Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-21 / 170. szám

2 KÉPÚJSÁG 1978. július 21, T Róma w Éleződő viszály a kormányt támogató pártok között Csontos Rozália, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A köztársasági elnökvá­lasztás kimenetele, amely — mint ismeretes — a szocia­lista párti Sandro Pertinit juttatta az államfői posztra, ismét tápot adott mind a Ke­reszténydemokrata Pártban, mind a szocialisták körében azoknak a törekvéseknek, hogy a két párt a kommunis­ták kizárásával alakítson kormányt. Ebben a kibonta­kozott belpolitikai vitában a kereszténydemokraták meg­lehetősen kétértelmű nyilat­kozatokkal álltak elő. A Zaccagini főtitkár köré tö­mörülő csoport nevében Guido Bodato, a DC szóvi­vője kijelentette: a pártveze­tés a jelenlegi átmeneti idő­szakban széles politikai szö­vetségre törekszik a kor­mányzás biztosítása érdeké­ben, de „ezt a szövetséget nem úgy képzeli el, mint ami megváltoztathatatlan, és nem úgy, hogy abban az Olasz Kommunista Párt va­lamiféle elsődlegességet él­vez”. — A DC-ben vannak hívei annak, hogy ismét ke­reszténydemokrata és szocia­— A nicosiai kormány el­len szőtt újabb összeesküvést csírájában elfojtották — kö­zölte szerdán este Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztár­saság állam- és kormányfő­je. A szigetország elleni török invázió negyedik évforduló­jának előestéjén elhangzott tv-beszédében Kiprianu rá­mutatott: az összeesküvést külföldről irányították. A kormány minden vonatkozá­sában ellenőrzi a helyzetet és a törvényeknek megfele­lően fog eljárni. Kiprianu biztosította a tv- nézőket, hogy „minden szin­ten” folytatja elődje, a néhai Makariosz érsek által kezde­ményezett politikát, majd megerősítette, hogy Ciprus és a görög kormány között teljes az együttműködés. A ciprusi kormány szóvi­vőjének szerdai tájékoztatása szerint a kormányellenes ösz- szeesküvés kapcsán nem kí­vánatos személynek minősí­lista párti miniszterekből alakítsanak kormányt — hangoztatta Bodrato. A kereszténydemokraták úgynevezett mérsékelt szár­nyának képviseletében An­tonio Bisaglia, az állami vál­lalatok minisztere, „átmene­tinek” minősítette a kommu­nisták részvételével kialakí­tott parlamenti többséget. Úgy foglalt állást, hogy idő előtti választások megtartá­sával új parlamenti többsé­get kellene létrethozni. Romita, az Olasz Szociál­demokrata Párt főtitkára szintén úgy vélekedett, hogy a szocialista párt befolyásá­nak erősödésével az erővi­szonyokat meg kellene vál­toztatni. (Értsd: a kommu­nistákat ki lehetre ismét zár­ni). Az elnökválasztás utáni vita tulajdonképpen a szo­cialista párt magatartása mi­att bontakozott ki, ám a szo­cialista vezetés kissé vissza­riadva, hallgatásba burkoló­zott. Signorile, a párt főtit­kárhelyettese hangsúlyozta: az igazi veszély az, hogy a jelenlegi kormány képtelen­tettek — és gyakorlatilag ki­utasítottak az országból — két személyt: Eli Fuchs izra­eli állampolgárt, egy helyi labdarúgócsapat edzőjét és Paul Kurbjuhn nyugalma­zott nyugatnémet diploma­tát. A szóvivő szerint Fuchs kapcsolatban állt Kurbjuhn- nal, az NSZK volt nicosiai nagykövetségi tanácsosával — aki 1977. októberi nyuga­lomba vonulása után is Cip­ruson maradt —, és az ösz- szeesküvésbe belekeveredett. Három görög cipriótát őri­zetbe vettek. A köztársasági elnöki pa­lotához közel álló körök sze­rint Paul Kurbjuhnnak sze­repe volt a ciprusi kormány elleni összeesküvés megszer­vezésében. A nyugalmazott diplomata illetéktelenül bele­avatkozott a larnacai repülő­téren február 19-én történt véres eseményekbe is, ame­lyeknek 15 halálos áldozatuk volt. Egy kormányszóvivő közölte, hogy vizsgálat folyik nek bizonyul programja vég­rehajtására. Ami a kormány tevékeny­ségét illeti, az amnesztia kérdéséről a parlamenti többség öt pártja a szerdai találkozón nem tudott közö3 nevezőre jutni. A nézetelté­rés lényege: a Keresztényde­mokrata