Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-11 / 161. szám

1978. július 11. KÉPÚJSÁG 3 Szocialista munkaverseny Eredményes esztendő után még sikeresebb évért WMM Nagy Októberi Szocia­W-; lista Forradalom 60. j évfordulója tiszteletére lakisi indított szocialista munkaverseny nagyszerű eredményeket hozott. Me­gyénkben 2600 brigád 30 000 tagja — köztük több mint tíz­ezer nő és mintegy tizenkét­ezer fiatal — tett kötelezett­ségvállalást a hármas jelszó alapján, s adta tudása legja­vát a mennyiségi és minősé­gi eredmények növeléséért. A munkaverseny pénzben ki­fejezhető eredménye 597 mil­lió forint volt. A tervek tel­jesítésén belül a legmaga­sabb arányú a termelési ter­vek túlteljesítése és a keres­kedelmi forgalom növelése volt. A társadalmimunka-vál- lalások teljesítésével a szo­cialista brigádok nagyban hozzájárultak a város- és községpolitikai célok megva­lósításához. Komoly eredmé­nyek születtek az újítómoz­galomban is. A benyújtott újítások száma és a beveze­tettek száma is magasabb volt mint a megelőző évben. 834 újítást vezettek be ta­valy, több mint felét a be­nyújtottaknak, gazdasági eredményük majdnem elérte a tízmillió forintot. A múlt évi eredmények el­ismeréseképpen .hét gazdasá­gi egység kapott Kiváló Vál­lalat, illetve Élüzem kitünte­tést. Három szocialista bri­gád megkapta a párt Köz­ponti Bizottságának Jubileu­mi oklevelét, s vele a Szakma kiváló brigádja kitüntetést, öt szocialista brigád pedig a me­gyei pártbizottság Jubileumi oklevelének, s vele együtt a Vállalat kiváló brigádja címnek a birtokosa. A Láng Gépgyár dolgozói­nak kezdeményezéséhez me­gyénk üzemeinek brigádjai is csatlakoztak. így a munka­verseny folyamatos, a cél, hogy a jubileumi verseny ta­pasztalatait felhasználva, szá­mítva a nagyszerű lendület továbbélésére, az idén is a tavalyihoz hasonló sikerek­kel öregbítsék hírnevüket Tolna megye élenjáró brigád­jai, üzemi dolgozói. A Láng gyári és az SZMT által kibocsátott felhíváshoz elsőként csatlakozott a Láng Gépgyár dombóvári gyáregy­sége, a szekszárdi bőrdíszmű, a DÉDÁSZ, a Bonyhádi Zo­máncgyár és cipőgyár, a tol­nai selyemgyár, a Simontor- nyai Bőrgyár és az ugyancsak Simontornyai Bőr- és Szőr­mefeldolgozó kollektívája. Uj, szocialista óimért küzdő brigádok is alakultak a felhí­vások nyomán, például a Gabonaipari Szolgáltató Vál­lalatnál, Bátaszéken. örvendetes, hogy nem a tervek mennyiségi túlteljesí­tése az elsődleges cél, hanem a hatékonyság javítása, a minőségi mutatók jobbítása, az önköltségcsökkentés a leg­fontosabb a felajánlások so­rában. ­Az idei évben 2714 brigád 30 910 tagja vesz részt a szo­cialista munkaversenyben. A komplex brigádok száma 154, a tagok száma kétezer. A nők és fiatalok aránya hasonló az elmúlt évihez. A versenyző kollektívák kötelezettségvál­lalása 402 millió forint. A hatékonyság növelését vállalták a PATEX tolnai gyárában dolgozó brigádok, a dombóvári MÁV fatelítő és a TOTÉV brigádjai. Felaján­lásuk értéke összesen megkö­zelíti a huszonhétmillió fo­rintot. Az eredrnényesség ja­vulásával, elsősorban, a nagydorogi dohánybeváltó, a szekszárdi költségvetési üzem és a MEZŐGÉP brigádjai kí­vánnak költségmegtakarítást elérni. A vállalások értéke kö­zel ötmillió forint. Az anyag- és energiamegtakarításra tet­tek kötelezettségvállalást a szekszárdi műszergyár, a dombóvári kesztyűgyár és a Paksi Konzervgyár dolgozói. A minőséget kívánják első­sorban javítani a Simontor­nyai Bőr- és Szőrmefeldolgo­zó Vállalat, a TÁÉV, és a Simontornyai Bőrgyár bri­gádjai. Az egyéb vállalásokon be­lül a Népbolt 88 és fél millió, a paksi ÁFÉSZ félmillió fo­rinttal kívánja növelni for­galmát. Az újítómozgalom fellendí­tése, az