Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-10 / 187. szám

a Képújság 1978. augusztus 10. Ősi hangszerek A nyár a folklórfesztiválok időszaka Lengyelország­ban is. Az ilyen seregszemlék igen népszerűek a kü­lönböző tánccsoportok, népi zenekarok, énekesek és más művészek körében, hiszen kiváló alkalmat nyúj­tanak a bemutatkozásra, a még ma is élő hagyomá­nyok elterjesztésére. A képen az istebnai népi zenekar két tagja ősi hangszereken játszik. Őslénytani múzeum Tatán A tatai barlangkutatók nyolc évvel ezelőtt kezdték meg egy üregrendszer feltá­rását a város fölé emelkedő Kálvária-domb egykori kő­fejtőjének mészkőtömegében. Akkor mindössze negyven méter hosszan volt járható a barlang, de a jégkorban fel­halmozódott üledékdugók fo­kozatos eltávolításával évről évre újabb folyosószakaszok nyíltak meg. A kitartó, sok­szor kíméletlenül nehéz mun­ka eredménye, hogy ma már csaknem 400 méteres sza­kasz ismert és járható, az ennél még sokszorta na­gyobbnak ígérkező barlang- rendszerből. Az új barlang ásvány- és őslénytani szempontból egy­aránt különleges kartgzjelen- ségnek számít. Tudományos szempontból és esztétikailag is párat­lan értékű a barlang úgyne­vezett nagy folyosója. Ebben a szakaszban sok száz, az anyakőzetből a víz oldó munkája révén féldombor­művesen kipreparálódott ős­kagyló kövület látható. A mintegy 180 millió éves, szív alakú, ökölnyi vagy gyer­mekfej nagyságú kagylók a Triász-tenger jellegzetes ős­lakói voltak, multimilliárd szám éltek az egykor hazánk területén hullámzó tenger­ben. Mészkővázaik kőzetal­kotó mennyiségben halmo­zódtak fel a tenger mész- iszapjában, s most a barlang anyakőzetét alkotják — va­lóságos őslénytani múzeumot teremtve a hegy gyomrában. Ezekről a Megalodus nevű őskagyló-kövületekről nevez­ték el a tatai új barlangot amelyet 2—3 év múlva nyit­nak meg a nagyközönség előtt. Filmforgatás Két új magyar film forga­tását kezdték meg a MA­FILM Hunnia Filmstúdiójá­ban A rendezők olyan fiatal művészek — Grunwalszky Ferenc és Szomjas György —, akik 1976-ban mutatkoz­tak be első filmjeikkel. Grunwalszky, a tekintélyes nemzetközt sikert is aratott „Vörös rekviem’ rendezője „Utolsó előtti ítélet” című új filmjéhez mai témát válasz­tott: ezúttal egy értelmiségi házaspár életének válságát viszi filmszalagra­A film főszerepeit Bánsági Ildikó és Andorai Péter játssza operatőre Ragályi Elemér. Szomjas György — a „Tal­puk alatt fütyül a szél” cí­mű, ugyancsak jelentős kö­zönségsikert aratott film rendezője — a ,,Se szó, se törvény” című új filmjének első felvételeit" Halász Mi­hály operatőr közreműködé­sével a pécselyi lovasiskolá­ban forgatja. Üj témáját is­mét abból a világból merí­tette, amelyben első műve játszódott A film színhelye elsősorban Tolna megye, a múlt század hatvanas évei­nek betyárvilága. A film története valóságos tényeken alapszik. Üj filmjé­nek nyersanyagára az író­rendező Gönczi Ferenc gyűj­tésében akadt rá, majd ala­pos kutatómunkával a ka­posvári levéltárban böngész­te át az üggyel kapcsolatos iratokat, adatokat. A film főszerepeit Dzsoko Rosic jugoszláv színész, Kiss Mari, Derzsi János és Dör- ner György játssza. PETŐFI Népe Hétfőn megérkezett az el­ső