Párt az állam kárá­ra elkövetett korrupciós bűn- cselekmények és sikkasztás miatt elítélt bűnözőket is ré­szesíteni akarja az amnesz­tiában, a baloldali pártok vi­szont amellett vannak, hogy az amnesztiát, amely a maxi­mum háromévi elzárásra ítéltekre vonatkoznék, ne terjesszék ki rájuk. Az OKP — amint az L’Unitá ezt szerdán ismer­tette — arra az álláspontra helyezkedik, hogy a kor­mány — ha a pártokkal nem tud megegyezni —, saját tör­vénytervezetét nyújtsa be a parlamentnek és kezdődjék meg a vita. A többségi pártok majd­nem egyhangúlag amellett vannak, hogy a törvényter­vezetet még júliusban el kell fogadni. Kurbjuhnnak „az ország bel- ügyeibe való beavatkozásai­ról”. Nicosiai hivatalos bejelen­tés szerint a ciprusi hatósá­gok szerdán új vizsgálatot indítottak Rodger Davies amerikai nagykövet 1974. augusztusi meggyilkolása ügyében. * Rauf Denktas, a ciprusi török közösség vezetője csü­törtökön, a ciprusi görög ve­zetőkhöz intézett üzenetében felajánlotta: az ENSZ fel­ügyelete alatt „ideiglenes közigazgatás” alá helyezik a törökök által 1974-ben meg­szállt Varosha várost, hogy „lehetővé tegye 35 000 görög ciprióta visszatelepítését — mihelyt folytatódnak a két népközösség közötti tárgya­lások”... Denktas ajánlata a ciprusi török invázió negyedik év­fordulóján hongzott el. (MTI) BELGRAD Szerbiában csütörtökön ha­tályba léptek a hús új kiske­reskedelmi árai. A kormány- határozat értelmében a bor­júhús kilogrammonkénti ára 11.1 százalékkal, a marhahús 9.1 százalékkal, a sertéshús 12,8 százalékkal, a baromfi­hús pedig 16,2 százalékkal magasabb az eddiginél. LA PAZ A bolíviai országos válasz­tási bíróság szerdán úgy dön­tött, hogy érvényteleníti a jú­lius 9-i elnökválasztás ered­ményeit. A bíróság titkára bejelentette: a testület egy­hangúlag hozta meg dönté­sét, mert a választási csalá­sok ügyében indított vizsgá­lata során úgy találta, hogy mind a választásokon, mind a szavazatok összeszamlálása során szabálytalanságokat kö­vettek el. A bíróság közöPe, hogy 180 napon belül meg kell ismételni az elnökválasz­tást és ezen szavatolni fog­ják a nép akaratának érvé­nyesítését. A választási eredmények érvénytelenítése politikai vá- kumot idézhet elő az ország­ban. Hugo Banzer tábornok ugyanis augusztus 6-án adta volna át helyét az új állam­főnek. A tábornok-elnök szer­dán közölte, hogy szándékától nem áll el, de a hatalmat an­nak az intézménynek adja át, amelytől kapta: a hadsereg­nek. Banzer a katonai veze­tőkre bízta a további politikai intézkedések jogát. KABUL A kabuli rádió bejelentette, hogy Afganisztán kormánya megkezdte mezőgazdasági programjának megvalósítását. A rádió jelentése szerint a mezőgazdasági fejlesztési bank kedvező feltételekkel hitelt nyújt a parasztoknak mezőgazdasági gépek és szer­számok beszerzésére. A for- í adalmi kormány rendeleti­leg eltörölte a kisbirtokos és a föld nélküli parasztoknak az uzsorásokkal és a földes­urakkal szemben fennálló adósságait. Valamennyi tarto­mányban és járásban bizott­ságokat hoznak létre paraszti termelőszövetkezetek meg­szervezésére. PEKING Hároméves szünet után pén­teken délután Pekingben új­rakezdik a kínai—japán béke és barátsági szerződés elő­készítő tárgyalásait. A kínai küldöttséget Han Nien-lung külügyminiszter-helyettes, a japán küldöttséget Szato pe­kingi japán nagykövet vezeti. Kiprianu elnök tv-beszéde Összeesküvést számoltak fel Cipruson Edmund Dell Budapesten Edmund Dell angol keres­kedelmi miniszter — Bíró József külkereskedelmi mi­niszter meghívására — csü­törtökön, hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezett. Tárgyalásokat folytatnak a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, az együttmű­ködés időszerű kérdéseiről. * Magyarország és Nagy- Britannia között dinamiku­san fejlődik az árucsere-for­galom, az elmúlt esztendő­ben a magyar export 30 szá­zalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, az Ang­liából származó import pedig több mint 25 százalékkal, összességében azonban ke­reskedelmi forgalom to­vábbra is erősen deficites volt számunkra. A kölcsönös áruszállítások bővítésén túl fokozódik az ipari együttműködés is, első­sorban a vegyiparban, a gép­gyártásban és az elektromos berendezések előállításában. A két ország vállalatai újabb kooperációkról tárgyalnak. A magyar—angol gazda­sági, ipari és műszaki-tudo­mányos együttműködési ve­gyesbizottság legutóbbi lon­doni ülésén programot dol­goztak ki az együttműködés fejlesztésére hozandó intéz­kedésekről. A mostani tár­gyalásokon minden bizony­nyal ezekről a kérdésekről is szó esik majd. (MTI) LAPZÁRTA A hivatalos látogatáson Portugáliában tartózkodó Giscard d'Estaing francia elnök (jobboldalt) Lisszabonban meg­kezdte tárgyalásait Mario Soares portugál kormányfővel. (Képtávírónkon érkezett.) DAMASZKUSZ Husszein jordániai király csütörtökön rövid látogatásra Damaszkuszba érkezett, ahol megkezdte tárgyalásait Hafez Asszad Szíriái államfővel. BUKAREST Andrew Youngot, az Egye­sült Államok ENSZ-megbí- zottját, aki Stefan Andrei ro­mán külügyminiszter meghí­vására tartózkodott Romániá­ban, Neptun üdülőhelyén fo­gadta Nicolae Ceausescu köz- társasági elnök. Az ENSZ- diplomata közvetítésével Car­ter amerikai elnök üzenetet váltott a román államfővel — jelenti az Agerpres román hírügynökség. A találkozón a két ország kapcsolatai, vala­mint a nemzetközi helyzet kérdései kerültek szóba, kü­lönös tekintettel az ENSZ sze­repére. A mai rasszizmus ,V".■■ \ \\ „A mai rasszizmus és az ellene vívandó harc feladatai” témakörijeit nemzetközi szimpóziumot rendezett a kommunista és munkáspártok elmé­leti és tájékoztató folyóiratának, a Béke és Szo­cializmusnak a szerkesztősége. A résztvevők — vezető pártmunkások, tudósok, a folyóirathoz akkreditált pártképviselők — alaposan megvizs­gálták a napjainkban is jelentkező, sőt egyre veszéyesehb méreteket és új formákat öltő faj­gyűlölet osztályjellegét, fejlődési irányait, tár­sadalmi-politikai funkcióit és megvitatták az el­lene való harc feladatait is. A NYÍLT fajgyűlölet Emberi faj csak egy van, de az emberi rasszok (ember­fajták) létezése tény. Három nagy csoportjuk van, az euro- pid (fehérbőrű), a negrid (né­ger) és a mongolid (sárga). A tudomány azonban bebizo­nyította, hogy a közöttük va­ló eltérések, különbségek má­sodlagos jellegűek, nincsenek alsóbb, vagy felsőbbrendű emberfajták és szellemi vagy fizikai teljesítményeikben semmifajta jellegzetes kü­lönbség nem létezik. Ennek ellenére a rasszizmus, a faj­gyűlölet ideológiája, a faji megkülönböztetés politikája napjainkban is létezik. A rasszizmus „hagyomá­nyos” és legdurvább vállfája a nyílt fajgyűlölet. Tudatunk­ban ez leginkább a német fa­sizmusnak a rosenbergi faj- elméletből levont tudomány­talan következtetéseivel (a másodlagos faji jelleg ab­szolutizálása, az emberiség­nek alsóbb- és felsőbbrendű fajokra való felosztása, a né­met imperializmus agressziós törekvéseinek fajelméleti alá­támasztása) és ezek szörnyű következményeivel, a kon­centrációs táborokkal, a nép­irtással (genocídium) fonódotl össze. Ám ilyen jelenségekkel ma is találkozunk. Gondol­junk csak a dél-afrikai apart­heid-politikára, a cionista Iz­rael arabellenes „választott nép” ideológiájára, az ameri­kai színesbőrűek még mindig létező megkülönböztetésére. Ez a durva fajelmélet újab­ban korábban tőle nem érin­tett országokban is jelentke­zik: Angliában faji zavargá­sokat produkál a „tiszta fehér Anglia” jelszavával fellépő Nemzeti Front; Hollandiában a dél-molukkuiak elleni ér­zelmek lángolnak fel időn­ként viharos erővel; egyes af­rikai államokban viszont a fehérekkel vagy indiaiakkal szemben hoztak hátrányos megkülönböztetéseket. LEPLEZETT FORMÁK Mai értelemben rasszizmus­nak azonban nem kizárólag és elsősorban ezeket az elma­radott tudatot tükröző és po­litikailag jól kihasználható jelenségeket tekintjük. Ko­runkban — a kapitalista or­szágokban és az úgynevezett harmadik világ államaiban — a rasszizmus jelentős változá­son ment keresztül, új formá­kat vett fel. Ezek — leplezett rasszizmusnak nevezzük őket — szembetűnően bizonyítják, hogy a rasszizmusnak ma már nem a nyilvánvaló és ideoló­giává emelt fajgyűlölet a leg­jellemzőbb vonása, hanem a termelési viszonyokban gyö­kerezik, a termelési eszközök magántulajdonán alapul, cél­ja a tőkés extrakizsákmányo­lás és ennek következménye­ként az extraprofit. Arról a tényről van itt szó, hogy — leegyszerűsítve — a munkaadók és a munkaválla­lók, a tőkések és a proletárok, a kizsákmányolok és a ki­zsákmányoltak eltérő fajok­hoz tartoznak, s ez a helyzet konzerválódik, és az ebből fa­kadó társadalmi hátrány öröklődik. A fejlett tőkés or­szágokban például a legne­hezebb, legrosszabbul fize­tett, szakképzettséget nem igénylő munkákat színesbő- rűekkel, faji vagy nemzetiségi kisebbségekkel, vendégmun­kásokkal végeztetik. A tőkés nyilvánvaló törekvése, hogy ez az állapot állandósuljon, hiszen az alacsonyabb terme­lési költségek (bizonyos fog­lalkozások mesterségesen ala­csonyan tartott munkabérei) következtében így extra­kizsákmányolásra, tőkés extraprofitra tehetnek szert. A konferencia tehát rassziz­musnak tekintette az esetle­ges azonos fajú vendégmun­kások és nemzeti kisebbségek kizsákmányolását, elnyomá­sát is és megállapította, hogy a rasszizmus ma nem elsősor­ban ideológia és előítéletek rendszere, hanem „mindenek­előtt a kapitalista munka- megosztásnak és az extra­kizsákmányolásnak a faji diszkrimináció révén kiala­kult történelmi formája”. AZ OSZTÁLYHARCCAL EGYÜTT A konferencia leszögezte, hogy a rasszizmus gyökerei véglegesen csak társadalmi­gazdasági bázisának, a kapi­talizmusnak megsemmisítése után szűnnek meg. Erre ékes bizonyság a szocialista orszá­gok gyakorlata. Azonban le­het és kell is harcolni a je­lenség mindenfajta megnyil­vánulásával szemben, hiszen a rasszizmus elleni harc ré­sze a nemzetközi osztályharc­nak. Mindenekelőtt az elnyomott tömegeknek a helyi sajátos­ságokhoz igazodó fellépésével és a nemzetközi szolidaritás erősítésével enyhíthetők a lé­tező rasszizmus negatív, a munkásosztályt és a fejlődő országok népeit megosztó tö­rekvései. Dél-Afrikában a fegyveres és a fegyvertelen, a legális és az i'legális, a szer­vezett és a spontán akciók széles körű és helyileg, idő­ben megfelelő alkalmazásával kell küzdeni. Izraelben az arab felszabadító mozgalom és a nemzetközi haladó erők akcióegysége a járható út. Az Egyesült Államokban első lé­pésként szorgalmazni kell az egységes „fehér—fekete” szakszervezetek kiszélesíté­sét, újabbak alakítását; Nyu- gat-Európában törekedni kell a vendégmunkásokkal szem­beni diszkrimináció megszün­tetésére, az egyenlő jogok biztosítására. Összefogott erőkkel A rasszizmus ma a gazda­sági, a politikai és az ideoló­giai jelenségeknek igen ösz- szetett komplexuma, s ennek megfelelő komplex, erélyes ellenlépéseket követel a béke, a társadalmi haladás és a nemzeti felszabadulás erői ré­széről, megköveteli egység­frontjukat a faji elnyomás és kizsákmányolás imperialista rendszere elleni harcban. Ebben a kommunista moz­galomra nehezen túlbecsülhe­tő szerep és felelősség hárul. A kommunisták, amint ezt az európai kommunista és mun­káspártok berlini konferen­ciájának dokumentumában is leszögezték, támogatják az arab népek, a dél-afrikai né­pek antiimperialista harcát, a kolonializmus és a rassziz­mus ellen harcoló összes erő­ket. A kommunisták a marx­izmus—leninizmus és a prole­tár internacionalizmus szelle­mében az összes erőket moz­gósítják, hogy meghiúsítsák az imperialisták kísérleteit, amelyek a rasszizmus fegy­verével, a társadalmi haladás lelassítására irányul. A. K.

Next

/
Thumbnails
Contents