Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-01 / 179. szám

1978. augusztus 1. fÍÉPÚJSÁG 3 Véget ért a VI. nemzetközi folklórfesztivál Sárközi lakodalom zette be. 11 tagú volt a me­zőny. Első helyezést az őcsé- nyi tsz egyik fogata szerzett. Hajtója Lovas István volt. A decsi tanács által felajánlott „nagydíjat” a menyasszonyt- vőlegényt szállító négyes fo­gat nyerte. A négy gyönyörű paripa tulajdonosa Nagy Ist­ván decsi gazda, aki nem kis anyagi áldozat árán szerezte meg őket, és hozzájuk az iparművészeti remeknek szá­mító szerszámokat. Magán- gazdálkodó létére áldozat- vállalásával igen szép példá­ját adta most — és már a ko­rábbi esztendőkben is —, a közösség iránti szeretetének. Az ő szavaival élve: „Más­nak is volna ennyi pénze, csak szíve nincs.” * Bár a kikérés kezdetét 3 órára tűzték ki a rendezők, már 2 órakor igen nagy tö­meg állta körül a templom téren az erre az alkalomra épített szabadtéri színpadot. Kíváncsi szemek leskelődtek, ugyanis a színpad mögötti helyiségben öltöztették a menyasszonyt. A hosszadal­mas ceremóniára belátogat­tak a lakodalmas rendezvény résztvevői is. Élükön Roska István külügyminiszter-he­lyettes, Moharos Józsefné, a Kulturális Minisztérium ta­nácsi osztályának, Kiss Jenő, e minisztérium közművelő­dési főosztályának vezetője. Jelen voltak Bács-Kiskun megye vezetői: Katanics Sándor, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságá­nak titkára, dr. Gajdocsi Ist­ván, a megyei tanács elnöke és vendéglátóik: Horváth Jó­zsef, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának titkára, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, valamint a rendező városok és községek több párt- és állami vezetője. Ettől kezdve együtt élvezték a lakodalmas játék színes látványát az utcákon sorfa­lat álló — mintegy 20 ezerre becsült — nézővel. * Az öltöztetés kész. Felöltö­zött már az örömanya és az örömapa is. Három óra. Min­denki abba az irányba kém­lel, ahonnan a vőlegénynek kell érkeznie, díszes és hatal­mas násznépével. De nem jön. Helyette jön az eső. Ki­nyílnak az ernyők. Szeren­csére csak olyan gyors lábon járó nyári zápor volt. Ám így is megáztatta a felvonuló csoportokat. A románok mit sem törődve esővel, égzen­géssel, nagy karikába állva, körtáncot jártak. Mivel nem volt annyi és akkora eresz, hogy mindenki aláállhasson, a román táncosok közé áll­tak a tamboviak, krímiek és a csehszlovákok is. A vihar látván ijesztgeté­sének eredménytelenségét, eltakarodott. Gergely János és Papp János elsővőfélyek köszöntő- és kikérőversei után végre „egybekeltek” a A lakodalomban á „fönn- forgók” — a minden ügyek rendezői — későn fekvő, ko­rán kelő emberek, hiszen millió a dolguk. Most sincsen másként a sárközi lakodalom napján, Szekszárdról a vá­rosgazdálkodási vállalat ön­töző kocsijával Gyuricza Fe­renc már hajnali négy óra­kor Decsen van, hogy tisztá­ra mossa a felvonulás útvo­nalát. A kikérő színhelyén is szorgoskodnak a dekoratő­rök, Gróh József vezetésével, hogy mielőbb elkészüljön a „sárközi szoba miliő”. Álmos szemű emberek söprik a jár­dákat, gereblyével még egy­szer „megfésülik” a lekaszált árokpartokat, van aki kezé­ben bögrényi mésszel, ecset­tel még egyszer kiretusálja a friss meszelést, festést. Na­gyon készül a falu a népün­nepélyre. A Fő utcán, de a lakodalmas menet útvonalán is szinte nincs egy olyan ház, amit ne vakoltak, vagy fes­tettek, meszeltek volna újjá. Ilyen nagy arányú készülődés még soha egyetlen alkalom­mal se volt a faluban, mint most. Node ez érhető is, hi­szen minden eddiginél több vendégre számítanak és köz­tük sok külföldire is. Jó hírt vigyenek azok haza a Sár­közről. Korán keltek ma a bony­hádi művelődési központ fú­vószenekarának tagjai is. Már öt óra óta járják a decsi utcákat, hogy hangos zene­szóval parancsolják rá a fel­kelést a lustálkodni vágyók­ra. Ez sikeres művelet is, mert nyolc óra felé nyüzsgő élet van már az utcákon. Kü­lönösen a szekszárdi ÁFÉSZ italmérő pavilonjai körül. Egymás után tűnnek el a fél­decik, ürülnek a sörösüvegek, a koccintáskor szokásos „egészségünkre” mellé új módi is járul: „éljen a sár­közi lakodalom!” * Kilenc óra tájban a sza­badtéri színpad környékén nyüzsgő sokadalom. Érkez­nek a délelőtti műsorban szereplő külföldi csoportok. Izgatott rendezők szaladgál­nak, karszalagos ifjúgárdis­ták kötélkordont húznak. A parkírozóhelyeknek kijelölt mellékutcák