Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-25 / 200. szám

A ‘r^PÜJSÁG 1978. augusztus 25. A közművelődés kérdései Képzőművészek és Vannak dolgok, amelyeknek használ, ha rend­kívüli. ünnepi eseményből mindennapivá lesz­nek. Nem jelent ez feltétlenül elszürkülést, sőt ellenkezőleg: attól válik színesebbé, érdekesebbé. Jubileumi szobor A magyar szénbányászat 225 éves jubileuma alkalmából ünnepséget rendeztek Brenn- bergbányán, ahol az egykori bánya egyik bejáratánál felavatták őrsi Ferenc „Brenn- bergbánya" című alkotását. A képen: őrsi Ferenc alkotása. 35 éves a Mongol Állami Egyetem Másfél-két évtizeddel ez­előtt még ritka esemény számba ment, ha munkások képzőművészeti kiállításra látogattak el. Manapság szá­mos szocialista brigád nap­lójában lehet olvasni effajta beírásokat. Annál is inkább, hiszen mint Tolnában is megtörtént, máshol is szokás lett, hogy egy-egy tárlat ki­költözzön a termelőüzembe. A dolgozók kollektiven néz­nek meg egy-egy kiállítást, megbeszélik az ott látotta­kat, tanulnak belőle. Az pe­dig már nem szerepel egyet­len brigádnaplóban sem, hogy — az ilyen látogatá­sokból a művészek is tanul­nak. Jobban megismerik a mai közönség igényeit, ér­deklődési körét, s még új gondolatokat, új témákat is kapnak a munkásközönség­től. Azoktól a munkásoktól, akik valóban saját akaratuk­ból, szépérzékük sugallatára mennek el egy-egy művész tárlatára vagy egy egész korszakot, stílusirányzatot bemutató kiállításra. Megvan tehát a kapcsolat a munkások és a képzőmű­vészek között. A Képző- és Iparművészek pártszervezete ezentúl rendszeressé teszi a soraikba tömörült művészek „házhoz szállítását”, hogy el­vigyék műveiket az üzemek­be, gyárakba, intézmények­be. Budapesti nagyüzemekben kezdték akciójukat, s 1978- as tervükben még nagyrészt ismét budapesti és Pest kör­nyéki kiállítások szerepel­nek. Festők, szobrászok, iparművészek, grafikusok váltják egymást az üzemek művelődési házaiban — de néhol talán csak az ebédlő vagy a tanácsterem egy ré­szében rendezik meg kiállí­tásukat. Nem tartanak igényt reprezentatív külső­ségekre. A fontos az, hogy minél közvetlenebbül talál­kozhassanak a művészek közönségükkel, a munkások­kal. Már jártak az Egyesült Izzóban, a Volán Trösztnél, a budafoki Papíripari Válla­latnál, a Hungária Műanyag­feldolgozó Vállalatnál és még egy sor helyen a Tolna megyei mellett, és hallottunk szolnoki, szegedi, miskolci kezdeményezésről is. Gyűjtik a tapasztalatokat a művészek. Nem mindenütt egyforma a fogadtatás — hiszen ki állíthatná, hogy hazánkban mindenütt egyen­letesen magas a kulturális színvonal. Vannak helyek, ahol már hetekkel előre ké­szülődnek a • gyári, helyi mozgalmi szervek és számos aktivistájuk, s akadnak olya­nok is, ahol a művészek fo­gadtatása még nem haladja meg a kötelező udvariasság szintjét. De az utóbbi cso­portba tartozó helyeken is akad legalább néhány em­ber, aki a látottaktól kap munkások kedvet arra, hogy tárlatok, kiállítások gyakori látogató­ja legyen. Egész éves programmal mentek a művészek az egyik budapesti szakmunkásképző intézetbe: a Kaesz Gyula faipari szakmunkásképzőbe. A februári képzőművészeti tárlatot májusban a belső- építészek kiállítása követte, őszre pedig olyan művészek mint a Makrisz házaspár és Kádár György Kossuth-díjas festő- és grafikusművész ki­állítását tervezik. Éves terv szerint rendezik a kiállításo­kat az Egyesült Izzóban is, ahol novemberben kollektív tárlatot rendeznek mindazok műveiből, akiknek alkotásai már sikert arattak a nagy­üzem dolgozói körében. Jó és hasznos tehát a sza­badfoglalkozású művészek pártszervezetének kezdemé­nyezése. Nem kell már zárt kapukat döngetniük, hiszen a képzőművészeti műveltség — csakúgy, mint a művelt­ség számos ága — egyre na­gyobb teret kap a munkások köreiben. Üj benne az, hogy most ők mennek el a közön­séghez, s így még személye­sebb, még közvetlenebb le­het — és bizonyára lesz is — a kapcsolat művészek és munkások között. Ami pedig szűkebb pátri­ánkat illeti: a képzőművé­szeti világhét alkalmával is­mét sor kerül üzemi tárla­tokra. A már kedvezően fo­gadott tavalyi ilyen rendez­vények mintájára kivonul a festészet, szobrászat, grafi­ka a gyárba. Idén egyéb rendezvények is kapcsolód­nak a kiállításokhoz: eszté­tikai előadások, adásterv-be- mutatók, beszélgetések. V. E. Eszperantó Pécs és testvérvárosai kap­csolatának gazdagításához is hozzájárul az eszperantó. A mecsekaljai városban jelen­leg hét eszperantó csoport te­vékenykedik. Ezek együttmű­ködési megállapodást kötöt­tek Eszékkel és Lahtival. s a közeljövőben hasonló egyez­ményt írnak alá a schwerini- ekkel. Ezenkívül Lvov és Szliven eszperantistáival is kapcsolatot teremtettek. A testvérvárosok eszperantó nyelvű könyveket is cserél­nek egymással. Fennállásának 35. évforöu- lóját ünnepli a Mongol Álla­mi Egyetem. A megalapítása óta eltelt időszakban az egye­tem rendkívül sokat tett a hazai felsőfokú oktatás terén. Ma több mint 11 ezer diplo­más dolgozik a népgazdaság különböző ágazataiban. A 14 fakultáson jelenleg 15 000 di­ák tanul, a 48 tanszéken pe­dig 500 tanár dolgozik. A nyelvészeti karon a mon­golon kívül ma már számos idegen nyelvet — oroszt, an­golt, németet — is oktatnak. 1961-ben hozták létre az ide­gennyelvi tanszéket, melyen először csak szovjet oktatók, majd később az egyetemen végzett mongol tanárok ad­tak elő. A kulturális együtt­működés keretében az NDK- ból, Franciaországból Angliá­ból és Japánból is érkeznek meghívott előadók az egye­temre. Az idegenforgalom fejlődé­se szükségessé tette az angol —orosz nyelvű idegenvezető­tolmácsok képzését. A hall­gatókat megismertetik a szóban forgó ország történel­mével, irodalmával és gazda­sági életével is. Mások az es­ti tagozaton tanulhatnak ide­gen nyelveket. A fő cél a balesetek megelőzése A foglalkozás körében elkövetett halálos és súlyos testi sértéses veszélyeztetésről Nem a közúti járműveze­tésre vonatkozó közlekedési szabályok megszegésével oko­zott balesetek gyakoriságáról lesz szó, arról az olvasó na­ponta tájékoztotást kap la­punk, vagy más hírközlő szer­vek útján. Arról kívánunk tá­jékoztatást adni — egyben a ligyelmet is felhívni —, hogy különböző munkavédelmi és balesetelhóritó szabályok gondolton megszegésével mi­lyen, életet és testi épséget veszélyeztető bűncselekmé­nyek idézhetök elő. Mi is az a foglalkozás, melynek körében elkövetett veszélyeztetés miatt az elkö­vető büntetőjogi felelelősség- re vonása sem maradhat el? A büntetőjog foglalkozás­nak nemcsak a keresetként gyakorolt tevékenységet te­kinti, hanem minden olyan egyéb tevékenységet is, amely szabályokhoz van kötve. Ál­talános gyakorlat, hogy az, aki valamely szakképzettsé­get igénylő foglalkozást foly­tat — függetlenül attól, hogy azt hatósági jogosítvány alap­ján, vagy anélkül teszi — ar­ra az illető foglalkozás sza­bályai az irányadók, azaz foglalkozási szabályok hatá­lya alatt áll. Többek között figyelembe vehető foglalko­zási szabályok a következők: munkavédelmi és baleset­elhárító szabályok; járművek vezetésére vonatkozó közle­kedési szabályok; lőfegyve­rek használatára és kezelésé­re vonatkozó szabályok; épít­kezéssel kapcsolatos műszaki, statisztikai szabályok, stb. Tehát az említett bűncse­lekményt az követi el, aki — a büntetőjogi vétőképesség általános szabályain felül — az említett foglalkozási sza­bályok hatálya alatt áll, s azokat gondatlanul, vagy szándékosan megszegi. Figyelemfelhívás és a le­vonható tanulság céljából is­mertetünk a bíróság által a közelmúltban tárgyalt né­hány ilyen ügyet, amelyek­ben a munkavédelmi és bal­esetelhárító szabályok gon­datlan, megszegésével okoz­tak balesetet. S. V. vádlott — mint a 22. sz. ÁÉV gépkocsivezetője — a paksi mentőállomás és Volán-telep mögötti, a 6-os számú fő közlekedési útvo­nalra torkolló földesúton a paksi atomerőmű távfűtési vezetékének építési munka- területén hátrahagyott tartó­oszlopokat szedte össze a ke­zelésére bízott ZIL típusú darus gépkocsival. A darus gépkocsi mellett kötöző­munkásként — darukötözői vizsgával rendelkező — P. J. és V. M. dolgozott. Három oszlop felvétele után a vád­lott menet közben az út mellett fekvő negyedik osz­lopot kereste, figyelmét nem a gépkocsi vezetésére, illetve a terepviszonyok alakulására fordította, így nem vette ész­re, hogy a földesutat egy magasfeszültségű vezeték ke­resztezi, s szabálytalanul, fel­emelt gémmel közlekedett, így a felemelt gém a veze­tékbe ütközött és a darus­kocsi mellett haladó P. J. és V. M. kötözőket halálos áramütés érte. A biztonságos munkavég­zéssel kapcsolatos előírások között szerepel, hogy a daru­kezelő olyan munkaterüle­ten, ahol elektromos vezeték van, csak leeresztett gémmel közlekedhet. A baleset bekö­vetkeztében nemcsak a vád­lott, hanem a két kötöző fi­gyelmetlen magatartása is közrejátszott. A baleset következtében a két darukötöző meghalt, a vádlottat pedig a bíróság végrehajtható szabadságvesz­tésre ítélte. Az f.-i termelőszövetkezet E—512 típusú arató-cséplő gépét javították. Miután a gép szerelését befejezték, B. J. sértett még egy csavart akart meghúzni az aratógép adapterén. Közben azonban a gép vezetője, Sz. G. vádlott, anélkül, hogy meggyőződött volna arról, hogy a gép ve­szélyes körzetében senki sem tartózkodik és ezáltal az in­dítás senkit sem veszélyeztet, a gépet bekapcsolta. A moz­gásba hozott adapter fogas­kereke a sértett kezét elkap­ta és kezének négy ujját le­vágta. Balesetelhárító jogszabály kifejezetten előírja, hogy „az indítást végző dolgozó indí­tás előtt köteles meggyőződ­ni arról, hogy az indítással senkit sem veszélyeztet”. To­vábbá a vádlott megszegte azt a rendelkezést is, mi­szerint a javítás alatt lévő gép meghajtómotorjának ki­kapcsolását sem biztosította. A baleset bekövetkeztében lényegesen közrehatott a sér­tett — aki hosszabb ideje gépszerelő — gondatlan ma­gatartása is, mert járó mo­tor mellett végzett javítási munkát. H. B. parkettázó kisiparos vádlott a gy.-i általános is­kola tornatermének parket­tázását végezte. A munka­kezdés előtt reggel a termet befűttette, hogy a PALMA- TEX ragasztót használni tudják. Segédmunkásával ezt követően nekiláttak a padlót felkenni. Bár a két ablak és ajtó nyitva volt, a szellőzte­tés azonban nem volt meg­felelő, így a ragasztóanyag párolgásából a keletkező toulul-gáz berobbant — mely­nek következtében a vádlott égési sérüléseket szenvedett — a tornateremben pedig 30 ezer forint kár keletkezett, — de B. J. segédmunkás éle­te és testi épsége is közvet­len veszélybe került. A baleset azért követke­zett be, mert a vádlott maga­tartásával megszegte az em­lített munkálatok. végzésével kapcsolatos rendelkezéseket. Sz. I. vádlott feladatát az állami gazdaság által üze­meltetett iparvasúti gázmoto­ros jármű vezetése képezte. A baleset napján délelőtt, munkatársával I. J. sértettel, nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztottak. A délutá­ni műszakot ital hatása alatt kezdték meg, a vasúti moz­donnyal tolatást végeztek olyképpen, hogy a vádlott a menetiránynak háttal, a vi­lágítás bekapcsolása nélkül vezette a mozdonyt. Nagy lendülettel közlekedve nem vette észre, hogy I. J. egy kocsi és a mozdony össze­kapcsolása céljából a sínek közé lépett. — I. J., aki ugyancsak ittas állapotban volt, megcsúszott és a kére- kek alá esett, melynek kö­vetkeztében bal lábszárán nyílt törést szenvedett és a lábát amputálni kellett. Mind a vádlott, mind a sértett megszegte a gazdasági vas­utak forgalmi utasításában foglalt rendelkezéseket. Az említett ügyek ismerte­tésével a veszélyes gépeken közvetlenül dolgozókat és az őket irányító dolgozók fi­gyelmét kívánjuk felhívni a munkavédelmi és baleset­elhárító szabályok betartásá­ra és megtartására. A példa­ként említett ügyekben mind a felelősségre vont elkövető elítéltek, mind a balesetet szenvedő sértettek — külön­böző fokozatban — megszeg­ték a kötelezően előírt ren­delkezéseket. A büntetőjog az emberi életet, testi épséget és egész­séget nemcsak a sérelem oko­zásával szemben védi, hanem a tilalom határait időben előre hozva, védelmet kíván nyújtani az e jogtárgyakat veszélyeztető magatartások­kal szemben is. Ennek kö­vetkezetes megvalósítása csak szocialista jogrendszer­ben lehetséges, ott, ahol az egyes ember életének, egész­ségének, testi épségének vé­delméhez fűződő érdekek nem állnak ellentétben a technikai haladáshoz, a ter­melőerők állandó fejlődésé­hez fűződő társadalmi ér­dekkel. A védelmen leiül azonban a fű cél a balesetek megelő­zése és erre kívántuk o fi- gyeimet felhívni. DR. SZIGÉTH FERENC járásbírósági elnök, Szekszárd

Next

/
Thumbnails
Contents