Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-25 / 200. szám
A ‘r^PÜJSÁG 1978. augusztus 25. A közművelődés kérdései Képzőművészek és Vannak dolgok, amelyeknek használ, ha rendkívüli. ünnepi eseményből mindennapivá lesznek. Nem jelent ez feltétlenül elszürkülést, sőt ellenkezőleg: attól válik színesebbé, érdekesebbé. Jubileumi szobor A magyar szénbányászat 225 éves jubileuma alkalmából ünnepséget rendeztek Brenn- bergbányán, ahol az egykori bánya egyik bejáratánál felavatták őrsi Ferenc „Brenn- bergbánya" című alkotását. A képen: őrsi Ferenc alkotása. 35 éves a Mongol Állami Egyetem Másfél-két évtizeddel ezelőtt még ritka esemény számba ment, ha munkások képzőművészeti kiállításra látogattak el. Manapság számos szocialista brigád naplójában lehet olvasni effajta beírásokat. Annál is inkább, hiszen mint Tolnában is megtörtént, máshol is szokás lett, hogy egy-egy tárlat kiköltözzön a termelőüzembe. A dolgozók kollektiven néznek meg egy-egy kiállítást, megbeszélik az ott látottakat, tanulnak belőle. Az pedig már nem szerepel egyetlen brigádnaplóban sem, hogy — az ilyen látogatásokból a művészek is tanulnak. Jobban megismerik a mai közönség igényeit, érdeklődési körét, s még új gondolatokat, új témákat is kapnak a munkásközönségtől. Azoktól a munkásoktól, akik valóban saját akaratukból, szépérzékük sugallatára mennek el egy-egy művész tárlatára vagy egy egész korszakot, stílusirányzatot bemutató kiállításra. Megvan tehát a kapcsolat a munkások és a képzőművészek között. A Képző- és Iparművészek pártszervezete ezentúl rendszeressé teszi a soraikba tömörült művészek „házhoz szállítását”, hogy elvigyék műveiket az üzemekbe, gyárakba, intézményekbe. Budapesti nagyüzemekben kezdték akciójukat, s 1978- as tervükben még nagyrészt ismét budapesti és Pest környéki kiállítások szerepelnek. Festők, szobrászok, iparművészek, grafikusok váltják egymást az üzemek művelődési házaiban — de néhol talán csak az ebédlő vagy a tanácsterem egy részében rendezik meg kiállításukat. Nem tartanak igényt reprezentatív külsőségekre. A fontos az, hogy minél közvetlenebbül találkozhassanak a művészek közönségükkel, a munkásokkal. Már jártak az Egyesült Izzóban, a Volán Trösztnél, a budafoki Papíripari Vállalatnál, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalatnál és még egy sor helyen a Tolna megyei mellett, és hallottunk szolnoki, szegedi, miskolci kezdeményezésről is. Gyűjtik a tapasztalatokat a művészek. Nem mindenütt egyforma a fogadtatás — hiszen ki állíthatná, hogy hazánkban mindenütt egyenletesen magas a kulturális színvonal. Vannak helyek, ahol már hetekkel előre készülődnek a • gyári, helyi mozgalmi szervek és számos aktivistájuk, s akadnak olyanok is, ahol a művészek fogadtatása még nem haladja meg a kötelező udvariasság szintjét. De az utóbbi csoportba tartozó helyeken is akad legalább néhány ember, aki a látottaktól kap munkások kedvet arra, hogy tárlatok, kiállítások gyakori látogatója legyen. Egész éves programmal mentek a művészek az egyik budapesti szakmunkásképző intézetbe: a Kaesz Gyula faipari szakmunkásképzőbe. A februári képzőművészeti tárlatot májusban a belső- építészek kiállítása követte, őszre pedig olyan művészek mint a Makrisz házaspár és Kádár György Kossuth-díjas festő- és grafikusművész kiállítását tervezik. Éves terv szerint rendezik a kiállításokat az Egyesült Izzóban is, ahol novemberben kollektív tárlatot rendeznek mindazok műveiből, akiknek alkotásai már sikert arattak a nagyüzem dolgozói körében. Jó és hasznos tehát a szabadfoglalkozású művészek pártszervezetének kezdeményezése. Nem kell már zárt kapukat döngetniük, hiszen a képzőművészeti műveltség — csakúgy, mint a műveltség számos ága — egyre nagyobb teret kap a munkások köreiben. Üj benne az, hogy most ők mennek el a közönséghez, s így még személyesebb, még közvetlenebb lehet — és bizonyára lesz is — a kapcsolat művészek és munkások között. Ami pedig szűkebb pátriánkat illeti: a képzőművészeti világhét alkalmával ismét sor kerül üzemi tárlatokra. A már kedvezően fogadott tavalyi ilyen rendezvények mintájára kivonul a festészet, szobrászat, grafika