újítások számának növelése is szerepel a kötele­zettségvállalásokban. Ilyen vállalást tettek — többek kö­zött — a tolnai selyemgyár és a szekszárdi BHG szocialista brigádjai. jjjljppj] ülőn ki kell emelni a lÉjjKk munkaversenyben részt vevő kollektívák társa- dalmimunka-felajánlá- sait. Az összes felajánlott tár­sadalmi munka értéke meg­közelíti a tízmillió forintot. Továbbra is kiemelten szere­pelnek a vállalásokban a köz- intézmények építéséhez és tatarozásához ajánlott mun­kák. Elsősorban a bölcsődék, óvodák, iskolák építésében, bővítésében, tatarozásában kí­vánnak részt venni a szocia­lista brigádok. Nem elhanya­golhatók azok a felajánlások sem, amelyek az üzemek kör­nyezetének rendezését, szépí­tését, a sportlétesítmények fenntartását, karbantartását célozzák. L. Gy. ÁFÉSZ-vágóhíd A tamási Köp—Ka ÁFÉSZ a jó húsellátás érdekében vá­góhidat épített, ahol évente négyezer sertést dolgoznak fel. Képünkön a vágóhíd feldolgozó csarnoka látható Építők megbeszélése A minőségi bérezés széle­sebb körű alkalmazásáról és az ehhez szükséges feltételek megteremtéséről közösen in­tézkednek — határozták el hétfői megbeszélésükön az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszerveze­te vezetői Ábrahám Kálmán miniszter és Gyöngyösi Ist­ván főtitkár elnökletével. Megállapították, hogy az idén előirányzott közös program termelési, gazdálkodási, bér- és szociálpolitikai feladatai­nak időarányos része telje­sült. A második félévben el­sősorban a fővárosi lakásépí­tés és több jelentős nagybe­ruházás, mint plédául a Pak­si Atomerőmű építési felada­tainak megvalósítása érdeké­ben újabb közös intézkedése­ket tesznek. A munkaerő koncentrálása és a munka­idő jobb kihasználása különö­sen' fontos ezeken a munka­helyeken, s ezért kívánatos a hatékonyabb anyagi ösztön­zés is. A megbeszélésen elhatá­rozták, hogy a vállalatoktól következetesen számon kérik: megtették-e a szükséges in­tézkedéseket a tervekben elő­irányzott átlagbérnövelési, va­lamint szociális és kulturális feladatok teljesítésére. A mi­nisztérium és a szakszerve­zet is szorgalmazza az üzemi demokrácia új fórumainak hatékonyabb működését. „Hamuból született” üzem A Magyar Pamutipar újpesti fonodája tavaly január elején leégett. Helyette felépítet­tek egy 4850 négyzetméter alapterületű új üzemcsarnokot, melyben negyvenkét cseh­szlovák gyártmányú, orsó nélküli fonógépet helyeztek üzembe. A képen: Az újjáépített fonoda. * Új híd Baján, felújítják a dunaföldvárit A következő években hét új hidat adnak ót a Dunán és a Tiszán. A KPM hídosztá- lyának hosszú távú fejleszté­si tervei alapján erről adott tájékoztatást az MTI munka­társának Tréger Herbert, az osztály vezetője. Az országban jelenleg mintegy 12 ezer híd ível át a folyók, vizek, utak és vasutak felett, ezek megfelelően segí­tik a közlekedést. Néhány he­lyen azonban, főként a Du­nán, számuk kevés, átlag 80 kilométerenként állnak egy­mástól. A lemaradás csökkentésére, a forgalom feltételeinek javí­tására nagyszabású hídfej- lesztési program kezdődött. Eszerint a dunaföldvári hidat felújítják, kiszélesítik, Baján pedig 1980-ban kétszer egy sávos, modern híd építése kezdődik. Budapest felett és alatt a fővárost átölelő autó­pálya hídjait a következő év­tizedben alakítják ki. Rész­ben a meglévő budapesti hidak tehermentesítését szol­gálja majd a leendő gabcsi- kovo—nagymarosi vízierő­mű-rendszer kiépítése kap­csán megépítendő korszerű közúti híd is. Közel a Duna­kanyarhoz, Tahitótfalunál előreláthatóan még e hónap­ban megindulhat a forgalom az új Kis-Duna hídon. A Tiszának a Dunához ké­pest kevésbé mostoha a híd- helyzete, itt átlag 30—40 ki­lométerre követik