Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-29 / 177. szám

Yh Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 171. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. július 29., szombat Mai számunkból VI. DUNA MENTI FOLKLÓRFESZTIVÁL <3. old.) OLVASÓSZOLGALAT SZÍRIA AVAGY KÖZEL VAN KELET (2. old.) Alaposabb etekészítés, gyorsai megvalósítás KÉT ÉS FÉL ÉSZTÉNDÖ ALATT, lehat a ötödik ötéves terv első részében körülbelül 30 milliárd forint­tal többet költöttek a népgazdaság szocialista szektorá­ban beruházásokra, mint amennyit a középtávú prog­ram eredetileg számításba vett. Nem önmagában a ter­vezett összeg túllépése okozza a gondokat, hanem annak mértéke, valamint az, hogy a nagyobb ráfordításokkal párhuzamosan — döntően a vállalati hatáskörben meg­valósuló beruházásoknál — nem javult kellően a kivi­telezés szervezettsége, még mindig gyakori az átadási határidők módosítása, a költségek tervezettet megha­ladó összege. Indokoltan tulajdonított tehát megkülönböztetett je­lentőséget a beruházási munka szervezettebbé, hatéko­nyabbá tételének az MSZMP Központi Bizottsága 1978. április 19—20-i ülésének határozata — a XI. kongresz- szus óta végzett munkáról, a párt feladatairól — ki­mondva: „ötéves tervünk előttünk álló időszakában fontos feladat a beruházások tervszerűségének javítása”. Ennek a bonyolult teendőnek tökéletesebb jogi kereteit határozta meg a Minisztertanács legutóbbi ülésén, ami­kor az Országos Tervhivatal elnökének, valamint a pénzügyminiszternek előterjesztése alapján módosítot­ta a beruházások rendjét szabályozó korábbi rendel­kezését. A módosítások lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy a hatásosabb beruházási munka feltételrendszerét bővítik, olyasfajta szigorításokkal, melyek valójában szervezettebb, alaposabb előkészítésre és gyorsabb ki­vitelezésre, tehát eredményesebb megvalósításra ösztö­nöznek. A változtatásokat két főbb csoportba oszthatjuk. Az egyik: a népgazdasági terv és az egyedi beruházási döntések kapcsolatának tökéletesítése. A másik csoport: a beruházások előkészítésének és megkezdésének sza­bályozása. SZEMBEN AZ EDDIGI gyakorlattal, az új meg­fogalmazású rendelkezés kimondja, hogy a jövőben a tárcák — a beruházók — középtávú tervei csak olyan nagyberuházások megkezdését tartalmazhatják, ame­lyeknek legalább fejlesztési célját az Állami Terv­bizottság jóváhagyta. Ugyanakkor az éves terv is csak olyan nagyberuházások megvalósításának új kezdését írhatja elő, amelyeknél a beruházási javaslatot az Ál­lami Tervbizottság már jóváhagyta, s ahol a kezdési feltételeket megteremtették. Ezek híján a beruházást megkezdeni tilos. Természetesen bármennyire is jelentős szerepet ját­szanak' a nagyberuházások a termelőágazatok korszerű­sítésében. csak itt növelni a tervszerűséget, a megala­pozottságot, nem bizonyulna elegendőnek a kedvező változásokhoz. Éppen ezért a kormány ülésén jóvá­hagyott határozat a célcsoportds. az egyéb állami, va­lamint a vállalati beruházások körében is lényegesen szorosabbra vonja a megvalósítás kereteit. Ez a meggondolás ölt testet az új jogi szabályozás­nak azon részében, mely a beruházás megkezdésének feltételeit — a korábbiaktól eltérve — tételesen meg­határozza, s e feltételek bármelyike híján megtiltja a munka indítását. így például a nélkülözhetetlen felté­telek között említi a kormány rendelkezése a részletes megvalósítási tervet, a hatósági engedélyeket, a kivite­lezőkkel, a szállítókkal kötött szerződéseket, a már ér­vényes hitelszerződéseket, stb. Előírt formában nyilat­kozni kell arról is — régóta sok vitát kavaró kérdés rendezése! — a beruházás használatba vételéhez elő­teremtették-e kellő számban a szükséges képzettségű munkaerőt az érintettek, azaz a működtetés megkezdé­sének e döntő feltétele maradéktalanul megvan-e? Nem „könyvelési", hanem nagyonis gyakorlati ér­tékű változtatás a módosított rendelkezésben foglaltak­nak az a része, mely pontosan meghatározza a