Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-27 / 202. szám
litis, augusztus 27. “níÉPUJSAG 9 Külkereskedelmünk félévi mérlege A KÜLKERESKEDELMI FORGALOM MEGOSZLÁSA 1978. I. FÉLÉV % Amerika Ausztrália és Óceánia Afrika \ /M.0,6% Ázsia Kivitel A többi KGST ország A behozatal értéke 135,4 milliárd Ft A'kivitel értéke 105,9 Ft milliárd Ft kereskedelmi árfolyamon 1978. első hat hónapjának adatai alapján a behozatal 8,2, a kivitel 1,9 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ezen belül a szocialista országokból származó behozatal 4,1. a kivitel pedig 6,2 százalékkal emelkedett. A tőkés országokkal folytatott külkereskedelemben az export .3.2 százalékkal elmaradt' az 1977. első félév értékétől, az import pedig 12,1 százalékkal emelkedett. Az üzletkötések alapján történő előrejelzések szerint azonban a tőkés export az év végére előreláthatólag 10 százalékkal lesz magasabb a múlt évinél és megközelíti a tervezett értéket. — TERRA — Alagútfúrás több fronton Naponta rázza meg robbanás a Bajkál-hegységet a Bajkál—Amur vasúti fővonal egyik alagútjának építésén. A sziklás boltozatot két sorban tompa fény világítja meg. Az alagútban folyamatos a kétirányú teherautó-forgalom. Bulldózer dübörög — tekintélyes méretei ellenére itt egyáltalán nem tűnik óriásnak. A közelben kővel megrakott, billenő teherkocsik sorakoznak. Szinte hihetetlen, hogy fölöttünk egy kilométer vastag sziklatömeg van. Lassan gördül a fejtéshez a rakodógép. A reflektor megvilágítja a hatalmas, kirobbantott kőtömböket. A fúrómester emberei előkészítik a fúróberendezést. Mindössze két percre van szüksége a gépnek, hogy egyszerre öt, 3,5 méter mély lyukat fúrjon a sziklába. 170 ilyen furatot töltenek meg robbanóanyaggal. összesen több mint harminc kilométer alagutat kell fúrni a BAM-on. Közülük a két legnagyobb a vasútvonal nyugati szakaszán található: a 6,7 kilométer hosszú bajkáli és a több mint 15 kilométeres észak-mujszki alagút. E nagyszabású föld alatti létesítményeket hagyományosan, a két végéről építve, a legtökéletesebb technikával is hosszú évekig tartana a munka. Ehelyett a szakemberek függőleges aknák beiktatásával bővítették a fejtés frontját. Az észak-mujszki alagút mentén három ilyen akna kialakítását irányozták elő. A fejtés mindegyikből két irányból folyik majd, vagyis egyszerre nyolc fejtőkomplexum rohamozhatja meg a hegyet. Ez lesz az ország leghosz- szabb, 15 kilométeres alagút- ja. Ebben az évben több mint 500 méterre hatolnak a sziklába. Pedig nehézség akad bőven. Maga a „bejárat” megközelítése sem volt egyszerű, mivel a szikla körzetében kiterjedt mocsár volt Éjjel nappal dolgoztak a terület lecsapolásán a bulldózerek és az exkavátorok. A talajvízszint csökkentésére akhákat fúrtak? A szakemberek a BAM kulcsának nevezik az észak- mujszki és a bajkáli alagutat. A feladat, hogy e két létesítmény minél hamarabb elkészüljön. Már sok száz métert megtettek az alagútfúrók, akiknek az idén több mint 4 ezer métert kell előrehaladniok a sziklában. V. ZAHAROV (APN—KS) Épül a Szovjetunió leghosszabb alapulja a BAM-on Újra reflektorfényben a szén Az emberiség a kőszenet sokkal régebben ismeri és használja, mint a * kőolajat, mégis századunk energiaversenyében a szén karrierje messze elmaradt a szénhidrogéneké mögött. Az elmúlt években azonban a szén kitermelése ismét reflektor- fénybe került. A szénhidrogénekkel ellentétben a . legtöbb ipari ország nagy kőszénkészletekkel rendelkezik még napjainkban is. Sőt, a szénkészletek eloszlása is általában kedvezőbb, mint a kőolajé, vagy a földgázé. Döntő jelentőségű az a tény is, hogy a világ szénkészlete nagyságrendekkel nagyobb, mint a kőolajé. Jelenleg a világ összes szénkészletét minimálisan 3000 milliárd tonnára becsülik, ami a világ jelenlegi