Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-13 / 163. szám

* ‘fÉPÚJSÁG 1978. július 13. Gaál István rendező és Illés György operatőr új filmet forgat, Legato címmel. Felvételünk a forgatáson készült: A rendező Dayka Margittal. A lonesco-színház sorsa Haladékot kapott a pári­zsi Théatre de la Huchette: január 2-án be kellett volna zárnia. A Kopasz énekesnő és a Lecke, Ionescónak ez a két darabja, amelyet több mint húsz éve játszik ez a nyolc­van férőhelyes színház, lehet hogy pályafutása végére ért? A kulturális minirztérium- nak sikerült a színház igaz­gatójától haladékot kicsikar­ni. Guy Pinard, az igazgató, éttermet szeretne nyitni ap­jától örökölt színháza helyén. Apja két éve halott; ebben az általa alapított színházban mutatták be Audiberti, Bré- al, Schehadé és még annyi más szerző darabját, ebben a színházban debütált Jacque­line Maillan és Jacques Fabbri, s még nagyon sokan a ma jó nevű színészek kö­zül. Joga volna Guy Pinardnak bezárni a Quartier Latin utolsó színházát? A párizsi képviselők reakcióját vár­ják sokan, Jacques Chirac- kal az élen, akik már régóta beszélnek arról, hogy Párizs minden városnegyedében kulturális kampányt kezde­nek. Addig is az Huchette színészei szervezetbe tömö­rülnek, tiltakoznak és ellen- támadásba lendülnek: azt hányják Guy Pinard szemére, hogy tizennyolcmillió régi frankot sikkasztott el a be­vételből tizenhárom év alatt, melyet a színház tatarozásá­ra kellett volna félretennie. Az Huchette megszűnése újabb csapás volna a párizsi színházra. A Noctambule és a Vieux-Colombier után már bejelentették a Récami- er bezárását. És ugyanígy, az a városnegyed, ahol az éj­szakai élet pezsgése még él, teljesen meg lesz fosztva a színháztól. És az abszurd — abszurdabb, mint Ionesco színháza. Az igaz, hogy a maximális bevétel csak két­ezer-ötszáz frank, és az igaz­gatónak ebből csak huszon­két százalék jut. A turistákat etetni bizonyára jövedelme­zőbb — írja a Nouvel Obser- vateur. Az első szobrásznő A jelenkori képzőművészet két képviselőjének alkotása­it mutatja be az Ulánbátor-- ban nemrég megnyílt kiállí­tás. A. Szentgetsokhio festő­művész és D. Damdima szob­rászművész 350 alkotása sze­repel a tárlaton. Szentgetsokhiót 1940-ben még mint amatőrt ismerték. Ma már jelentős alkotó. Té­mái: az ország forradalmi múltja, fejlődő jelene. Szíve­sen ábrázolja a festői tája­kat. Több képének témáját a mongol—szovjet barátság ih­leti. A Mongol Népköztársa­ság érdemes művésze. Damdima az első szob­rásznő Mongólia történeté­ben. Művésztársához hason­lóan ő is ámatőrként kezdte alkotó tevékenységét. Szobrai főleg jelentős személyisége­ket örökítenek meg; ilyenek Lenin, Szuhe Bator, a Munka Hősei című szoborkompozíció alakjai. Figyelmet érdemel­nek munkásfigurái, is. Vallásos írásművek Az NDK egyházi kiadói-' nál évente összesen több mint ötmillió példányban kereken 500 könyv és írás­mű jelenik meg. Hozzájárul ehhez 31 teológiai, egyházi és egyházpolitikai lap, fo­lyóirat és közlöny. Évente 555-ször jelennek meg, ösz- szesen 12,5 millió példány­ban. A vallási irodalom mind az ország különböző feleke- zeteinek, mind tevékenysé. gük különböző területeinek szükségleteit figyelembe ve­szi. Éppen ezért a tudomá­nyos művektől az egyházi tisztségviselők továbbképzé­sén