Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-25 / 200. szám

2^PÚJSÁG 1918. augusztus 25. Tizedik hete az űrben Borbély Sándor Vádolják Indira Gandhit Véget ért az űrutazás 10. hete is Vlagyimir Kovaljo- nok és Alekszandr Ivancsen- kov számára: a Szál jut—6 űrállomás második állandó személyzete június közepe óta látja el feladatát. A két űrhajós kiváló egészségi ál­lapotban van, s munkaképes­ségük is változatlan, így még hosszú ideig maradhatnak az űrállomáson. Csütörtöki programjukban ismét kísérletek és megfigye­lések szerepelnek, ugyan­akkor előkészítik az űrállo­más berendezéseit a soron következő feladatokra. Az űrállomás számos biológiai kísérlet színhelye is. Ezek kö­zül egyről, az úgynevezett PANORÁMA LIMA Tovább tart a perui bá­nyászok országos méretű sztrájkja, annak ellenére, hogy a kormány katonai el­lenőrzés alá vonta Peru bá­nyavidékeit és az országnak ebben a körzeteiben rendkí­vüli állapotot rendelt el. HANOI További, átfogó intézkedés- sorozatot foganatosított a né^ pi Laosz kormánya a három árvíz sújtotta tartomány: Vientiane, Champassac és Sanannakhet lakosságának megsegítésére. Mindhárom tartományban elsősegély­állomásokat állítanak fel, or­vosokat és ápolónővéreket irányítanak a természeti ka­tasztrófa sújtotta körzetekbe. A legfontosabb feladat az ár­víz nyomán fellépő járvány- veszély leküzdése. A nagy­szabású akcióban a néphad­sereg egységei is részt vesz­nek. AJACCIO A korzikai Porticcióban a Korzika Nemzeti Felszabadí- tási Frontja elnevezésű szer­vezet nyolc tagja szerdán éj­jel felrobbantotta egy fran­cia gyáros nyári rezidenciá­ját. A szervezet az akciót til­takozásul hajtotta végre. Nemrégiben ugyanis a rend­őrség akciót indított a sziget­nek önkormányzatot követelő tüntetések leverésére. medúzaprogramról számolt be csütörtökön a Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja. A kísérlet célja rend­kívül érdekes: az élet kelet­kezésével kapcsolatos elmé­letek próbája folyik a világ­űrben. A Föld légkörébe érve megsemmisült a Progressz— 3 teherűrhajó. Az űrhajóval, néhány napon át különböző irányítási és üzemeltetési próbákat végeztek a földi irányítóközpontból. A próbák célja az volt, hogy a gyakor­latban vizsgálják meg egyes kisebb irányítástechnikai vál­toztatások hatékonyságát. A Progressz ugyanis lényegé­ben azonos a Szojuz típusú törtökön behatoltak Zambia területére, s ott „megtorló" akciókat hajtottak végre. A támadásról kiadott dél-afri­kai hivatalos közlemény az­zal indokolta az akciót, hogy szerdán a SWAPO gerillái zambiai területről ágyútűz alá vették a dél-afrikai meg­űrhajókkal, kivéve azt, hogy nincsenek rajta a Földre visszatéréshez szükséges esz­közök. A próbák után a földi irá­nyítóközpontból olyan pályá­ra vezényelték a teherűrha­jót, amelyen haladva ponto­san a megadott körzetben, az óceán felett ért a Föld lég­körének sűrűbb rétegeibe, ahol lefékeződött, felizzott és megsemmisült. A megsemmi­sülés körzetéül azért válasz­tottak egy a világóceán fe­letti körzetet, hogy ámennyi- ben a teherűrhajó nagyobb darabjai a légkörön át lezu­hannak, ne kerüljenek lakott területre. szálló hadsereg egységeinek állásait a namíbiai Katima Mulilo körzetben. A dél­afrikai kormány a szerdai SWAPO-támadás ürügyén azt állította, hogy abban részt vettek a zambiai had­sereg egységei is, amit a lu- sakai kormány a leghatáro­zottabban cáfolt. Hatvanban Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára Szlameniczky Ist­vánnak, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesének társaságában csütörtökön a fővárosban meglátogatta a Konzervipari Vállalatok Trösztjét. A vendégeket Mi- halusz Ferenc vezérigazgató tájékoztatta a Központi Bi­zottság márciusi határozatá­nak