Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-23 / 198. szám
u Képújság 1978. augusztus 23. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Gyorsabb forgalom Kátai László szekszárdi olvasónk írta a következő levelet: „... A városközpont gyorsabb forgalma érdekében kérdezem, hogy kivitelezhető-e a következő javaslatom? A hármashíd felől a belső sávban érkező járműveknek mikor' zöld a lámpa és fordulnak balra, a gimnázium felé, egy időben a gimnázium felől a külső sávban érkező járművek fordulhatnának a híd felé. Mivel mindkét sávnak külön-külön lámpája van, a belső sávé továbbra is tilos maradna...” Olvasónk levelét elküldtük a KPM Közúti Igazgatósághoz Szekszárdra, ahonnét az alábbi választ kaptuk: „... A Tolna megyei Népújság szerkesztőségéhez írt levelében javasolja a szekszárdi Garay tér forgalmi rendjének megváltoztatását. A változtatás lényege, hogy a Hunyadi utcából az újváros felé tartó, valamint az újváros felől a Hunyadi útra kanyarodó járművek azonos fázisidőben, egyidejűleg közlekedhessenek. A Garay tér jelenlegi forgalmi rendjének kialakításakor fenti irányokból érkező járművek azonos időben történő közlekedtetésének lehetőségét megvizsgáltuk. A két irányból érkező járművek egyirányú közlekedése esetén az Augusz-ház délnyuTelefonszámunk: 129-01, 123-61. gáti sarkánál lévő kis sugarú ív miatt a nagyobb járművek a Hunyadi út felől érkezve — kénytelenek igénybe venni a Széchenyi út menetirány szerinti bal oldalát akkor, amikor azon az ellenkező irányú forgalom" bonyolódik. Ez egyértelműen balesetveszélyes, és így a jelenlegi megoldás mellett kellett döntenünk. A már említett kis sugarú ív bővítése is szóba került, de annak — mint már azt korábban, hasonló témájú kérdésre adott válaszban megírtuk — objektív aikadályai vannak. (Augusz-ház közelsége, kábel- csatorna, közművek stb.) Megjegyezzük, hogy a Damjanich utcai felüljáró elkészültével a kérdéses irányok forgalma előreláthatólag jelentősen csökkenni fog és akkor a fázisidök módosításával a Garay tér forgalma zavartalanabb lesz.’” Szövetkezeti lakás eladása Több levél érkezett szerkesztőségünkbe a szövetkezeti lakások ""értékesítésével kapcsolatosan. Mivel ez a téma több olvasónkat is érdekli, ezért foglalkozunk vele bővebben. Tóth József leveléből idézünk: „.. . 1973-ban vásároltam egy tanácsi értékesítésű másfél szobás szövetkezeti lakást. Ez a lakás csak ideiglenesen oldotta meg lakásgondját a családomnak, ami azóta négytagúra gyarapodott. Időközben próbálkoztam minőségi cserével, ez azonban nem sikerült, és az elkövetkezendő öt évben nem is biztat a tanács megoldással. A kérdésem az, hogy eladható-e ez a lakás, vagy milyen megkötések vannak, ugyanis szeretnék egy nagyobb családi házat vásárolni...” Olvasónk levelét továbbítottuk áz Országos Takarék- pénztár Tolna megyei Igazgatóságára, ahonnét Dudás Antal megyei igazgató az alábbi választ adta: „ ... A tanácsi értékesítésű lakások elidegenítésének kérdéseivel a 11 1974. (IV. 10.) PM—ÉVM. számú együttes rendelet foglalkozik. A rendelet értelmében, ha a tulajdonos a tanácsi értékesítésű lakást az értékesítéstől (szerződéskötéstől) számított öt éven belül kívánja első ízben elidegeníteni, e szándékát köteles a lakás fekvése szerint illetékes tanács lakásügyi hatóságának bejelenteni. A lakásügyi hatóság harminc napon belül nyilatkozik a lakás újraelosztásra történő visszavételéről. A tulajdonos a lakást a tanácsi értékesítéstől számított öt éven túl szabad forgalomban, forgalmi áron is értékesítheti. Szabad forgalomban történő értékesítés esetén, állami támogatás visszafizetése címén a lakás eredeti eladási árának 40 százalékát kell az illetékes tanács pénzügyi hatóságánál megfizetni. Ha a tulajdonos a lakást szabad forgalomban idegeníti el és az eladott lakás helyett újabb lakásépítési, (vásárlási) szándéka van, az állami támogatás visszafizetési kötelezettségét a tanács lakásépítési szándék esetén három évig, vásárlási szándék esetén egy évig felfüggeszti. Ha a tulajdonos az újabb lakás megszerzését e határidőben hitelt érdemlően igazolja, úgy a tanács a visszafizetési kötelezettség alól mentesítést ad. Fentiek értelmében olvasójuk, mivel a tulajdonában álló tanácsi értékesítésű lakást 1973. június 12-én — több mint öt éve — vásárolta, szabadon dönthet arról, hogy a lakást a tanácsnak visszaadja, vagy szabad forgalomban elidegeníti. Amennyiben e lakás helyett egy éven belül családi házat szándékozik vásárolni, úgy a tanács — kérelmére — az állami támogatás visszafizetését felfüggesztheti. Ameny- nyiben a lakással kapcsolatban a takarékpénztár a szociálpolitikai kedvezményt egy vagy két gyermekre megelőlegezte és a gyermekek a vállalt határidőben nem születtek meg,, a lakás eladásakor a megelőlegezett kedvezményt vissza kell fizetni .. Ml VÁLASZOLUNK A szállítás és hírközlés népgazdasági ágazatban dolgozók műszakpótlékáról szól a közlekedés- és postaügyi miniszter 5 1978. (VIII. 8.) KPM számú rendelete, amelynek melléklete táblázatban munkakörönként tünteti fel a délutáni, éjszakai, valamint a folytonos munkarendben havonta teljesített órákra fizetendő műszakpótlékot, annak forint összegét. A táblázatnák ide történő lemásolását természetesen nem tartjuk indokoltnak, arra azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a jogszabály rendelkezéseit már 1978. évi július hó 1. napjától kezdődőleg kell alkalmazni. (Megjelent a Magyar Közlöny idei 52. számában.) A földtörvény és végrehajtási rendelete szerint az a mezőgazdasági nagyüzem, amely a föld megművelésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a megműve- letlenül hagyott föld aranykoronában nyilvántartott kataszteri tiszta jövedelme ezerszeres szorzatának megfelelő összeget köteles a föld fekvése szerint illetékes megyei tanács betétszámlájára befizetni. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 18. számában megjelent közlemény most arra hívja fel a .figyelmet, hogy „minden mezőgazdaságilag hasznosítható földterület hasznosításához fűződő érdek és az ezzel járó felelősség érvényesítése indokolttá teszi a nagyüzemi földek megművelésének elmulasztása esetén a mulasztásért közvetlenül felelős személlyel szemben is megfelelő szankció alkalmazását.’’ A Könnyűipari Értesítő f. évi 17. számában jelent meg a Kisipari mestervizsga szabályzat, amely rendelkezik a mestervizsga megszervezéséről, a vizsgára bocsátás feltételeiről, előkészítő tanfolyamok szervezéséről, megjelöli a mestervizsga anyagát, tárgyait, a vizsga rendjét, a vizsga értékelését, de eligazítást ad a vizsgaismétlés és a vizsgadíjak tekintetében is. A mestervizsga-bizottságokat egyébként 1978. december 31- ig kell megalakítani. Az Állami Ifjúsági Bizottság 2 1978. ÁIB szám alatt irányelveket adott ki a tanulók szorgalmi időben történő közhasznú munkavégzésének megszervezéséhez, a Munkaügyi Minisztérium pedig az e munkavégzés során alkalmazandó díjazási módszerekhez. Az előbbiből csupán annyit idézünk, miszerint „a diákok foglalkoztatását úgy kell előkészíteni, hogy mind a tanulók, mind a pedagógusok és a szülők előtt ismeretes legyen a munkavégzés célja, annak társadalmi hasznossága.” Az utóbbi irányelvből arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a gimnáziumi tanulóknál elsősorban ■ teljesítménybérezést helyes alkalmazni, mert kifejezésre juttatja, hogy a kereset a tényleges munkától függ. Az említett irányelvek a Munkaügyi Közlöny idei 8. számában olvashatók. Az Egészségügyi Közlöny f. évi 19. számában megjelent az egészségügyi miniszter 62 000 1978. EüM. számú á 1 - lásfoglalása az 1978. évi bérintézkedés végrehajtásáról. Az állásfoglalás táblázatban mutatja ki az egyes munkaköri kategóriákban kötelező béremelés összegének alsó határát, de tartalmazza a személy szerinti bérek megállapításakor történő differenciális központi elveit is. DR. DEÁK KONRAD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Prométheusz története 3. Ebben az új világban fontos szerep jutott a titánok utódainak. Közöttük találjuk Iapetoszt is, Uranosz és Gaia fiát, de adjuk át a szót a legilletékesebbnek, Hésziodosz- nak: Iapetosz feleségül vette el Okeanosznak széplábú lányát, Klümenét, s a közös nyoszolyán hált. És szült is Klümené hős lelkű gyermeket, Atlaszt, szülte