a gyárba. Idén egyéb rendezvények is kapcsolódnak a kiállításokhoz: esztétikai előadások, adásterv-be- mutatók, beszélgetések. V. E. Eszperantó Pécs és testvérvárosai kapcsolatának gazdagításához is hozzájárul az eszperantó. A mecsekaljai városban jelenleg hét eszperantó csoport tevékenykedik. Ezek együttműködési megállapodást kötöttek Eszékkel és Lahtival. s a közeljövőben hasonló egyezményt írnak alá a schwerini- ekkel. Ezenkívül Lvov és Szliven eszperantistáival is kapcsolatot teremtettek. A testvérvárosok eszperantó nyelvű könyveket is cserélnek egymással. Fennállásának 35. évforöu- lóját ünnepli a Mongol Állami Egyetem. A megalapítása óta eltelt időszakban az egyetem rendkívül sokat tett a hazai felsőfokú oktatás terén. Ma több mint 11 ezer diplomás dolgozik a népgazdaság különböző ágazataiban. A 14 fakultáson jelenleg 15 000 diák tanul, a 48 tanszéken pedig 500 tanár dolgozik. A nyelvészeti karon a mongolon kívül ma már számos idegen nyelvet — oroszt, angolt, németet — is oktatnak. 1961-ben hozták létre az idegennyelvi tanszéket, melyen először csak szovjet oktatók, majd később az egyetemen végzett mongol tanárok adtak elő. A kulturális együttműködés keretében az NDK- ból, Franciaországból Angliából és Japánból is érkeznek meghívott előadók az egyetemre. Az idegenforgalom fejlődése szükségessé tette az angol —orosz nyelvű idegenvezetőtolmácsok képzését. A hallgatókat megismertetik a szóban forgó ország történelmével, irodalmával és gazdasági életével is. Mások az esti tagozaton tanulhatnak idegen nyelveket. A fő cél a balesetek megelőzése A foglalkozás körében elkövetett halálos és súlyos testi sértéses veszélyeztetésről Nem a közúti járművezetésre vonatkozó közlekedési szabályok megszegésével okozott balesetek gyakoriságáról lesz szó, arról az olvasó naponta tájékoztotást kap lapunk, vagy más hírközlő szervek útján. Arról kívánunk tájékoztatást adni — egyben a ligyelmet is felhívni —, hogy különböző munkavédelmi és balesetelhóritó szabályok gondolton megszegésével milyen, életet és testi épséget veszélyeztető bűncselekmények idézhetök elő. Mi is az a foglalkozás, melynek körében elkövetett veszélyeztetés miatt az elkövető büntetőjogi felelelősség- re vonása sem maradhat el? A büntetőjog foglalkozásnak nemcsak a keresetként gyakorolt tevékenységet tekinti, hanem minden olyan egyéb tevékenységet is, amely szabályokhoz van kötve. Általános gyakorlat, hogy az, aki valamely szakképzettséget igénylő foglalkozást folytat — függetlenül attól, hogy azt hatósági jogosítvány alapján, vagy anélkül teszi — arra az illető foglalkozás szabályai az irányadók, azaz foglalkozási szabályok hatálya alatt áll. Többek között figyelembe vehető foglalkozási szabályok a következők: munkavédelmi és balesetelhárító szabályok; járművek vezetésére vonatkozó közlekedési szabályok; lőfegyverek használatára és kezelésére vonatkozó szabályok; építkezéssel kapcsolatos műszaki, statisztikai szabályok, stb. Tehát az említett bűncselekményt az követi el, aki — a büntetőjogi vétőképesség általános szabályain felül — az említett foglalkozási szabályok hatálya alatt áll, s azokat gondatlanul, vagy szándékosan megszegi. Figyelemfelhívás és a levonható tanulság céljából ismertetünk a bíróság által a közelmúltban tárgyalt néhány ilyen ügyet, amelyekben a munkavédelmi és balesetelhárító szabályok gondatlan, megszegésével okoztak balesetet. S. V. vádlott — mint a 22. sz. ÁÉV gépkocsivezetője — a paksi mentőállomás és Volán-telep mögötti, a 6-os számú fő közlekedési útvonalra torkolló földesúton a paksi atomerőmű távfűtési vezetékének építési munka- területén hátrahagyott tartóoszlopokat szedte össze a kezelésére bízott ZIL típusú darus gépkocsival. A darus gépkocsi mellett kötözőmunkásként — darukötözői vizsgával rendelkező — P. J. és V. M. dolgozott. Három oszlop felvétele után a vádlott menet közben az út mellett fekvő negyedik oszlopot kereste, figyelmét nem a gépkocsi vezetésére, illetve a terepviszonyok alakulására fordította, így nem vette észre, hogy a földesutat egy magasfeszültségű vezeték keresztezi, s szabálytalanul, felemelt gémmel közlekedett, így a felemelt gém a vezetékbe ütközött és a daruskocsi mellett haladó P. J. és V. M. kötözőket halálos áramütés érte. A biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos előírások között szerepel, hogy a darukezelő olyan munkaterületen, ahol elektromos vezeték van, csak leeresztett gémmel közlekedhet. A baleset bekövetkeztében nemcsak a vádlott, hanem a két kötöző figyelmetlen magatartása is közrejátszott. A baleset következtében a két darukötöző meghalt, a vádlottat pedig a bíróság végrehajtható szabadságvesztésre ítélte. Az f.-i termelőszövetkezet E—512 típusú arató-cséplő gépét javították. Miután a gép szerelését befejezték, B. J. sértett még egy csavart akart meghúzni az aratógép adapterén. Közben azonban a gép vezetője, Sz. G. vádlott, anélkül, hogy meggyőződött volna arról, hogy a gép veszélyes körzetében senki sem tartózkodik és ezáltal az indítás senkit sem veszélyeztet, a gépet bekapcsolta. A mozgásba hozott adapter fogaskereke a sértett kezét elkapta és kezének négy ujját levágta. Balesetelhárító jogszabály kifejezetten előírja, hogy „az indítást végző dolgozó indítás előtt köteles meggyőződni arról, hogy az indítással senkit sem veszélyeztet”. Továbbá a vádlott megszegte azt a rendelkezést is, miszerint a javítás alatt lévő gép meghajtómotorjának kikapcsolását sem biztosította. A baleset bekövetkeztében lényegesen közrehatott a sértett — aki hosszabb ideje gépszerelő — gondatlan magatartása is, mert járó motor mellett végzett javítási munkát. H. B. parkettázó kisiparos vádlott a gy.-i általános iskola tornatermének parkettázását végezte. A munkakezdés előtt reggel a termet befűttette, hogy a PALMA- TEX ragasztót használni tudják. Segédmunkásával ezt követően nekiláttak a padlót felkenni. Bár a két ablak és ajtó nyitva volt, a szellőztetés azonban nem volt megfelelő, így a ragasztóanyag párolgásából a keletkező toulul-gáz berobbant — melynek következtében a vádlott égési sérüléseket szenvedett — a tornateremben pedig 30 ezer forint kár keletkezett, — de B. J. segédmunkás élete és testi épsége is közvetlen veszélybe került. A baleset azért következett be, mert a vádlott magatartásával megszegte az említett munkálatok. végzésével kapcsolatos rendelkezéseket. Sz. I. vádlott feladatát az állami gazdaság által üzemeltetett iparvasúti gázmotoros jármű vezetése képezte. A baleset napján délelőtt, munkatársával I. J. sértettel, nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztottak. A délutáni műszakot ital hatása alatt kezdték meg, a vasúti mozdonnyal tolatást végeztek olyképpen, hogy a vádlott a menetiránynak háttal, a világítás bekapcsolása nélkül vezette a mozdonyt. Nagy lendülettel közlekedve nem vette észre, hogy I. J. egy kocsi és a mozdony összekapcsolása céljából a sínek közé lépett. — I. J., aki ugyancsak ittas állapotban volt, megcsúszott és a kére- kek alá esett, melynek következtében bal lábszárán nyílt törést szenvedett és a lábát amputálni kellett. Mind a vádlott, mind a sértett megszegte a gazdasági vasutak forgalmi utasításában foglalt rendelkezéseket. Az említett ügyek ismertetésével a veszélyes gépeken közvetlenül dolgozókat és az őket irányító dolgozók figyelmét kívánjuk felhívni a munkavédelmi és balesetelhárító szabályok betartására és megtartására. A példaként említett ügyekben mind a felelősségre vont elkövető elítéltek, mind a balesetet szenvedő sértettek — különböző fokozatban — megszegték a kötelezően előírt rendelkezéseket. A büntetőjog az emberi életet, testi épséget és egészséget nemcsak a sérelem okozásával szemben védi, hanem a tilalom határait időben előre hozva, védelmet kíván nyújtani az e jogtárgyakat veszélyeztető magatartásokkal szemben is. Ennek következetes megvalósítása csak szocialista jogrendszerben lehetséges, ott, ahol az egyes ember életének, egészségének, testi épségének védelméhez fűződő érdekek nem állnak ellentétben a technikai haladáshoz, a termelőerők állandó fejlődéséhez fűződő társadalmi érdekkel. A védelmen leiül azonban a fű cél a balesetek megelőzése és erre kívántuk o fi- gyeimet felhívni. DR. SZIGÉTH FERENC járásbírósági elnök, Szekszárd
