Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-20 / 196. szám

1978. augusztus 20. Export­újdonságok DIAGNOSZTIKAI KÉSZÜLÉKEK A wroclawi Rádiótechni­ka üzem régóta exportál autódiagnosztikai készülé­keket. A vállalat kipufogó gázokat analizáló és gyúj­tásbeállító készülékeit több ország vásárolja. Újdonsá­guk az univerzális diag- noszkóp, amely sokféle mé­rést végez. Alkalmas a mo­torfordulatszám a feszült­ség, a dugattyúteljesítmény mérésére is. A wroclawi gyár diagnosztikai készülé­keit a bolgár, a jugoszláv, a szovjet, a magyar és a ro­mán járműipar vásárolja. Legutóbb Svájc és az NSZK is érdeklődött a készülék iránt. vendéglAtóipari ÚJDONSÁGOK A kronsnoj „Krómét” Fémipari Vállalat tavaly óta exportra is termel. A ven­déglátóipar részére gyártott elektromos ételmelegítők gyorsan népszerűek lettek külföldön is. A készülék első vásárlója a Szovjetunió volt. A próbaüzemeltetés után 12 000 készülékre kö­tött szerződést. Csehszlo­vákia is nagy tételt rendelt a készülékből és egy újabb sikeres gyártmányból, az elektromos serpenyőből. fi termes alapja a vetőmag A jövő termését ma még egyenlő mértékben a föld­művelők és az új gabonakul­túrák „felfedezésén” dolgozó kutatók határozzák meg. Bolygónk éghajlata azon­ban változik, nemkülönben a talaj biológiai összetétele is, miközben a lakosság gyarap­szik, nő a kenyér iránti igény, de a megművelt terü­letek növelésében rejlő tar­talékok gyakorlatilag már ki­merültek. Fokozni kell a hek­táronkénti terméshozamot — ez minden szelekciós szak­ember alapvető feladata. Nagy tudományos- és ku­tatómunka folyik e téren a Szovjetunió P. Lukjanyenko nevét viselő mezőgazdasági kutatóintézetében. Itt láttak napvilágot és estek át a „tűz­keresztségen” olyari világ­szerte ismert búzafajták, mint a Bezosztaja—1, az Aurora, a Kavkaz. Létreho­zásukon Pavél Lukjanyenko akadémikus, a Szocialista Munka Hőse 15 éven át dol­gozott. Ma e búzafajták je­lentős vetésterületet foglal­nak el Bulgáriában, Magyar­országon, az NDK-ban, Tö­rökországban és másutt. A vetésterület Szovjetunióban eszközölt kultúrák szerinti felosztása során a Bezoszta­ja—1 1959-től 1977-ig több mint 90 millió hektárt vett birtokba. A teljes termésnö­vekedés ezalatt 40 millió ton­na volt. Az intézetben megalakulá­sa óta közel kétszáz alapvető mezőgazdasági növényt és hibridet nemesítettek. Az in­tézetnek van melegház komplexuma légkondiconáló. rendszerrel, amely 2—3 évvel csökkenti az egy-egy fajta nemesítéséhez szükséges időt. Az intézet kísérleti gazdasá­gai közel 30 ezer hektár szán­tón dolgoznak. A kubányi szelekciós szakemberek je­lenleg aprólékos munkával új gabonakultúrákat nemesí­tenek. Az 1980-ig terjedő öt­éves tervidőszakban 7 új bú­zafajtát kell állami próbákra átadniok. I. SZTYEPANOVA APN Közúti járműipari együtt­működésünk szerint ebben az évben az államközi megálla­podások alapján Bulgáriának, Csehszlovákiának, Lengyelor­szágnak, az NDK-nak és Ro­mániának összesen 304,5 mil­lió rubel értékű árut szállí­tunk. Ennek 38 százaléka késztermék, 2750 autóbusz, amelynek értéke 103,8 millió rubel. Ennél is nagyobb vo­lumenben, összesen 107 millió rubelért szállítunk különbö­ző részegységet, alkatrészt, 54 miliői rubelért futóművet, 26,5 millióért motort és majd­nem 17 millióért egyéb jár­műipari termékeket, főként garázs- és szervizberendezést. Ebből az öt szocialista ország­ból az idén 303,5 millió ru­bel értékben vásárolunk, el­sősorban tehergépkocsit, sze­mélygépkocsit, alkatrészt, részegységet, továbbá motor- kerékpárokat és egyéb jár­műipari termékeket. A Krasznojarszkaja—46 nevű új búzafajta sikeresen átesett va­lamennyi próbán Elet a sivatagban? Földünk sivatagos és félsivatagos területei a mint egy- ki, s min- ember itt szárazföld több harmadát teszik den nyolcadik él, bár az élettevékenység­hez a sivatagok a legkevés­bé alkalmasak. Ennek el­lenére a sivatagok az utób­bi időben egyre jobban fel­keltik a figyelmet. A foko­zott érdeklődés azzal ma­gyarázható, hogy a sivata­gokban hatalmas ásvány­kincs-készleteket és gazdag energiakészleteket tártak fel. Ám az ember intenzív behatolása az aridus (szá­raz) területekre azzal a ve­széllyel fenyeget hogy a si­vatag elterebélyesedik, ez a folyamat pedig az állatok millióit fosztaná meg a gaz­dag legelőktől, s nagy kárt okozna a földművelésnek is. A Szahara például az utóbbi fél évszázadban mintegy 659 000 négyzetkilo­méternyi területet nyelt el a szomszédos földekből. S mnidezt akkor, amikor a Kara-Kumban és a Kizil- Kumban, a Szovjetunió leg­nagyobb sivatagjaiban sok százezer hektár sivatagi te­rületet kapcsoltak be a gaz­dasági tevékenység szférá­jába. A Szovjetunió aridus te­rületein a hatalmas méretű átalakító munkák egy spe­ciális tudományos intézet létrehozását tették szüksé­gessé. A Türkmén SZSZK Tudományos Akadémiájá­nak keretében megalakult a Sivatagi Intézet. Ennek a tudományos központnak a fő feladata az aridus terü­letek természeti víszonyai- v nak vizsgálata — gazdasá­guk hasznosítása céljából. A Kara-Kum, a világ har­madik legnagyobb sivatagja a Türkmén SZSZK terüle­tén fekszik. Türkmenisztán jelenlegi gazdasági fejlődése jelentős mértékben a siva- . tag meghódításával és át­alakításával függ össze. Hi­szen a sivatagok itt a föld­terület 80 százalékát foglal­ják el. Ásványkincsekben és a sivata­gi területek jelentős része termőfölddé és legelővé ala­kítható át. Mivel a víz, ez a létfontosságú tényező saj­nálatosan kevés ezeken a területeken, a sivatag átala­kításának egyik fő feltétele — az öntözőrendszerek épí­tése. Ez már megvalósuló­ban van. A világ egyik leg­nagyobb mesterséges vízi útjának, a Kara-Kum-csa- tornának az ötvenes évek közepén megkezdett építése napjainkban is folytatódik. A meder hossza már elérte a 950 kilométert, a csatorna vízével több mint 400 000 hektár földet öntöznek. A köztársaság térképén egyre újabb területeket színeznek zölddel, amely kiszorítja a sivatag sárga színét. je­len­tősek az ásványi anyagokkal telí­tett vízkészletek. A Sivata­gi Intézet most azt is ta­nulmányozza, hogyan lehet­ne a vizet olcsón sótalaní- tani, valamint a fémsókkal gyengén telített vizeket ön­tözésre felhasználni. Ha ez sikerülne, ragyogó távlatok nyílnának az újabb sivata­gos területek meghódítása előtt. Kiderült, hogy a Kara- Kum-sivatag föld alatti, kissé sós vizével számos takarmánynövényt, szudáni füvet, cirkot és egyebeket lehet termeszteni. A sivatag meghódítása intenzív építkezéssel páro­sul. Az ipari objektumok létesítésénél, az utak, a gáz- és olajvezetékek, a városok és falvak építésénél hogyan lehet elkerülni, hogy a futó­homok betemesse, vagy a szélerózió megrongálja a lé­tesítményeket? Ezeket a kérdéseket a gyakorlati szakemberek teszik fel és megbízható javaslatokat várnak a kutatóktól. Jelen­leg a sivatagi területeken a futóhomok megkötésén is fáradozik az intézet: erdőket ültet, újabb és újabb terü­leteket von mezőgazdasági művelés alá. A sivatagok átalakítása, természeti kincseik feldolgo­zása, a lakosság számának növelése ezeken a területe­ken — kölcsönösen össze­függő tényezők. Fél évszá­zad alatt Türkmenisztán la­kosságának száma megdup­lázódott. 1977. január 1-én 2,6 millió lakosa volt a köz­társaságnak. Emellett a vá­rosi lakosság számának nö­vekedése jellemző vonásává vált. Az utóbbi 25 esztendő­ben a városi lakosság szá­ma 70,8 százalékkal növe­kedett. Ez az intenzív ipa­rosításnak az eredménye, s mindenekelőtt a sivatagi te­rületek iparosításának. A városok gyorsan fejlőd­nek. Például Nyebitdag a köztársaság régi olajipari központjának számít pedig a 30-as években még név­telen vasúti kitérő állomás volt. A sivatagban, amelyet emberi láb még nem érin­tett, városi típusú települé­sek k^etkeztek: Gaz-Aesak, Naip, Satlik. Sok tízezer gáz- és olajtermelő él itt. Hat évvel ezelőtt a köztár­saság északkeleti területén új város, Nyeftyezavodszk építését kezdték meg. A lakosság számának nö­vekedésével kapcsolatban azonban felmerül a kérdés: vajon ez a terület képes-e biztosítani az embereknek a megfelelő életszínvonalat? Jelenleg a sivatagi területek­nek csupán 3 százalékát öntözik. Ám 8 millió hektár kitűnő, bőven termő földről van szó, amely a különböző növé­nyekből — gyapotból, szőlő­ből, zöldségből, gyümölcs­ből — magas terméshoza­mot ad. lnne nyeri a köz­társaság a gyapotolaj 1Q0 százalékát, a rostnövények egyharmadát. a selyem­nyersanyag 76 százalékát. A legelők szolgáltatják a ka- rakülprém 100 százalékát, az ország birkahús-termelé­sének egvharmadát, a gyap­jú 16 százalékát... Abdirahman Obezlijev, a Türkmén SZSZK Tudományos Akadémiája Sivatagi Intézetének igazgatója A szovjet légierő napján írta: Pavel Kutahov repiilőmarsaH, a szovjet légierő főparancsnoka A szovjet nép a légierők napját idén a szovjet had­sereg és haditengerészeti flot­ta fennállásának hatvanadik évfordulója jegyében ünnep­li. A szovjet légierő történel­me tulajdonképpen a" Szov­jetunió megalakulásának el­ső pillanataiban kezdődik. 1917. november 10-én — Le­nin közvetlen utasítására — a katonai forradalmi bizott­ság mellett megszervezték a repülési és légiközlekedési népbiztosok végrehajtó bi­zottságát, a szovbjet légierő első irányító szervét. Meg­alakulnak az első légi egy­ségek, megnyitják a Vörös Légiflotta első repülőiskoláit. A szovjet repülők első nem­zedéke a polgárháborúban esett át a tűzkeresztségen. Ekkor tanultak meg repülni, ekkor fejlődtek tovább a re­pülőhagyományok. A légierő sikeres harci akcióiban vé­delmezte a fiatal szovjet köz­társaságot. A szovjet légierő harci ké­pessége évről évre növeke­dett. A szocialista haza vé­delme, a kínai és a spanyol népnek nyújtott internacio­nalista segítség, valamint a Halhin-Gol feletti légicsaták bizonyították, hogy a szovjet légierő megsemmisítő csapá­sokra képes, hogy a szovjet pilóták erkölcsileg, politikai­lag és harcászatilag magas szinten állnak. A nagy honvédő háború komoly megpróbáltatást je­lentett az egész szovjet nép és fegyveres erői számára. Á szovjet harcosok becsülettel letették a nehéz vizsgát. A német fasiszta hódítók fel­morzsolásához a szovjet pi­lóták jelentősen hozzájárul­tak. A haza kellőképp méltatta a hadirepülők győzelmeit: több mint kétezer pilótát rendjelekkel és érmekkel, 2420-at a Szovjetunió Hőse címmel, hatvanötöt közülük a Szovjetunió Kétszeres Hőse címmel tüntettek ki. A szovjet fegyveres erők és a légierő háború utáni fejlő­désére jellemző, hogy műsza­ki felszereltségük — a tudo­mányos-műszaki vívmányok széles körű alkalmazása alap­ján — állandóan tökéletese­dik, minőségileg szüntelenül változik és javul a haditech­nika konstrukciója. A légierő gerincét ma korszerű fegyve­rekkel, célfelfedező és tűz- irányító eszközökkel, korsze­rű navigációs műszerekkel felszerelt rakétahordozó re­pülőgépek képezik. Az utób­bi időben megjelentek a vál­toztatható szárnyfelülétű, többcélú repülőgépek, a füg­gőlegesen fel- és leszálló gé­pek. Nagy változásokat vé­geztek a szállító repülőgépe­ken is. Ez a csapatnem ma különböző típusú és nagy te­herbírású repülőgépekkel rendelkezik. A légierő korszerű techni­kai felszereltsége lehetővé te­szi az ellenfél támadó eszkö­zeinek megsemmisítését, a szárazföldi csapatok támoga­tását, a légifölény kivivását, a légifelderítés és más bo­nyolult feladatok megoldá­sát. A légierő katonai potenci­álja és ütőereje sokban függ a személyi állomány képzett­ségétől, mert a technika ke­zelésében és harci alkalma­zásában továbbra is az em­ber a döntő tényező. Légi­erőnk büszke azokra az em­berekre, akiket a párt a szov­jet hazafiasság és a szocialis­ta internacionalizmus szel­lemében nevelt, akik jól ér­tenek a katonai dolgokhoz, képesek a legújabb repülő­komplexumok kezelésének gyors elsajátítására és a kor­szerű hadviselés körülmé­nyei közötti hatékony alkal­mazására. A szovjet repülősök, a szovjet fegyveres erők vala­mennyi harcosához hasonló­an nagyon jól tudják, hogy a nemzetközi helyzet továbbra is feszült. Ez arra kényszerí­ti a szovjet haza védőit, hogy állandóan szárazon tartsák a puskaport, szüntelenül fo­kozzák az éberséget, és a ka­tonai készenlétet. Ebben lát­ják a szovjet haza és a test­véri szocialista államok vé­delmi képessége szilárdításá- nek reális lehetőségeit. APN—KS A szovjet légierő egyik vadászgépe felszállás előtt Újfajta búza termése érik a szelekciós és elsődleges vetőmag termesztési intézet melegházában

Next

/
Thumbnails
Contents