Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-24 / 199. szám
2 Képújság 1978. augusztus 24. Gerillák tartják megszállva a nicaraguai parlamentet A nicaraugai nemzeti palota Sajtótájékoztató az OTP-né! Mennyi pénzünk van a takarékban? Októbertől 5 forint a totó és a lőtté Havanna, Fort Péter, az MTI tudósítója írja: Totális hírzárlat — ez volt az utolsó jelentés kedden éjjel, ami Havannába eljutott Közép-Amerikából arról az akcióról, amelyet a nicaraguai Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front egyik különítménye hajtott végre Ma- naguában, behatolva a parlament épületébe, s foglyul, túszul ejtve a képviselőház tagjait, közöttük — meg nem erősített hírek szerint — a magas rangú Somoza-hű politikusokat. A hírzárlatot megelőző jelentések mozaikjaiból összeálló kép szerint kedden, helyi idő szerint a déli órákban, a reakciós Somoza- rezsim ellen fegyverrel küzdő sandinista felszabadítási front gerilláinak egy húsz főből álló, katonai egyenruhába öltözött alakulata behatolt a parlament — nemzeti palota — épületébe — lefegyverezte az őrséget, és a képviselőház termében — ahol a képviselők éppen üléseztek — túszul ejtette a résztvevőket. A különítmény — San Jose-i jelentések szerint — biztosította az épületet, a tetőn géppuskafészket állítottak fel, ezzel tartják távol a palotát megközelítő helikoptereket, illetve a légierő alacsonyan szálló gépeit. Az akciót követően a sandinista front közleményt adott ki, amelyben a túszok szabadon bocsátásáért az összes nicaraguai politikai fogoly szabadon bocsátását, hírek szerint tízmillió dollárt és szabad távozást követelnek. Costa Rica-i rádiójelentések szerint a gerillák teljes mértékben urai a helyzetnek, az akció során azonban lövöldözés tört ki a palotában, Jelentések húsz sérültről és öt halottról számoltak be. A nemzeti gárdát haladék- , talanul mozgósították, és az úgynevezett különleges alakulatok — a gerillaellenes harc nicaraguai elit egységei — megszállták a város stratégiai pontjait. Hírügynökségi jelentések szerint a 67 foglyul ejtett képviselő között van Luis Palais Debayle a parlament alelnöke, Anastasio Somoza elnök közeli rokona és egyes jelentések szerint több- miniszter — köztük Jose Antonio Rostrán belügyminiszter — és néhány újságíró. Ugyancsak a front gerilláinak fogságába esett Somoza diktátor 32 éves fia, Jose Somoza Abredo, aki a képviselőház tagja. A sandinista nemzeti felszabadítási front fegyveresei szabadon bocsátottak több túszt, a nicaraguai parlament alacsonyabb rangú alkalmazottait, de továbbra is fogva tartanak mintegy 40 képviselőt. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a parlament alkalmazottainak szabadon bocsátására a managuai érsek, Miguel Obando Bravo közvetítésének eredményeként került sor. A fegyveresek azonban továbbra sem hajlandók szabadon bocsátani a parlamenti képviselőket, köztük Somoza elnök fiát, és a rezsim több miniszterét. A parlament épületét a hírhedt nemzeti gárda alakulatai tartják körülzárva. Aj; alkudozás jelenleg is folyik. A FELSZABADÍTÁSI FRONT KÖVETELÉSE A nicaraguai sandinista nemzeti felszabadítási front fegyveresei, akik az AFP legutóbbi értesülése szerint mintegy 35 személyt tartanak sakkban a parlament épületében, a következő hétpontos követelést tették közzé: 1. Általános amnesztia az összes politikai fogolynak, 2. Bocsássák szabadon a sandinista nemzeti felszabadítási szervezethez tartozó összes foglyot és tegyék lehetővé távozásukat Mexikóba, Venezuelába és Panamába, 3. A front követeléseit naponta háromszor közvetítsék a rádióban és a tv-ben, s tegyék közzé a Novedades, a La Prensa és az El Centro- americano című lapokban, 4. A hadsereg és a nemzeti gárda alakulatai 300 méterre vonuljanak vissza a nemzeti palotától, 5. A kormány fogadja el az egy hónapja sztrájkoló kórházi és egészségügyi dolgozók követeléseit, bérük ötven százalékos emelését, 6. A kormány fizessen tízmillió dolláros váltságdíjat, 7. Szavatolják, hogy a gerillák az általuk kiválasztott túszokkal együtt Panamába távozhassanak. A Somoza-kormány, amely korábban szerda éjfélig kért időt a válaszra, szerdán közölte, hogy a túszok egy részének szabadon bocsátását szabja a tárgyalások feltételéül. Az elnöki hivatal, s szóvivője tagadta, hogy a fegyveresek már szabadon engedték túszaik egy részét. A sandinista nemzeti felszabadítás! front az országot általános elnyomás és társadalmi igazságtalanság alatt tartó diktatúra ellen harcol — jelentette ki az Interviu című spanyol hetilapnak adott nyilatkozatában a szervezet egyik katonai vezetője. Közölte, hogy a front több mint ötszáz gerillából áll, s még körülbelül ugyanekkora tartalékkal rendelkezik. Közölte, hogy a front nem kap semmiféle külföldi anyagi segítséget, s fegyvereiket a harcok során zsákmányolják, elmondotta, hogy Somoza nemzeti gárdájától is vásárolnak, „mivel ez a testület már annyira korrupt, hogy sok vezetője áruba bocsátja a fegyvereket”. Korom Mihály Zánkán Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán Zánkán, a balatoni úttörővárosban meglátogatta az „Együtt a gárda” úttörő honvédelmi szemle résztvevőit. Elkísérte útjára Pap János, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke. Korom Mihály és a vendégek megtekintették az úttörővárosban tartózkodó 3000 honvéd-, határőr-, munkásőr-, tűzoltó-, közlekedési, vízi, és vöröskeresztes úttörőgárdisták bemutatóit, találkoztak különböző egységek tagjaival és a fegyveres testületeknek a szemlén részt vevő képviselőivel. PANORÁMA BUDAPEST Kulturális és társadalmi életünk ismert személyiségei, barátok, tisztelők sokasága, s a családtagok vettek végső búcsút Féja Géza József Attila-díjas írótól szerdán a Farkasréti temetőben. A virágokkal, koszorúkkal övezett ravatalnál a Magyar írók Szövetsége, s írótársak nevében Csák Gyula, a Magyar írószövetség titkára emlékezett irodalmunk nagy halottjáról. Féja Gézát a Fővárosi Tanács által adományozott díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra. A sírt elborították, a kegyelet, a megemlékezés virágai. RÓMA Rómában elhunyt Ignazio Silone neves baloldali olasz író. Több műve jelent meg magyarul. A lakossági takarékosságról, a lakásépítkezések tá- . mogatásának eredményeiről, a tanácsok pénzgazdálkodásáról adott számot, valamint a totóban és a lottóban tervezett változásokat ismertette az Országos Takarékpénztár szerdai sajtótájékoztatóján Szirmai Jenő vezérigazgató. A lakosságnak még soha sem volt ennyi pénze a takarékban, mint most. A betétállomány, az első félévi 9,3 milliárdos növekedéssel, meghaladja a 117 milliárdot. A betétkönyvek száma mintegy 200 ezerrel gyarapodott, s eléri a hatmilliót. A kamatozó betétek összege 4,7 milliárddal nőtt, kétszer annyival, mint 1977 első felében. Változatlanul nagy az érdeklődés a gépkocsi-nyere- ménybetét iránt, fél év alatt 600 millióval, tízmilliárd forintra nőtt az állomány. Népszerű a legújabb takarékos- sági forma, a takaréklevél, amelyből az idén 45 ezret váltottak. Ezzel együtt 158 ezer takaréklevélben több mint 2,4 milliárd forintot tartanak nyilván. Az ifjúsági betét mintegy 330 milliós növekedésével elérte a 2,7 milliárd forintot. Újdonság, hogy ma már egyes vállalatok is helyeznek el nyereségalapjukból takarékbetétet fiatal dolgozóiknak az ifjúsági törzsgárda kialakítása érdekében. A dolgozók kisbankjai, a KST-k több mint 1 millió tagot számlálnak, fél év alatt 2 milliárd forintot gyűjtöttek össze. Az idén 196 KST alakult már termelőszövetkezetekben is, és több helyen megkezdték kísérleti jelleggel a kétéves lejáratú KST-k szervezését. Az OTP fél év alatt 4,4 milliárd forint hitelt nyújtott lakásépítésre és vásárlásra. A vállalatok változatlanul támogatják dolgozóik lakásépítkezését, amelyre az idén 1 milliárd forintot fordítottak. A tanácsok költségvetési bevételei az év első felében elérték a 26 milliárd forintot. A működési és fenntartási költségek, a melújítási ráfordítások megközelítették a 25 milliárd forintot. Az adatok azt igazolják, hogy a tanácsok és intézményeik költségvetési gazdálkodása kiegyensúlyozottabb volt, mint a múlt év azonos időszakában. A vezérigazgató bejelentette, hogy a pénzügyminiszter rendeletére-módosítják a népszerű totó- és lottójáték feltételeit. Felemelik a szelvények árát, csökkentik a lottó telitalálat nyeremény- alapját. A rendelkezés értelmében a 40. játékhéttől, október 6- tól a lottóban, a totóban október 8-tól a szelvények ára 5 forint lesz. Az iker lottó- szelvények ára 10 forintra, az előfizetéseseké pedig — attól függően, hogy négy vagy öthetes a hónap — 20, illetve 25 forintra emelkedik. A négyhasábos totószelvényeket 10 forintért, a hathasábosokat 15 forintért hozzák forgalomba. A bevétel növekedésével arányosan nő a nyereményalap is, amelynek felosztásán szintén változtatnak, annyiban, hogy az öttalálatosokét csökkentik, viszont ezzel az összeggel a négyesekét növelik. Egy teli- találatos szelvény esetén a főnyereményre a nyeremény- alap 10 százaléka, a négyesekre a 40 százaléka, a hármasokra és a kettesekre 25— 25 százaléka jut. Ha több öt- találatos szelvény van, akkor azok a nyereményalap 15 százalékán osztoznak, a négyesek az alap 35 százalékát kapják. Ha nincs telitalálat, a négytalálatosok között osztják el a nyereményalap 50 százalékát. Mindkét játékra érvényes az új rendelkezés, amely szerint az egy szelvényre jutó 10 forinton aluli nyereményeket nem fizetik ki, illetve a teljes ösz- szeg az előző osztály nyereményalapját növeli. Változás ’ az is, hogy a lottó-jutalomsorsolásnál — a húzások gyorsítása érdekében — elektronikus számítógép bevonásával húzzák a nyerő szelvényeket. (MTI) ilmeríkai gaidasng Két szék között Augusztus derekán a nagy világtőzsdéken folytatódott a dollár árfolyamesése. Immár több * mint egy esztendeje közismert, hogy az amerikai gazdaságpolitika részben „hagyja esni” a dollárt. Ezzel ugyanis olcsóbbá teszi az amerikai exportot, viszont megdrágítja legnagyobb külkereskedelmi partnereinek, a Közös Piacnak és Japánnak az USA-ba irányuló szállításait. így tehát partnereinek kárára kedvezőbbé teszi világkereskedelmi pozícióját. Ennek a manővernek a hatására a frankfurti tőzsdén immár jóval két márka alá csúszott dollár voltaképpen aláértékeltnek tekinthető. A dollár ilyen alacsony árszintje nem felel még a tőkés világgazdaság tényleges erőviszonyainak. Ettől függetlenül azonban a dollár árfolyamesésének vannak mélyebb okai, amelyek már a továbbra is legerősebb tőkés gazdaság tényleges nehézségeivel állnak kapcsolatban. 1. Az amerikai gazdaság helyzetét vizsgálva, mindenekelőtt az infláció gyorsulása, és a nagy kereskedelmi deficit tekinthető a dollárgyengeség okának. Az amerikai gazdaságot 1978-derekán az jellemzi, hogy a várt gazdasági fellendülés nem következett be. A reálértékben számított bruttó nemzeti össztermék 1976 óta egyre lassuló arányban növekszik. 1976-ban még 6,5 százalék körül volt a növekedés, 1977-ben már csak alig több mint 5 százalék. 1978 első negyedévének végén az előrejelzések már az idei évre csak 4,2 százalékos növekedéssel számoltak. Ez önmagában nem okozott volna különösebb nehézségeket az amerikai belgazdaságban. Az igazi gondot az jelentette, hogy a gazdaság- növekedés ütemének csökkenésével egy időben az inflációs ütem újra növekedett. 1974 és 1976 között, a gazdasági visszaesés időszakában sikerült az amerikai inflációs rátát 12 százalékról 6 százalékra leszorítani; igaz, hogy ennek ára a munkanélküliség látványos, a foglalkoztatottak több mint 7 százalékra kiterjedő növekedése volt. 1976 után azonban ismét felgyorsult az infláció. Jelenlegi üteme 8 százalék körül van és amerikai gazdasági szakértők számolnak azzal, hogy jövőre kétszámjegyű infláció következik be. Ismét jelentkezik tehát az amerikai gazdaságban is az a viszonylag új jelenség, amelyet „stagfláeiónak” neveznek. Tehát: a gazdaságnövekedés csökkenésével együttjáró infláció, amely voltaképpen ellentmond a tőkés gazdaság klasszikus fejlődési törvényeinek. 2. Lényegében az inflációnövekedése indította arra a Carter-kormányt, hogy július derekán hivatalos gazdasági fordulatot hajtson végre. Washington bejelentette, hogy fő ellenségnek az inflációt tekinti és ennek megfékezése érdekében idén és jövőre csak nagyon alacsony (valószínűleg 4 százalék alatti) gazdaságnövekedési ütemet kíván elérni. Nyílt kérdés természetesen, hogy az infláció erősödése visszaszorítható-e ilyen egyszerű módszerrel — és milyen áron. Az első nehézség mindenekelőtt a munka- nélküliség. Jelenleg a helyzet viszonylag kedvező. 