Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-30 / 178. szám

1978. július 30. ^PÜJSÄG 3 A járási párt-vb megtárgyalta M/ van a boltban és a piacon? Termelés, értékesítés — Ismerjük az igényeket? emrégiben tárgyalta meg a szekszárdi járási pártbizottság végrehaj­tó bizottsága a zöldség- gyümölcsellátás tovább­fejlesztésére hozott intézke­dések végrehajtásának hely­zetét. Eddig tartanak a száraz té­nyek, de ami mögöttük van, vagy éppen nincs, az személy szerint mindenkinek fontos. Ha zöldség- és gyümölcs- termesztésről van szó, sokakat elfog az indulat. Mint ahogy két évvel ezelőtt indulatos volt az eladó, még inkább a vevő, aki egyes zöldség- és gyümölcsféléket még ' drágán sem kapott. Lapunk sokat írt erről an­nak idején, a legtöbbet ta­lán a megyeszékhely piacáról, amelyet az országban a leg­drágábbnak minősítettünk, le­het, hogy csak „szubjektív alapon”. Aztán párthatározat követ­kezett, majd egyéb intézke­dések, aminek eredményét mindenki tapasztalhatja. Van áru és olcsóbb is mint egy évvel ezelőtt. A szekszárdi járási párt- bizottság végrehajtó bizottsá­ga legutóbbi ülésén a járási hivatal illetékes osztálya adott tájékoztatót. A vb munkájában részt vett dr. Sörfőző István, a megyei pártbizottság tagja is. Megszűnt az áruhiány. A fogyasztói és az ipari igények kielégítésén túl exportálunk is. Az árak 12—15 százalék­kal alacsonyabbak az előző évinél. Nőtt a termelési kedv, csökkentek a parlagterületek a járásban is. Sokat javult a szövetkezetek háztáji terme­lést segítő tevékenysége. A zöldség- és gyümölcsterme­lésben, a -felvásárlásban érintett vezetők prémium- feltételei között a termelés és a felvásárlás növelése is he­lyet kapott. Az idén 593 vagon gyü­mölcs és 1296 vagon zöldség termelését tervezik a mező- gazdasági nagyüzemek. A já­rási hivatal megítélése sze­rint ennyire is van szükség. z előző évihez viszo­nyítva javult a vegy­szerellátás, több mű­trágyát használt fel a járás, bár tavasszal átmene­tileg hiányzott a nitrogén. A tavaszi munkákat időben el­végezték, azt már az időjárás számlájára kell írni, hogy a primőr áruk körülbelül két hetet késtek. A nagyüzemek termelése mellett jelentős a háztáji és a kisegítő gazda­ságokból származó áru meny- nyisége, ezért fontos feladat a felvásárlás megszervezése, és az árak megfelelő kialakítá­sa. Mennyiségben is szükség van a kiskertek terményeire, de fajtaválaszték szempont­jából is jelentős a szerepük. Növekszik az exportálható gyümölcsfélék mennyisége is, így például a fekete ribizlié. Koordinációs bizottság min­den községben működik, bár nemegy helyen csupán for­málisan. Eddig tartanak a pozitívu­mok, ezt követően mind az írásbeli beszámoló, mind pe­dig a végrehajtó bizottság ülésén elhangzott vita — az eredmények elismerése mel­lett — az ellentmondásokról, a hiányosságokról szólt. Még csak annyit, hogy az idén már nem a legdrágább volt á szekszárdi piac. Az anyag Bu­dapesttel összehasonlítva hoz­za az árakat. Míg Szekszár- don a fejes káposzta kilója 1,50, egy 30 mm fölötti cso­mós sárgarépa 3, a vegyes le­veszöldség csomója pedig 3,50 volt, addig a fővárosban a káposzta 3,20, a sárgarépa 5 forint, a leveszöldség pedig 7 forintba került. Megyei párt- és állami tes­tületek is kívánatosnak tárt­ják, hogy a községek legye­nek önellátóak. Ennek meg­valósulásáról még nem be­szélhetünk. Kirívó példák is akadnak. Az egyik járási ÁFÉSZ az őszibarackot elad­ta a ZÖLDÉRT-nek, majd a községnek szükséges, nem kis mennyiséget onnan rendelte meg. Ez nem csupán logikát­lan, de az ide-oda szállítás drága is. Meg kell azonban jegyezni, hogy az önellátás nem ölelheti fel a teljes vá­lasztékot. Nemcsak a kistermelőknek okozott gondot a szaporító­anyagok hiánya. A Szekszár­di Állami Gazdaság sem tu­dott barackfacsemetét sze­rezni. Mint ahogy Kemény István, a gazdaság párttitká­ra, a vb tagja elmondta, való­sággal kinevették őket, mond­ván, hogy barack még a vilá­gon sincsen, Magyarországon meg egyáltalán nem kapható. Elmondta ezzel szemben azt is, hogy ők készítettek nagy mennyiségben szőlőoltványt és mintegy kétszázezer cse­megeszőlő-oltványt előállíta­ni nem lett volna gond szá­mukra, de ilyen igénnyel senki nem jelentkezett. A gazdaság már készül a VI. ötéves terv feladataira. 150 millió forintos beruházás­sal oltványüzemet építenek, ott 1980-ra évi 12 millió olt­ványt állítanak elő. Ebből juthat a magántermelőnek is, ha időben megrendeli tőlük a kereskedelem, mert mint mindenki, a gazdaság is tö­rekszik — szerződések meg­kötésével — a piaci bizton­ságra. ég mindig ennél a hoz­zászólásnál maradva, egy másik témáról is szót ejthetünk, neveze­tesen magának a felvásárlás­nak az ellentmondásairól. Az állami gazdaság tavaly 100 vagon jó minőségű burgonyá­val „házalt” Budapesten, mi­re el tudta adni. A végrehaj­tó bizottság tagjai más-más gazdaságok és más járások hasonló példáit is idézték, be­szántott, földben maradt ter­mésről. A tanulság, hogy fej­leszteni kell a hűtőkapacitást, a feldolgozóipart, és eseten­ként a felvásárlók szemléle­tét is. Az idén is volt és van zöld­borsó- és zöldbabdömping, az már az újságíró magán­megjegyzése, hogy ha ez van, olyannyira, hogy nem tudják átvenni a megtermelt meny- nyiséget, akkor a zöldbab ára a boltban miért van tíz fo­rint körül? A járásban nem egységes a boltok ellátása. A megyei felvásárlási tervet teljes egé­szében lekötötték szerződé­sekkel, talán az idén nem fordulnak elő kölcsönös szer­ződésszegések, amire tavaly volt példa. Ezzel szemben az ÁFÉSZ-ek csak felvásárlásuk kisebb részét biztosítják szer­ződéssel, aminek csak egyik oka a kistermelők tartózko­dása. * Szó esett még a végrehajtó bizottság ülésén arról, hogy a kiskereskedelem a kockázati alapjával nem gazdálkodhat szabadon, központilag jelölik ki azon áruk körét, amelyre alkalmazható az árkiegészítés, ami magyarul azt jelenti, hogy bizonyos termékeket az eladási árnál olcsóbban is fel lehet vásárolni. Az elhangzott javaslat szerint rugalmasabb gazdálkodást, nagyobb helyi önállóságot tenne lehetővé, ha legalább a megyei szakigazga­tási szerv hatáskörébe utal­nák a döntést. összegezve: a végrehajtó bizottság megállapította, hogy a járás zöldség- és gyümölcs­ellátása javult. Uj feladato­kat nem is határoztak meg, hiszen azok adottak, a tenni­valók a fentiekből következ­nek. Egy párthatározat végre­hajtása folyik és maga az el­látás is folyamat, remélhető­leg folyamatosan javul is, mind mennyiségben, válasz­tékban, mind pedig minőség­ben. IHÁROSI VI. Duna menti folklórfesztivál Nemzetközi műsor A váraljai fonóban Szekszárd is felöltötte ün­nepi, zászlódíszes arcát a folklórfesztivál alkalmából. Pénteken este nagy érdeklő­déssel várt műsor került sor­ra: öt nemzet képviselőinek zenés-táncos bemutatója. A művelődési központ zsú­folásig telt színháztermében a vendéglátókat képviselő vár­aljai hagyományőrző együt­tes nyitotta meg a műsort. Este a fonóban című számu­kat adták elő, amit a múlt héten Balatonfüreden, az Anna-bálon is megtapsoltak. Utánuk az NDK-beli testvér­megyéből, Karl-Marx-Stadt- ból érkezett szólisták követ­keztek, akik az Érchegység­ről adtak elő hangulatos da­lokat. Nagy taps fogadta a testvérmegyeiek zwickaui folklóregyüttesét: helyi lako­dalmi játékot mutattak be, tréfás hangvétellel, bájos kosztümökben. A Krími Területi Népi Együttes első műsorszámá­nak „Ukrán esték” a címe. Egy olyan népi játék áll a középpontjában, amelyet szerte a világon ismernek: a szentivánéji jóslás. Az ezután következő ukrán „specialitás”, a polzonyec fergeteges férfi­tánca hatalmas sikert ara­Német lakodalmas játék A Krími Területi Népi Együttes tott, a fiatal krími táncosok a közönség egyik kedvencévé lettek a pénteki estén. Romániát a korábrai Duna menti Népi Együttes képvi­selte, az Élet örömei és a Kis- halacska című táncjátékuk­kal. A két együttes fellépése között szólistáik is bemutat­koztak, a közönségnek külö­nösen a pánsípon előadott „Pacsirta” tetszett. Csátaljáról székely népdal­kor érkezett, jól ismert bu­kovinai dalokat adtak elő. A Tambov megyeieket az Ivuska-együttes képviselte, amelynek tagjai szakmunkás- tanulók. A fiatalok üde, szí­nes műsora ezúttal is — mint fellépésük korábbi állomá­sain is — nagy sikert aratott. A műsor befejező számát az isztambuli FOTEM együt­tes tizenkét táncosa és két zenésze mutatta be. A külö­nös produkció — török falu­si életképeket jelenített meg — a közönség egy részét le­nyűgözte, de voltak, akiket megdöbbentettek a különle­ges mozgások és a dob erő­szakos hangja. Az bizonyos, hogy rendkívül képzett elő-_ adók nagyon szuggesztív elő­adását láttuk. A folklórfesztivál alapgon­dolatából fakad, hogy ilyen egzotikus ízekkel is megaján­dékoz: hiszen a Duna mellett élő valamennyi nép kultúrá­ját felvillantja. A szekszárdi nemzetközi folklórműsor szokatlanságai, tarkasága miatt jelentett él­vezetes szórakozást. —g—ez Június es itilíus Hónap Hagyományőrző néptáncosok Lezárult „A magyaros ven­déglátásért” címmel meghir­detett verseny második hó­napjának értékelése. A ta­pasztalatok jók, az értékelés­sel megbízottak egyre több helyen tapasztaltak örvende­tes változást a vendéglátás színvonalában. A verseny be­jelentésekor már hivatkoz­tunk annak sajátosságára. Tulajdonképpen elsősorban minden üzlet önmagával ver­senyez, a saját színvonalát igyekszik emelni és a fő nyer­tes minden bizonnyal a ven­dég lesz. Ezen túlmenően a különböző kategóriákba so­rolt egységek egymáshoz vi­szonyított helyzete, sorrend­je július hónapban a követ­kező volt. (Zárójelben közöl­jük az előző havi, a júniusi „helyezési” sorrendet): I. kategória: 1. Szekszárd, Gemenc (4.), 2. Dunaföldvár, Vár (1.), 3. Tamási, Dám (3.), 4. Dombóvár, Dombóvár (2.), 5. Szekszárd, Kispipa (5.). II. kategória: (halászcsárdák) 1. Dunakömlőd (1.), 2. Paks (2.), 3. Szekszárd (3.), 4. Dunaföldvár (4.). III. kategória: 1. Szekszárd, Sió-csárda (1.), 2. Szekszárd, Kulacs (3.), 3. Nagydorog, Napsugár (6.), 4. Bonyhád, Rákóczi (4.), 5. Bonyhád, Béke (2.), 6. Dombori, Gasztrofol (5.). Ahogyan a meghirdetéskor írtuk, a verseny a három, idegenforgalmilag legfonto­sabb, nyári hónapban tart. Az első két hónap során az összes megszerezhető pont­szám maximálisan 120 volt. A két hónap részadatait ösz- szesítve, a verseny pillanat­nyi állása a következő: I. kategória: 1. Dunaföldvár, Vár 111 pont, 2. Dombóvár, Dombóvár 100 pont, 3. Szekszárd, Ge­menc 93 pont, 4. Tamási, Dám 88 pont, 5. Szekszárd, Kis­pipa 83 pont. II. kategória: (halászcsárdák) 1. Dunakömlőd 93 pont, 2. Paks 77 pont, 3. Dunaföldvár 58 pont, 4. Szekszárd 58 pont. III. kategória: 1. Szekszárd, Sió-csárda 92 pont, 2. Szekszárd, Kulacs 85 pont, 3. Bonyhád, Béke 76 pont, 4. Bonyhád, Rákóczi 75 pont, 5. Dombori, Gasztro­fol 69 pont, 6. Nagydorog, Napsugár 62 pont. A pontszámok egyenlősége esetén a helyezést a rész- eredmények közötti különb­ség döntötte el. Elsősorban a KÖJÁL szempontjai, majd az ételválaszték, a felszolgálás színvonala, illetve az egysé­gek külső képe. A verseny folytatódik, a végeredményt szeptember elején közöljük és szeptemberben lesz a dí­jak ünnepélyes átadása is. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A VI. Duna menti folklór­fesztivál keretében pénteken este került sor Dunaföldvá- ron a hagyományőrző nép­táncegyüttesek bemutatkozá­sára. A magyar együtteseket öregcsertő, Hercegszántó, Madocsa képviselte, és két jugoszláv és egy osztrák együttes adott még műsort. Az előző napi sikeres prog­ram hírére a nyolc órai kez­detű műsorra már hat óra­kor gyülekezett a közönség. Fél nyolckor az összes ülő­hely elfogyott. . Az előadás kezdetére mint­egy ezerötszáz néző volt je­len. A műsort a magyar folklóregyüttes kezdte Her­cegszántóról, igen nagy sikert aratott. Már az első szám­nál ismételniük kellett. Ezt követte az egyik jugoszláv együttes, a gombosiak. Az el­ső részt a burgenlandi oszt­rák együttes zárta, akik népi játékot mutattak be. A be­szélgetésből kiderült, hogy valóban amatőr együttesek­ről van szó, tagjai között or­vosok, mérnökök, fizikai dolgozók egyaránt megtalál­hatók. Műsorukat könnyed­ség, báj jellemezte. A műsor második felében bemutatkozott a sziváci ju­goszláv együttes. A műsor zárószámát a madocsai népi­együttes adta. A madocsai hagyományőrző csoport túl­nyomó részt fiatalokból áll. A műsorvezető Bogár István szavai szerint ez a biztosíték arra, hogy Magyarországon száz év múlva is lesz folk­lór. A két és félórás bemutató után a közönség sokáig maradt, és ünnepelte a be­mutató népszerű együtteseit. — gallai — A fesztivál mai programja Decsen a szabadtéri szín­padon 10—12 óráig a fesz­tiválra érkezett néptánc­együttesek műsorának első része. A fellépők: Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, a Szovjetunió és Törökország együttesei. 12—15 óráig a decsi Pe­tőfi moziban néprajzi kis- filmek vetítése. 15 órakor kezdődik a la­kodalmas felvonulás ugyan­csak Decsen. 16—18-ig a felvonulás után következik a néptánc- együttesek műsorának má­sodik része. 19 órától sárközi lako­dalom. „A magyaros vendéglátásért” Versenyértékelés

Next

/
Thumbnails
Contents