Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-13 / 190. szám
8 Képújság 1978. augusztus 13. AKGSI-baok mérlege A KGST Nemzetközi Beruházási Bankja közzétette jelentését 1977. évi működéséről. Ebben megállapítja, hogy a tagállamok beruházásai 1977-ben az előző évhez viszonyítva 4,3 százalékkal növekedtek. A bank alapelveinek megfelelően hiteleivel a orenburgi beruházáson túl elsősorban az 1976—1980- as évekre szóló integrációs tervekben, a hosszú lejáratú együttműködési célpogramok- ban, szakosítási és kooperációs egyezményekben előirányzott létesítményeket finanszírozta. A múlt évben, ugyanúgy, mint a bank hétéves működése alatt a hitelnek több, mint 80 százalékával a fűtőanyag- és energiaipar fejlesztését segítette. 1971 óta 2079.8 millió transzferábilis rubel összegű hitelt nyújtott, ezen belül a múlt évben 826,4 milliót, ami 22 százalékkal több az előző évinél. Tavaly négy ország hat beruházásak támogatására engedélyeztek hitelt: az Ajkai Timföldgyár és a Székesfehérvári Könnyűfémmű bővítése, a lengyel putnai és poznani mezőgazdasági gépgyárak modernizálására, a román Dzsurdzsui Marónát- rongyár építésére és a jugoszláv Nova-gradiskai Műszergyár rekonstrukciójára. Az elmúlt hét évben meghitelezett 54 beruházásból eddig 30-at adtak át, ebből tavaly hármat: a bulgáriai Biljána Textilüzemet, a lengyelországi Polmo és Vifoma gépipari beruházást. Az ösz- szes átadott, meghitelezett beruházás költségvetési értéke több mint 700 millió transzferábilis rubel. A globális problémák integrációs megközelítése A mai világban számos olyan probléma van, amely lényegében az egész emberiséget érinti. Ezek az úgynevezett globális problémák. V. Zaglagyin professzor és I. Frolov, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja a globális problémákról szólva megállapítja: „A számításokból és prognózisokból kitűnik, hogy az olyan nyilvánvaló politikai realitás mellett, mint amilyen a globális katasztrófáknak tekintendő termonukleáris világháború veszélye, az emberiség szempontjából globális következménnyel járhat az is, ha kimerülnek a felhasználható energia- és nyersanyagkészletek”. A globális problémáknak, egyebek között a nyersanyagproblémának a megközelítése a tőkés és a szocialista világban homlokegyenest ellenkező. A nyersanyaggal nem rendelkező kapitalista államok a következőképpen látják a dilemmát: vagy belenyugszanak a „másodrendű állam szerepébe, vagy más országok természeti kincsei kirablásának útjára lépnek. A nyersanyagért folvó küzdelmekben minden eszközt felhasználnak, kezdve a politikai zsarolástól egészen a katonai intervencióig. Miután pedig a monolóliumok hozzájutnak a természeti kincsek forrásaihoz, a maximális profit érdekében irgalmatlan pazarlással aknázzák ki azokat. A szocialista világban sem egyszerű a nyersanyagprobléma: vannak nyersanyagban gazdag országok, s vannak olyan államok, amelyek nem rendelkeznek nagy erőforrásokkal; a népes körzetekben az ásványkincs kevés; végül a világpiac befolyása sem zárható ki; a szocializmus határain túl keletkező kritikus helyzetek bizonyos mér- teKben mindenképpen megnehezítik a szocialista közösséghez tartozó országok nyersanyagellátását. Hogyan oldódik meg hát a nyersanyagprobléma a szocialista közösségben? Erre a kérdésre ad választ a KGST Bukarestben megtartott XXXII. ülésszakán jóváhagyott, 1990-ig terjedő hosszú távú együttműködési célprogram, amely a tagállamok gazdaságilag indokolt szükségleteit hivatott biztosítani az energia-, a tüzelő- és a nyersanyagok fő fajtáiból. (A programnak „Ipari nyersanyagok” című külön fejezete van). Imponáló a program skálája: a vasérctől a takarmányok nyersanyagig terjed. Az aspektusok sokfélesége az elvek változatlanságával párosul. Az alap: minden ország erőforrásainak maximális, gazdaságilag hatékony kihasználása a nemzeti érdekeknek és a közösség érdekeinek megfelelően; a szakosítás és a kooperáció fejlesztése; új kapacitások létrehozása (köztük az érdekelt országok anyagi és pénzügyi lehetőségeinek egyesítésével) a termelés növelésére; együttműködés