egymást. Mégis a forgalom növekedé­se, az úthálózat fejlesztése újabbak építését sürgeti. En­nek megfelelően megkezdő­dött a kétszer egy sávos csongrádi közúti híd pillérei­nek alapozása. A tervek sze­rint 1980-ban adják majd át a forgalomnak. Szegeden épül már az ország második leghosszabb, 700 méteres híd­ja (a leghosszabb az Árpád híd, 927 méter) az úgyneve­zett északj Tisza-híd. A technológiai fejlesztések során néhány híd új eljárás­sal, francia licenc alapján készül, csúszó zsaluzattal. Ezzel a módszerrel épül fel a csongrádi és a bajai közúti híd. (MTI) Hlemetkerí csarnok, reggel Tejből élő gazdák Az autóbuszváró helyet nem számítva a legforgalmasabb intézmény reggel hét órá­ig Németkér központjában a tejcsarnok. Hozzák és viszik a tejet, persze sokkal többen vannak, akik hozzák, hiszen a vá­sárlás átterelődött a boltokba mindenütt, már évekkel ezelőtt. Nagyrészt idős, sőt öreg emberek jönnek kannával. Valaki így mondja: „Fiatalnak nincs tehene”. Szóval az idősebb korosz­tály foglalkozik még a háztájiban tehén­tartással, illetve tejtermeléssel. Az utóbbi kifejezés a jó, mert valóban termelés ez: csak soktejű tehénnel foglalkoznak. Né­hány háznál két tehén is áll az istállóban. Réti Istvánéknál például. Nyugdíjasok, il­letve a férj nem kap nyugdíjat sem. vala­hogyan így sikerült az erdőgazdasági mun­ka, hát most a tehenekből élnek. Két éve óta van két tehenük. A 68 éves férfi még sokat kaszál, a fejés viszont az asszony dolga, ami ugyancsak nem könnyű. Rétiné hozta a tejet a csarnokba, vele beszélge­tünk. — A férjem vett ki árkot — mondja. — Lucernát is veszünk mindig, amikor csak lehet, úgy, hogy a férjem vágja le. így ér­demes. Amikor friss fejősek a teheneink, húsz-huszonkét litert ad egy-egy. Nem hozzuk be az összesét, mi magunk is sokat fogyasztunk és van egy árván maradt csi­kó, tejen él. Kőműves serpenyőből iszik. Megtudakoltuk a tejkezelőtől, Rodenbüc- her Mihálynétól, ki hoz a csarnokba (hi­vatalosan begyűjtő helyre) legtöbb tejet egy tehén után. Pesztericz Jánost említi, ő 19 litert vitt naponta, amikor friss fejős volt a tehene és még mindig elad 14—15 litert. Rodenbücherné segédmunkásként kezdte itt, 15 évvel ezelőtt, akkor még annyi volt a tehén és a tej, hogy segédmunkás is kel­lett a csarnokba. Most egyedül dolgozik, fogy a tehén, nem tudna innen nyugdíjba menni, hát elvállalta a takarmánybolt ke­zelését. Nem könnyű, de azért ott is maga csinál mindent és a vevők segítenek a zsákemelésben. — Mint tejátvevő először Kölesdhez tar­toztam — mondja — aztán Szekszárdhoz, tehát az ottani tejüzemhez, most meg a né­metkéri tsz-hez. Azé a begyűjtő. A háztáji tejet együtt viszik el a közös tejjel, jobb így. Megvan a nagyüzemi felár a háztájira is. Igaz, hogy a kezelőház minden javítá­sa így a tsz-re hárul. Kéttehenes gazdák Puskás Mihályék is. A fejést nem bírja az asszony, vettek gépet. Nagy befektetés, tízezer forintba került a háztájiba való fejőgép. Szeretik a jószágot, mindig saját nevelésből van te­henük. Jön egy vevő. Fazékban viszi haza a li­ter tejet: Csutor Zsigmondné, idős asszony, minden nap innen visz egy litert. Nem a boltból, ott csak a lánya vesz. így szokták meg. Csutorné „nagyon kávés”. De a tej felét a macskái kapják, három várja a ka­puban. — Elkelne a háznál egy tehén — mon­dom neki. — Nálunk? Ha bejönne egy az udva­runkba, csak úgy ajándékként, kihajtanám. Valamikor ötöt is gondoztunk. Elég volt. Szerencsére még vannak vállalkozó ked­vű, nagy szorgalmú gazdák, csarnokba járók. Tiszteletet érdemlő munkájukat nem tudná nélkülözni sem Németkér, sem a felvásárló vállalat. G. J. Hídépítési program a Dunán és a Ma

Next

/
Thumbnails
Contents