végrehajtásáról, a nyers­anyagtermelés helyzetéről, a vállalatok és a mezőgazda- sági üzemek közötti kapcso­latokról. Az értékesítésről, különös tekintettel az export növelésének lehetőségeire, il­letve a beruházási tevékeny­ségről és a tröszt belső éle­téről. Borbély Sándor és Szlameniczky István ezután Heves megyébe utazott, ahol megtekintette a Hatvani Konzervgyárat és Cukorgyá­rat. Páft- és gazdasági veze­tőivel konzultációt folytattak a termelés helyzetéről, a fej­lesztés kérdéseiről. A látoga­táson részt vett Barta Alajos, a Heves megyei pártbizottság titkára és Szokodi Ferenc, a hatvani városi pártbizottság első titkára is. (MTI) Újabb vesztegetési botrány Az Egyesült Államok igaz­ságügy-minisztériumának vizsgálatai alapján újabb megvesztegetési botrány vált ismeretessé, amelybe beleke­veredett az amerikai kong­resszus számos tagja is. Az amerikai képviselőház tagjai már évek óta többezer dollár nagyságrendben fogadnak el kenőpénzeket dél-afrikai cu­korkonszernektől. Tőkés mo­nopóliumok drága utazások­hoz, ajándékokhoz, ingyen repülőjegyekhez juttatták a törvényhozókat, a képviselő­ház mezőgazdasági bizottsá­gának pedig, amely a dél-af­rikai cukorbehozatali kvóták­ról határoz, tetemes összege­ket fizettek ki. Az egyik legismertebb ame­rikai képviselő, akinek neve szintén felkerült a megveszte­getett törvényhozók hosszú listájára, John Flynt, a kép­viselőhöz etikai bizottságá­nak elnöke. (ADN) A dél-afrikai fajüldöző rezsim hadserege továbbra is gyilkol Namíbiában, miközben az ENSZ megbízottjai a gyarmati rendszer felszámolásáról tárgyalnak az országban Dél-afrikai terrorakció Dél-afrikai egységek csü­Indira Gandhit, India volt miniszterelnökét bíróság elé idézte a jelenlegi kormány. A hivatali ideje alatt elköve­tett visszaélésekkel vádolják. (Képtávírónkon érkezett.) Managua Meghátrált a kormány Meghátrált a nicaraguai kormányzat és elfogadta a parlament épületében rezsim- hű túszokat fogva tartó san­dinista harcosok követeléseit. Közép-európai idő szerint csütörtökön hajnalban — az ellenőrzött nicaraugai rádió- állomás beolvasta a sandinis­ta nemzeti felszabadítási front közleményét az ese­ményekről. Megegyezés született a tá­vozás módozatairól, valamint arról, hogy a rezsim hogyan rendezi a gerillák anyagi kö­veteléseinek módját. Ennek megfelelően a fegyveresek megfelelő számú túszt tarta­nak vissza mindaddig, amíg velük, valamint a szabadon bocsátandó politikai foglyok­kal Mexikóba, Panamába és Costa Ricába nem távoztak. Tegnapi esti jelentés sze­rint Managuában megkez­dődött a fogva tartott tú­szok fokozatos szabadon bo­csátása. Jeruzsálem Begin hajthatatlan — Szó sem lehet semmifé­le megegyezésről, ha Camp Davidban is követelni fog­ják a megszállt arab terüle­teken létesített izraeli tele­pülések felszámolását — je­lentette ki szerdán Menahem Begin izraeli kormányfő a Likud-tömb parlamenti cso­portjának ülésén. Az izraeli rádió tájékoztatása szerint Begin hangoztatta, hogy nem hagyja eltéríteni magát ed­digi telepítéspolitikájától. Egyébként hetvenhétről hatvankilenc mandátumra csappant Beginék parlamen­ti többsége annak következ­tében, hogy az egyik koalí­ciós partner, a Demokratikus Mozgalom a Változásért ne­vű párt három részre sza­kadt, s tizenöt parlamenti képviselőjéből összesen nyol­cán kiváltak a pártból. A pártszakadást az idézte elő, hogy vezetőinek nagy része nem értett egyet Begin me­rev álláspontjával. Palesztin mozgalom Véres hullámvölgyben Mint csepp a tengert, a palesztin arabok nemzeti mozgalma úgy tükrözte az arab világban végbemenő társadalmi folyamatokat, a r pillanatnyi politikai állapo­tokat. Így, sajnos, az egység nagyfokú hiányát is, amely — Szadat egyiptomi elnök kapituláns békekezdeménye­zése óta különösen — jelen­leg az arab országok kapcso­latait jellemzi. A palesztinok társadalma — s így ellenál­lási mozgalmuk is — soha­sem volt monolitikus: a stra­tégiai célt, az önálló palesz­tin állam megteremtését le­számítva egy sor taktikai v kérdést illetően kezdettől fogva élesen megoszlottak a vélemények a különböző csoportok között. Az utóbbi időben azonban a. politikai viták fegyveres leszámolá­sokká fajultak. Kicsoda Abu Hidal? Ebben az évben London­ban. Párizsban, Karachiban és Bejrútban merényleteket követtek el iraki diplomaták ellen. Ugyanakkor viszont •Londonban, Kuvaitban. Pá­rizsban és Iszlámábádban a Palesztinái Felszabadítási Szervezet állandó irodái és funkcionáriusai váltak a ter­rorista támadások célpontjai­vá. (Megjegyzendő, hogy minden egyes esetben előbb a PFSZ irodáit támadták meg.) E titkos háború látszó­lag Irak és PFSZ között fo­lyik, valójában azonban Iraknak csak közvetett köze van hozzá, amennyiben me­nedéket és támogatást nyújt • annak a szakadár palesztin csoportnak, amelyet a PFSZ az ellene irányuló terrorcse­lekmények megszervezésével és végrehajtásával vádolja. Az elfogott merénylők val­lomásai is megerősítik, hogy a PFSZ elleni terrorhadjá­ratot az Abu Nidal vezette, magát elutasítási frontnak nevező csoport irányítja. Ki­csoda ez az Abu Nidal, aki­nek nevét nem csak az előbb említettekkel, hanem több tucatnyi más merénylettel — repülőgéprablásokkal, túszok fogva ejtésével stb. — hozzák összefüggésbe? Három évvel ezelőtt e sorok írójának Nagdadban egy éjféli beszél­getésre nyílt alkalma a most 40 éves, gazai születésű (ere­deti neve Szalah Bannaj Abu Nidallal. Bevezetésül azzal dicsekedett el, hogy négy érvényes halálos ítélet Damoklesz-kardja lóg a feje felett: távollétében ugyanis így ítélkeztek felette Jordá­niában, Szíriában és Liba­nonban, s halálos ítélettel sújtotta a PFSZ is, amely­nek egykor tagja volt, de 1974-ben kivált soraiból. (Abu Nidal arról nem szólt, hogy a PFSZ, elnöke Jasszer Arafat meggyilkolására szőtt összeesküvés és parancs­megtagadás vádjával ítélte őt el...) Ez a fanatikus benyomását keltő ember ennek megfele­lő politikai nézeteket ' is vall: teljességgel tagadja Izrael állam létjogosultságát, elveti a palesztin kérdés tár­gyalásos úton történő rende­zésének a gondolatát, s a „végső győzelemig tartó” fegyveres harc kizárólagos­ságát, valamint a totális ter­ror jogosságát hirdeti. A mérsékelt szárnyhoz tartozó palesztinokat — Arafatot el­sősorban — és más arabokat. Abu Nidal „árulónak” bé­lyegzi, a szélsőséges palesz­tin szervezeteket pedig „op­portunizmussal” vádolja. A palesztin ellenállás e vadhajtásának tekintett szer­vezet számlájára írják töb­bek között az olajexportáló országok szervezete (OPEC) minisztereinek bécsi elrab­lását, a „Lufthansa” repülő­gépének elrablását és Mo- gadishuba való leszállítását, az ammani „Intercontinen­tal” szálloda elleni támadást, valamint Szadat elnök ta­nácsadójának, Juszef El-Szi- bainak nicosiai meggyilko­lását. Ezek a terrorcselekmé­nyek azt a célt szolgálták, hogy gáncsot vessenek a pa- leszin ellenállás mérsékelt erőinek, illetve „kemény vo­nalra” tereljék azokat. A PFSZ elleni mostani frontá­lis támadás azonban arra vall, hogy Abu Nidal a szer­vezet vezetésének a megka- parintására tör. Veszélyessé­ge abból adódik, hogy az iraki kormány, amely a kö­zel-keleti válság rendezését illetően vele rokon nézeteket vall, támogatásában részesí­ti. Szeruezetek •érképe A palesztin mozgalmon belül zajló — és sokszor el­lentétes — folyamatok jobb megértése érdekében szük­ség van a nép es harci szer­vezetei feltérképezésére. Becslések szerint 3,6 millió Palesztinái arab él a Közel- Kelet országaiban, valamint más