a KGST-n kívüli országokkal; a nyersanyagipar gyorsított fejlesztésének előmozdítása a Kubai Köztársaságban és a Mongol Népköztársaságban. A felsorolt tézisek közül az utolsó (ez egyáltalán nem a jelentőségére vonatkozik) fényesen illusztrálja a kapcsolatok jellegét a szocialista közösségben. A KGST-tagál- lamok térítésmentesen finanszírozták a mongoljai nemzetközi geológiai expedíciót: a testvéri államok részvétele Kuba nikkeliparának fejlesztésében lehetővé teszi Kubának, hogy lényegesen növelje az értékes fém termelését és exportját. Ha figyelembe vesszük, hogy a cukor után Kuba másik fő exportcikke a nikkel, világossá válik a testvéri kölcsönös segítség jelentősége. A tőkés világban a nemzetek feletti társaságok egyik vagy másik létrehozásában „segítve” gyakran minden eszközzel fékezik az üzem termékeinek nemzeti exportját, arra törekedve, hogy saját érdekükben monopolizálják azt. A szocialista országok együttműködését jellemezve Fidel Castro hangsúlyozta, hogy segítségükért „nem szabnak egyetlen megterhelő követelményt sem, nem haj- hásznak nyersanyagot, nem sajtolnak ki profitot...” s hogy ebben rejlik „az a nagy különség, amely a KGST-ben megvalósuló együttműködést megkülönbözteti az imperialista kizsákmányolástól és segítségtől.” A közös célok és elvek gigantikus feladatok megoldását teszik lehetővé a testvéri országok számára. A hosszú távú együttműködési célprogram előirányozza a geológiai kutatómunkák lényeges bővítését. Bányászati és dúsítókombinátok építését tervezik a Szovjetunióban a Krivojrog és Kurszk térségében lévő érclelőhelyek bázisán, valamint kohászati üzem építését. A KGST-tag- államok együttműködnek majd a legprogresszívebb kohászati berendezések létrehozásában, amelyek lehetővé fogják tenni e kulcsfontosságú iparág műszaki rekonstrukcióját. Perspektivikus megoldásokat irányoztak elő a vegyiparban: A Szovjetunióban fejleszteni fogják az energiaigényes vegyipari nyersanyagok (ammonia, metanol, polietilén és polivinilklorid) előállítását, amelyek más KGST-tagállamokba kerülnek, ahonnan viszont .kevésbé energiaigényes termékeket (színezőanyagokat, növényvédő vegyszereket, vegyi adalékanyagokat stb.) fognak a Szovjetunióba szállítani. így a közös érdekeknek megfelelően hatékonyan fogják telepíteni az ipari objektumokat: minél több energiát fogyasztanak, annál közelebb kerülnek az energiaforrásokhoz — fogják érvényesíteni a Szovjetunió területén egy izoprén kaucsukot előállító üzem közös erővel történő építésében. A program nagy figyelmet szentel a vegyi és biokémiai takarmányadalékok előállításának. Termelésük bővítése a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Lengyelországban közös erővel létesítendő üzemek bázisán lényeges pozitív hatással lesz a mezőgazdaság fejlődésére. Itt a nyersanyagprogram közvetlenül kapcsolódik a táplálkozás és az életszínvonal-emelés problémáihoz. A hosszú távú együttműködési célprogram másik „illeszkedési gócpontja” a cellulóz- és papírgyártás, amely egyebek közt a kiadandó könyvek, újságok és folyóiratok mennyiségét is meghatározza, vagyis a legszorosabban összefügg a nép kulturális szükségleteinek kielégítésével. A Bukarestben elfogadott hosszú távú célprogram azt bizonyítja, hogy a KGST- togállamok perspektivikus módon közelítik meg a globális problémák megoldását a szocialista gazdasági integráció elvei alapján. A népgazdaság különböző ágazatainak több száz gyárában és intézetében alkalmazzák sikerrel a számítógépek és vezérlőberendezések kijevi gyárában készült komputereket. Kőolaj- és földgázkitermelés, az energiatartalékok elosztása, bonyolult mérnöki számítások — e korántsem teljes felsorolás is jól érzékelteti széles körű felhasználási területüket. A kijevi gyár védjegyét viselő számítógépek kezelése kényelmes, lehetőség van a különböző típusú berendezésekhez történő csatlakoztatásra és több gépből álló célkomplexumokban való alkalmazásra. E számítógépek legnagyobb külföldi vásárlói Bulgária, Csehszlovákia és Lengyelország. Az idén például a KST-országokba nagyszámú M—4030. típusú számítógép-komplexum kerül leszállításra, amelyeket nagy hatékonysággal elsősorban a sok gépes rendszerek vezérlőberendezéseként célszerű alkalmazni. Ezekből az országokból a kijevi gyár mágneses adatrögzítőket, display-eket és sornyomtató berendezéseket importál. A gyár egyben módszertani központ is. Itt képezik ki azokat a bolgár, lengyel, csehszlovák és NDK-beli szakembereket, akik odahaza’ szovjet gyártmányú számítógépekkel dolgoznak majd. A Szovjetunióban az automatizáláshoz szükséges műszerek és eszközök gyártása a tizedik ötéves terv (1976— 1980) során 1,6—,17-szeresé- re, a számítástechnikai berendezések gyártása pedig 1,8 szorosára emelkedik. Számítógepek Kijeviből A képen a gyár egyik műhelye látható Tamara Abazova egyike azoknak, akiknek ügyességét csérik a nagy teljesítményű kijevi számítógépek diGyémánt, rubin, zafír - az iparban Készül a modern „hanglemeztű” a lengyelországi Lubor- sowban A drágakövek nem különleges anyagok: a Földünkön nagy mennyiségben található ismert elemek kristályos ve- gyületei. A szikrázóan csillogó gyémánt a szénnek egy különlegesen kristályosodott változata, a többi drágakő pedig a szilíciumnak, az alumíniumnak, a magnéziumnak egy-egy kristályos ve- gyülete. Szép színűket a bennük lévő csekély mennyiségű idegen anyagtól (króm, vanádium, stb.) kapják. A drágaköveknek sok olyan tulajdonságuk van, amelyekre nem is olyan régen fi«velt fel a tudomány: keménységük, hővezető képességük, savakkal, gőzökkel szembeni jó ellenálló képességük értékes tuljadonságok a technika számára. Régen a drágakövek csak az ékszerészeket foglalkoztatták, ma azonban felhasználásuk az élet minden területén jelentős. Persze ezeket nem a természetben található nagy értékű darabokból állítják elő, hanem a mesterséges úton létrehozott apró kristályokat használják fel. Az üvegvágótól a fogorvosi fúróig, az órától a számítógépekig mesterséges drágakövek növelik a berendezések élettartamát, megbízhatóságát. A mesterséges gyémánton kívül ma már számos mesterséges „drágakő” nyer felhasználást. A rubin és a zafír például édestestvérek: különböző színük ellenére mindkettő anyaga ugyanaz: alumíniumoxid. A rübin mesterséges előállítása közel sem olyan nehéz, mint a gyémánté. Minden olyan esetben, amikor egy tengely forog egy csapágyban, akkor a legkisebb a A hanglemez megszólaltató ja súrlódás, ha a tengely acélból, a csapágy rubinból készül. Ezért kerül órákba, műszerekbe igen nagy meny- nyiségben. Ma már a zafírt is mesterséges úton, timföldből állítják elő, s főként az ipari célokra készülő szintetikus zafír hőállóság és a szilárdság tekintetében túlszárnyalja a természetes zafirkristályokat. A zafír nem futott be olyan látványos karriert, mint a gyémánt vagy a rubin, mégis jó hasznát veszi a technika. A modern lemezjátszók pick-up-fejében kis, tűhegyes, zafirkristály helyettesíti a hajdani grarrt^fontűt. Nem rongálja á lemez finom barázdáit, s csak hosszú használat után „csorbul ki”. Jelentős mennyiségű zafírt használ fel erre a célra az ipar. A zafír a számítógépek memóriaegységében is szerepet kap: újabban olyan parányi memóriaelemeket fejlesztenek ki, amelyek a zafirla- pocskára növesztett szilici- umkristályból állnak. Bolgár-román zsiliprendszer Románia és Bulgária kö- építő két ország. A vízlépcső zös Duna-szakaszán megkez- mintegy 280 kilométer hosz- dődött a Turnu Magurele- szúságban duzzasztja meg a nikopoli vízlépcső és hid- folyót, a Duna jugoszláviai roenergetikai komplexum szakaszán is érezhető lesz, építése. Két zsiliprendszert, ezért háromoldalú tárgyalá- két bukógátat és sok egyéb sokat folytatnak a vízlépcső kiegészítő berendezést létesí- hasznosításáról. A gáton or- tenek. A felduzzasztott folyó szágút és vasútvonal is lesz, energiáját 800 megawattos a folyószakaszon új kikötő- vizi erőmű hasznosítja és két építenek, s a dúzzasztás évente 4 milliárd kilowatt- révén kibontakoztathatják a óra villamos energiát termel, vízlépcső menti mezőgazda- amelyet majd fele-fele arány- sági területek öntözési prog- ban kap a közös beruházást ramját.