1974 októbere óta most először csúszott a munkanélküliek aránya 6 százalék alá. Nyilvánvaló azonban, hogy ha a gazdaságnövekedést visszaszorítják, a munkanélküliségnek óhatatlanul növekednie kell. A másik nagy gazdasági probléma a dollárgyengeség egyik döntő okának tekintett kereskedelmi deficit. 1977ben az amerikai külkereskedelmi mérleg 30 milliárd dolláros hiánnyal zárult. Idén a hiány feltételezhetően 35 milliárd dollár fölé emelkedik. Az amerikai kormány gazdasági programjának szerves része az olajbehozatal csökkentése. Ezt azonban csak úgy lehet megvalósítani, ha az Egyesült Államokban termelt olaj árát emelik, és ezzel erőteljesen ösztönzik a termelést. Egy ilyen akció viszont óriási „inflációs injekciót” jelentene. 3. Az Egyesült Államok gazdasági helyzete természetesen erőteljesen kihat az egész tőkés világ állapotára. Az égy hónappal ezelőtt megtartott gazdasági csúcson az amerikaiak ígéreteket tettek a dollár árfolyamának megszilárdítására, gyakorlatilag tehát a kormány energiaprogramjának végrehajtására, az újabb fejlemények azonban megmutatták, hogy ezeknek az ígéreteknek a teljesítése éppen az inflációt erősítené, amely ellen a részleges választási próba előtt álló Carter-kormány harcot hirdetett. A tőkés vetélytár- saknak tett ígéretek és az infláció elleni harc tehát ellentétben áll egymással. Pillanatnyilag ez az Egyesült Államok gazdasági életének legnagyobb dilemmája. A dollár augusztus közepén bekövetkezett újabb esése mindenesetre arra mutat, hogy inkább a konkurrenseknek tett ígéreteket áldozzák fel.-i -e Merénylet Managuában + Szerda esti kommentárunk A világhírügynökségek telexgépei Nicaragua nevét kopogtatják, a közép-amerikai banánköztársaság ismét az előtérbe került. Az ok: a véres diktatúra ellen küzdő partizánhadsereg a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front Harcosai fegyveresen elfoglalták a managuai nemzeti palotát (parlamentet), ott elfogták a tanácskozó honatyák többségét, s bejelentették, hogy csak jelentős váltságdíj, s a politikai foglyok szabadon bocsátása esetén engedik ki őket. A hírt közlő nyugati sajtó az egész hadsereggel dacoló tizenöt—húsz gerilla tettét terrorcselekménynek minősítette. Pedig itt nem erről van szó! Nicaraguában a népi ellenállás fegyveresei hosszú évek óta harcolnak a Somoza-diktatúra ellen. Ebben a nagyon szegény, elmaradott országban több mint negyven éve a teljes gazdasági és politikai hatalom a Somoza-család kezében van. A családban örökletessé tették az elnöki címet, amihez az észak-amerikai tengerészgyalogság jóvoltából jutottak, annak jutalmául, hogy „I. Somoza” orvul meggyilkolta Sandino tábornokot, aki 1925 és 1934 között az oligarchiaellenes harcot vezette. Ennek a népi hősnek a nevét viseli a partizánmozgalom, amely a diktatúra ellen harcol. A fegyveres harc az utóbbi néhány évben megélénkült, rendőrőrsöket, katonai laktanyákat támadtak meg a sandinisták. Az idén tavasszal a kormányzat meggyilkoltatta a polgári ellenzék egyik kiemelkedő vezetőjét is — a tömegmozdulások átterjedtek a városokra. A Somaza-rezsim- válaszul a tüntetők közé lövetett... Az intézményesített terror, a nicaraguaiak jelentős részét kitevő indián lakosság elleni irtóhadjáratok a Somoza-rezsim gyakorlatává váltak. A börtönökben ítélet nélkül tartanak számos ellenzékit, s a diktátor parancsára gyilkolják le a politikai ellenfeleket. A parlament, amelyet most a gerillák megszálltak nem a nép képviselőiből, hanem a Somoza-család bábjaiból áll. A törvényhozó hatalom birtoklása ugyanis csakúgy a diktátor-dinasztia előjogai közé tartozik, mint az ültetvények, gyárak, filmszínházak tulajdonjoga. A Somoza-családot negyvennégy évvel ezelőtt az amerikai kormány juttatta a hatalomra. A nicaraguai haladó erők rámutatnak: a diktátor hatalmon maradásának egyetlen biztos bázisa ma is a Washingtonból származó gazdasági és katonai segítség... MIKLÓS GÁBOR