paradicsomszállítmány a Kecskeméti Konzervgyárba, ahol az idei évre 5900 va­gon paradicsomfeldolgozást terveztek. Az idény késése miatt a mostani napi 6—7 vagonnyi nyersáruérkezéssel is indítják a feldolgozó vo­nalakat, hogy enyhítsék- a majdani dömping lebonyolí­tását, A gyár számol azzal, hogy az idén is összeérik a paradicsom, s ekkor kevés lesz-a napi 120—130 vagonos feldolgozási kapacitás. Ezért sürgetik a mostani előszedé- seket, a bokrokon ugyanis, a rossz kötődés miatt, egye­netlen a bogyóérés. Somami Néplap Csaknem kétszáz ruha-, fa,- vas és kerámiaipari ter­méket mutatnak be a hét vasárnapjáig Somogy ipari szövetkezetei Kaposváron, a Bartók Béla utcai általános iskolában. Tablókon, fotó­kon érzékeltetik az építő- és szolgáltatóipari tevékenysé­güket. 1973-ban rendeztek a mos­tanihoz hasonló termékkiál­lítást. A KISZÖV szakemberei nem titkolt szándékkal el­sősorban azért rendezték a termékbemutatót, hogy még több, szélesebb együttműkö­désre buzdítsák szövetkeze­teiket. A kiállítást augusztus 13-ig naponta 10-től 19 óráig le­het megtekinteni Dunántúlt napló Egy híján nyolcvan fiatal: klubvezetők, klubvezetőségi tagok, vagy éppen most in­duló intézmények leendő há­zigazdái számára indított is­mét egyéves tanfolyamot a megyei tanács népművelési tanácsadója. A résztvevők nemcsak Baranyából érkez­tek; huszonnyolcán Tolna megyében vezetnek klubot. A tanfolyam első bentlaká­sos tábora Siklóson, a diák­otthonban nyílt meg. Akik ezen részt vesznek, bizonyítványt kapnak, a ezzel kiválthatják a C-kate- góriás működési engedélyt. A most induló csoport ezen a táboron kívül még négy­szer találkozik a „tanév” so­rán, Szigetváron, Pécsvára- don, Pécsett és Mohácson két-két napra. A záróvizsga jövő tavasszal lesz Abalige­ten. A siklósi egy hét alatt művelődéspolitikai, szocioló­giai, nevelési, módszertani ismereteket sajátíthatnak el a résztvevők. Az előadók közművelődési területen dol­gozó szakemberek. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP E hét végén rendkívül zsú­folt képet nyújtottak a ve­lencei tavi strandok. Csupán vasárnap (egy szokásos vi- kendforgalommal egyenérté­kű szombat délután múltán) ötvenezernél is többen szo­rongtak az öt strand gyepén, homokján, lubickoltak a se­kély vizű öblökben. A valóságos fürdőforgalmat csak becsülni lehet: 80 és 100 ezer között mozgott azok száma, akik ezúttal megmár­tóztak a Velencei-tó 25 fo­kosra langyosodott vízében. Egész nemzetközi vadkem­pingező társaságot, svájci, NDK-beli, osztrák, csehszlo­vák és lengyel sátorozókat ugrasztott- szét a hatósági el­lenőrzés a déli partvidék egyik legszebb, újonnan épült parkjából. THMiOBCKHfl nPUBfifi Tambovban nagy építke­zések folynak. Az építők nemrég adtak át egy új épü­letet az újonnan kialakuló lakótelepen, amelyben több mint 140 család kapott új lakást. * A morsanszki dohány­gyárban több mint három­éves múltra tekint vissza a nők klubja. A klub nagy nép­szerűségnek örvend. Rend­szeresen tartanak a klub­ban előadásokat a város or­vosai, beszélgetéseket foly­tatnak a nők írókkal, művé­szekkel, közéleti vezetőkkel. * Nagy gondot fordítanak Tambovban a fák védelmé­re. Különösen védik az olyan hatalmas és idős fákat, mint