Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-26 / 201. szám

1978. augusztus Zfi. ÍÍÉPÚJSAG 3 Olvasótábor Sötétvölgyben Ahol nincsen csengetés Tévedés ne essék: szó sincs holmi, diákszívet melengető újításról — az iskolákban ezentúl is csengő szólít be az órákra. A sötétvölgyi olvasó­tábor ' kilencven úttörőkorú lakója azonban igazán nem hiányolta a csengetést az augusztus 12-től 21-ig terjedő időszakban. Szinte észre sem vették, hogy a szabad leve­gőn, a hús fák alatt ismere­teiket gazdagon gyarapító órák folytak. A táborban jártunkkor a gyerekeknek éppen hűlt he­lyét találtuk, a „Petőfi Tol,- na megyében” című előadás meghallgatása helyett a Ha­ramia-forráshoz kirándultak. Mivel a másnapra tervezett pécsi városnézéshez nem kap­tak buszt, ígéretet viszont igen, hogy egy nappal előbb utazhatnak, így hát a Petőfi- előadás időpontját elhalasz­tották. Amint a fentiekből kiderült, az új variáció sem „jött be", ezért kerekedtek föl egy kis túrára. Szóval, megesett néhány ilyen „apróság”, amely nem vált az olvasótábor javára. Pedig — az idén harmadik alkalommal összehívott — tábor csakugyan érdekes és hasznos módja a könyvek, az olvasás, s ezáltal az egész kultúra megszerettetésének. A megyei könyvtár munkatár­sai kötetlen, játékos formá­ban segítenek bevezetni a gyerekeket a könyvtározás rejtelmeibe, igyekszenek fel­kelteni az ifjú olvasók fi­gyelmét a legkülönfélébb té­májú könyvek iránt. Az érdeklődés felcsigázá- sának sokféle módozata léte­zik. Kellő izgalmat váltott ki például az az akadályver­seny. amelyet irodalomra, művészetekre, természettudo­mányokra. sportra vonatkozó kérdések fűszereztek. A mó­rágyi nemzetiségi ifjúsági tánccsoport a tavalyihoz ha­sonló nagy sikert aratott, lé­vén a táncházban ragadós a jókedv. D. Nagy Éva, a Móra Könyvkiadótól érkezett és a népszerű Búvár könyvekről tájékoztatta a hallgatóságot. Baka István költő a Kincs­kereső című folyóiratot kép­viselte, Áts Erika a magyar- országi német szövetség lap­jának. a Neue Zeitungnak rovatvezetője pedig a Grimm- mesék világába kalauzolta a gyerekeket. Felvettek egy ri­portot is a pécsi rádió szá­mára, ezt ugyancsak a Neue Zeitung egyik munkatársa készítette. Az előadók személye nem hagy kétséget az iránt, hogy a sötétvölgyi olvasótáborban két csoport működött: az egyik magyar, a másik vi­szont megyebeli német nem­zetiségű gyerekekből állt. A jövő érdekében nemcsak ta­nácsos. kötelező elgondolkod­ni azon. hogy vajon miért nem valósult meg az eredeti 45—45 fős elosztás? Utólag már nehéz kibogozni, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztályán, a Szekszárd váro­si úttörőelnökségen, avagy a megye iskoláin múlott, hogy a vártnál jóval kevesebb nemzetiségi gyereket küldtek a táborba, amit nemzetiségi olvasótáborként harangoz­tunk be. Egy biztos: a gyerekek lel­kesedésével nem volt baj. Erről akkor győződhettünk meg, amikor az ifjú túrázók déltájban visszatértek a HaT ramia-forrástól és fotós kol­légám kérésére rögtönöztek egy könyvtári órát. Nem kel­lett sok biztatás ahhoz, hogy kezükbe vegyék a könyve­ket... — kovács — Fotó; Komáromi Csendes foglalkozás könyvekkel Szeptember 1., 2., 3. Mezőgazdasági tájkiállítás Kaposvárott A korábbi hagyományok­hoz hasonlóan az AGRO- INFORM ez évben is meg­rendezi a kistermelés fejlesz­tésének programja kereté­ben — Somogy, Tolna és Baranya megyék részvételé­vel — a mezőgazdasági táj­kiállítást és vásárt. A rendezvényt a kaposvári Mezőgazdasági Főiskola lo­vasiskolájának területén (Kaposvár, Dénes-major 2.) tartják meg szeptember 1-én, 2-án, 3-án. A rendezők fel­vonultatják a korszerű ház­táji termelést megalapozó kisgépeket, bemutatják az ajánlott fajtákat és azokat a szervezeti formákat, ame­lyekkel a nagyüzemi terme­lés leghatékonyabban tudja támogatni a kisegítőgazdasá­gokat. Kikapcsolódásként a lovassport iránt érdeklődők már a „kapunyitás” napján megtekinthetik a lovasok be­mutatóját. Ezenkívül — az ebtenyésztők örömére — munkakutya-bemutatóra is sor kerül. Kulturális programról a három megye népi együtte­sei gondoskodnak. színes folklórműsoraikkal. A hagyományőrző népi táncok és táncjátékok egy­egy tájjelleg népművészeté­be nyújtanak bepillantást. Az utolsó napon — szep­tember 3-án — az elmúlt évihez hasonlóan — állat­árverezés lesz. Ezen a látogató maga is gazdává válhat, il­letve megvásárolhatja az ér­tékesítésre felkínált tenyész­állatokat. A kiállításra belépődíj nincs. A megyei gazdaságok és kereskedelmi vállalatok szintén részt vesznek a ki­állításon. bemutatva az ér­deklődésre számot tartó ter­melési eszközöket és techno­lógiákat. A kiállított termé­kek megrendelhetők, megvá­sárolhatók. A mezőgazdasági üzemek dolgozói szervezett kiállítás­látogatásukra, az üzemek autóbuszait használják fel, de járműhiányban az IBUSZ- nál is igényelhetnek kapos­vári utat, a kiállítás megte­kintésére. Az utazási irodák felké­szültek az igények teljesíté­sére. A rendezvényt megte- kintők a bemutatott és meg­vásárolt eszközökön, anya­gokon keresztül hasznos segítséget kapnak minden­napi munkájukhoz. Növekvő tejtermelés Gazdagabb választék, teljesebb ellátás Jetenleg két-három deciliter napi átlagban az egy lakosra jutó tej- és tejesital-fogyasztás, ami azt is mutatja, hogy még kevesen nyúlnak az országban a tejespohárért. Pedig az utóbbi években hozott intézkedések ösztönzően, kedve­zően hatottak a tejtermelésben érdekeltekre. Már 1976-ban a tervezett 1,9 milliárd literrel szemben kétmilliárd literen' felül termeltek a gazdaságokban, az elmúlt évben pedig újabb ha­zai rekord dőlt meg az egy tehénre jutó átlagos tejhozamban: az 1976. évi 2768 literről 3100 li­terre emelkedett, s ez 22,5 százalékos növekedés­nek felel meg. ..................*....................................................................................................-................... A íejéstől a fogyasztók asztaláig nagy gondossággal vizsgálták a közelmúltban a népi ellenőrök a tejterme­lés, -feldolgozás és -fölvá­sárlás helyzetét, s elemezték milyenek a lehetőségek a tej- és tejtermékfogyasztás növelésére. Megállapításaik egyike: a tejtermelés növe­kedését nem követte meg­felelően a fejés és a tejkeze­lés technikai színvonala. Korszerű fejőházak és be­rendezések például csak a szakosított telepek egy ré­szénél találhatók. Gondot okoz az is, hogy egyes tej­termelő gazdaságok korsze­rű technológiai berendezé­seket megfelelő szakismeret nélkül üzemeltetnek, s nem megoldott a fejőgépek, hű- ’ tőberendezések javítása, al­katrész-ellátása sem. Több helyen hiányzik a kifejt tej hűtéséhez szükséges beren­dezés: csaknem felét nem tudják egy-két órán belül a kívánatos nyolc-tíz Celsius fokra lehűteni. örvendetes viszont, hogy ma már a feldolgozó válla­latok minden felkínált tejet átvesznek. Tavaly az álla­mi tejipari üzemek 1,6 mil­liárd liter, a szövetkezeti tejfeldolgozók pedig 177 millió liter tejet vásároltak fel, az 1976. évinél 14, illet­ve 46 százalékkal többet. Nehézséget jelent azonban, hogy a tejbegyűjtő helyek mintegy 40 százaléka el­avult, korszerűtlen, felújí­tásra váró épületben műkö­dik. A tejipar az ötödik öt­éves tervben 400 millió fo­rintot szán az átvevőhelyek korszerűsítésére, felújítá­sára, azonban még ez az összeg is kevésnek bizonyul. Gondot jelent az is, hogy a termelt tej szállítására nem megfelelő a jelenlegi gép- kocsipark, túlnyomó részben még a kis űrtartalmú, álta­lában 5000 literes szállító tankautók állanak rendelke­zésre. Olykor gondatlanság, a szállító járművek nem előírásszerű ürítése és tisztí­tása, szennyezett tömlők használata okoz tej romlást. Ellentmondásos, hogy a tejtermelés jelentős emelke­désével nem tart lépést a fogyasztás. Az egy lakosra tavaly jutott 146 kilogram­mos tej-, tejtermék-, s az 1,8 kilogrammos vajfogyasz­tás messze elmaradt az európai országok átlagától. Bár az ipar igyekszik iga­zodni a kereslethez, fokozza a különböző korszerű, ízesí­tett tejtermékek gyártását, az igényeket ezekből még­sem tudja kielégíteni. Megnyugtatóbb a lakosság tejellátása: míg az ország 3230 helysége közül 1971- ben csupán 640-ben vásárol­hattak a lakosok pasztöri- zált tejet, addig tavaly már 3053 helységben árulták a zacskós tejet. Ez év végére az ország minden lakosa la­kóhelyén hozzájuthat e fon­tos élelmezési cikkhez. Szükséges lenne a tejet és tejterméket árusító üzletek számának növelése, s minél több bolt felszerelése hűtő- szekrénnyel, hűtőpulttal. Megoldásra vár az élelmi- szer-szaküzletekben dolgo­zók anyagi érdekeltségének megfelelő kialakítása is. Például a palackos borok után felszámítható kereske­delmi haszonkulcs 18, addig a lényegesen kisebb értékű, ugyanakkor sokkal több gondosságot, kockázatot, fi­gyelmet igénylő tej és tej­termékek után a kiskeres­kedelem mindössze 12 szá­zalékos árrést számíthat fel. < Az iskolatejakciót tovább lehetne fejleszteni. Gondot okoz azonban, hogy a peda­gógusok és az igazgatók kü­lönböző fegyelmezetlensé­gekre, takarítási, értékesítési gondokra hivatkozva sok helyen mereven elzárkóznak a tejárusítástól az iskolá­ban. Pedig ahol felismerték a tej és tejtermékek szere­pét a fiatalok korszerű, egészséges táplálkozásában, és megszervezték az árusí­tását, ott jelentősen nőtt a fogyasztás. Fontos, hogy a tanulók tejfogyasztására a jövőben nagyobb figyelmet fordítsanak a pedagógusok, az iskolák vezetői. Együttes ülés Dombóváron A művelődési központ építése (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári városi mű­velődési központ beruházá­sának alakulásáról, az épí­tés határidőre történő befe­jezésének teendőiről együttes ülésen tárgyalt az MSZMP városi bizottságának végre­hajtó bizottsága és a városi tanács végrehajtó bizottsága. A művelődési központban megtartott ülésen részt vett István József, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese, Ka- czián János, a Tolna megyei pártbizottság munkatársa, dr. Ordas József, a Tolna megyei Beruházási Vállalat igazgatója és Tarjáni Lajos, a Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalat igazgatója is. Vinczellér Károly építés- vezető mutatta be az épülő művelődési otthont a megje­lenteknek, akik érdeklődés­sel szemlélték meg az épít­kezést. Ezt követően a párt- bizottság épületében folyta­tódott az ülés, ahol meghall­gatták Vidóczy László ta­nácselnök jelentését. Ez hangsúlyozta, hogy Dombó­váron a közművelődés tar­talmi és személyi, valamint tárgyi fejlesztése egybeesik az új művelődési központ és könyvtár építésével. A sze­mélyi feltételek kialakítása a tervezett ütemben halad. A beruházás 1975. utolsó negyedében kezdődött, és költsége meghaladja a 71 millió forintot, mely összeg a befejezésre rendelkezésre áll. A befejezés határideje 1978. december 31. A kivite­lezési munkák jelenlegi állá­sából azonban úgy tűnik, hogy az épület csak úgv ké­szülhet el időben, ha meg­felelő intézkedések történ­nek. MAGYARSZÉKI ENDRE Böngészde A könyvtárszobában

Next

/
Thumbnails
Contents