Menoitiosz óriást és ő szülte Prométheuszt, tarka eszű titánt, meg a kurta eszű Epimétheuszt. És most a görög mitológia egy fontos eleméhez érkeztünk el. Az istenek világa már tökéletes volt, hiányzott azonban az ember, pontosabban az első lények felettébb tökéletlenek voltak. Mint Kerényi Károly írja, „mitológiánkban mindkét feladat, az embernek a halhatatlanoktól való megkülönböztetése és a halandók tökéletesítése is Prométheusznak jutott.” Prométheusz az emberiség jótevője, ugyanakkor azonban az isten ellen lázadó titán is, amint történetének következő részlete mutatja. összegyűltek az emberek és az istenek Mékonéban, ahol Prométheusz egy hatalmas bikát darabolt fel. Zeusz szerint Prométheusznak „mindig csak csel jár az eszében”, s ezúttal is cselesen járt el: a marha gyomrát megtöltötte finom falatokkal, de csinált egy másik porciót is, amelyben a csontok voltak, gondosan letakarva jobb részekkel. Ezután felkínálta Zeusznak, hogy válasszon, de az a rossz részt választotta, s mint Hésziodosz írja: Két kézzel felemelte tehát a fehér zsiradékot, s gyűlt rekeszizma köré a harag, s a szívében a méreg, hogy csontot lát csak fortéllyal rakva halomba. Hésziodosz azt mondja, hogy ezután Zeusz dühösen, s „nem tudva feledni meg- csalatását” nem adott tüzet a földi lakóknak. Itt kezdődik Prométheusz hőstette és tragédiája. ZEUSZ BOSSZÚJA Zeusz tehát bosszút esküdött a ..görbe eszű” Prométheusz, s vele együtt az egész emberiség ellen. Mindenekelőtt elrejtette a tüzet. de derék fia Iapetosznak bölcs Zeusztól ellopva lehozta az emberi nemnek, durva husáng szárában, kijátszva a mennyköves istent, — mint Hésziodosz írja a Munkák és napok című művében. Forrásaink elég szűkszavúak, illetve elvesztek. Aiszkhülosz Prométheusz- drámája, amelyből csak egy rész maradt fenn, Lémosz szigetére helyezi a cselekményt, s ezért sokáig azt hitték, hogy Prométheusz ott lopta el a tüzet Hépha- isztosz műhelyéből. Egy másik változat szerint az olüm- poszi istenpalota házi tűzhelyéhez lopakodott, a nárthexcserje kivájt szárába tette a szikrát, s folyton lengetve — hogy a tűz ki ne aludjék — sietett vele az emberekhez. A dionüszoszi menetben a bakkhánsok és bakkhánsnők is ilyen hosszú bottal haladtak. Van olyan elbeszélés is, amely szerint Prométheusz a Naphoz ment, s annak korongján gyújtotta meg fáklyáját, egy másik hagyomány szerint pedig maga Pállasz Athéné segített neki. Bárhogyan volt is, Zeusz, a „felleggyűjtő” így szólt haraggal: Iapetosz fia, minden másnál hát ravaszabb vagy, annak örülsz, hogy megcsaltál, s elloptad a lángot, mely bajt hoz tereád, s a jövőben az emberi nemre. Tűz kellett? Adok én majd nékik olyan veszedelmet, hogy szeretik s körülujjongják a saját veszedelmük. CSÁNYILÁSZLÓ (Folytatjuk) né megtanította a munkára, Aphrodité kedvességgel ruházta fel, szívébe vágyat oltott, Hermész megtanította a tolvaj lásra, a hazugságra és a csábításra, s nevet is adott neki: Pandora lett, azaz „csupaajándék”. Zeusz ekkor megbízta Hermészt, hogy a csábító kellemű nőt vigye az emberek közé, s adja át Epimétheusznak, Prométheusz testvérének. Ez mit sem törődve a figyelmeztetéssel, hogy Zeusztól ne fogadjon el ajándékot, megörült a szépséges nőnek, s ezzel szakadt a baj az emberiségre. Pandora ugyanis talált egy edényt, mely minden bajt rejtett magában, meggondolatlanul felemelte fedelét, s a sok baj elszabadult a földön. Csak a Remény maradt az edényben, a bajok szétszéledtek a világban, velük a betegség és a halál. Hésziodosz javíthatatlan nőgyűlölő, kétszer is elmondja Pandora történetét, amit ugyan nem ő talált ki, a hagyományból vette. Zeusz tehát Prométheuszon keresztül az egész emberiséget büntette — a nővel. De magára Prométheuszra is súlyos büntetés várt. Továbbra is kövessük Hésziodosz elbeszélését, Zeusz, előre nevetve cselén, megparancsolta Héphaisztosz- nak, a kovácsistennek, hogy földből és vízből gyúrjon össze az istennőkhöz hasonlatos szép alakot. A többi isten is kapott munkát: AthéPandora fölmerül a földből a szilének pörölye alatt. Spártai vázakép az i. e. VI. századból. Pandora születése. Attikai vázakép i. e. IV. század