évenkénti 3 milliárd tonna termelését figyelembe véve még 1000 évig elegendő lenne. A szénbányászat nagy hátránya a jelentős munkaerő- igény. Nincs jövője ezért a"J csákánnyal fejtett, vékony f széntelepeknek, a kézi erővel való csillerakodásnak vagy a hagyományos kamrafejtésnek. A mélyműveléses szén- bányászatban is a vastagabb telepeké a jövő, amelyek fejtőpajzzsal bányászhatok és ahol nagy termelékenység érhető el. Van a modern szénbányászatnak egy fontos útja, a hidrobányászat, amely már túljutott a kísérleteken. A hidrobánya terméke a szénzagy, amely igen alkalmas széndúsításra. A szénbányászat fejlesztése azonban elősorban a kül- fejtésű bányákra vonatkozóan jelentős, mivel valóságot gépóriásokkal szinte korlátlanul gépesíthetők. A hatalmas gépek segítségével a gyenge barna szén a jó minőségű fekete szén versenytársa lett. A külfejtéseken jól megoldható a két-háromfrontoi fejtés is, s így a különböző fejtésekből származó szén keverése révén egyenletes minőség biztosítható. A külfejtések nagy előnye a rugalmasság is, az igényeknek megfelelően a termelés üteme 5—10 százalékkal is változhat. A mélyművelésnél a vágatelőkészítés és a -fenntartás miatt ez szinte elképzelhetetlen. Az elkövetkező évtizedek minden valószínűsége szerint mind a szénbányászat, mind a felhasználás sokoldalú fejlesztését eredményezik az egész világon. Lengyelországban a belcha- towi barnaszénbányában óriási markológép takarítja le a földet a szénrétegről. A földrakás magassága 30 méter jelenleg, de eléri majd a 150 méteres magasságot is. Tüdományos együttműködés A csehszlovák és szovjet tudósok együttműködése számos területen gyümölcsöző. Főleg a vegyiparban kiemelkedők az eredmények. A. kutatási és fejlesztési témákat egyesített erővel oldják meg. Az együttműködés során úi fotóanyagot sikerült kikísérletezni. Ilyen az a különösen éles képet és nagyfokú stabilitást nyújtó, színes fotópapír, amely az automata berendezésekbe kerülve gyors feldolgozást tesz lehetővé. Jelentős eredményeket hoz a textilipari kutatások közös erővel történő folytatása is. Olyan félkészítmények termelésének a technológiáját dolgozták ki a szovjet és a cseh kutatók, amelyek segítségével az antrakinon színes anyagokat higanyvegyületek alkalmazása nélkül lehet előállítani. Az új technológia igen fontos a csehszlovák textilipar fejlesztése szempont-, jából, mivel 1980 után a terv szerint ezeknek a színes pamut-, selyem- és vegyirostoknak a termelését az eddigieknek a négyszeresére akarják emelni. KGST-segítséggel Lengyelországban rövid időn belül két beruházás befejezésére kerül sor. Néhány hónap múlva elkészül egy korszerű, mezőgazdasági gépeket gyártó üzem: Gdyniá- ban pedig átadták az új hajófestékgyárat. A két beruházáshoz a KGST bankja több millió dolláros hitelt nyújtott. Egyébként nem ez az első eset, hogy Lengyel- ország egyes beruházásait a KGST bankja finanszírozza. Példaképpen említhető Európa egyik legnagyobb gépkocsi-fékberendezés gyára, amelyet Czestochowa mellett építettek fel. A KGST bankja a hitel- nyújtásnál több szigorú feltételt állít a hitelkérőkkel szemben. így például azt, hogy a termelés kizárólag korszerű lehet, s nem csupán a saját, hanem a szocialista országok igényeinek kielégítését is szolgálja. Az említett mezőgazdasági gépgyár a többi között holland licensz alapján gyártja a takarmányszárítókat, ame^ lyek ma már szinte nélkülözhetetlenek az állattenyésztésben. A gyár bővítése a KGST- hitellel lehetővé teszi, hogy a hazai igényeken kívül évi 500—800 takarbányszárítót gyártson exportra: a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, az NDK valamint néhány nyugati vásárló számára. A Gdyniában épített hajófestékgyár ugyancsak elsősorban exportra termel majd, méghozzá kétszeresen is: egyrészt, mivel kiváló minőségű festéket szállít külföldi megrendelőinek. Másrészt mert a lengyel hajóipar exportra épített hajóihoz is adja a festéket és köztudott, hogy a lengyel hajó keresett cikk a világpiacon. A kétmilliárd zloty költséggel felépített gdyniai gyár nem csupán megszünteti az importot, de komoly exportra is számíthat a nyugati, elsősorban az olasz, spanyol, nyugatnémet piacokon. Klub a Judit>toronyban IV. Károly cseh király uralkodása idején (1316— 1378) Prágában rengeteg lakóház, igen sok középület és templom épült. Csehszlovákia fővárosa ma is hatalmas építkezések színtere. Sok épületet már lebontottak, sokra ugyanez a sors vár. Az építők természetesen arra törekszenek, hogy céljukat a város történelmi magvának minimális méretű károsításával^ - jék el. Azok, akik gondos figyelemmel kísérik, hogy ne tegyék tönkre a régi Prága varázsát, alakították meg a „Régi Prága barátainak klubját". Ha találkozni akarunk a klub tagjaival, a Károly-híd melletti ősi Judit-torony régi helyiségeiben kell felkeresnünk őket. Gyakran van itt u klub elnöke is, dr. Karéi krejci professzor, a Csehszlovák Tudományos Akadémia) tagja. ö beszél a társaság tevékenységéről. A klub tagjai többnyire prágai születésű emberek, akiket már fiatal koruktól szoros kapcsolat fűz a városhoz, érdeklődnek a történelem irárít és csodálattal figyelik építőművészeti emlékeinket. Gondoskodnak arról, hogy az építkezések miatt egyetlen egy sem semmisüljön meg. A századforduló az az időszak, amelyben a városnegyedek szanálása során számos műemlék megsemmisült. S az építészek — pontosabban az építkezési vállalkozók — a szecesszió éveiben, 1890—1914 között, bái- egyébként gyorsan és alapos munkával építkeztek, a műemlékekkel barbár módon bántak el. A pusztítás megakadályozására alakult meg a régi Prága barátainak klubja 1900. január 20-án. Az első évek nem hoztak ugyan semmi eredményt, hiszen igen sok bontási tervet korábban jóváhagytak, de a klub tagjai nem adták fel a harcot. Egy idő után már sikerekkel is büszkélkedhettek. így például sikerült megmenteniük a Moldva folyó Certovka (Ördögárok) nevű holtágát .a betemetéstől. A Certovka nélkül igen sokat veszített volna varázsából a régi Prága egy bájos zuga, a Kampa-sziget. A klub tagjainak köszönhető, hogy nem rombolták le a legendás Faust-házat, ahol állítólag az a doktor Faust lakott valamikor, aki az ördögnek adta el a lelkét. A régi Prága baráti klubjának ma is van munkája, bár az állam maga is sok gondot fordít a műemlékek megóvására. így például a klub tiltakozott egy felszíni villamosvonal kiépítése ellen, amely egy sor prágai műemlékre katasztrofális lett volna, s harcolt a metróépítés mellett. — Mivel foglalkozik ma a klub és hány tagja van? — Előadásokat tartunk a régi Prágáról, szakszerű városnéző sétákat szervezünk, s a fiatal klubtagok részére nyaranként honismereti kirándulásokat szervezünk. A klubnak ma 1050 tagja van, s a tagdíjakból fedezzük a klub összes kiadását. Az utóbbi időben „a régi Prága patrónusai” — ahogyan nevezik őket— elérték, hogy ne bontsák le a Praha- Tesnov pályaudvar egykori épületét. A klub kezdeményezésére megváltoztatták a prágai metró egyik kijáratának tervét is. Kiharcolták, hogy a metró mozgólépcsői ne torkolljanak Európa egyik legrégibb áruháza — a prágai szőnyegáruház — helyiségeibe, hiszen azzal ennek a figyelemre méltó és történelmi szempontból értékes belső tere kárt szenvedett volna. A klubtagok nem a régi idők visszasírói, nem a haladás ellen harcolnak, de meg akarják őrizni a következő generációk számára is az értékes műemlékeket. ZUZANNA RÖSSLEROVÁ A Vysehrad dombon fekvő Slavin (pantheon), itt helyezik örök nyugalomra a cseh kultúra legjelentősebb személyiségeit. Erről a temetőről is a régi Prága barátai gondoskodnak.
