelenleg is valamelyik értekezleten, tárgyaláson a napirendek közt fuldoklik. Utoljára néhányan állító­lag a május elsejei felvonu­láson látták a gyári transz­parensek és zászlók alatt gya­logosan menetelni. Ezt az adatot azonban még ellen­őrizni kell, mert a szemtanúk előzőleg alkoholt fogyasztot­tak. Módszerei közé tartozik, hogy munkahelyén is megje­lenik néhány percre, ilyenkor utasításokat osztogat, majd ismét elvonul értekezni. Fel nem derített körülmé­nyek között eddig 48 bizott­ságba, elnökségbe, operatív titkárságba, intéző bizottság­ba, végrehajtó szervbe vá­lasztották be, ahol is elnök­ként, alelnökként, szekció­titkárként, kooptált vezetősé­gi tagként, szervezőként, in­tézőként tevékenykedik, elő­Ki tud róla ? adást tart, hozzászól, javasol, határozattervezetet fogalmaz, eperfát ültet, patakhidat avat, járdát épít, mesedélutánt tart, zászlót^cserél, együttműködé­si szerződést, megállapodást ír alá, az elnökségben foglal helyet, tiltakozó táviratot szö- vegez, ratifikál, a népek kö­zötti barátságot erősíti. Az íróasztalán talált határ­időnapló tanúsága szerint mai programja így alakult: 8 óra — művezetők fóruma, felszó­lalás; 9 óra — ütemterv­egyeztető tárgyalás a koope­ráló partner céggel az oszt­rák határon; 11 óra — ünne­pélyes mellékhelyiség- és pe- lenkaszárító-átadás a patro­nált bölcsődében; 13 óra — kitüntetések kiosztása park­építő úttörőknek és nyugdí­jasoknak; 14 óra — politikai előadás a KISZ-klubban „A matyóka-indiánok szerepe a neokolonializmus elleni harc­ban” címmel; 16 óra — vér­adás; 17 óra — korreferátum a lelki sérülteket rehabilitáló akcióbizottság ülésén; 19 órá­tól 19 óra 15 percig: törődés a családdal (telefonbeszélge­tés); 19 óra 15 perc: indulás a magányosok kerületi klub­jának avatóünnepségére (a hozzászólásban kiemelendő: magányos nők patronálásá- nak vállalása.) Utóirat: ma délelőtt há­romnegyed tizenegykor les­ben álltam a bölcsőde előtt. Sikerült a kék Zsigulit fel­tartóztatnom, de nem ő ült benne, hanem az egyik nép­szerű táncdalénekes a barát­nőjével. Az eseményről le­késtem, a bölcsődei pelenka­szárítót már tíz órakor át­adták. Különben azért szeret­nék beszélni vele, mert cik­ket írok a vállalatról, és az általa kiadott és érvénybert lévő igazgatói utasítás értel­mében a sajtónak csak ő nyilatkozhat, senki más! Ha a jövő héten sem kerül elő, kénytelen leszek egy má­sik igazgatót keresni. Ha tudok! KISS GYÖRGY MIHÄLY

Next

/
Thumbnails
Contents