államokban. Ebből 400 ezren Izraelben, 700 ezren az izraeli megszállás alatt Cisz- jordániában és 450 ezren a gazai övezetben, 1,1 millió­nyian Jordániában, 320 ezren Libanonban, 200 ezren Szí­riában, 175 ezren Kuvaitban, a többiek pedig más arab országokban, illetve a ten­gerentúlon. A palesztin ara­bok kulturális szintje jóval magasabb, mint a testvér országoké: ők adják az egész arab világ diplomásainak 10 százalékát. Sokan töltenek be közülük fontos posztokat az arab országok közigazga­tásában, gazdasági életében. Többségük azonban — ha nem is mindenki — sátortá­borok, szegénynegyedek la­kója, aki növeli a vendéglá­tó ország foglalkoztatási gondjait. , Határozottabb szervezeti kereteket az Izrael által 1948—73 között több lépcső­ben hontalanná tett palesz­tinok 1964-ben teremtettek, amikor Kairóban az Arab Liga csúcsértekezletén meg­alakult a különböző politikai csoportokat — mindmáig eléggé lazán — egyesítő Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet. Ekkor már a palesz­tin tömegek vezetése a ha­gyományokra támaszkodó félfeudális klánvezérek ke­zéből a kompromisszumokra törekvő centrista mérsékel­tekből és a kispolgári radi­kálisokból álló értelmiségi elitbe csúszott át. A Rabat- ban 1974-jjen megtartott arab csúcsértekezlet a PFSZ-t a palesztinai arabok egyetlen törvényes képvise­lőjévé ismerte el, s ez tör­tént nemzetközi síkon, az ENSZ-közgyűlést is beleért­ve. Izrael azonban mindmá­ig határozottan elveti a PFSZ elismerését. A mintegy tíz szervezetet tömörítő PFSZ-ben a követ­kező hat a legjelentősebb: az 1965-ben megalakult, Jasszer Arafat (egyben a PFSZ el­nöke is) vezette Al-Fatah, amelynek 8 ezer gerillahar­cosa van, s további 15 ezer mozgósitására képes. A leg­mérsékeltebbnek tartják, nem zárkózik el a közel-ke­leti válság politikai eszkö­zökkel való rendezésétől. El­veti azonban Szadat külön- utas politikáját — különbö­ző pozíciókból ugyan, de ezt teszi a többi szervezet is — és a „forradalmi térségen kí­vüli” erőszakot. Az erős Szí­riái befolyás alatt álló Al- Szaika — vezetője — Zuheir Mohszin — közel áll az Al- Fatahhoz, bár előfordulnak köztük nézeteltérések is. A Demokratikus Front Palesz­tina Felszabadításáért, mely­nek élén dr. Nadzsef Havat- meh áll, a dr, Georges Hab- bas vezette Népi Front Pa­lesztin Felszabadítására nevű szervezetből vált ki s az Al­Fatahhoz felzárkózva a pa­lesztin arabok és az izraeli­ek közötti demokratikus pár­beszéd híve. elutasítok A már említett Habbas-fé- le szervezet a nacionalista színezetű kispolgári radika­lizmus zászlóvivője a mozga­lomban s az úgynevezett El­utasítási Front motorjaként az Izraellel való -megbékélés határozott ellenzője. Az Irak támogatta másik palesztin csoport, az Arab Felszabadí­tási Front — vezetője Abdul Aziz Ahmed — szélsőséges nézeteket vall s nincs jelen­tősebb befolyása. Végül a Nemzeti Front Palesztina Felszabadításáért — főpa­rancsnokság, amely a liba­noni polgárháború során egy centrista és egy Szíria- barát frakcióra szakadt. A palesztinok soraiban dúló véres belviszály azok­nak az erőknek kedvez, ame­lyek érdeke a palesztin el­lenállás felbomlasztása és a Szadat különutas politikáját ellenző, a Szilárdság Front­jába tömörült arab országok összefogásának a megbéní­tása. A palesztin ellenállási mozgalom, amely egyebek közt a szocialista országok sokoldalú támogatását is él­vezi, sok súlyos megpróbál­tatáson ment már keresztül, de eddig nagy vitalitásról tett tanúságot. Minden re­mény megvan arra, hogy most is sikerül újrarendezni sorait s erőteljesen hallatja szavát a közel-keleti válság rendezésekor. Annál is in­kább, mert ez utóbbi a pa­lesztin kérdés megoldása nélkül illúzió marad csupán. PÁLFI VIKTOR

Next

/
Thumbnails
Contents