keresztül a szépirodalo­mig és a múlt és a jelen egyházi művészetéről szóló képes kötetekig terjed. A berlini Bibliai Társaság évente félmillió bibliát ad ki. Az NDK legnagyobb egyházi kiadója, az Evange­lische Verlagsanstalt, egye­dül az elmúlt évben 280 új kiadványt publikált. Közel hárommillió példányban ad. ta ki eddig az evangélikus egyházi énekeskönyvet. Duiumtmt naptö Pécs színes arculatának megannyi vonása most újab­bal gyarapszik. Július 14— 30 között először rendezik meg a Pécsi Nyári Színház művészeti eseményeit. Ezek középponti témája a tánc, az oratorikus balett. Az előkészületek január óta folynak. Június közepé­től megkezdődtek, jelenleg is tartanak, hét közepétől pedig lezajlanak a főpróbák a kü­lönböző szabadtéri helyszíne­ken. Újjászületett Pécs sza­badtéri színpada: korszerű világító tornyokkal és hatal­mas tánctérrel, ahogyan a produkciók meg is kívánják azt. Szabadtéri Táncszín el­nevezéssel itt kelnek életre a nyári színház fő műsorai: az orartorikus balettek, egy re­neszánsz egy barokk és egy XX. századi modern orato­rikus mű zenéjére. Samogui Néplap Szinte nincs olyan napja a főidénynek, hogy eső, vihar meg ne zavarná a strandolok örömét, ennek ellenére el­mondhatjuk, hogy csaknem mindenütt telt ház van a Balaton-parti településeken. A szállodai szobák szinte augusztus végéig foglaltak, a kempingek — a sóstói ifjúsá­gi kivételével — ugyancsak megteltek. (Az utóbbi tábor­helyen még 600 vendéget tudnak elhelyezni.) A ven­dégforgalom — a Siótour statisztikusai szerint — minden eddigi eredményt túlszárnyal. A tavalyi forga­lomhoz képest 16 százalékos a növekedés; a múlt év azo­nos időszakában 493 ezer vendégéjszakát töltöttek a Siótour szálláshelyein a nya­ralók, az idén azonban már az 594 ezernél tartanak. A vendégek száma 58 ezerről 68 ezerre emelkedett, 3,4 szá­zalékkal több a hazai ven­dég (tehát a Balaton vonzó­ereje nem lányul, hanem erő­södik), szocialista országok­ból 52,1 százalékkal, nyuga­ti országokból 57,1 százalék­kal több turista érkezett az idegenforgalmi hivatal szál­láshelyeire, mint tavaly. Az utóbbi okán az eddiginél sokkal több valutát váltottak be a vendégek: 111 százalék­kal nagyobb valutaforgalmat bonyolítottak le a beváltó­irodák, mint a tavalyi év azonos időszakában. E hét végén 4437-tel több vendége volt a Siótournak, mint ta­valy ilyenkor. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A város párt- és tanácsi vezetőiből, a helyi tervező- intézet mérnökeiből, a vá­rosban élő képzőművészek­ből, s a képzőművészeti lek­torátus kiküldött képviselői­ből alakult bizottság járta be Dunaújvárost. A bizottság a Béke város­rész tekintetében úgy hatá­rozott, hogy a város és a lek­torátus meghívásos pályáza­tot hirdet az új városrész esztétikus térkialakítására; a pályázaton részt vevők és a várostervezés-városépítés he" lyi szakemberei szeptember Jegyzetlapok az NDK-ból (3.) Moziról - másként Karl-Marx-Stadt megyei tartózkodásunk idején került sor az NDK egyik legfonto­sabb, immár hagyományos kulturális rendezvényére, a XVII. nyári filmnapokra. A meghívott külföldi szakmai delegációk között volt a Czank József vezette magyar is, melynek a pécsi és egri moziüzemi vállalat vezetői, illetve képviselői is tagjai voltak és ahova a testvérme­gye lapjának félhivatalos képviseletében szintén meg­hívást kaptunk. A szakmai tanácskozások sora, a jelen- voltak egybehangzó vélemé­nye és a záróközlemény ta­núbizonysága szerint roppant hasznos volt, de aligha ér­dekli olvasóinkat. Egy-két részlet azonban remélhetőleg igen. A nálunk megszokottnál sokkal hűvösebb éghajlatú NDK-ban valósággal kultu­sza van a szabadtéri film­színházaknak. Egyik-másik­nak mérete lenyűgöző, a já­rási székhely rangban lévő Plauené például 3000 személy befogadóképességű, a Karl- Marx-stadti természetesen még nagyobb. (Képünk.) Ez volt az NDK első 70 mm-es filmek bemutatására is alkal­mas szabadtéri mozija. A ko­rábbi folytatások egyikében már említett német termé­szetszeretetre vall az is, aho­gyan ezeket a létesítménye­ket a tájban elhelyezik. Az eredeti növényanyag lehető legkisebb rongálásával, a ter­mészetes lejtőket, kisebb völgykatlanokat tökéletesen kihasználva. Nemcsak a nagy településeken, hanem olyan kisebb községekben is, mint Syrau, ahol a csak 220 férő­helyes kertmozit sziklák öve­zik és mindössze néhány lé­pésre van a „Sárkánybar­lang” nevű, rendszeresen nagy forgalmú cseppkőbar­lang bejáratától. A szabadtéri filmszínházak látogatottsága természetesen az időjárás függvénye. Itt számításba kell venni azt is, hogy egy északabbra élő nép fiai a hidegre kevésbé érzé­kenyek, mint mi vagyunk. Nem ritka az esernyők alatt mozielőadást élvező közönség sem. A nyár a szabadságok és az NDK-ban az ifjúság ré­szére jóval később (június utolsó napjaiban) kezdődő vakáció ideje. A már több­ször említett üdülőterületek közönsége hetenként-kéthe- tenként változik, a nyári if­júsági táborok lakói ugyan­csak turnusonként cserélőd­nek. A mozi iránti igény eb­ben az időszakban hatalmas. Ez így kimondva közhelynek tűnhet, de a Karl-Marx- Stadti Filmigazgatóság (a mi moziüzemi vállalatunknak jellegében megfelelő, de mé­reteiben természetesen sok­szorta nagvobb intézmény) szakemberei semmit nem bíz­nak a véletlenre. Alábbi ada­taink Werner Klier igazgató­tól és Emil Winkler igazgató- helyettestől származnak. Az NDK Ifjúsági Kutató- intézete ötödik esztendeje végez mintegy 50 ezer 14—25 éves fiatal között reprezenta­tív vizsgálatot a szabad idő legkedveltebb eltöltési mód­jával kapcsolatosan. Az ada­tok tanulságosak, a sorrend a következő: 1. zenehallgattás 2. mozi 3. turisztika 4. társas szórakozás 5. irodalom, olvasás 6. televízió Később a televízió előretör, szoros összefüggésben a csa­ládalapítással, az otthon- ülőbb, bensőségesebb kis kö­zösségekhez kötődő életmód­dal. A fiatalok általában ne­gyed év alatt 30 filmet néz­nek meg. Egy másik adat: a 18 év alattiak 11 százaléka egyszer sem, a 26 év fölöttiek 36 százaléka ugyancsak egy­szer sem kereste fel a film­színházakat. Legkedveltebbek a kalandfilmek (88 százalék), de megjegyzendő, hogy a szervezett filmklubok részt­vevői közt ennél kisebb ez az arány. 79 százalékkal a krimi következik és az ér­deklődés utolsó helyén — ami egyáltalán nemcsak NDK sajátosság — a jelen problé­máival foglalkozó filmek áll­nak. Ennek oka egyként le­het a filmek színvonala, mint az a tény, hogy a jelent a fia­talok élik, így arról saját ta­pasztalatból, de más tömeg­kommunikációs szervek jó­voltából is szerezhetnek in­formációkat. Mindezeknek ismeretében került sor a nyári filmnapok megrendezésére, immár ti­zenhetedik alkalommal. Ti­zenhét év magában rejti a ru­tin veszélyét éppúgy, mint az elszürkülését. Ezt elke­rülendő alakították ki a tö­megszórakoztatásnak egy sa­játos szabadtéri változatát, mély teljes joggal nevezhető elejére team-eket munkacso­portokat hoznak létre. A Béke városrész dolgán kívül néhány, a régebbi vá­rosrészekben felállítandó szobor elhelyezéséről is dön­tött a bizottság: Somogyi Jó­zsef Aratók című ötalakos szobrát a Kossuth utca dunai végén, a kilátón állítják fel, Szöllösy Enikő Vasvirág cí­mű szobrát a munkásotthon­nal szemben, Varga Imre Bartók—Kodály szobrát a Petőfi ligetben helyezik el. A harmincéves jubileumra ké­szülő 26. számú ÁÉV székhá­zának környékén felállítan­dó építő-emlékszobor pontos helyéről később döntenek. PETŐFI NÉPE A Dél-magyarországi Tex­til- és Felsőruházati Nagy­kereskedelmi Vállalat vásár­lással egybekötött őszi—téli árubemutatót rendezett, melyre meghívta a kiskeres­kedelmi vállalatok árube­szerzőit is, akik ellátogattak Bajára, a DÉLTEX lerakatá- hoz, hogy a bemutatott más­fél száznál több modell kö­zül válasszanak. Míg a bemutatón egymás után köttettek az „üzletek”, megtudtuk, hogy évente két alkalommal rendeznek áru­bemutató vásárt, s ilyenkor nyáron mindig az őszi—téli választékot mutatják be. A vásárok rendezésével az a céljuk, hogy a kiskereskedel­mi vállalatok idejében felké­szülhessenek a szezonra. Az árukínálat bőséges, és azzal, hogy egyetlen modellből sem rendelnek 300—40Ó-nél töb­bet a ruhagyáraktól, elérhető, hogy ne teremtsenek „egyen­ruha-divatot”. .n ö — népművelői munkának is. A szabadtéri rendezvények ál­talában 19 órakor disco mű­sorral kezdődnek. Műsorveze­tőkként csak erre jogosító igazolvánnyal rendelkezők szerepelhetnek. Közülük ki- nek-kinek rátermettségén, ügyességén múlik, hogy az összekötő szövegbe milyen utalásokát, természetesen rá­beszélő szándékú utalásokat tud becsempészni az elkö­vetkezendő filmvetítéssel kapcsolatban. Az ilyen ren­dezvények tizenhét évvel ez­előtt mindössze 2 filmszín­házban, az idén már összesen 77 helyen zajlottak. Termé­szetes, hogy a június 30— július 13. közötti időszakban a Karl-Marx-Stadt megyei filmesek a rádió időjárásje­lentésének legbuzgóbb hall­gatói. Csak az idei első há­rom nap eredményei állnak rendelkezésünkre, ez a testvérmegyében 41 062 láto­gatót eredményezett, többet, mint az előző év azonos idő­szakában. Az idei nyár mű­sortervében 4 NDK, 2—2 szovjet és csehszlovák, 1 ro­mán, 1 USA és 1 francia film címével, és egyetlen magya­réval se találkoztunk. A Baranya megyei sajtót a nyári filmnapokon nem kép­viselte senki, így mi adha­tunk először számot arról, hogy a jövő évi pécsi film­szemlén megfigyelőként Karl- Marx-Stadt megyéből is de­legáció vesz majd részt. A szakemberek azért szentelnek különös figyelmet a Pécsett már hagyományos rendez­vénynek, mert egy évvel ké­sőbb — 1980-ban — Karl­Marx-Stadt ad otthont az egész NDK filmnapjainak és szeretnék a magyar tapaszta­latokat ennek során haszno­sítani. (Folytatjuk) ORDAS IVÁN Karl-Marx-Stadt, Küchwald. Az üdülőterület hatalmas szabadtéri filmszínháza. Legato [ky tails , kaidoiosikép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents