Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-22 / 171. szám

2 KÉPÚJSÁG 1978. július 22. A leedsi kudarc után Feléhez közeledik az aratás Magyar vezetők üdvözlő távirata Vance, Kamel és Dajan nyilatkozata Cyrus Vance amerikai külügyminiszter visszaérkezett Wa­shingtonba. Vance tíznapos nyugat-európai körútja során Genfben Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel tár­gyalt, részt vett a bonni gazdasági csúcsértekezleten és az egyiptomi—izraeli külügyminiszteri találkozón az angliai Leeds-ben. A képen Vance még a londoni repülőtéren nyilatkozik. (Képtávírónkon érkezett.) (Folytatás az 1. oldalról). mek, most 30 százalék körül tartanak. A takarmánygabo­na 60 százaléka van fedél alatt: tavaly ez a szám 98 százalék volt. Az üzemekben tapasztalha­tó, hogy a kezdeti türelmet­lenség szűnőben van, koráb­ban olyan táblák betakarítá­sát is megkezdték, amelyek­ről a learatott étkezési búzák — mindamellett, hogy mes­terségesen szárították — ma­lomipari célra aligha feleltek meg. A búza betakarításra érett, az esőmentes órákat, napokat higgadtan, jó szer­vezettséggel használták ki az üzemek, s egyre több termé­szetes úton beért, megszáradt búzát szárítottak a fel­vásárló helyekre. A gabonafelvásárlás az aratás ütemének megfelelően halad, több mint 61 000 ton­na gabonafélét vásárolt fel a Tolna megyei Gabonafórgal- mi és Malomipari Vállalat július 20-ig. A minőség vál­tozó, fizikai tulajdonságait tekintve általában jó. A ma­lomipari, illetve sütőipari ér­tékét most határozzák meg. Az új búzák őrlésére fokoza­tosan tértek át — jelenleg óbúzával keverten történik az őrlés. Mindazok, akiknek munkája kapcsolódik a be­takarításhoz, szervezetten, jól együttműködnek. A gon­dok közepette nem szabad megfeledkezni arról, hogy a betakarítás műszaki, techni­kai feltételei sokkal jobbak, mint más években és a mun­kát végzők hozzáértése, szak­mai felkészültsége is évről évre gazdagodik. A búza, il­letve az abból őrölt liszt az ellátásban nélkülözhetetlen, de ismert az is, hogy a nép- gazdasági terv számol a búzaexportból származó be­vétellel. A termelők érdeke, hogy a megtermelt, betakarí­tásra kerülő búzát a lehető legjobb minőségben, minél kevesebb veszteséggel aras­sák le. A változó időjárási körül­mények között kiemelkedő szerepe van a mesterséges szárításnak. A mezőgazdasá­gi üzemek és a gabonaforgal­mi vállalat szárítókapacitása hasznosan szolgálja együtt a folyamatos betakarítást. A rendelkezésre álló technikát a legtöbb helyen jól hasznosít­ják, szakszerűen végzik a ko­moly figyelmet kívánó szárí­tást, s ez a búza, illetve ab­ból őrölt liszt minősége szempontjából nem közöm­bös. A szárítási technológia betartására megfelelő figyel­met kell fordítani, ugyanis a 80 Celsius fok feletti hőmér­sékleten szárított étkezési bú­za malomipari célra alkal­matlanná válik, s az érvé­nyes átvételi feltételek sze­rint csak takarmánybúzaként \ásárolható fel. Mohamed Ibrahim Kamel egyiptomi külügyminiszter, aki a Leeds-kastélyban meg­tartott hármas értekezletről pénteken tért vissza Kairóba, a MENA hírügynökség sze­rint csütörtökön Londonban kijelentette: nincsen értelme az izraeli békejavaslatok megtárgyalásának, mivel azok ellentmondanak a Közel- Keletre vonatkozó összes nemzetközi határozatoknak és az arab területek Izrael által való megszállásának folytatá­sán alapulnak. Kamel izraeli tárgyaló partnere, Mose Dajan külügy­miniszter már csütörtökön hazaérkezett. A Ben Gurion repülőtéren adott nyilatkoza­tában „hasznosnak” nevezte az értekezletet, mondván: „Első ízben volt alkalmam részleteiben megismerni az egyiptomi javaslatokat és tisztázni a mieinket.” Az iz­raeli külügyminiszter felszó­lította az egyiptomi kor­mányt, hogy „ne diktáljon tárgyalási feltételeket, mert Izrael azokat vissza fogja utasítani”. Menahem Begin kormányát Izraelben továbbra is erős bírálatok érik. A miniszter- elnök csütörtökön a Nemzeti Vallási Párt gyűlésén tagad­ta, hogy „alapvető ellentétek lennének a kabineten belül, valamint közte és Weizman hadügyminiszter között”. Tény azonban, hogy az ellen­zék támadásba lendült: Gol- da Meir volt miniszterelnök csütörtökön este kijelentette, hogy Begin nem alkalmas az ország irányítására. Az el­lenzéki munkapárt úgy dön­tött, hogy bizalmatlansági in­dítványt nyújt be a kormány­fő tevékenységét illetően. A Leeds-kastélyban meg­tartott külügyminiszteri érte­kezlet amerikai résztvevője, Cyrus Vance csütörtökön szintén hazaérkezett és pén­teken számolt be Carter el­nöknek a megbeszélésekről. Érkezésekor Vance kijelen­tette: bízik abban, hogy meg­egyezés születik egy újabb amerikai közvetítésű talál­kozóról. Azt a reményét jut­tatta kifejezésre, hogy az egyiptomi—izraeli külügymi­niszter két héten belül ismét tárgyalóasztalhoz ül, mégpe­dig a két hadügyminiszter, Gamazi és Weizman társasá­gában. Az amerikai külügyminisz­ter — hivatalos személyek közlése szerint — augusztus harmadikén indul a Közel- Keletre: előbb Tel Avivot, majd Kairót keresi fel, s eset­leg Jordániába és Szaúd- Arábiába is ellátogat. Alfred Atherton közel-keleti utazó nagykövet már előbb felke­resi ezeket az országokat, hogy segítsen egy újabb ta­lálkozó előkészítésében. BUDAPEST Kétnapos látogatást tett csütörtökön és pénteken Győr-Sopron megyében Óvá­ri Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Ellátogatott a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba, meg­tekintette az épülő győri szín­házat. A műszaki főiskolán beszá­molót hallgatott meg a köz­lekedési és hírközlési üzem­mérnökök képzéséről. A csü­törtöki nap utolsó állomása Rajka volt, ahol a helyi ter­melőszövetkezet életével is­merkedett. Pénteken a me­gyei pártbizottság székházá­ban értelmiségiekkel találko­zott. * Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára pénteken a főváros XX. ke­rületébe látogatott. BELGRAD Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, aki kétnapos láto­gatáson Belgrádban tartózko­dik, pénteken megkezdte hi­vatalos tárgyalásait Jugo­szlávia vezetőivel. Harriman sajtóértekezlete — Örülök, hogy olyan idő­szakban érkezhettem Ma­gyarországra, amikor kap­csolataink ilyen örvendete­sen javultak, s mindkét kor­mány határozott szándéka a kétoldalú együttműködés to­vábbi fejlesztése — mondot­ta Averell Harriman, az Egyesült Államok-belí neves politikus, New York állam volt kormányzója. A Púja Frigyes külügyminiszter meghívására tett látogatása kapcsán kiemelte a szívélyes fogadtatást, és a Lázár Györggyel és Kádár János­sal folytatott véleménycse­rék jelentőségét. Averell Harriman Ma­gyarország és az Egyesült Államok kétoldalú kapcso­latainak jövőjét mérlegelve kijelentette: az amerikai üz. leti körök érdekeltek a ke­reskedelem bővítésében. A sajtó képviselőinek kér­déseire felelve a nemzetkö­zi élet főbb kérdéseit is érintette. A sajtókonferencián az amerikai politikus befejezé­sül aláhúzta: Magyarország egyre nagyobb szerepet ját­szik a nemzetközi politiká­ban, s jelentősen hozzájárul a kelet-nyugati együttműkö­dés fejlesztéséhez. A nasszerizmus mementója Holnap lesz nyolc eszten­deje, hogy forradalma „nagy­korúságát” ünnepelte Egyip­tom népe. Akkor volt tizen­nyolc éve, hogy a Szabad Tisztek mozgalma megdön­tötte Faruk király reakciós, korrupt, a brit imperializ­must a végsőkig kiszolgáló rendszerét, s új irányt sza­bott a hatezer éves történel­mi múltú ország életének. Aligha sejtette volna ekkor bárki is, hogy nem egészen egy évtized múltán, a hu­szonhatodik évfordulót a hi­vatalos Kairó már igencsak másként üli meg. Az ország új vezetői ugyanis viharos sebességgel tértek le arról az útról, amelyen Egyiptom a forradalom vezetőjének, az új korszak megteremtőjének, Gamal Abdel Nasszernak hir­telen haláláig járt. Nasszer utódja lett Anvar Szadat, de nem vált szelle­mi, politikai örökösévé, bár 1970-ben erre kötelezte el magát. Alig néhány hónap múlva már megmutatta, hogy mennyire másként képzeli el országa jövőjét. Néhány esz­tendő múltán, az idei év­fordulóra pedig már majd­nem minden lényeges vív­mányát sikerült felszámol­nia az egyiptomi forradalom első tizennyolc évének, s magának a nasszerizmusnak. Mert mi is jellemezte a néhai elnök nevével fémjel­zett politikát és az akkori Egyiptomot? Nasszer nem volt marxista, hanem egysze­rűen olyan széles látókörű, haladó gondolkodású politi­kus, aki korán felismerte, hogy országának, népének érdeke milyen irányú fejlő­dést kíván. Ezért lépett fel keményen a reakciós, henye uralkodó osztállyal szemben: államosította a nagyipar zö­mét, visszaszorította a tőkét, zároltatta a mammutvagyo- nokat, földhöz juttatta a nincstelen parasztok millióit. Ugyanakkor igyekezett füg­getleníteni Egyiptomot az imperialista hatalmak politi­kai és gazdasági befolyásá­tól, szövetségre lépett a szo­cialista országokkal, amelyek politikai előfeltételek nélkül nyújtottak segítséget az or­szág nehéziparának megte­remtéséhez, független gazda­sági fejlődéséhez. Ez az anti- imperialista, haladó politika nemcsak az arab világ el­ismert politikai központjává, hanem a fejlődő országok ha­ladó erőinek, az el nem köte­lezettek mozgalmának is ve­zető képviselőjévé tették Egyiptomot. Alig két évtized alatt azon­ban természetesen nem lehe­tett befejezni a nagy mun­kát, nem lehetett visszafor­díthatatlanná tenni a forra­dalom vívmányait. S miután más szemléletű, törekvésű politikusok ragadták kezük­be a kormányrudat, néhány esztendő alatt sikerült új — vagy inkább nagyon is régi — szelekbe fordítaniok a vi­torlákat. Szadat korszakának alap­eszméje az úgynevezett nyi­tás lett. Ez a „nyitás” azon­ban gyakorlatilag vissza­fordulás — a tőkés rendszer politikai és gazdasági érték- rendszerének felélesztésével — a Nyugat felé. Hiszen a vezető kapitalista országok barátságának, támogatásának ára elsősorban az egyiptomi belső viszonyok átalakítása és a szocialista országokkal sza­kító, Izraellel megalkuvó kül­politika volt. Az eredmény: az országban ismét kiváltsá­ga lett a magánvállalkozás­nak, előkerültek vagy vissza­tértek az egykor hatalmától megfosztott uralkodó osztály prominens képviselői, hogy az újgazdagokkal együtt min­den addiginál nagyobb fény­nyel és pompával éljenek, miközben milliók nem jutnak munkához, s egyre nehezeb­ben a rohamosan dráguló élelmiszerekhez. A belpoliti­kával összhangba hozott új külpolitika pedig egyre in­kább elszigeteli Kairót az arab világ jelentős részétől, ami még inkább kiszolgáltatja az égető gondokkal küszködő országot kevés számú „barát­jának”, s területét megszáll­va tartó ellenfelének. A mérleg tehát lehangoló a forradalom évfordulóján, ám a nasszerizmus mementó­ja — különösen így évforduló tájékán — alighanem mind hatásosabban kísért a Nílus partján. A. K. a lengyel nemzeti ünnep alkalmából Edward Gierek elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Henryk Jablonski elvtárs, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke, Piotr Jaroszewicz elvtárs, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. VARSÓ Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, az egész magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek és a Lengyel Nép- köztársaság testvéri népének nagy nemzeti ünnepük, Len­gyelország újjászületésének 34. évfordulója alkalmából. A magyar nép elismeréssel tekint azokra a nagyszerű si­kerekre, amelyeket a testvéri lengyel nép a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével elért a szocialista társadalom építé­sében. Nagyra becsüli a Lengyel Népköztársaság aktív nem­zetközi tevékenységét, amellyel hozzájárul a szocialista kö­zösség, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysé­gének erősítéséhez, a tartós béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításához. Nagyra értékeljük a magyar és a lengyel nép hagyomá­nyos testvéri barátságát, amely országaink szocialista fejlő­dése során új tartalmat kapott és kiteljesedett. Párt- és kor­mányküldöttségünk júniusi lengyelországi látogatása ismétel­ten tanúsította, hogy pártjaink és országaink kapcsolatai egészségesen fejlődnek, együttműködésük tervszerűen bővül az élet minden területén a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján, népünk és az egész szocia­lista közösség javára. Nemzeti ünnepükön kívánunk önöknek és Lengyelország dolgozó népének további sikereket a fejlett szocialista társa­dalom építésében, a Lengyel Egyesült Munkáspárt által kitű­zött nagyszerű célok valóra váltásában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Az országgyűlés, a HNF OT, a SZOT és a KISZ az év­forduló alkalmából táviratban köszöntötte a partnerszerveze­teket. (MTI) Bizonyítványmagyarázat Péntek esti kommentárunk. Mi tagadás, nehéz eligazodni Carter elnök szavain. Még nehezebb a tettein. Sajtókonferenciáján — mint az várható volt , az elnök igyekezett megmagyarázni a bizonyítványát. Csakhogy az ér­vek sántítottak, s a népszerűség fokozása céljából széles korú rádió- és televíziónyilvánosság alighanem a visszájára sült el. Még a politika kérdéseiben meglehetősen tájékozatlan hí­rében álló amerikai közvéleményt is aligha győzte meg Jimmy Carter arról, hogy a Szovjetunióval szemben alkalma­zott szankciók: az elektronikus számítógéprendszer eladásá­nak fölfüggesztése és az olajfúró-berendezések eladásának megnehezítése révén nyomást gyakorolhat Moszkvára. A szovjetellenes lépések miatt az amerikai kormányzat külpolitikai irányvonalát helyeslők száma a Harris-intézet közvélemény-kutatása tanúskodik róla —, 48-ról 25 százalék­ra esett vissza. Az amerikaiak többsége jó kapcsolatokat kí­ván Washington és Moszkva között. Nos, Carter sajtóértekezlete ezzel összefüggésben megle­hetősen ’ kétarcú. Egyrészt ismételten föllépett a közelmúlt­ban hozott szovjet birósági ítéletekkel szemben, amit moszk­vai részről már többször nyomatékkai a Szovjetunió bel- ügyeibe való durva beavatkozásnak minősítettek. Ugyanak­kor a SALT-tárgyalások folytatása mellett szállt síkra, s azt igyekezett elhitetni, hogy a Szovjetunióval a kapcsolatok ja­vítására törekszik. Nehéz átsiklani a feltűnő ellentmondások tömegén. Kö­rülményes eligazodni a kijelentések labirintusában, vajon miként akarja Carter növelni a szovjet—amerikai kereske­delmet, ha diszkriminációt alkalmaz? Mitől javulna a két or- szág kapcsolata, ha az Egyesült Államokban a ,,kemény poli- tika” Brzezinski által képviselt irányvonala kezd felülkere­kedni? Hogyan folytatódhat az enyhülés irányában ható két­oldalú tárgyalássorozat, ha a legalapvetőbb feltétel: a kölcsö­nös bizalom — mondvacsinált ürügyek miatt —, szüntelenül zsugorodik. Meglehet, mindez az USA belpolitikájával függ össze. Még az idén részleges választásokat rendeznek ugyanis az Egyesült Államokban, s Carter szeretné elnyerni a konzerva­tív választók kegyeit. A játszma azonban egyre kockázato­sabb. Sajnos, úgy tűnik, a Fehéz Ház mindinkább azon körök tanácsaira hallgat, akik nemcsak Amerikát, hanem az egész világot a hidegháború alattomos szírijei felé sodorják. GYAPAY DÉNES Merénylet Madridban Ismeretlen tettesek pénte­ken reggel Madridban meg­gyilkolták a spanyol hadügy­minisztérium egyik osztály- vezetőjét és annak szárny­segédjét. Juan Sanchez Ra­mos tábornok lakásáról indulóban volt irodája felé, amikor a merénylők, két fér­fi és egy nő, egy taxiból köz­vetlen közelről tüzet nyitot­tak rá. A rendőrség a felte­hetőleg lopott taxit később egy távolabbi helyen megta­lálta. A gyilkosságot követően rendkívüli tanácskozásra hív­ták össze a parlament veze­tőit.

Next

/
Thumbnails
Contents