Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-11 / 161. szám
1978. július 11. KÉPÚJSÁG 3 Szocialista munkaverseny Eredményes esztendő után még sikeresebb évért WMM Nagy Októberi SzociaW-; lista Forradalom 60. j évfordulója tiszteletére lakisi indított szocialista munkaverseny nagyszerű eredményeket hozott. Megyénkben 2600 brigád 30 000 tagja — köztük több mint tízezer nő és mintegy tizenkétezer fiatal — tett kötelezettségvállalást a hármas jelszó alapján, s adta tudása legjavát a mennyiségi és minőségi eredmények növeléséért. A munkaverseny pénzben kifejezhető eredménye 597 millió forint volt. A tervek teljesítésén belül a legmagasabb arányú a termelési tervek túlteljesítése és a kereskedelmi forgalom növelése volt. A társadalmimunka-vál- lalások teljesítésével a szocialista brigádok nagyban hozzájárultak a város- és községpolitikai célok megvalósításához. Komoly eredmények születtek az újítómozgalomban is. A benyújtott újítások száma és a bevezetettek száma is magasabb volt mint a megelőző évben. 834 újítást vezettek be tavaly, több mint felét a benyújtottaknak, gazdasági eredményük majdnem elérte a tízmillió forintot. A múlt évi eredmények elismeréseképpen .hét gazdasági egység kapott Kiváló Vállalat, illetve Élüzem kitüntetést. Három szocialista brigád megkapta a párt Központi Bizottságának Jubileumi oklevelét, s vele a Szakma kiváló brigádja kitüntetést, öt szocialista brigád pedig a megyei pártbizottság Jubileumi oklevelének, s vele együtt a Vállalat kiváló brigádja címnek a birtokosa. A Láng Gépgyár dolgozóinak kezdeményezéséhez megyénk üzemeinek brigádjai is csatlakoztak. így a munkaverseny folyamatos, a cél, hogy a jubileumi verseny tapasztalatait felhasználva, számítva a nagyszerű lendület továbbélésére, az idén is a tavalyihoz hasonló sikerekkel öregbítsék hírnevüket Tolna megye élenjáró brigádjai, üzemi dolgozói. A Láng gyári és az SZMT által kibocsátott felhíváshoz elsőként csatlakozott a Láng Gépgyár dombóvári gyáregysége, a szekszárdi bőrdíszmű, a DÉDÁSZ, a Bonyhádi Zománcgyár és cipőgyár, a tolnai selyemgyár, a Simontor- nyai Bőrgyár és az ugyancsak Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó kollektívája. Uj, szocialista óimért küzdő brigádok is alakultak a felhívások nyomán, például a Gabonaipari Szolgáltató Vállalatnál, Bátaszéken. örvendetes, hogy nem a tervek mennyiségi túlteljesítése az elsődleges cél, hanem a hatékonyság javítása, a minőségi mutatók jobbítása, az önköltségcsökkentés a legfontosabb a felajánlások sorában. Az idei évben 2714 brigád 30 910 tagja vesz részt a szocialista munkaversenyben. A komplex brigádok száma 154, a tagok száma kétezer. A nők és fiatalok aránya hasonló az elmúlt évihez. A versenyző kollektívák kötelezettségvállalása 402 millió forint. A hatékonyság növelését vállalták a PATEX tolnai gyárában dolgozó brigádok, a dombóvári MÁV fatelítő és a TOTÉV brigádjai. Felajánlásuk értéke összesen megközelíti a huszonhétmillió forintot. Az eredrnényesség javulásával, elsősorban, a nagydorogi dohánybeváltó, a szekszárdi költségvetési üzem és a MEZŐGÉP brigádjai kívánnak költségmegtakarítást elérni. A vállalások értéke közel ötmillió forint. Az anyag- és energiamegtakarításra tettek kötelezettségvállalást a szekszárdi műszergyár, a dombóvári kesztyűgyár és a Paksi Konzervgyár dolgozói. A minőséget kívánják elsősorban javítani a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat, a TÁÉV, és a Simontornyai Bőrgyár brigádjai. Az egyéb vállalásokon belül a Népbolt 88 és fél millió, a paksi ÁFÉSZ félmillió forinttal kívánja növelni forgalmát. Az újítómozgalom fellendítése, az újítások számának növelése is szerepel a kötelezettségvállalásokban. Ilyen vállalást tettek — többek között — a tolnai selyemgyár és a szekszárdi BHG szocialista brigádjai. jjjljppj] ülőn ki kell emelni a lÉjjKk munkaversenyben részt vevő kollektívák társa- dalmimunka-felajánlá- sait. Az összes felajánlott társadalmi munka értéke megközelíti a tízmillió forintot. Továbbra is kiemelten szerepelnek a vállalásokban a köz- intézmények építéséhez és tatarozásához ajánlott munkák. Elsősorban a bölcsődék, óvodák, iskolák építésében, bővítésében, tatarozásában kívánnak részt venni a szocialista brigádok. Nem elhanyagolhatók azok a felajánlások sem, amelyek az üzemek környezetének rendezését, szépítését, a sportlétesítmények fenntartását, karbantartását célozzák. L. Gy. ÁFÉSZ-vágóhíd A tamási Köp—Ka ÁFÉSZ a jó húsellátás érdekében vágóhidat épített, ahol évente négyezer sertést dolgoznak fel. Képünkön a vágóhíd feldolgozó csarnoka látható Építők megbeszélése A minőségi bérezés szélesebb körű alkalmazásáról és az ehhez szükséges feltételek megteremtéséről közösen intézkednek — határozták el hétfői megbeszélésükön az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete vezetői Ábrahám Kálmán miniszter és Gyöngyösi István főtitkár elnökletével. Megállapították, hogy az idén előirányzott közös program termelési, gazdálkodási, bér- és szociálpolitikai feladatainak időarányos része teljesült. A második félévben elsősorban a fővárosi lakásépítés és több jelentős nagyberuházás, mint plédául a Paksi Atomerőmű építési feladatainak megvalósítása érdekében újabb közös intézkedéseket tesznek. A munkaerő koncentrálása és a munkaidő jobb kihasználása különösen' fontos ezeken a munkahelyeken, s ezért kívánatos a hatékonyabb anyagi ösztönzés is. A megbeszélésen elhatározták, hogy a vállalatoktól következetesen számon kérik: megtették-e a szükséges intézkedéseket a tervekben előirányzott átlagbérnövelési, valamint szociális és kulturális feladatok teljesítésére. A minisztérium és a szakszervezet is szorgalmazza az üzemi demokrácia új fórumainak hatékonyabb működését. „Hamuból született” üzem A Magyar Pamutipar újpesti fonodája tavaly január elején leégett. Helyette felépítettek egy 4850 négyzetméter alapterületű új üzemcsarnokot, melyben negyvenkét csehszlovák gyártmányú, orsó nélküli fonógépet helyeztek üzembe. A képen: Az újjáépített fonoda. * Új híd Baján, felújítják a dunaföldvárit A következő években hét új hidat adnak ót a Dunán és a Tiszán. A KPM hídosztá- lyának hosszú távú fejlesztési tervei alapján erről adott tájékoztatást az MTI munkatársának Tréger Herbert, az osztály vezetője. Az országban jelenleg mintegy 12 ezer híd ível át a folyók, vizek, utak és vasutak felett, ezek megfelelően segítik a közlekedést. Néhány helyen azonban, főként a Dunán, számuk kevés, átlag 80 kilométerenként állnak egymástól. A lemaradás csökkentésére, a forgalom feltételeinek javítására nagyszabású hídfej- lesztési program kezdődött. Eszerint a dunaföldvári hidat felújítják, kiszélesítik, Baján pedig 1980-ban kétszer egy sávos, modern híd építése kezdődik. Budapest felett és alatt a fővárost átölelő autópálya hídjait a következő évtizedben alakítják ki. Részben a meglévő budapesti hidak tehermentesítését szolgálja majd a leendő gabcsi- kovo—nagymarosi vízierőmű-rendszer kiépítése kapcsán megépítendő korszerű közúti híd is. Közel a Dunakanyarhoz, Tahitótfalunál előreláthatóan még e hónapban megindulhat a forgalom az új Kis-Duna hídon. A Tiszának a Dunához képest kevésbé mostoha a híd- helyzete, itt átlag 30—40 kilométerre követik