Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-06 / 184. szám

2 KÉPÚJSÁG 1978. augusztus 6. Hétfő: A libanoni kormánycsapatok megindultak Dél- Libanonba, hogy átvegyék a terület ellenőrzését, de a jobboldali milícia és az izraeli hadsereg támadása meg­állította őket. — Fidel Castro találkozott a VIT-re érke­zett latin-amerikai delegációk vezetőivel. Kedd: Eanes portugál köztársasági elnök rádióbe­szédben figyelmeztette a pártokat, új választásokat írat ki, ha rövidesen nem egyeznek meg a kormányválság megoldásában. — Fahd herceg, szaúd-arábiai miniszter- elnök Szadattal volt tárgyalásai után Damaszkuszba uta­zott, hogy Asszad szíriai elnökkel találkozzék. Szerda: Teng Hsziao-ping harcias beszédet mondott a kínai néphadsereg évfordulóján. — Az etióp hadsereg újabb helységeket szabadított fel Eritreában. — Washing­ton a Letelier-gyilkosságban való bűnrészesség miatt a chilei titkosszolgálat volt főnökének kiadatását kérte. Csütörtök: Brezsnyev—Gierek megbeszélés a Krím- félszigeten. — Vietnami bejelentés a kínai—vietnami ha­táron történt kínai ’ provokációról. — Izraeli légitámadás libanoni palesztin táborok ellen. — *Az amerikai képvi­selőház is feloldotta a Törökországnak szánt fegyverek szállításának eddigi tilalmát. Péntek: Kairóban aláírták a szerződést 50 F—5-ös amerikai harci repülőgép szállításáról. — Eredménytele­nül végződött Khadam szíriai külügyminiszter bejrúti tárgyalássorozata. — Kölcsönösen egymást vádolják me­rényletek szervezésével Irak és a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet. Szombat: Dzsallud líbiai alelnök Pekingben tárgyal. — Vance amerikai külügyminiszter újabb közel-keleti ingajáratra indul. A hét 3 kérdése A nemzetközi életben nincs „uborkaszezon”, a hét min­den napjára bőven jutottak fontos, izgalmas események. Libanonban ismét véres, ugyanakkor szinte tragikomikus fejlemények történtek. Miért nem tud érvényt szerezni akaratának a libanoni kormány? — kérdezik sokan, Ami­hez mások hozzáteszik: s egyáltalán mit akar a bejrúti vezetés? A kínai—vietnami viszony tovább romlott a héten. Mit jelent a határon végrehajtott kínai provokáció? S eh­hez is hozzá lehet fűzni, hogy van-e összefüggés a kam­bodzsai támadások ismétlődése és a határincidens között? Afrikának sokat emlegetett „szarvában” most még Eritrea földjén dörögnek a fegyverek. Az etióp hadsereg a jelentések szerint sikeréket ér el az eritreai szakadárok ellen. Az arab reakció és az imperializmus visszavonuló­ban lenne itt? 1. Miért nem tud érvényt szerezni akaratának a liba­noni kormány, ha egyáltalán tudja, hogy mit akar? Alighanem az a helyzet tragikus vagy tragikomikus, de mindenképpen döntő eleme, hogy nincs egységes és határozott akarata a libanoni kormánynak. Khaddam szír külügyminiszter egy francia hetilapnak, a Nouvel Observateur-nek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a libanoni lakosság 95 százaléka ki akar keveredni már ebből a véres polgárháborúból. Hogy ez megtörténhessen, ahhoz az kellene, hogy a belviszályt kereső öt százalékot leverjék... A hét elején elindult vagy 500 libanoni katona, hogy a Litani folyótól délre megvesse a lábát, s hogy jelenlé­tével a libanoni állam tekintélyét megpróbálja ott hely­reállítani. A vállalkozás szerény voltát az bizonyította, hogy egyelőre csak az ENSZ kék sisakosainak gyűrűjén belül, azok védelme alatt helyezkedtek volna el. elkerü­lendő, hogy akár a jobboldali milíciával, akár az izraeli erőkkel érintkezzenek. De még odáig sem értek el, mert a milícia tüzérsége tűzfüggönyt vont a Kawkabába ve­zető úton elébük. Jutott a lövedékekből még nepáli és norvég ENSZ-katonáknak is... Az izraeli határ mentén a tengerparti Nagurától a Hermonhegyig mindenütt a jobboldali milícia az úr, amely az izraeliek támogatását élvezi: fegyvert, lőszert — és irányítást tőlük kap. Tel Avív csak azzal a felté­tellel engedi meg a libanoni kormánycsapatok még oly jelképes megjelenését a térségben, ha az izraeli—libanoni határon változatlanul a jobboldali milícia egységei ké­peznek „egészségügyi övezetet”, s ha ennek a milíciának az élén továbbra is Szaad Haddad és Szarni Sidiak őr­nagyok maradhatnak meg, pontosan azok, akiket a liba­noni kormány visszavezényelt volna Bejrútba. Ök persze, fittyet hánytak a parancsnak... A jobboldali milícia Bejrútban, a fővárosban sem tét­len. A héten újabb összecsapásokat robbantott ki az arab­közi fegyveres erők zászlaja alatt Libanonban tartózkodó szíriai csapatokkal. S mert Szíria természetesen a libanoni kormányt támogatja, s mivel a kormánycsapatoknak Dél- Libanonba küldését is helyesli, tulajdonképpen az újabb libanoni polgárháborús jelenségek mögött az izraeli—szí­riai erőpróba rajzolódik ki. 2. Mit jelent a kínai—vietnami határon végrehajtott kínai provokáció, összefüggésben van-e azzal, hogy Kambod­zsa fokozza támadásait vietnami területek ellen? Ügy látszik, a vietnami nép történetében visszatérő fo­galom az eszkaláció. Valaha az USA volt az, amely a Viet­nam elleni háborút ilyen lépcsőzetesen kiterjesztve új meg új, mindegyre súlyosabb ellenséges cselekedetekre vállal­kozott. Most, ha természetesen a méretek sokkal kisebbek is, de az eseményekben megmutatkozó irányzatot alapul véve, a kínaiak Vietnam-ellenes akcióiban látható ilyen eszkaláció. Minden héten történik valami a pekingi veze­tők „jóvoltából”, ami eggyel súlyosabb, eggyel veszélyesebb, eggyel kockázatosabb, mint amit addig Kína a déli szocia­lista szomszédja ellen tett... Most a vietnami—kínai ha­táron történt olyan incidens, amely arról a pekingi szán­dékról tanúskodik, hogy még inkább mérgezzék a két or­szág viszonyát, ugyanakkor megkíséreljék megfélemlíteni a maga útját járó szocialista Vietnamot. Szomorúan hang­zik, hogy a „Barátság” határátkelőhelyen hatoltak be viet­nami területre kínai fegyveresek és vietnami határőröket akartak elhurcolni... Hol van már az az idő, amikor Pe­kingben a propaganda azt állította: „Vietnam és Kína oiyan közel állnak egymáshoz, mint az ajkak és a fogak...” ha Kínát a fogak jelképezik, akkor ezek a fogak ma igenis fenyegetik Vietnamot... És Kína keze van abban, hogy a kambodzsai hadsereg ismételt támadásokat vezet vietnami területek ellen. Két ezred betört Tay Ninh tartományba. A vietnami fegyveres erők ellentámadása visszavetette őket. A kambodzsaiak mintegy 400 emhert vesztettek. Nyugati távirati irodák je­lentése szerint Kambodzsába özönlik a kínai fegyver és lőszer, kínai tanácsra a kambodzsai haderőnek eddig Thai­föld határán felvonultatott egységeit átdobták a vietnami határ közelébe, főként a hírekben sokat szereplő Papagáj- csőr-térségbe. Son Sen, a kambodzsai hadügyminiszter a héten Pekingben közvetlenül is átvehetett „jótanácsokat”. A vietnami álláspont az, amit a Szovjet—Vietnami Baráti Társaság megalakulásának 20. évfordulóján Hoang Min Diám kifejtett: a VSZK a Kambodzsával és Kínával fennálló ellentétek tárgyalásos megoldására törekszik. 3. Az etióp hadsereg eritreai sikerei azt jelzik-e, hogy visszavonulóban lenne itt az arab reakció és az impe­rializmus? A héten az etióp fegyveres erők folytatták előrenyo­mulásukat Eritreában. Elfoglalták az eritreai tartományi központtól, Asmarától 40 kilométerre fekvő várost, Dekem- harét. Ezután a szakadárok* nem tudják zavarni a Tigre tartományban levő Makalle és az eritreai székhely forgal­mát. Ugyancsak felszabadították a kormánycsapatok a másfél éve a szakadárok kezén volt Barentu erődöt. Pokolgép robbant Tel-Avlv egyik piacán. Az izraeli rend­őrség közleménye szerint egy személy meghalt, hat pedig súlyosan megsebesült. (Képtávírónkon érkezett) Az amerikai képviselőház is megszavazta a Törökország elleni fegyverembargó felfüggesztését. Képünkön: Marty Chriatopher helyettes külügyi államtitkár és John Brade- mas a képviselőház demokrata többségének vezetője. , ' (Képtávírónkon érkezett) Nyugati hírügynökségi jelentések szerint ugrásszerűen megnőtt az eritreai menekültek száma a szomszédos Szu­dánban, úgy hogy elhelyezésük, ellátásuk komoly gondo­kat okoz Nimeri hatóságainak. Emiatt is hagy alább Szu­dánban az eritreai szakadárok iránti rokonszenv. A döntő támogatást Szaúd-Arábiából kapták azok, akik a haladó etióp kormány elleni támadásra használták fel az eritreai problémát. A rijadi uralkodó pedig amerikai szövetségeseinek szándékai szerint járt el, ugyanakkor pe­dig megjátszotta az „arab és mohamedán szolidaritás” baj­nokának szerepét. Az eritreai partizánok természetesen tényleg arabok és mohamedánok, ráadásul vannak soraik­ban haladó gondolkodású, szocialista képzést kapott fér­fiak is. Ez utóbbiakra számítanak a haladó arab mozgal­mak, hogy a végén igazságos és demokratikus megoldást lehessen találni az eritreai kérdésben. Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetője Havannában, a VIT ven­dégeként jelentette ki, hogy közvetíteni kíván az ügyben, s találkozni szeretne Mengisztuval, Etiópia államfőjével. A békés végkifejlet aligha lehet az imperialisták és reakciós arab szövetségeseik ínyére. Nincs kizárva, hogy eritreai első jelentős veszteségük után — emelni fogják a tétet. PÁLFY JÓZSEF A szovjet villamosenergia-ipari miniszter Pakson A tanácskozáson részletesen beszéltek a feladatokról (Folytatás 1. oldalról.) Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat igazga­tó-helyettese a szakemberek képzéséről tájékoztatta a megjelenteket. Elmondotta: az erőmű leendő kezelői, karbantartói három fázisú oktatásban vesznek részt. El­méleti oktatást kapnak — ehhez két vaskos jegyzetet készítettek — Pakson, majd amikor elméletileg elsajátí­tották az atomerőművel kap­csolatos tudnivalókat, erről vizsgán számot is adtak, No- vo-Voronyezsbe mennek gya­korlatra, ahol természetesen speciális elméleti képzésben is részesülnek. Innen vissza­kerülve részt vesznek az atomerőmű építésében. Je­lenleg négyszáz szakember dolgozik a Paksi Atomerőmű Vállalat keretében, 1980-ra viszont elérik az ezret. A tanácskozáson Nyepo- rozsnij elvtárs is annak a vé­leményének adott kifejezést: a kéthónapos lemaradás be­hozható. Ennek érdekében sokat tett és tesz mindkét fél. Közös építési ütemterv ké­szült, amely 1979. augusztu­sáig rögzíti a teendőket. A napokban hagyták jóvá a má­sik közös ütemtervet is, amely az atomerőmű üzembe helye­zéséig határozza meg a fel­adatokat. A tanácskozás után a ven­dégek megtekintették az atomerőmű-építkezést, majd a Pakson élő szovjet szakér­tőkkel találkoztak. Nyepo­rozsnij elvtársat és kíséretét a délutáni órákban a megyei pártbizottság épületében fo­gadta K. Papp József, a me­gyei pártbizottság első titká­ra és dr. Gyugyi János, a me­gyei pártbizottság titkára. Az elvtársi, baráti beszélgetés után Nyeporozsnij elvtárs a Szekszárdi Állami Gazdaság­ban tett látogatást. PANORÁMA HAVANNA A végső dokumentumok­ról folytatott hosszú és in­tenzív vita után pénteken befejeződött a munka a XI. világifjúsági és diáktalálkozó 1-es, 4-es, 5-ös számú ál­landó politikai vitaközpont­jában. A 2-es számú köz­pontban szombaton délelőtt összegezték az eredménye­ket, a 3-as számú központ már csütörtökön este befe­jezte munkáját. Megkülönböztetett érdek­lődés kísérte a béke, az eny_ hülés, a biztonság, a fegy­verkezési hajsza megszünte­tése, az általános és teljes leszerelés kérdéseit feszege­tő 1-es számú politikai köz­pont munkáját. Nem vélet­len, hogy ebben a központ­ban hangzott el a legtöbb felszólalás — ezernégyszáz- hatvanöt küldött hallatta itt véleményét —, s itt csaptak össze legélesebben az elté­rő ideológiai nézetek, a különböző pártállások. Elvi­tathatatlan eredménye azon­ban a hatnapos ülésnek, hogy a különböző politikai nézeteket képviselő delegá­ciók egyértelműen foglaltak állást a béke, az enyhülés, a fegyverkezési verseny megfékezése és a leszerelés mellett. Mint az 1-es számú politi­kai központ munkájáról ki­adott záróközlemény han­goztatja, a XI. világifjúsági találkozó jelentős hozzájáru­lás volt a békéért folyó vi­lágméretű küzdelemhez. LISSZABON Antonio Ramalho Eanes portugál köztársasági elnök, aki eredetileg vasárnapig adott időt a pártoknak, hogy a kormányválság megoldásá­ra új parlamenti többséget hozzanak létre, vagy pedig egyezzenek bele egy párto­kon felülj „elnöki közvetí- tésű kormány” megalakítá­sába, pénteki késő esti be­szédében közölte: hétfőn még egy utolsó tanácskozás- sorozatot szándékozik foly­tatni a pártok vezetőivel. Mint mondotta „döntése kö­zel van. ’ WASHINGTON Cyrus Vance amerikai külügyminiszter szombaton elutazott a Közel-Keletre. Az amerikai diplomácia ve­zetője először Jeruzsálem­ben majd hétfőtől Alexand­riában tárgyal az izraeli, il­letve egyiptomi vezetőkkel a zsákutcába jutott béketár. gyalások felújításának lehe­tőségeiről. LIMA Negyvenezer bányász és fémmunkás lépett sztrájkba pénteken Peruban béreme­lést és elbocsátott társaik visszavételét követelve. A meghatározatlan időtartamú munkabeszüntetést a bá­nyászati és kohászati dolgo­zók országos szövetsége kez­deményezte. GUATEMALA Több mint tízezer ember tüntetett a kormány ellen pénteken Guatemalában. A felvonulók tiltakoztak az el. nyomás ellen és felvilágosí­tásokat követeltek egy vidé­ki szakszervezeti vezető két héttel korábbi meggyilkolá­sáról. A rendőrség könny­gázgránátokkal próbálta szétoszlatni a felvonulást, ennek következtében nyolc- vanan megsebesültek, illetve mérgezést szenvedtek.

Next

/
Thumbnails
Contents