Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-13 / 163. szám

1978. július 13. “WiÉPÚJSÁG 3 A tomerőmü-építkezés Késik a szennyvíztelep átadása Hónapok óta nagy nehéz­ségeket okoz Pakson a szennyvíz elvezetése, illetve tisztítása. A régi kis tisztító- telep alig képes befogadni a nagyközség és az atom'erőmű lakótelepének szennyvízét, időnként kritikus a helyzet, éjjel nappal szolgálatban kell lenni például a nagydorogi úti elágazónál, hogy a gyak­ran bekapcsoló motor nehogy kimerüljön áz átemelő akná­ban. Az épülő, hatalmas telep első ütemét tavaly december­ben kellett volna átadni, hogy megoldódjék a gond, mielőtt még megoldhatatlanná válik. Ez az első ütem, ami egyhar- rrtáda az egész telepnek, most készült el a tavasszal. De mi­vel kevés ahhoz, hogy átve­gye az „öreg” tisztítómű mun­káját, várni kell, míg az egész beruházás befejeződik. Kérdés, hogy mikor. Sokat késik a technológiai szerelés, amit a Tatabányai Szénbá­nyák Vállalat készít. Több sürgetés után június 28-án olyan ígéretét tettek jegyző- könyvi tanúság szerint, hogy augusztus végére elkészülnek a munkákkal. A beruházás generálkivite­lezője egyébként a TÁÉV. Elkészítette az építőmesteri munkákat június 28-ig, már csak tereprendezéssel foglal­kozik. Nem a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalaton múlott, hogy nagy késéssel készül a létfontosságú beru­házás, bár a generálkivitele­ző állhatatosságától, sürgeté­seitől is sok függ, akár csak a beruházótól. Kedden délelőtt jártunk a helyszínen, a Pakstól délre fekvő, Duna menti síkságon, kerestük a szerelőket. Nem voltak ott. A TÁÉV néhány dolgozója foglalkozott terep- rendezéssel, hárman pedig a világítást ellenőrizték, javí­tották. A tőlük kapott tájé­koztatás szerint „a múlt hé­ten csütörtökön vagy pénte­ken mentek el a tatabányai szerelők, azzal, hogy majd csak szerdán jönnek ismét, mert ledolgozták az idejüket és nincs lehetőség túlórázás­ra”. Kíváncsian, de inkább ag­gódva várjuk, mi lesz augusz­tus végén. Akik illetékesek az intézkedésben, remélhetőleg nem várnak, látva ezt a tart­hatatlan ütemű igyekezetét. Az ígéret nem minden, be is kell váltani. GEMENCI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY A „főépületbe” érkezik majd a szennyvíz, itt történik a szűrés Villanyszerelők ellenőrzik a berendezéseket. Sok itt a ve­zeték, a motor, a kapcsolószekrény. Mozgásban az aratási gépezet Az időjárás javulása or­szágszerte lendületet adott a nyári betakarításnak. Erről tanúskodnak az MTI vidéki munkatársainak szerdai je­lentései. Az ország legdélibb vidé­kén, a baranyai határban szerdán befejeződött az őszi árpa aratása. Viszonylagos munkasiker ez, hiszen tavaly ilyenkor a búza betakarítása is a végéhez közeledett. Jel­lemző az idei lassú, küzdel­mes aratásra, hogy bár június 22-én már megindultak az el­ső kombájnok Baranyában, három hét — igaz: esőkkel, viharokkal, jégverésekkel tar­kított három hét — kellett a takarmánygabona termésének teljes begyűjtéséhez. Most, az átmenet nélkül érkezett me­leg hatására meggyorsult a 65 000 hektárnyi búza érése és egyszerre nagy területek váltak vágásra éretté. Ennek megfelelően szerdán általánosan megindult a ke­nyérgabona betakarítása a Mecsek vidékén. A szemek nedvességtartalma jóval 20 százalék feletti, ezért száríta­ni kell. A búzaaratás megkezdésé­ről érkeztek hírek a Kisal­földről és Szabolcs-Szatmár megyéből. A Kisalföldön a legszárazabb mezőgazdasági körzetben, a Mosoni-hátsá­gon indultak meg a búzaara­tó kombájnok. Szerdán Laj- ta-puszta határában egyszer­re 30 kombájn vágta a ke­nyérnek valót. Győr-Sopron megyében egyébként 64 000 hektáron vár kombájnt a bú­za. A szabolcsi tájon Kál- mánházán álltak búzába a kombájnok, ahol 600 hektár­nyi kenyérgabona vár beta­karításra. A megyében az őszi árpa aratása általános, sőt a nyíregyházi járásban már csak néhány száz hektá­ron van lábon a termés. A szem víztartalma rendkívül magas, a beregi részen még a 30 százalékot is eléri. A- gaz­daságok azonban úgy szá­molnak, hogy jobban járnak, ha szárítják a nedves gabo­nát, mintha újra esők érnék a telt kalászokat. A nagy munka hőseiről, a gépkezelőkről mindenütt kö­rültekintően gondoskodnak. Jó példa erre a győri Űj Ka­lász Termelőszövetkezet, ahol felemelték a kombájnosok ét­kezési normáját és a menüt kívánságuknak megfelelően állítják össze. Uzsonnára is nagyobb adagot kapnak, ami rendszerint 20 deka szalámi, s tejet, üdítő italt korlátlan mennyiségben fogyaszthat­nak. A kombájnosok a napi ellátásért mindössze 15 forin­tot fizetnek. Felsőnyék I a világ végén ? — Itt a világ vege — mondják a íelsönyékiek. — Zsákutca ... Három megyével határosak — Fejér, Somogy és Tol­nával — illetve Tolnával nem határosak, hanem a fa­lu megyénk szerves része. — Szerintünk, ök másképp érzik. Mi köti őket hozzánk? Talán a húsz kilométe­res rettenetesen elhanyagolt iregszemcsei út? Vagy a munkahelyek? Mikor reggelente hat busz indul a falu­ból és csak egy Tamási felé, a többi Veszprémbe, vagy Székesfehérvárra. Talán a vasút? Évek óta a megszünte­téséről vagy a felújításáról vitatkoznak az illetékesek. Ebben bízhatnak? Ma már egy település közelségét a városhoz, az or­szághoz, a világhoz az határozza meg, hogy milyen mó­don lehet megközelíteni, milyen ellátást tudnak bizto­sítani a falu lakosságának. Az ott megtermelt áru mi­lyen úton-módon jut el az ország más részeibe. Felső­nyék ezért a „világ vége”. Egy lehetőségük van: hasz­nálni az egyre kopó, egyre rosszabb minőségű iregszem­csei utat. Az előbb azt kérdeztük: mi kötheti őket a megyéhez. Egyértelműen meg kell állapítani: sok min­den. Van üzletház, presszó, takarékpénztár és kultúr- ház, az iskola felszereltsége városi szintű. Ezeket Tolna megyétől kapták. Elismerik, így van. Csak az út, ami­ről vitatkoznak, amiért haragszanak és amiért minden fórumon interpellálnak. Mert hiába van itt meg min­den, ha a szállítást nem tudják megoldani... Kiss Imre nyugdíjas iskolaigazgató már nem hisz abban, hogy valaha megoldódik az útprobléma. Dörnyei Józsefné községi párttitkár: „Már kinéznek a járásnál, mert mindig erről érdeklődöm, mintha más gondom nem lenne.” A kőművesmester: „Legnagyobb probléma az út. akár társadalmi összefogással is tennénk valamit, csak mozdulna ez a kérdés valamerre. Mit szeretnénk? A Fejér megye; Szabadhídvég ide csak négy kilométerre van, de csak nyáron és száraz­ságban lehet használni a földutat. Ha ez a négy kilo­méter megépülne: kinyílna a világ. Többen mondják: Ozora felé kellene út, mert a pincehelyi kórházba ez a legrövidebb útvonal, és ha Pestre akarnak menni, ez az útvonal legalább fél órát lefaragna a menetidőből. A legolcsóbbnak talán a közel 20 kilométeres iregszemcsei út felújítása látszik, hiszen Magyarkeszitől már arány­lag jó út vezet. Aztán bíznak még abban is, hogy a vasút megszűnik, és helyette építenek utat a községnek. (Felsőnyéki magazinunkat szombaton, a négyes olda­lon olvashatják.) Tolna megye ötödik Több tejet ad a mezőgazdaság Együttes ülés az államigazgatási munka egyszerűsítéséről Az év első felében az el­múlt év azonos időszakához képest — kereken 8 száza­lékkal nőtt az állami tejipar felvásárlása. —A tejüzemek mintegy 60 millió literrel na­gyobb mennyiségű alapanya­got dolgoztak fel, mint 1977 első hat hónapjában. Az állami tejipar mara­déktalanul kielégítette az év első felében a lakossági igé­nyeket. Az egy hektár mezőgazda- sági területre eső tejterme­lés, amely az ágazati kon­centrációról ad képet, a du­nántúli megyék elsőségét bi­zonyítja. Az első helyen Vas megye áll, a második Győr- Sopron, a harmadikon pedig Zala, s a további két helye­zést, a 4. 5. helyet szintén du­nántúli megyék, Baranya és Tolna érte el. A megyei tanács mellett működő tanácsi bizottságok között egyre inkább általá­nossá válik, hogy a több bi­zottságot érintő témákat együttes ülésen vitatják meg. Ezt a gyakorlatot követte az ügyrendi, és az igazgatá­si és jogi bizottság is. A tárgyalt napirendek kö­zül legnagyobb érdeklődést „A tanácsi államigazgatási munka egyszerűsítésére és továbbfejlesztésére tett in­tézkedések végrehajtásának tapasztalatai és feladatok a megyében” című vb-előter- jesztés-tervezet megvitatása keltette, dr. Polgár Ferenc vb-titkár előadásában. A bizottsági tagok az eddig tett intézkedéseket helyesnek találták és a jövőre vonatko­zóan is hasznos javaslatokat tettek. Szóltak többek között a nyilvántartások ésszerű csökkentéséről, az ügyfél- szolgálati irodák elterjeszté­sének szükségességéről. Leg­fontosabbnak azonban azt tartották, hogy az államigaz­gatásban dolgozók munkájuk egyszerűsítése érdekében mi­nél több olyan javaslatot dol­gozzanak ki, amely a meglé­vő jogszabályi keretek közé — azok módosítása nélkül — beilleszthető. Ezt követően a bizottságok tagjai tájékoztatót hallgattak az egészségügyi és művelő­désügyi osztálynál tartott törvényességi vizsgálat ta­pasztalatairól, majd az ügy­rendi bizottság két tanács­rendelet-tervezetet vélemé­nyezett. KISS ENDRE A TÁÉV már a terepet rendezi, parkosít A hatalmas létesítmény mögött megbújik a régi derítő, amit alig lehet valamire hasz­nálni: az építés gyors befejezése létkérdés Paksnak

Next

/
Thumbnails
Contents