beruhá­zás megkezdésének időpontját. Szakítva az eddigi me­tódussal — amikor a kezdés időpontja az engedély- okirat dátuma volt —, az új előírás szerint a kezdés időpontja — s ennek pénzügyi, hitelnyújtási következ­ményei vannak — a tényleges építési-szerelési tévé-, kenység első naplóbejegyzése. Fogalmazhatunk köz­napibban, tehát úgy, hogy az új rendelkezés azt ismeri el kezdetnek, amikor valójában nekiláttak a munkának a kivitelezők, amikor tehát már nem pusztán papírok bizonyítják az igyekezetét. A MINISZTERTANÁCS ülésén elfogadott rendel­kezés magasabb fokú szervezésre, alaposabb előkészí­tésre, a célok és források felelősebb mérlegelésére sar­kallja mindazokat, akik bármilyen módon is, kapcso­latban állnak a népgazdaságot gyarapító fejlesztésekkel. Azt természetesen nem hallgatjuk el, hogy az új elő­írások maradéktalan gyakorlati érvényesítéséhez idő kell. Azt viszont kézenfekvőnek tarthatjuk, hogy a felügyeleti szervektől a vállalatokig az új keretekhez igazodó végrehajtás már most napi feladatként jele­nik meg. Kádár János és Leonyid Brezsnyev - baráti találkozója Leönyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke július 28-án a Krímben találkozott a Szov­jetunióban tartózkodó Kádár Jánossal, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkárával. A találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást a két párt tevékenységének fő irá­nyairól. Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta a szovjet mezőgazda­ság további fejlesztésének kérdéseiről az SZKP KB 1978. júliusi ülésén hozott határo­zatok programadó jellegét. A párt által megjelölt intézke­dések biztosítani hivatottak az ország szükségleteinek tel­jes kielégítését a főbb mező- gazdasági termékféleségből. Kádár János ismertetést adott az MSZMP KB 1978. áprilisi üléséről, amelynek nagy moz­gósító jelentősége van az MSZMP XI. kongresszusa ha­tározatainak teljesítése és az V. ötéves terv feladatainak végrehajtása szempontjából. A találkozón jelentős fi­gyelmet szenteltek a magyar —szovjet együttműködés kér­déseinek. Hangsúlyozták, hogy a kooperáció és a ter­melésszakosítás elmélyítése mind a kétoldalú kapcsola­tokban, mind a KGST kere­tében, a két országban folyó szocialista és kommunista építés feladatai eredményes megoldásának szilárd biztosí­téka. A Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió a továb­biakban is elsőbbséget szán­dékozik adni a szocialista ál­lamok közötti gazdasági együttműködés sokoldalú el­mélyítésének. Leonyid Brezsnyev és Ká­dár János megvitatta a világ- politika időszerű kérdéseit. Meggyőződésük, hogy a nem­zetközi viszonyokban az első számú probléma a fegyver­kezési hajsza beszüntetése, a tényleges leszerelés. E prob­léma megoldásáért folyó harcban fontos állomás volt az ENSZ-közgyűlés nemrégi­ben tartott rendkívüli ülés­szaka, amely pozitív eredmé­nyekkel járt. Az SZKP és az MSZMP, síkraszállva a nemzetközi po­litikai légkör egészségesebbé tételéért, határozottan elítéli az imperialista államoknak, valamint Kínának más orszá­gok belügyeibe való beavat­kozási kísérleteit. Ezzel össze­függésben hangsúlyozták a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság megbonthatatlan szolidaritását a Vietnami Szo­cialista Köztársasággal, amelyre a nagyhatalmi hege- monista politikát folytató Pe­king durva nyomást gyakorol. Délkelet-Ázsia népei a kül­földi területrablókkal vívott sok éves, nehéz harcban vív­ták ki a békés, független élet­hez való jogot. Ez a joguk szent. Leonyid Brezsnyev és Ká­dár János megállapította, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között különös jelentő­sége van a szocialista közös­ség egységének, az összes antiimperialista erő összefor- rottságának, a béke és a tár­sadalmi haladás eszményei­nek a diadaláért folytatott harcban. A találkozót a testvéri ba­rátság és a teljes, kölcsönös megértés légköre jellemezte. A megbeszélésen részt vett: K. U. Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára, A. I. Blatov, az SZKP KB főtitká­rának tanácsadója. Havanna Városnézés, múzeumlátogatás a magyar VIT-küldöttség programjában Havanna, Fort Péter, az MTI tudósítója jelenti: A kubai főváros teljesen felkészülten várta a XI. VIT pénteki ünnepélyes megnyi­tását. A város képe, tekintet­tel a háromnapos nemzeti ünnepre, a megszokott, ünne­pi nyüzsgést mutatta, a VIT- készülődés feszültsége azon­ban mindenütt érződött. A kikötő zajos forgalmat bo­nyolított: folyamatosan ér­keztek a hajón utazó kül­földi delegációk. Havannába érkezett Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke is. Péntek estig 126 országból 20 000 küldött érkezett meg Havannába a világtalálkozó­ra. A magyar küldöttség a meg­nyitó előtti két napot készü­lődéssel és aklimatizálódással töltötte. Megtörtént annak a 166 fiatalnak a kiválasztása, akik a fesztivál megnyitójá­nak menetében hazánkat kép­viselik. A küldöttség egy ré­sze a nap folyamán megte­kintette a Forradalmi Múzeu­mot,' másik részük pedig pi­hent. Visszatért Santiago de Cu- bából, a Moncada laktanya ostroma 25. évfordulója ün­nepségeiről dr. Maróthy László, a magyar VIT-kül- döttség vezetője, csütörtökön este részt vett a Szovjetunió nemzeti klubjának ünnepé­lyes megnyitóján. (Kádár Jánosnak a találko­zó résztvevőihez küldött táv­iratát a 2. oldalon ismertet­jük.) Építkezők \ Petőfi «teába» építik Pofa Sándor házát, Nég.*' és félszobás lesz. sók munkát tnauuk végeznek. IVért remélik, hogy nem kerül többe, mint négyszázezerbe. (Bogyiszlói Maga­zin a I. oldalún.) New York, ENSZ BT-határozat Namíbiáról Az ENSZ Biztonsági Taná­csa csütörtökön felkérte Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt, nevezzen ki különmegbízot- tat, hogy szavatolják — a vi­lágszervezet felügyeletével és ellenőrzésével — Namíbia vá­lasztások révén megterem­tendő mielőbbi függetlensé­gét. A továbbiakban felkér­ték a főtitkárt, hogy sürgősen tegyen jelentést a különmeg­bízott ajánlásairól. Az ezzel kapcsolatos hatá­rozattervezetet, amelvet a BT soros elnöke, a kanadai Wil­liam Barton terjesztett elő, s amely a BT öt nyugati tag­államának javaslatára a Na- míbia-kérdés rendezésére vo­natkozik, 13 tagország kül­döttsége támogatta. A Szov­jetunió és Csehszlovákia tar­tózkodott a szavazástól. Mind a 15 tagállam támo­gatta azt a további határozat- tervezetet, amely nyomatéko­san tudomásul veszi az ENSZ-közgyűlés 32. üléssza­kának állásfoglalását arról, hogy Walvis Bay „Namíbia szerves részét képezi”. (Wal­vis Bay Namíbia egyetlen mélytengeri kikötője, amelyet a Dél-afrikai Köztársaság a Namíbia függetlensége utáni időben is magának követel.) A Biztonsági Tanács megál­lapította: „Namíbia területi integritását és egységét Wal­vis Bay visszacsatolásával kell biztosítani”. A testület mindkét terve­zetről a csütörtöki vita meg­kezdésekor szavazott. A Biztonsági Tanács vitá­jában részt vett Sam Nujoma, a SWAPO vezetője, az öt nyugati tagállam külügymi­nisztere, valamint több afri­kai ország rendkívüli nagy­követe. Kurt Waldheim a szavazás után kijelentette, hogy a finn Mártii Ahtisaarit nevezi ki namíbiai különmegbízottjává. Egy általa vezetett ENSZ- küldöttség egy héten belül Namíbiába utazik. N icosia Kiprianu nyilatkozata Szpirosz Kiprianu ciprusi köztársasági elnök csütörtöki nyilatkozatában újból meg­erősítette kormánya hivata­los álláspontját, amely szerint a ciprusi kérdést a vonatkozó ENSZ-határozatok alapján kell megoldani. Hangsúlyoz­ta, hogy a szigetország prob­lémája nemcsak Törökország­ra és Görögországra tartozik: „Ez olyan nemzetközi problé­ma, amely az invázió és a megszállás következtében ke­letkezett és az emberi jogok, valamint az ENSZ-határoza- tok kérdése”. Kiprianu elítélte az ameri­kai szenátus hozzájárulását a Törökországgal szemben 1975- ben elrendelt amerikai fegy­verszállítási tilalom feloldá­sához, de hangoztatta, kész tárgyalni a ciprusi kérdésről Bülent Ecevit török minisz­terelnökkel.

Next

/
Thumbnails
Contents