egymást. Mégis a forgalom növekedése, az úthálózat fejlesztése újabbak építését sürgeti. Ennek megfelelően megkezdődött a kétszer egy sávos csongrádi közúti híd pilléreinek alapozása. A tervek szerint 1980-ban adják majd át a forgalomnak. Szegeden épül már az ország második leghosszabb, 700 méteres hídja (a leghosszabb az Árpád híd, 927 méter) az úgynevezett északj Tisza-híd. A technológiai fejlesztések során néhány híd új eljárással, francia licenc alapján készül, csúszó zsaluzattal. Ezzel a módszerrel épül fel a csongrádi és a bajai közúti híd. (MTI) Hlemetkerí csarnok, reggel Tejből élő gazdák Az autóbuszváró helyet nem számítva a legforgalmasabb intézmény reggel hét óráig Németkér központjában a tejcsarnok. Hozzák és viszik a tejet, persze sokkal többen vannak, akik hozzák, hiszen a vásárlás átterelődött a boltokba mindenütt, már évekkel ezelőtt. Nagyrészt idős, sőt öreg emberek jönnek kannával. Valaki így mondja: „Fiatalnak nincs tehene”. Szóval az idősebb korosztály foglalkozik még a háztájiban tehéntartással, illetve tejtermeléssel. Az utóbbi kifejezés a jó, mert valóban termelés ez: csak soktejű tehénnel foglalkoznak. Néhány háznál két tehén is áll az istállóban. Réti Istvánéknál például. Nyugdíjasok, illetve a férj nem kap nyugdíjat sem. valahogyan így sikerült az erdőgazdasági munka, hát most a tehenekből élnek. Két éve óta van két tehenük. A 68 éves férfi még sokat kaszál, a fejés viszont az asszony dolga, ami ugyancsak nem könnyű. Rétiné hozta a tejet a csarnokba, vele beszélgetünk. — A férjem vett ki árkot — mondja. — Lucernát is veszünk mindig, amikor csak lehet, úgy, hogy a férjem vágja le. így érdemes. Amikor friss fejősek a teheneink, húsz-huszonkét litert ad egy-egy. Nem hozzuk be az összesét, mi magunk is sokat fogyasztunk és van egy árván maradt csikó, tejen él. Kőműves serpenyőből iszik. Megtudakoltuk a tejkezelőtől, Rodenbüc- her Mihálynétól, ki hoz a csarnokba (hivatalosan begyűjtő helyre) legtöbb tejet egy tehén után. Pesztericz Jánost említi, ő 19 litert vitt naponta, amikor friss fejős volt a tehene és még mindig elad 14—15 litert. Rodenbücherné segédmunkásként kezdte itt, 15 évvel ezelőtt, akkor még annyi volt a tehén és a tej, hogy segédmunkás is kellett a csarnokba. Most egyedül dolgozik, fogy a tehén, nem tudna innen nyugdíjba menni, hát elvállalta a takarmánybolt kezelését. Nem könnyű, de azért ott is maga csinál mindent és a vevők segítenek a zsákemelésben. — Mint tejátvevő először Kölesdhez tartoztam — mondja — aztán Szekszárdhoz, tehát az ottani tejüzemhez, most meg a németkéri tsz-hez. Azé a begyűjtő. A háztáji tejet együtt viszik el a közös tejjel, jobb így. Megvan a nagyüzemi felár a háztájira is. Igaz, hogy a kezelőház minden javítása így a tsz-re hárul. Kéttehenes gazdák Puskás Mihályék is. A fejést nem bírja az asszony, vettek gépet. Nagy befektetés, tízezer forintba került a háztájiba való fejőgép. Szeretik a jószágot, mindig saját nevelésből van tehenük. Jön egy vevő. Fazékban viszi haza a liter tejet: Csutor Zsigmondné, idős asszony, minden nap innen visz egy litert. Nem a boltból, ott csak a lánya vesz. így szokták meg. Csutorné „nagyon kávés”. De a tej felét a macskái kapják, három várja a kapuban. — Elkelne a háznál egy tehén — mondom neki. — Nálunk? Ha bejönne egy az udvarunkba, csak úgy ajándékként, kihajtanám. Valamikor ötöt is gondoztunk. Elég volt. Szerencsére még vannak vállalkozó kedvű, nagy szorgalmú gazdák, csarnokba járók. Tiszteletet érdemlő munkájukat nem tudná nélkülözni sem Németkér, sem a felvásárló vállalat. G. J. Hídépítési program a Dunán és a Ma
