Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-26 / 201. szám
2 IríÉPÚJSÁG 1978. augusztus 26. Teherán Folytatódnak a zavargások Iránban csütörtökön sem enyhült a feszült helyzet. Abadanban már harmadik napja tartanak az utcai zavargások. Resth városában tüntetők — az abadani gyászolókkal szoldaritásban — vonultak fel: a zavargás során két banképület megrongálódott, a rendőrség kilenc személyt letartóztatott. Jazdban felrobbantottak egy élelmiszerboltot. Csütörtökön visszatért a fővárosba az az öttagú kormánybizottság, amely a miniszterelnök vezetésével az abadani filmszínházban történt gyújtogatás körülményeit igyekszik kivizsgálni. A bizottság jelentéséből nem derül ki, kik álltak a támadás mögött, mindenesetre figyelmet érdemel, hogy a testület nem említi az „iszlam-marxistákat”, akiket az abadani rendőrfőnök bűnösöknek kiáltott ki. A jelentés kiemeli például, hogy a lángokban álló filmszínházhoz elsőként érkezett tűzoltóbrigádnak nem volt víztartálya. Továbbra sem tisztázott, hogy mely csoport, politikai erő érdekeit szolgálják a szaporodó terrorcselekmények. A hírügynökségek azonban felhívják a figyelmet az őskonzervatív klérus által mostanában felszított vallási fanatizmusra: hiszen az események egybeesnek a ramadan szent böjt hónapjával és a siita egyház szentje, Mohamed próféta unokafivére — Ali halálának évfordulójával. PANORÁMA HÁGA Egy 1952 óta szökésben lévő háborús bűnös, volt SS- katonát tartóztatott le a holland rendőrség. Az igazságügy-minisztérium szóvivője csütörtökön jelentette be a letartóztatást, elmondva, hogy a 62 éves Jan Kruyert 1949- ben 20 évi börtönre ítélték az 1944-ben Groningen tartományban elkövetett gyilkosságért és emberölési kísérletért. A holland munka- táborból 1952-ben megszökött nácit akkor fogták el, amikor egy nyugatnémet— holland határállomáson Hollandiába akart átmenni. Mint a szóvivő közölte, Kruyer- nek még 14 éve van hátra büntetéséből. VIENTIANE G. V. Montgomery képviselő vezetésével amerikai kongresszusi küldöttség érkezett pénteken Vientianéba. A laoszi fővárosban kormány- tisztviselők fogadták a delegációt. A washingtoni kongresszus képviselői az Egyesült Államok indokínai háborújában eltűnt amerikai katonák sorsáról kívánnak tájékozódni Laoszban. WASHINGTON Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma bejelentette, hogy a CIA által használt egykori U—2-es kémrepülőgépek modern utódaiként 25 darab szuperszonikus TR—1 típusú felderítő repülőgépet szándékozik gyártatni. A Pentagon szóvivője szerint ezeket a repülőgépeket „európai hadszínterek felett”, békeidőben pedig nagy magasságban a nyugat-európai államok területe felett használnák fel, hogy adatokat szerezzenek az e térség szomszédságában állomásozó szovjet katonai erőről. Nicaragua Sikeresen végződött a gerillák akciója Eden Pastora, a nicaraguai Sandinista Nemzeti Felsza- badítási Front keddi kom- mondóakciójának vezetője. Eden Pastora, a nicaraguai Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front kommandóosztagának parancsnoka, aki a bátor fogolyszabadí- tási akciót vezette. (Képtávírónkon érkezett) Panamavárosba érkezése után kijelentette: teljes siker koronázta különítményének Managuában végrehajtott akcióját. A gerillák mindent elértek — mondotta, de elismerte, hogy csupán 500 ezer dollár váltságdíjat kaptak a követelt 10 millió helyett. Pastora hangsúlyozta: a Sandinista Nemzeti Felszaba- tási Front mindenfajta külső segítség nélkül hajtotta végre akcióját „valamennyien nicaraguai forradalmárok vagyunk, s rendelkezünk a szükséges eszközökkel” — tette hozzá. Eden Pastora meggyőződését fejezte ki, hogy ez az akció meggyorsítja az Egyesült Államok kormánya és a „nagy érdekeltségek” által támogatott So- moza-rezsim bukását. Sajtó- nyilatkozatában visszautasította a nicaraguai rezsim külügyminiszterének azt az állítását, amely szerint kubaiak segítették volna a gerillákat. Pastora Panamavárosba érkezve menedékjogot kért a gerillák és a szabadon bocsátott politikai foglyok számára — közölte Baltazar Ziapurua panamai külügyminiszter-helyettes. , A nicaraguai hatóságoktól kapott repülőgép folytatta útját Venezuela felé, azonban mint Carlos Andres Perez venezuelai elnök kijelentette, a gépen nem tartózkodhatnak nicaraguaiak. A keddi managuai akcióról a következőket mondotta: az erőszak nem jó módszer, az igazság diadalra juttatásához. de úgy tűnik, a nicaraguai nép számára nincs más lehetőség. Hozzátette még: különbséget kell tenni a nemzetközi terrorizmus és a felszabadító harc között. Hírügynökségi együttműködés Jolle Jolles, a holland hírügynökség vezérigazgatója, az európai hírügynökségek szövetségének elnöke, az MTI vezérigazgatójának meghívására augusztus 23— 25. között Magyarországra látogatott. Látogatása során tárgyalásokat folytattak a két tájékoztatási intézmény további együttműködéséről. Jolle Jollest fogadta Vár- konyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Bányász Rezső, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője. (MTI) Augusztus 26. - Namíbia napja Változások a szegények országában Az ENSZ-megbizottak már az átmenetről tárgyalnak Namíbiában, arról, hogyan bonyolítsák le azt a választást az év végén, amely eldöntheti: ki jut hatalomra a függetlenné váló országban. Kérdés persze, hogy egyáltalán lesz-e választás, s az is kérdés, ha lesz, kifeje- zi-e a helyi lakosság valós akaratát. Alapos ok van rá, hogy kételkedjünk az igenben. A kétkedés magyarázata Afrika eme hatalmas sivatagi területének történelmében, közelmúltjában és jelenében rejlik. Az egykori portugál, brit, majd német gyarmatot az első világháború idején szállták meg az akkori brit domínium, a mai Dél-afrikai Köztársaság csapatai. Később a Népszövetség adta hivatalosan Pretoria kezébe, így lett Dél-Afrika mandátumterületévé. Arrafelé aztán úgy vélték, ez mindig így marad. Tévedtek. Ahogy változtak az erőviszonyok ■ a világban, Afrikában és az ENSZ-ben, úgy változott Namíbia sorsa is. 1966-ban a világszervezet kimondta, hogy Dél- Afrikának nincs joga bel- birtokaként kezelni a területet, ellenkezőleg, az ott élő mintegy egymilliós lakosságnak joga van az önálló állami léthez. Ezt persze kimondani könnyebb Volt, mint megvalósítani. 12 évnek kellett eltelnie, hogy valamiféle átmenetről lehessen beszélni. A magyarázat egyszerű. A fajüldöző Pretoriának jó oka volt rá, hogy foggal- körömmel ragaszkodjék a Namíbia feletti uralomhoz. A Venezuela méretű hatalmas terület jó része ugyan kietlen sivatag, de az itt befektetett minden 100 dollár évente 20 dollár profitot biztosít. A munkaerő nevetségesen olcsó. Namíbia vezet Afrika ólómbányásza- tában és cintermelésében. Gyémántbányáinak világ- gazdasági jelentősége van. És — talán ez a legfontosabb —, itt sejtik földünk ismert uránkészletének 10 százalékát. A már működő bányákat nemcsak dél-afrikai, hanem amerikai, brit és francia monopóliumok irányítják. S mégis — Sam Nujomának, a Délnyugatafrikai Népi Szervezet vezetőjének szavaival — a hihetetlen gazdagság ellenére az afrikai szegények között is a legszegényebbek élnek itt. A gazdasági ok katonaival is párosul. Az országnak legalább ezer kilométeres tengerpartja van. erre haladnak el az Afrikát megkerülő hajók, köztük például az olajat szállító óriás tankerek. E partvonalon van egy kikötő, amelyet a kontinens Hongkongjának is neveznek: Walvis Bav. Stratégiai jelentősége óriási: az egyetlen olyan kikötő a partvonalon, amely alkalmas nagy hadihajók fogadására is. Van persze más, újabb keletű katonai szem*"" pont' is. Namíbia északon Angolával határos. A népi Angola megszületése óta a dél-afrikai fajüldözők Namíbiának valamiféle ütköző állam szerepét szánták. Emellett itt képezték ki, s képezik ki ma is a törvényes angolai kormány ellen harcoló egyik szakadár szervezet, az UNITA katonáit. A Namíbiát 20 ezer fős katonasággal megszállva tartó dél-afrikai rezsim ezt a területet használta fel kiinduló bázisaként az Angola elleni agressziókhoz. Miért van szükség e katonaságra? Azért, mert másképpen már régóta nem ment volna a hatalom megtartása a terület fölött. Namíbiában ugyanis 1960 óta küzd a függetlenségért a SWAPO, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet. Katonai, politikai sikereit az elnyomás sem akadályozhatta meg. E szervezetet ismerte el a namíbiai nép törvényes képviselőjének az ENSZ, az Afrikai Egységszervezet. Az afrikai változások, a haladó Angola és Mozam- bik megszületése és a SWAPO tekintélye kényszerítette a dél-afrikai fajüldözőket és nyugati pártfogóikat arra, hogy valamifajta — természetesen nekik tetsző — megoldást keressenek. Először azzal próbálkoztak, hogy a megalkuvó helyi politikusokra ruházzák át a hatalmat, aztán rákényszerültek olyan rendezési terv kidolgozására, amelyet a SWAPO is hajlandó volt elfogadni. Az egyezség az idén július közepén született meg. Eszerint 1500-ra csökkentik az országban állomásozó délafrikai csapatok létszámát, ötezer ENSZ-katona és ezer megfigyelő érkezik Namíbiába, akik a rend fenntartására és az év végén sorra kerülő választások előkészítésére, lebonyolítására és tisztaságára ügyelnek. Afrikának azonban már szomorú tapasztalatai is voltak a világszervezettel. Emlékezzünk csak 1960 Kongójára, az ENSZ-csapatok. ottani működésére! Akkor a haladó rendszer likvidálásánál segédkeztek. Azóta persze alaposan változtak az erőviszonyok. A SWAPO, a felesleges vérontást elkerülendő, volt hajlandó belemenni a kompromisszumba. De sohasem mondott le meghirdetett céljáról, a kolonialista és neokolonista befolyástól mentes, független Namíbia megteremtéséről. Vezetői azt is tudják, hogy a fajüldöző Dél-Afrika mindent el fog követni a neki és pártfogóinak tetsző választási eredmények kicsikarásáért, ha kell, akár terrorral, megfélemlítéssel is. Mi több, Pretoriában egyelőre hallani sem akarnak arról, hogy Walvis Bay az új államhoz tartozzon. A kikötőt és környékét jogellenesen, hivatalosan is annek- tálták. Ezt viszont a SWAPO nem fogadhatja el. Az ügy tehát rendezésre vár. Mindenesetre a felszabadítási szervezet sohasem zárta ki a fegyveres harc folytatását, ha Dél-Afrika megsérti az egyezséget, vagy meg akarja tartani a mély vizű kikötőt. Jóllehet még sok idő van hátra a választás napjáig, aligha hihető azonban, hogy Dél-Afrika —1 önmagát megtagadva — belenyugodjon egy haladó rendszer hatalomra jutásába Namíbiában. ZALAI ISTVÁN Tanácskozik a konklávé Péntek esti hírmagyarázatunk. Pénteken a Vatikánban összeült a konklávé, a pápaválasztó testület. A 115 bíboros szavazata dönti majd el, ki lesz a katolikus egyház feje, az augusztus 6-án elhunyt VI. Pál pápa utódja. #A csaknem kétezer esztendős egyház történetében mindig fontos, kiemelkedő jelentőségű esemény volt' és az is maradt a pápaválasztás. A Vatikán és egyben az egyház élére elvben bármely nőtlen katolikus megválasztható, a gyakorlat azonban más: a pápa kizárólag a bíborosok testületéből kerül ki. (XIX. János volt — 1024-ben — az utolsó, nem a papság köréből választott pápa.) Az egyház keretében persze nem mindenki ért- egyet ezzel: voltak és vannak olyan áramlatok, amelyek a korábbinál szélesebb alapokra kívánják helyezni a választók és a megválaszthatok körét. Jelenleg — miként arról VI. Pál pápa is megerő- sítőleg döntött — háromféle módon választható meg az egyházfő. Vagy közfelkiáltással döntenek személyéről a konklávé tagjai, vagy kompromisszum útján — ebben az esetben néhány kijelölt bíborosra bízzák az egyetértés megteremtését — vagy szavazással választanak. A XVII. században volt példa az előbbi két formulára, azóta nem. A választás sikeréhez legalább kétharmad plusz egy szavazat szükséges. Hagyományszámba megy, hogy a külvilágtól teljesen elzárt pápaválasztó testületet tulajdonképpen csak vékony füst köti össze a külvilággal. Fekete füstcsík jelzi, hogy nem végződött eredménnyel a szavazás, fehér viszot hírül adja, hogy a konklávé megválasztotta az új egyházfőt. Ha igaz, ezúttal a Vatikán szakít a hagyományokkal. Nem az egyházművészet egyik legbecsesebb környezetében, a Sixtusi kápolnában rendezik a választást, hanem a pápai állam modern audienciatermében. A bíborosok választótestületének csak a 80 évesnél fiatalabb egyházi méltóságok a tagjai. A 115 bíborosból 27 olasz, az európaiak száma — köztük van dr. Lékai László esztergomi bíboros érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke is — 57, Észak- és Dél-Amerikát 31, Afrikát 12, Ázsiát és Ausztráliát 15 bíboros képviseli. A világsajtó sokat foglalkozott azzal, vajon VI. Pál utódjává melyik bíborost választják. Annyi bizonyos, hogy 1523 óta — akkor hunyt el a holland származású VI. Adrián — mindig olasz főpap került a Vatikán élére. Valószínű, hogy az egyházfő kijelölésében ezúttal sem térnek el a hagyományoktól. Igen lényeges, hogy a Vatikán továbbra is kövesse azt az utat, amelyet XXIII. János és VI. Pál jelölt ki, alkalmazkodva a kor realitásaihoz, felismerve a békéért és a feszültség enyhítéséért vívott világméretű erőfeszítésekben az egyház sajátos szerepét. GYAPAY DÉNES LAPZÁRTA póval ellátott vasúti átjáróban egy kirándulókat szállító honvédségi autóbusz, melyet Kovács Dénes 22 éves honvéd vezetett, összeütközött egy személyvonattal. Az összeütközés következtében: Korda Gergely 52 éves nyugdíjas, Korda Gergelyné 53 éves pénztáros, ifjabb Papp Károly 14 éves tanuló, Tóth Gabriella 10 éves tanuló, Domokos Sándor 51 éves honvéd alezredes békéscsabai lakosok a helyszínen és Domokos Sándorné 46 éves takarítónő kórházba szállítás közben meghalt. Az autóbuszvezető és öt másik személy életveszélyes, egy személy súlyos, tizenkét fő pedig könnyebb sérülést szenvedett, akiket a mentők kórházba szállítottak. A baleset körülményeinek tisztázására és a felelősség megállapítására a rendőrség a MÁV szakértőinek bevonásával folytatja a vizsgálatot. Luis Corvalán, a Chilei KP főtitkára, aki a Szovjetunióban tartózkodik, Leningrádban megtekintette a város hős védőinek emlékművét. (Képtávírónkon érkezett) Nobre da Costa, kijelölt portugál miniszterelnök nyilatkozott az újságíróknak, miután jelentést tett Eanes elnöknek kormányalakítási tárgyalásairól. (Képtávirónkon érkezett.) AUTÓBUSZ ÉS SZEMÉLYVONAT KARAMBOLJA Pénteken reggel Füzesgyar- mat külterületén, fénysorom-