amilyen a szanatórium park­jában található. E tölgyfa törzsinek átmérője 6,42 mé­ter. Szakemberek becslése szerint a fa idősebb a város­nál. Elkészültek a félévi mér­legek Karl-Marx-Stadt me­gyében is. Néhány érdekes­ség, néhány adat: — 61 millió 200 ezer utast szállítottak a városi autóbu­szok és villamosok . Ez 2,6 millióval több mint egy év­vel korábban volt. A megyeszékhely főpálya- udvarán, a központi óra kö­rül mindig megtalálható va­laki abból a kilenc szolgálat­ban lévő személyből, akik­nek az a feladata, hogy segít­sék az utazókat. Az első fél­évben közel 15 ezer alkalom­mal vették őket igénybe, fő­leg idősek és kisgyermekkel utazó anyák. Volt olyan nap, amikor száz liter teát adtak a szomjazóknak. — Az első félévben elké­szült lakások 57 százalékát munkáscsaládok kapták. 190 fiatal házaspár mellett 134 három-, vagy többgyermekes család, 379 kétgyermekes család költözött új otthonba. A munkaügyi viták intézésének fontosabb szabályai 2. A munkaügyi döntőbizott­ság sajátos társadalmi jelle­gű igazságszolgáltatási szerv. Egyik oldalról nézve az igaz­ságszolgáltatási rendszer leg­alsó lépcsője, a másik oldal­ról pedig az üzemi demokrá­cia egyik lényeges intézmé­nye. A vállalat és a szak- szervezet a munkaügyi dön­tőbizottság létrehozásában működik közre, de nem gya­korol felügyeletet munkája felett, nem irányíthatja. A munkaügyi döntőbizottság te­hát teljesen önálló, függet­len, eljárásának módját, ke­reteit a jogszabályok hatá­rozzák meg. A munkaügyi döntőbizott­ságok tisztségviselői, tagjai azonban munkaviszonyuk keretében általában nem jo­gi és munkaügyi kérdések­kel foglalkoznak, ilyenek in­tézésében nem járatosak. Ezért annak érdekében, hogy a munkaügyi döntőbizottsá­gok feladatuknak megfelelő színvonalon eleget tehesse­nek, biztosítani kell a mű­ködéshez szükséges dologi és személyi feltételeket, elő kell segíteni megfelelő fel- készültségüket és olyan vál­lalati légkört kell teremteni, amely lehetővé teszi, hogy a munkaügyi döntőbizottság minden befolyástól mente­sen, igazságos, helyes dön­téseket hozhasson. Ezeket a feltételeket és körülménye­ket elsősorban a vállalat kö­teles biztosítani és megte­remteni, de természetesen igen sokat tehetnek ennek érdekében a vállalat társa­dalmi szervei is. A MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG ELŐTTI ELJÁRÁS Az is általános szabály, hogy a döntőbizottságok (vállalati és szövetkezeti egy­aránt) határozata ellen — további jogorvoslatként — keresetet lehet benyújtani, a munkaügyi bírósághoz. Az a munkaügyi bíróság illetékes a vita eldöntésére, amelynek területén a megtámadott ha­tározatot hozó döntőbizottság működik. A fővárosban és minden megyében működik munkaügyi bíróság. A munkaügyi bíróság előtt a dolgozó és a vállalat egy­aránt keresetet indithat, a döntőbizottság sérelmesnek tartott határozata ellen. A szakszervezet a munka- viszonyt érintő kérdésekben a dolgozó érdekében —. ne­vében és helyette — külön meghatalmazás nélkül is in­díthat keresetet. Az ügyészt is megilleti az a jog, hogy a fontos állami, vagy társadal­mi érdekből, illetve, ha a dolgozó bármely okból nem képes jogának védelmére, ön­állóan keresetet indítson a döntőbizottsági határozat megváltoztatásáért. Az ügyész keresetindítás nélkül is felléphet a munkaügyi per bármely szakában a törvé­nyesség érdekében. A munkaügyi bírósághoz csak akkor lehet közvetlenül — tehát döntőbizottsági eljá­rás mellőzésével — kereset­tel fordulni, ha személyes hatáskörében a miniszter, vagy a miniszternél maga­sabb szerv hozta a maga­sabb vezető állású dolgozó­val szemben a sérelmesnek tartott határozatot. Nem in­díthat ilyen keresetet a ma­gasabb vezető állású dolgozó a munkaviszonyát megszün­tető, illetve fegyelmi határo­zat ellen, továbbá prémiu­mának és a részesedési alap terhére adott bármely jutta­tásnak a csökkentése és meg­vonása ellen. A keresetlevelet minden esetben a döntőbizottsági (szolgálati felettesi) határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. Az a helyes, ha a dolgozó a keresetlevelet a munkaügyi bírósághoz címezve, de a határozatot hozó döntőbizott­ságnál nyújtja be, mert ez lerövidíti az ügy elintézési határidejét. A dolgozónak három pél­dányban kell benyújtani a keresetlevelet és abban fel kell tüntetni az eljáró mun­kaügyi bíróság megnevezé­sét, a felperes dolgozó, vala­mint esetleges képviselőjé­nek nevét, foglalkozását, la­kóhelyét, az alperes vállalat­ra vonatkozóan pedig ennek megfelelő adatokat. Meg keli jelöli, hogy milyen jogát kí­vánja érvényesíteni, továbbá fel kell sorolni az ennek alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. Pl. ha a dol­gozó üzemi balesetből eredő kártérítést igényel, elő kell adni, hogy milyen összegű kára származott és milyen bi­zonyítékai vannak ezek iga­zolására (tanúk neve és lakóhelye, okiratok, stb.). Meg kell jelölni, hogy az ügyben döntőbizottság járt el, végül pontosan meghatáro­zott kérelmet kell előadni ar­ra vonatkozóan, hogy a mun­kaügyi bíróság miben dönt­sön (pl. a bíróság kötelezze a vállalatot a megjelölt kár megtérítésére). A keresetlevélen illetéket leróni nem kell, mert a mun­kaügyi per tárgyi illeték- és költségmentes. Ez azt jelen­ti, hogy a keresetlevélre nem kell illetékbélyeget ragaszta­ni és az eljárás során fel­merülő költségeket az állam előlegezi és viseli. A tárgyi költségmentesség nem érinti a pervesztes félnek azt a kö­telezettségét, hogy az ítélet­ben megállapított perköltsé­get (pl. a másik fél utazási költségerTigyvédi munkadíj, stb.) a másik félnek meg­fizesse. A munkaügyi bíróság előt­ti eljárásban is lehet a dol­gozónak meghatalmazottja, aki benyújtja helyette és ne­vében a keresetlevelet, illet­ve megjelenik a tárgyaláson. Kívánatos, hogy a dolgozó akkor is menjen személye­sen a tárgyalásra, ha van rreghatalmazottja, mert a bí­róság rendszerint személye­sen is meghallgatja a dol­gozót. Általános szabály, az, hogy kihirdetésével a munkaügyi bíróság ítélete jogerős lesz és ez alól csak kevés kivétel van, ilyenkor a fellebbezési lehetőséget az ítélet tartal­mazza. DR. UHRIN JÁNOS a Szekszárdi Munkaügyi Bíróság elnöke Várdeák Ildikó keramikus Várdeák Ildikó keramikus művész kiállítása ma nyílik a Csók István Galériában. A negyedszázada alkotó művész érdekes, korszerű tárgyait a lakás- kultúra szolgálatába állította. (MTI fotó, Fényes Tamás felvétele (KS)

Next

/
Thumbnails
Contents