Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-22 / 171. szám
1978. július 22. t«ÉPÚJSÁG 3 Dunaföldvár Start előtt az oxigéngyárban Elkészült az új gyár. Az építők elvonultak, s a szerelők is az utolsó finomításokat végzik Dunaföldváron, az Oxigén- és Dissousgáz- gyár Vállalat új üzemében. A DÉDÁSZ most, 20-án helyezte áram alá a 2 MVA- os transzformátorállomást, s elkezdődhettek a berendezések próbái. A tervezettnél később, mert a VBKM VÁV gyára csak hét hónappal a határidő után szállította le a hárommillió forint értékű áramellátó berendezést. Az üzemcsarnokokban, amit a TÁÉV készített, s a beruházók véleménye szerint nagyon pontosan és kiváló minőségben, most az NDK-beli szakemberek, a wurzeni gépgyár dolgozói helyezik üzembe azokat a gépeket, amiket ők gyártottak, s a Az üzemcsarnokban a berendezéseket ellenőrzik az NDK-beli és a ma gyár szakemberek Nemsokára megtelnek minu sz 183 Celsius-fokos, cseppfolyós oxigénnel, illetve még ennél is hidegebb, mínusz 196 fokos folyékony nitrogénnel az üzemcsarnok falánál felállított jókora tartályok VEGYÉPSZER szerelt össze. Az átadások sora augusztus 3-án kezdődik. Ekkor az építészeti műszaki átadás lesz és 7-én kezdik meg a technológiai berendezések egyenkénti próbáját. Ha minden rendben lesz, s erre megvan a remény, augusztus végén, vagy szeptember elején indul a próbaüzem. A dissousgázgyár szomszédságában felépült új üzemben évente 4 millió köbméter oxigéngázt készítenek levegőből, mégpedig 99,5 százalékos tisztaságút, amit nemcsak az ipar, hanem az egészségügy is felhasználhat. Emellett cseppfolyósítanak nitrogént is, amit tartálykocsikban visznek a Nyergesújfalui Viscosagyár PAN üzemébe, ahol műanyag szálakat állítanak elő. A 140 milliós beruházás eredményeként elkészült új gyárban előállított oxigén kétféle módon kerül a fogyasztókhoz. Kétmillió köbmétert palackoznak, a másik felét pedig hatalmas tartálykocsikban a három el- gázosító állomásra: Pécsre, Szegedre és Szolnokra szállítják, ahol a palackozás történik majd. Ennek a módszernek előnye, hogy jelentősen csökken a szállítási költség. Ugyanis annyi oxigént, amennyit egy tartálykocsi cseppfolyós állapotban elvisz, 5 pótkocsis teherautó tudna palackokba sűrített gázként elszállítani. — szepesi — Kisdobostábor Tengelicen — Hozzád jönnek? — szól az izgatott kérdés. — Hozzám is — jön a még izgatottabb válasz. A látványos lovasbemutatóról egyre inkább a tengelici Csapó-park hatalmas fái alá gördülő gépkocsik felé terelődik a kis kék nyakkendő- sök figyelme. Mindenki izgatottan lesi, hogy mikor jön már az a várva várt autó. És aki ismerős autót, ismerős arcokat lát — történhet akármilyen világra szóló attrakció a lovasbemutatón — us- gyi! Irány az apu, az anyu. Hosszú-hosszú csimpaszkodás — néhol egy kis pityergés is — mintha már hetek óta nem találkoztak volna. Pedig ez még csak a harmadik nap. Na aztán megkezdődik a me- sélés. Akármilyen rövid ez a tábor, élmény azért akad bőven. A tengelici Csapó-park festői környezetében található megyénk egyetlen kisdobostábora, ahol most a gyerekek a tábortűzi műsorra készülnek. Erre az alkalomra meghívta a tábor vezetősége a szülőket, hozzátartozókat is, hogy lássák, hol töltik a gyerekek a táborozás négy napját. Ugyanis eddig tart egy turnus. Az idén hat turnusban hatszáz gyerek élvezte a tenge- liciek vendégszeretetét. Ez szó szerint értendő, mert a gyerekek zavartalan üdülésében a tengeliciek közvetlen és áldozatkész gondoskodása az egyik legfontosabb tényező. A megye különböző helységeiből összesereglett kisdobosok ellátásában különösen a helyi Petőfi Tsz jár élen — mondja Temesi Má- tyásné tanár, a tábor alapító tagja és ma is fáradhatatlan szervezője. Az 1958-ban alapított tábornak 1971 fontos éve. Ekkorra épült fel a tengelici diákotthon. Ettől kezdve a gyerekek a kollégiumban alszanak és ott reggeliznek és vacsoráznak. Reggel és este azóta a Petőfi Tsz autóbuszai szállítják őket a Csapó-parkban lévő táborhely — a tsz adta és rendezte be sátrakkal — és a diákotthon között. Ugyanők szállítják a gyerekeknek az ebédet is, a diákotthonból. A gyerekek az egész napot a szabadban töltik: sport, játék, a természetvédelmi területen tett kirándulások, kulturális foglalkozások és megannyi más ad elfoglaltságot. A táborozás befejező aktusa — mint mindenütt — a tábortűz és a műsor. Igaz, ez egy kicsit kisebb, mint a nagyoké, kicsit kisdobosabb, de vidámságban azoktól semmivel sem marad el. Erre jönnek el minden alkalommal a szülők, a hozzátartozók, hogy gyerekeikkel együtt szórakozzanak és búcsúzzanak a szünidő egy elmúlt, vidám szakaszától. — ez — A tábortűz mellett elhangzik a búcsúzó ének Természet tárgyaiból készülnek a környezet díszei Szülőváróban Kézfogással „Nem kétséges, hogy a népfrontmozgalom — az országos és a megyei vezetéstől a falusi-körzeti bizottságokig — csak akkor tudja ellátni hivatását, ha megteremti a politikai, az állami, a társadalmi szervek helyiterületi akcióegységének kereteit és azokat sokirányúan hasznos tevékenységgel tölti ki”. Ez a megállapítás az egyik megyei népfrontfórumon hangzott el, és országos érvényűnek is fölfogható. Ám hozzátehetjük azt is: ez így egyszerűnek és kézenfekvőnek tűnik, a gyakorlat „hogyan”-jára azonban nem ritkán nehéz a felelet. Az akcióegységnek egyben konrét munkakapcsolatnak is kell lennie, mellőzve a formalitásokat, a látványosnak tűnő, valójában tartalmatlan külsőségeket. Az együttműködési megállapodás a népfront és a tanács között csak akkor ér valamit, ha konkrét tennivalókat tartalmaz a tömegkapcsolatok szélesítésére, a lakosság közéleti részvételének növelésére, a szocialista demokrácia erősítésére, a közműveltség fejlesztésére nézve. A népfront kongresz- szusi állásfoglalása nem véletlenül hangsúlyozta: „a lakosság alapvető érdeke, hogy a szocialista demokrácia kiszélesítésének szolgálatában fejlődjék a tanács és a népfront együttműködése”. A lakosság alapvető érdekéről van tehát szó, és nem arról, hogy szerződések, jegyzőkönyvek, följegyzések, emlékeztetők szülessenek „a kézfogás jegyében”. Nem -az kell, hogy együtt vagy külön intézkedjenek dolgokban, hanem, hogy kézzelfoghatóan intézzék el a dolgokat, mert csak így megnyugtatók bárki számára. Fontos feladata a nép— frontbizottságoknak, hogy eredményesen segítsék a tanácstagokat feladataik teljesítésében, különösen abban, hogy a választottak és a választók közötti kapcsolat egyre erősödjék. A népfrontmozgalom társadalmi és politikai szerepének növekedésével függ ez is össze, s ebben benne foglaltatik, hogy a népfront mind több fizikai dolgozót, fiatalt és nőt készít fel a közéleti munkára. Erre a tevékenységre — s ez általánosítható tapasztalat — a tervszerűség, a rendszeresség és a sokoldalúság a jellemző. Az az általános törekvés, hogy a tanácstagok ismerjék a legfontosabb jogszabályokat, a tanácsok szervezeti felépítését és működését, saját feladataikat és hatáskörüket, a szocialista demokrácia elvi-gyakorlati kérdéseit, a választókerület és a lakóterület eredményeit és gondjait, a legfontosabb tanácsi döntéseket, a fejlesztésre vonatkozó terveket, igényeket és lehetőségeket. A tanácstagok közéleti tevékenységét jelentősen segítik azok a népfrontfórumok, amelyeken értékelik a végzett munkát, megszabják a további tennivalókat és kimunkálják a legeredményesebb módszereket. Fontos mozzanat az is, hogy a népfronttestületek — kölcsönösségi alapon — esetenként meghívják üléseikre a tanácstagokat, s így közösen tudják megbeszélni az adott Tegnap Szekszárdon ülést tartott a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Az ülés első részében a megyei KISZ-bizottság politikai képzés; bizottságának vezetője, Sebestyén Dezső terjesztette elő beszámolóját az 1977—78-as mozgalmi év képzési tapasztalatairól. A beszámoló szólt a KISZ politikai képzési munkájának jelentőségéről, a képzés személyi és tárgyi feltételeinek helyzetéről. Rámutatott, hogy a propagandisták felkészültsége, potelepülés vagy lakókörzet fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Jó módszer az is, hogy a népfrontbizottságok a tanácstagok számára évenként 8—10 előadást és konzultációt szerveznek aktuális politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekről. A párt Központi Bizottságának április 19—20-i ülésén elfogadott határozata rögzíti: „Állandó feladat az üzemekben, a szövetkezetekben, minden munkahelyen a szocialista demokrácia fejlődését biztosító keretek tartalommal való megtöltése, az általánosan érvényes elveknek a konkrét helyi viszonyokhoz igazított alkalmazása, a formális elemek megszüntetése”. Nos, a népfront városkörzeti fórumai vagy a falugyűlések mindenütt a lakóhelyi demokrácia megnyilvánulásainak foghatók fel. Ezek a — tanácsok és népfrontbizottságok által szervezett — fontos közéleti' fórumok az elmúlt hónapokban minden eddiginél nagyobb számban, lényegesen megnövekedett részvétel és fokozott aktivitás mellett zajlottak le. Fontos tapasztalat: a falugyűlések, a városkörzeti gyűlések csak akkor érnek valamit, ha a résztvevők választ kapnak kérdéseikre, a korábbi gyűléseken vagy egyéb fórumokon fölvetett problémáikra, és az elhangzó tájékoztatók nem banális közhelyeket, hanem konkrét országos, megyei és helyi információkat tartalmaznak. Ha ez így van — mint most általában és jellemzően ezt tapasztalhattuk —, akkor az állampolgárok ma is, a jövőben is szívesen segítik javaslataikkal vagy éppen társadalmi munkájukkal a helyi politika kialakítását, a területfejlesztési terveket és azok megvalósítását. Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködésében a közérdekű társadalmi munkát úgy szervezzék, hogy abban szak- képzettségüknek, szakértelmüknek megfelelően mind többen vehessenek részt. A tanácsok és a népfront együttműködésének fontos területe, hogy bővítsék kapcsolataikat a helyi ipari és mezőgazdasági üzemekkel, vállalatokkal, intézményekkel, szocialista brigádokkal. A kapcsolatbővítés azonban nem lehet egyoldalúan elváró, hiszen ezek a szervek nemcsak adni tudnak, hanem kapni is szeretnének, például a létesítendő bölcsődében, óvodában férőhelyet, a bejáró munkások számára létesített váróban újságot, folyóiratot, könyvet... stb. És mindenekelőtt: a társadalmi munkában, az együttműködésben résztvevők ne csak azt lássák, hogy tevékenységüket, segítségüket forint értékben is lemérik, hanem legyen jó érzésük, hogy amit létrehoztak, az az övék, benne van két kezük önzetlen munkája, amiért nem várnak többet — s ezt mindig meg is kell kapniuk! — mint egy köszönetét kifejező kézszorítást, amely egyben .legyen a közvélemény megbecsülése is. DÉR FERENC litikai iskolázottsága szinte kulcskérdése a különböző vitakörök jó munkájának. A beszámoló feletti vitában hangsúlyozottan szóltak arról, hogy egyes vitakörökben eluralkodott a techni. kai szemlélet, a kevésbé hatékony munkát a tárgyi eszközök hiányával magyarázzák és kisebb súlyt fektetnek a személyi kérdésekre. Ezt követően Krizsán István, a KISZ-mb titkára értékelte az Országjáró Diákok XIII. országos találkozóját. A KISZ-mb ülése Búcsúest tábortűzzel