megtelnek autókkal. A szabadtéri szín­pad nézőterén lévő 1700 szék java megtellik. Ezer ember­nél több a néző a délelőtti műsoron. Az NSZK-ból ér­kezett Schitzerlender Népi Együttes mit sem törődött a hatalmas forgalommal, a bonyhádi „purgelok” közre­működésével vidám utcabált rendeztek. * A Szekszárd felől érkező kis karavánban előttünk osztrák, nyugatnémet és csehszlovák gépkocsi, Decs határában önkéntes rend­őrök integetnek, beljebb „igazi” rendfenntartók tere­lik az alkalmi parkolókba az érkezőket. Elkanyarodunk a decsi Tabán felé, két céllö­völde — szexi műanyag ba­bával, pipázó szörnnyel, és Kojak-képes tükörrel —, va­lamint egy .ringlispil, a régi jó angyalok és krokodilusok helyett versenyautók és hon- damotorok utaztatják a kis­korú népet. Innét is a szabadtéri szín­padhoz tart már mindenki: a templomablakon — ami előtt áll a színpad —, fotós ku­kucskál és kattingat. A lako­dalmast soha nem fényké­pezték ennyien, csak hivatá­sos fotóriporterből vagy tízen várják „élesre töltött”' géppel az eseményeket. Jönnek a vazeciek! A cseh­szlovákiai táncosok nyitják a délelőtti folklórbemutatót, a nap egyre melegebben süt. Mire a Pernegg Népviseleti Csoport megérkezik (Auszt­riából), már katlan a néző­tér. ök azért kedélyesek és szívélyesek, méltósággal lej­tik táncaikat. Merőben ellen­tétes a következő produkció: a doni kozákoké, Azovból. Tűz és vitalitás, hőséggel da­coló játékosság. A közönség tapsol és fődögéi... De nem annyira, mint a schitzelande- ri táncosok. Valami külön- díjat érdemeltek volna, ami­ért olyan türelmesen visel­ték — egész nap! — nehéz, sötét ruháikat, a férfiak, plá­ne még cilindert is! Lakodal­mas táncot mutattak be, mindenki okulására: mekko­ra a különbség két Duna menti nép lakodalmasa kö­zött... A nyájas, szelíd lakodal­mas után szilaj pásztorok, a Zakopanéi hegyek fiai és lá­nyai a színen. A közönség még utoljára felcsiholja tapsos kedvét, az­tán a derekasan helytálló táncosok és a vörösre főtt né­zősereg is elindul ebédelni. * Az ifjú pár Farkas Ágnes gyógyszerésztechnikus és Sörfőző József időelemző, mint a lakodalom történeté­ben a legtöbb pár, a való­ságban nem jegyesek. Mint ahogy a televízió Hét című műsorában elmondták, csak eljátszották ezt a szerepet — de jól. ök voltak egyébként a 9. pár. Az előző lakodalmak menyasszonyait-vőlegényeit meghívhatnák a rendezők a lakodalom .díszvendégi sorá­ba, soha el nem évülő szere­pük megbecsülése képpen. A következő, a 10. lakodalom erre jó alkalom is volna. * A délutáni látványosságok sorát a fogatok versenye ve­Az ifjú pár első tánca Szovjet táncosok a menettáncban fiatalok és díszes négyfogatú hintájukon elindulhattak nyomukban a násznéppel. A sárköziek és a magyar cso^ portok tarka pompáját új színekkel gazdagítva, ott vo­nult a sárközi lakodalmak történetében először, a tizen­három külföldi csoport. A bemutatott menettáncaik osztatlan elismerést arattak, végig minden útszakaszon. A tízezres létszámú tömeg nyomásának nem tudott el­lenállni semmilyen jegysze­dő-, jegyárusítógárda. Be­nyomták a nagykaput és el- özönlötték a nézőteret. A szabadtéri színpadon még egyszer bemutatkozott az if­jú pár és az örömszülők, az­tán következett a délelőtti műsorban nem szerepelt cso­portok bemutatkozása. Előbb a románok, majd a gombo­siak, aztán a két testvérme­gye: Karl-Marx-Stadt és Tambov csoportjai következ­tek. Őket a csehszlovákiai magyarok követték, majd is­mét egy jugoszláviai csoport jött: a sziváciak. A krimi és a bolgár együttesek zárták a forró délutánból hűvös esté­be nyúló műsort. Hogy milyen volt? Egy idős bácsitól ezt hallottam: „Ez igen, ezek jól megvetik a figurát.” * A délutáni műsor befejez­tével a résztvevő csoportok és a rendezők a több mint ezerszemélyes lakodalmas sátorban közös vacsorán vet­tek részt. Szép és érdekes színfoltja volt ennek az ese­ménynek az, amikor az „ifjú párt” nemzeti szokásainknak megfelelően köszöntötték a különböző országok csoport­jai. Az egész lakodalmas ren­dezvény éjfélig tartó utcai bállal lért véget, magával a lakodalmas rendezvénnyel pedig véget ért a VI. Duna menti folklórfesztivál. (Az oldalt készítették: Cza- kó Sándor, Virág F. Éva, Ko­máromi Zoltán). Vonal a lakodalmas menet I’app János első vőfély ki­kéri a menyasszonyt Kluty-kluty így jó lesz? Páholyból Az ifjú pár és a násznép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents