Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-20 / 196. szám

1978. augusztus 20. "képújság Személy­es hűtővagonok Az NDK vasúti járműipa­ra a szocialista országok kö­zötti szakosítás alapján a személyszállító és hűtővago­nok gyártását fejlesztette. Legnagyobb vásárlója a Szov­jetunió, ahova eddig 49 ezer vagont szállított, köztük több száz változtatható nyomtávú hálókocsit. Csehszlovákiában 5500, Lengyelországban pe­dig csaknem 2000 NDK gyárt­mányú vagon közlekedik. A szakosítás alapján az NDK a Szovjetunióból elégíti ki szükségleteit nagy teljesítmé­nyű Diesel-mozdonyokból, Csehszlovákiából pedig 1980- ig 1250 villamost vásárol. Univerzális sportcsarnok Uj Nemzeti Sportcsarnok épül Szófiában. A csarnok- épület ellipszis alakú lesz. A lelátókat az egyes sportágak­nak megfelelően különböző befogadóképességre tervez­ték. A jégkorong- és a kézi­labda-találkozókat 10 ezer, a kosár-, a röplabda- és a te­niszmérkőzéseket 12 ezer, a Bulgáriában igen népszerű ökölvívó- és birkózóviadalo­kat pedig több mint 14 ezer szurkoló nézheti végig. A tri­bünök csaknem minden ol­dalról körülveszik a játék­teret, amelynek területe öt­letes süllyesztőrendszerrel koncertpódiummá alakítható. Lukács tábornok - a színigazgató Zalka Mátéról, a kiváló magyar internacionalistáról, íróról sokan és sokat írtak már. Gazdag életének azon­ban van egy olyan fejezete, amely kevéssé ismert. Az a két év, 1926—28-ig, amikor a moszkvai Forradalmi Színház igazgatójaként működött. Je­lentős szakasza volt ez Zalka, az író életének, és maradan­dó, a megérdemelt népszerű­ségnek örvendő, ismert szín­ház történetében is. „Színházunknak az a tö­rekvése, hogy közvetlenül juttassa el a munkás nézők tudatához azokat a feladato­kat, melyeket a párt állít elé­jük” — írta Zalka Máté az egyik újságban, ö kezdemé­nyezte, hogy a színházban művészetpolitikai tanácsot hozzanak létre, amelynek munkájába bevonják a társa­dalom különböző rétegeinek képviselőit. Kísérletező ked­vű vezető volt, új, tehetséges rendezőket, dramaturgokat hívott meg, akik segítségére lehettek a színháznak, hogy feltárja az új, szocialista való­ság problémáit, bemutassa a két világ kérlelhetetlen har­cát. A művészeti élet más ki­válóságai mellett Zalka be­vonta a színházi munkába honfitársát, a később világ­szerte ismertté vált Illés Bé­lát, aki a Magyar Tanács- köztársaság bukása után emigrálni kényszerült, s 1923- tól Moszkvában élt és dolgo­zott. Illés Béla Revolvert vegye­nek című darabját 1926-ban vitték színre a Forradalmi Színházban. Az előadás nagy sikert aratott Moszkvában, és szerte az országban a vendégjátékok alkalmával. Lunacsarszkij művelődés- ügyi népbiztos egyik legra­gyogóbb színházi cikkét szen­telte ennek az előadásnak. „A Revolvert vegyenek ele­ven, bölcs szatíra, a kapita­lista Európáról — írta —, a legszellemesebb előadások egyike, valódi harci győze­Zalko Máié — Lukács tábornok lem a szocialista színház frontján”. Zalka Máté maga is írt színdarabokat. Gárdisták cí­mű művében a történelmi személyiségek és a tömegek szerepe a forradalomban té­májához nyúlt ,s ebben a da­rabban kifejezésre jutnak Zalkának a Vörös Hadsereg­ben szerzett parancsnoki ta­pasztalatai. Ebben az időben Zalka leg­nagyobb örömére a Forradal­mi Színházban már játszot­ták olyan tehetséges, fiatal szerzők és dramaturgok da­rabjait, mint A. Glebov, B. Rómasov, A. Fajko. Ezeknek a szerzőknek minden egyes műve egy lépést jelentett elő­re, az új életanyag feldolgo­zásának, a jelenkor legfonto­sabb kérdéseinek feltárása útján. A moszkvai nézők úgy emlegették a Forradalmi Színházat, mint érdekes, szellemes, harcos művészi kö­zösséget. Zalka Máté, amikor a színházhoz került, mindössze 29 éves volt, de azonnal te­kintélyt tudott szerezni ma­gának. Tehetsége, csillogó hu­mora, az a képessége, hogy a legsúlyosabb konfliktusokat is meg tudta oldani, higgad­tan tudta elviselni a kudar­cokat is, — olyan értékes emberi tulajdonságok, me­lyek elengedhetetlen kellékei annak, hogy valaki jó szín­házigazgató legyen. „...eleven, temperamentu­mos, kellemes, érdekes, nagy tudású, tehetséges ember volt, akit kezdettől fogva ra­jongva szerettünk... Megmu­tatta nekünk, mennyire elv­hűnek, demokratikusnak, fi­gyelmesnek, közvetlennek kell lennie egy művészeti te­rületen dolgozó vezetőnek, egy színigazgatónak” — így ír K. Zubov, a Szovjetunió Népművésze a „Zalka Máté az író, tábornok, ember” cí­mű memoárgyűjteményében. N. Ter-Oszipjan, a Szov­jetunió Népművésze ugyan­ebben a kötetben Matvej Mi- hajlovics (így nevezték Zalka Mátét oroszul Moszkvában), a színigazgató munkanapjainak szokatlan kezdetét írja le. „Reggel 9 óra. A színház­ban megjelenik egy szép, zö­mök ember kék lovaglónad­rágban, csizmában és gim- nasztyorkában, kitüntetéssel a mellén. Elmosolyodik, mint mindig, jószívű mosolyával, elővillannak szép fehér fogai. Tiszta, nyílt arca van, világos- szürke szeme és dús, geszte­nyebarna haja. Az igazgató bátortalanul kopog saját szobája ajtaján. Az igazgatói iroda ugyanis foglalt. Itt éjszakáznak a színháznak azok a fiatal munkatársai, akiknek nincs szállásuk. Matvej Mihajlo- vics reggel kilencig a rendel­kezésükre bocsájtotta a dol­gozószobáját...” A színházban stúdió műkö­dött a fiataloknak — színi­iskola, amelynek hallgatói közvetlenül részt vettek a kollektíva alkotói életében. Később sokan közülük ismert mesterekké váltak. De meg­őrizték és őrzik ma is emlé­kezetükben az ifjúság évei­nek, a csodálatos színigazga­tónak. a segíteni, harcolni, bátorítani mindig kész Zalka Máténak emlékét. SZ. TARANOVSZKAJA (APN—KS) Tervszerű gyógyszerkutatás A gyógyszerkutatás és -gyártás nagy ütemű fejlődé­sének a részletkérdéseiről egyre több cikk jelenik meg. A nagyszerű eredmények mö­gött azonban tervszerű mun­ka áll, amely a régebbi, ta­pasztalati módszereket egyre inkább felváltja. Ennek a tervszerűségnek köszönhető, hogy a gyógyszerkutatás az utóbbi 40 évben többet ért el, mint 4000 év folyamán. A kutatás elindítója álta­lában valamilyen megfigye­lés, ötlet, amely tudatos vagy véletlen megfigyelés eredmé­nye. A kutatáson belül nagy szerep vár a preparatív ké­mikusokra: megfelelő tiszta­ságú vegyületeket kell szinte­tizálniuk, és az analitikusok­kal együttműködve képet kell alkotniuk az előállított új vegyület kémiai szerkezeté­ről. Ez a feladat — a műsze­rek fejlődése folytán — lé­nyegesen egyszerűbb és gyor­sabb, mint akár 10—15 évvel ezelőtt volt. A természetes (növényi, állati) anyagokból való hatóanyag-kivonás is kémiai feladat. A kb. 300 000 magasabb rendű növény nagy részének még nem ismerik az összes hatóanyagait, más­részt a növényekből nyert hatóanyagokat felhasználhat­ják újabb vegyületek szinté­ziséhez. A gyógyszerek betegen való kipróbálását különböző vizs­gálatoknak kell megelőznie. Ezek során — általában állat- kísérletekben — próbálják ki az új szernek az élő szerve­zetre gyakorolt hatását. Első feladat a nem kívánt hatások kiszűrése. Megvizsgálnak minden anyagot mérgező ha­tás szempontjából, majd rák­keltő hatásra nézve, végül megfigyelés tárgya, hogy az alkalmazott gyógyszer a helyszínen nem okoz-e szö­vetkárosodást, vagy más, nem kívánt mellékhatást. Az emberen való kipróbá­lás az új gyógyszer kidolgo­zásának a legkényesebb fel­adata, mert a kérdésnek eti­kai és egészségügyi szem­pontjai is vannak. Minden gyógyszer hosszú utat tesz meg, amíg az illetékes szer­vek engedélyével megkezdőd­het a gyártás. Gyógysierhotás-vizsgólat állaton a berlini Farmakológiái Ku tató Központban A gyáróriás egészségvédelme Harckocsiból - erőgép A Szovjetunióban a nagy iparvállalatoknál orvosi — kórmegelőző részlegeket szer­veznek a munkások és csa­ládtagjaik egészségügyi ellá­tására. Korszerűen felszerelt segélyhelyek, poliklinikák, fekvőbeteg-osztályok, szana­tóriumok tartoznak e részle­gekhez. A vállalatvezetéssel fenntartott szoros kapcsolat lehetővé teszi, hogy az egész­ségügyi dolgozók lényegesen befolyásolják betegeik mun­kakörülményeit is. Jó példa erre a Dnyepro- petrovszkban működő kohá­szati üzem kórháza, amely­nek építésére és berendezé­sére a vaskohászati minisz­térium több mint 3 millió ru­belt, a vállalat pedig saját alapjaiból 600 ezer rubelt fordított. A 460 ágyas kórházépüle­tekben 8 osztály működik: sebészet, belgyógyászat, kar­diológia, szemészet, sztoma- tológia, stb. A rendszerhez 2 poliklinika és 12 segélyhely is tartozik. 118 orvos dolgo­zik itt — 23-féle szakképzett­séggel. Az orvosok mellett 329 középfokú képzettséggel rendelkező egészségügyi dol­gozó tevékenykedik. A szak- rendeléseken — endokrinoló­gia, gasztroenterológia, tüdő- gyógyászat, nephrológia, on­kológia, egészségügyi tanács­adás — szinte minden egész­ségügyi szolgáltatást biztosí­tanak, egészen a sebészeti beavatkozásig. A leggyakoribb gyógymód a fizikoterápia, ahol elektro­mos — fény — hőhatások, fürdők, víz alatti masszázs, mechanikai terápia és gyógy­torna segítségével kezelik a betegeket. Minden üzemrész­hez külön belgyógyász tarto­zik. A gyár nemrég saját kór­megelőző szanatóriumot épí­tett a Dnyeper festői partján. D. VELIKORECKIJ (APN—KS) Az újjáépülő Vietnami Szocialista Köztársaságban minden lehetséges eszközt felhasználnak a népgazdasági munkák gépesítéséhez. A szakemberek leleményességé­ről tanúskodik, hogy Ho Si Minh-városban — az egykori Saigonban — egy speciális Lengyelországban az 1945 és 1975 között bejelentett ta­lálmányok száma meghalad­ta a 116 ezret, s csak negyed­részük származott külföldről. A Lengyel Népköztársaság Szabadalmi Hivatala e har­minc év során több mint 58 ezer szabadalmat fogadott el, ebből mintegy 90 százalék olyan, amelynek szerzői a szocialista szektorban dolgoz­nak. A szabadalmak tartal­maznak mind korszerű tech­nológiai eljárásokat, mind pedig új konstrukciós megol­dásokat. Ezzel egyidejűleg Lengyelországban közel 3 millió újítási javaslatot je­lentettek be. A népgazdaság­ban történt felhasználásuk mintegy 300 milliárd zlotyra becsült hasznot hajtott. A szabadalmazott találmá­nyok mennyiségét tekintve Lengyelország a nemzetközi összehasonlító táblázatok 25. helyén áll. Harminc ország­ban szabadalmazták dr. Jerzy Grzymek professzor találmá­nyát, amely a gyorskötésű portlandcementnek mellék- termékként timföldet előállí­tó gyártási módszerét tartal­mazza. A Binazyna elneve­zésű eredeti lengyel gyógy­szert, amelyet a magas vér­üzemet hoztak létre, amely­ben a háború végén hátra­hagyott amerikai harcjármű­veket békés célokra alakít­ják át. Ezeket elsősorban a földmunkákon és fakiterme­lésben szándékoznak haszno­sítani. (K. S.) nyomás kezelésében alkal­maznak, szabadalom védi tu­catnál is több országban, li- cencét pedig eladták Francia- országnak és Dániának. Lengyelországban a felta­lálómozgalom nemcsak a népgazdasági dolgozókra, ha­nem a diákokra és ifjúmun­kásokra is kiterjed. Számuk­ra hozták létre 1967-ben a Műszaki Folyóiratok Kiadója mellett az Ifjúsági Találmá­nyi Irodát. Az ifjú alkotók oda küldik be munkájukat, amit szakértők vizsgálnak meg, s ha az ötlet erre rá­szolgál, bejelentik a Szaba­dalmi Hivatalban. Lengyel- ország legfiatalabb feltaláló­ja valószínűleg az a tízéves varsói általános iskolás kis­lány, aki az Ifjúsági Talál­mányi Iroda közvetítésével szabadalmat kapott egy olyan gyufásdobozmintára, amely a legerősebb szélben is lehető­vé teszi a tűzgyújtást... A lengyel szabadalmak kül­földi értékesítésével a „Pol- service” Külkereskedelmi Vállalat foglalkozik. 1976-ban 157 millió zloty értékben kö­tött szerződéseket. A külke­reskedelmi vállalat jelenleg érvényben lévő szerződései­nek értéke 450 millió zloty. Járványügyi kutatóközpont Kilencvenöt évvel ezelőtt kezdte meg működését az északkelet-bulgáriai Razgrad- ban a himlőellenes oltóanyag­laboratórium, amely később Szófiában folytatta munkáját. A kis laboratórium az elmúlt évtizedek során jelentős aka­démiai kutatóintézetté fejlő­dött. A kutatóközpontban jelen­leg többek között a grippe és a bél fertőzések megelőzé­si módszereinek a tökéletesí­tésén dolgoznak. Jó munká­juknak, eddigi eredményeik­nek köszönhető, hogy a Bul­gáriában korábban igen el­terjedt betegségeket — mint például a maláriát — sikerült felszámolni. Találmányok és újítások A járványügy, az immuno­lógia, a parazitológia problé­máival, víruskutatással fog­lalkozó központnak ma 1100 magas képzettségű munka­társa van. A különféle széru­mokból, oltóanyagokból, egyéb preparátumokból nem csupán a hazai szükségletet elégítik ki, hanem jelentős mennyiséget exportálnak is. A nagy hatékonyságú bolgár készítmények között olyan is van, amit jelenleg csak né­hány amerikai és francia la­boratórium készít, így a pla- centakivonatból nyert fehér­je, aminek az ára a nemzet­közi piacon kilónként több mint ezer dollár. A hazai használatra szükséges vala­mennyi oltóanyag mellett az intézmény több mint 150, az allergikus betegségek megál­lapításához és leküzdéséhez szükséges szernek világszer­te ismert előállítója. A gyógymedence égési éven öt oz üzemi fizikoterápiás szolgálat egyik láncszemeként működik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents