Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-16 / 166. szám

© KÉPÚJSÁG 1978. július 16. Íi|iJ héten Tamásiban tar- SjÉp tottak egy olyan ta­ff nácskozást, mely egy ■íj eddig, ha nem is elhanyagolt, de minden­esetre nem favorizált ágazat dinamikusabb fejlődésének megindítója lehet. Az erdő- gazdálkodás korszerűsítésé­ről volt szó. A lehetőség, amely ezt a folyamatot meg­gyorsíthatja, egy gazdasági társulás. Tamási körzetében tizen­egyezer hektár erdő van, kö­zel ötven környékbeli szövet­kezetnek van kisebb-nagyobb erdőterülete. Ezek egy részé­nél a fejlesztés, a korszerű erdőgazdálkodás megvalósí­tásának akadálya éppen a kisebb terület volt. Másrészt problémás volt az értékesí­tés, hiszen viszonylag kis mennyiséggel jelentkezve a piacon mindig a nagyobb té­teleket forgalmazók igényei­hez kellett igazodniuk. Az egyszerű társaságba belépő szerződő felek célja a szövet­kezeti erdőgazdálkodás, fa- feldolgozás és hasznosítás fejlesztése, tevékenységük összehangolása. A társaság munkájának irányítója és képviselője a Gyulaji Állami Erdő- és Vad­gazdaság Tamási székhely- lyel. Az együttműködés tar­talmára vonatkozóan a főbb szempontokat vitatták meg a tanácskozáson a szerződő szövetkezetek és a gyulaji gazdaság. Eszerint a gazda­sági társaságban részt vevő felek célul tűzik ki: A termelés hatékonyságá­nak növelése érdekében a ■tudomány legújabb eredmé­nyeinek megfelelő technoló­giák, gyakorlati tapasztala­tok terjesztését, hogy minden társult tag szakterületének jó ismerője legyen. Az anyagi erők összponto­sítása révén csökkenteni kell mind a termelés, mind a for­galmazás területén lekötött eszközök értékét, hogy a tár­sult tagok kisebb termelési és forgalmazási készlettel dol­gozhassanak. A belföldi szükségletek és igények kielégítése mellett törekedni kell az exportte­vékenység -mennyiség és -vá­laszték bővítésére, a minden­kori piaci lehetőségek figye­lembevételével. Az export fokozása érdekében együtt­működnek és keresik a fel­dolgozásban történő értéke­sítés lehetőségeit. A Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság vállalja, hogy a gazdálkodása során eddig elért termelési és tech­nológiai eredményeit térítés- mentesen a társult tagoknak átadja és a tagokat szakta­náccsal segíti. Szolgáltatásként szakmai tanácsot ad a vegyszerezési technológia bevezetéséhez. A fakitermelő . munkások szakmai gyakorlási lehetősé­gét biztosítja. A fakiterme­lésnél a magasabb értéket adó választékolásnál szakmai segítséget nyújt. Piaci infor­mációit átadja. A nagyüzemi erdőgazdálkodás kialakítása érdekében önkéntes, szükség szerinti erdőcserét, a birtok­politikai rendezést vállalja. (Az erdőgazdaság és a szom­szédos téeszek vonatkozásá­ban lenne ez ésszerű, hiszen sok esetben átjárva egymás területén lehetséges csak a saját erdő megközelítése.) Az erdészetek által fenntartott rakodóhelyeket szükség és eseti lehetőség szerint ren­delkezésre bocsátja a szövet­kezeteknek. Ezen belül az erdő- és vadgazdaság a ta­gok részére biztosítja a cse­meteellátást. A gazdaság vállalja a mo­torfűrészek javítását, szervi­zelését azokban a típusokban, melyeket jelenleg használ. Biztosítja minden öt centi­méter átmérő feletti faanyag optimális hasznosítását — fa­fajra való tekintet nélkül. Se­gíti a tagokat gépekkel a mezőgazdasági munkák tor­lódása esetén. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtásához, . illetve a szervezési munkák elvégzé­séhez a gazdaság egy függet­lenített szakembert kíván foglalkoztatni. A társult tagok részéről a feladat, hogy átadják a saját kitermelésből származó, sa­ját szükségletüket meghaladó öt centiméternél nagyobb át­mérőjű faanyagukat, szabad fuvareszközt és munkagépet, szabad munkaerőt, esetleges szezonális foglalkoztatásra. A szerződő felek vállalják, hogy a faanyag optimális hasznosítása érdekében fa­készleteik szükség szerinti kicserésélétől nem zárkóznak el. A szerződéstervezetben külön szakasz foglalkozik a szolgáltatások, az értékesítés elszámolásával. A gazdasági társaságnak tagja lehet az a termelőszö­vetkezet, állami gazdaság, amely a társasági szerződés szabályait magára nézve kö­telezőnek elismeri és évente legalább ötven köbméter, sa­ját kitermeléséből származó faanyag átadását vállalja. A tagság a résztvevők jogi ön­állóságát nem korlátozza. A szervezet legfőbb szerve a társult tagok küldötteiből álló igazgatótanács, ennek hatáskörébe tartozik a társu­lási szerződés megállapítása, módosítása, az átvételi árak kialakítása, a társult tagok vagyoni hozzájárulásának meghatározása, az új tagok felvétele. Természetesen a társulást megelőző időszakban is volt a gazdaság és számos szövet­kezet között termelési kap­csolat. A termelési színvonal emelését célzó társaságban 35—40 szövetkezet együttmű­ködésére számítanak. Fakitermelés a gazdaság erdészetében Hegyi Ferenc A környezetvédelem az egész világot átfogó nagy ügy, ugyanakkor mindannyiunk hétköznapi problémája, hogy ka- punk-e tiszta levegőt, jó ízű halat? Elszállítják-e a szemetet a házunk elől, avagy éppen mi magunk hol dobjuk el a jég­krém, a rágógumi vagy éppen a kiürült permetesdobozokat. Milyen Szekszárd környezetvédelmi helyzete — tettük fel a kérdést Hegyi Ferencnek, a városi népfrontbizottság város- fejlesztési munkabizottsága vezetőjének. A bizottság éves munkaterv alapján dolgozik, egyik legutóbbi ülésükön tár­gyalták meg a témát Hegyi Ferenc előterjesztése alapján. — Talán kezdjük a levegő- tisztasággal. E téren különö­sebb probléma nincsen, a to­vábblépés lehetőségeit kidol­gozzuk, tart a megvalósítás. A központi fűtőmű bővítése szerintem további javulást fog eredményezni, hiszen csökken majd a városban a fa-, szén- és olajtüzelés. Fer­tőző góc még a városi fürdő kéménye, igaz, már régóta nem pöfékel, de nem is fog, mert a tervek szerint rákap­csolják a távfűtőrendszerre. Rontja a levegő tisztaságát a gépkocsiforgalom, elsősorban a por felkavarásával. Ezt megoldani nehezebb kérdés, mert a forgalom napról nap­ra nő. Az egyik eszköz az utak rendszeres karbantartá­sa és locsolása, de végleges megoldás az lesz. ha az át­menő forgalmat kivisszük a városból. Az első csírái már ennek is megvannak. Tudjuk, hogy felüljáró épül a Damjanich utca végén. — Valahol azt olvastam, hogy Budapest belvárosában egy hatéves gyerek magasságáig már veszélyes a levegő szénmo- noxid tartalma. — Mi még nem tartunk itt, szerencsére. Ehhez hozzá kell tenni, hogy van a városnak egy nagyon jó adottsága, neveze­tesen a fekvése. Bárki tapasztalhatja a hajnali, reggeli órák­ban főként a Séd patak partján, hogy milyen tiszta, üde a le­vegő. Olyan a széljárás, ami a patakvölgynek és viszonylag meredek lejtőknek köszönhető, hogy reggelenként valósággal kisöpri a várost a légmozgás. Ez természetes folyamat, amire vigyázni kell, hogy a beépítés ne rontsa, ne tegye lehetetlen­né a légöblítést. Ha erre vigyázunk és a forgalomelterelés megvalósul, hosszú távon sem lesz problémánk a levegő tisz­taságával. Másik fontos környezetvédelmi kérdés, Szekszárdon is, a felszín alatti és feletti vizek védelme. A felszín alatti vizeink is közel vannak a talajszinthez, nincs rajtuk elzáró, védő réteg és erre a régióra épült a város vízellátása. Nagyon kell hát vigyáznunk. Talán a leg­nagyobb probléma, bár közvetlen veszélyt nem jelent, hogy Bogyiszlói úti, északi ipartelepen nincs szennyvízcsatorna. Zárt tartályokban tárolják a szennyvizet. Talán még az idén, de a jövő év elején biztosan megépítik a gerincvezetéket és rákapcsolják az ipartelepet is a hálózatra. A kúttelep és egy­általán az ivóvizünk védelme érdekében földbe süllyesztett olajtartály elhelyezését nem engedélyezi a város. Ügy tűnik a vízvédelemben is stabilizálódik a helyzet, sőt javulás várható. — Mi a helyzet a mezőgazdasági szennyezéssel? — Ügy vélem, el kell oszlatni egy tévhitet. Gyakran halla­ni a kemizálás veszélyeiről. Hangsúlyozni szeretném, hogy sem a műtrágyák, sem pedig a növényvédő szerek, ha kellő mennyiségben és szakszerűen kerülnek kihelyezésre, nem ve­szélyeztetik sem a felszín alatti sem pedig a felszíni vizek egészségét. A növényzet a megfelelő mennyiséget képes fel­dolgozni. Szakemberek már minden gazdaságban vannak, legfeljebb a szakszerűtlen tárolás okoz néha problémát. A nö­vényvédő szerek és a műtrágya használatát a növényvédő ál­lomások hazánkban szigorúan ellenőrzik. Nagy problémánk a Sió szennyezettsége, de ennek mi csak szenvedő alanyai vagyunk, már a beömlés előtti szakaszon szennyeződik a vize. Mi legfeljebb csak ráteszünk egy lapát­tal. Szerencsére már kezd tért hódítani a nagy térségi vízgaz­dálkodási szemlélet, ez vízgyűjtő területek szerinti gazdálko­dást jelent. Ebből a szemléletből adódóan talán találunk meg­oldást. Szennyezik még vizeinket az állattartó telepek. Nem meg­oldott a híg trágya szakszerű kezelése. Még ez év végéig az Országos Vízügyi Hivatal megoldási ajánlást ad ki. Persze azt tudni kell, hogy több millió forintnyi beruházási igényről van szó. Ehhez támogatást is kapnak a gazdaságok, amit pá­lyázat útján lehet elnyerni, tehát megindult a védelmi fo­lyamat. Az egész megyében megtörtént a háztartási hulladékok el­helyezésének a felmérése. A területkijelölések most folynak. Az már további kérdés, hogy aztán mi legyen a szeméttel? Ennek a megoldása csak a következő Ötéves tervben kerül na­pirendre. Vannak ezenkívül nehézfémeket tartalmazó ipari iszapok is. E kérdésben valószínűleg összefog három megye és létrehozunk egy közös tárolóbázist. Szükséges bővíteni a szennyvíztisztító telepet. A húskombi­nát is nagy mennyiségű szennyvizet fog „termelni”. Több tár­gyalás után eljutottunk odáig, hogy a szennyvíz-iszapot komposztálni fogják és a mezőgazdaság számára is felhasznál­ható módon szemcsés állapotban kerül feldolgozásra. Ez a megoldás plusz 180 millió forint beruházást igényel, de meg kell valósítani. Ugyanígy a mezőgazdaság számára felhasz­nálható formában lehetne és kellene hasznosítani a kommu­nális szennyvíziszapot is. Egyébként víz dolgában a város dicséretre méltóan sokat tett a sötétvölgyi tó megépítésével. A Csörgető rendbe tétele most folyik. A többi már rajtunk is múlik. Annak idején a falumban minden szombaton felsöpörték a járdát. Ma ennek már ke­vés hagyománya van a városokban, így Szekszárdon is. Sok a szemét az utcákon, amit a lakosság szór el. Ugyanígy szem­léleti kérdés a zajártalom is, a hangos rádió, magnó és a la­kótelepeken bőgetett kismotor is. A szemléletformálás terü­letén még sok a tennivalónk. A megyeszékhely, Szek_ szárd, a török uralom alóli felszabadulása után viszony­lag gyors fejlődésnek indult, majd számos közgazdasági ok közrejátszásával ez a fo­lyamat lelassult. Nem lett gazdasági központja a kör­nyéknek, csupán annak kö­szönhette az átlagosnál je­lentősebb szerepét hogy itt működött a megyei admi­nisztráció. A századfordulón gyakran fogalmazták meg azt a szomorú igazságot, hogy a megyeszékhelyre csak három ügyben lehet, illetve kell menni: Szek- szárdra megy az az ember, akinek a vármegyénél kell elintéznie hivatalos ügyeit; ide utazott az is, aki beteg volt, mert Szekszárdon mű­ködött a (negye egyetlen kórháza, s végül a megye- székhelyre ment, akit a tör­vény rövidebb-hosszabb bör­tönbüntetésre ítélt, ugyanis itt volt a megyei börtön. Más ügyben az emberek nemigen jártak Szekszárdra, mert például munkát nem­igen kaphattak. A város képviselőtestülete és a na­gyobb szőlőterülettel rendel­kezők mindent megtettek, hogy a városba ne települ­jön számottevő ipar, mert ez megfosztaná őket az olcsó napszámosoktól. VÁROSI TAKARÉK Nos, ebben az álmos vá­rosban a századforduló után — a kiegyezést követő grun- dolási láz utóhatásaként — megszületett a NAGY gon­dolat: ahhoz, hogy a város fejlődjön, az emberek bol­doguljanak nem kell mást tenni, mint meg kell alapí­tani a Szekszárd R. T. Vá­ros Takarékpénztárát. Ez a takarékpénztár összegyűjte- né a kisemberek pénzét, gyümölcsözően kamatoztat­ná a tőkét, s így jól járna a betétes, jól járna a város, — szóval mindenki csak hasznot húzhat belőle. Annak rendje és módja szerint a polgármesteri hi­vatal és más illetékesek igen nagy számban szét is küld­ték a leendő takarékpénztár alapszabályzatának terveze­tét. Ehhez a tervezethez szólt hozzá a Közérdek 1909. július 10-i száma. A csak­nem másfél újságoldalnyi terjedelmű írás érdekes helyzetképet fest a megye- székhely gazdasági helyzeté­ről is. Ezért idézünk ebből az írásból. A cikk szerzője leszögezi, hogy elvileg nem ellenzj az intézet megalapítását, de ... ... de bőségesen elegendő­nek tartja azokat a pénzin. tézeteket, amelyek már ed­dig is működnek a megye- székhelyen. Ezek az intéze­tek is kihelyezési zavarokkal küszködnek. Nagy a banki pénzkínálat, és kevés a ke­reslet. Minimális a beruhá­zás. Ügy tűnik, sok a pénz, felesleges újabb összegek összegyűjtése. A szerző amiatt is az új bank ellen szólt, mert véle­ménye szerint bőségesen elég lehetőség volt addig is a sik­kasztásra, miért kellene új lehetőségeket teremteni... (Akkoriban lepleződött le egy 130 000 koronás sikkasz­tás a Szekszárdon működő bankban). Szót emel a szerző az el­len is, hogy rendkívül fel- duzzasztanák e banknak a vezetőségét. Ezt írja: „Szól­ni kell még a szervezetről. Hát biz ez a lehető leg­komplikáltabb. A takarék- pénztár ügyeit intézik: a vá­rosi képviselőtestület, a vá­lasztmány, az elnök, az igaz­gató, az igazgatóság, a fel­ügyelőbizottság, napibizto. sok, tisztikar.” A szerző végül így zárja ironikus hozzászólását: „Az ilyen intézményt az előbb jelzett tényezőkön felül csak a polgárság, összlakosság egyértelme, összetartása, sőt áldozatkészsége tarthatná fenn, erre pedig itt semmi kilátás, így e halva született szép eszmét temessük el töb­bi halott testvérei mellé.” FŐÚRI ESKÜVŐ A sokak kedélyét felbor­zoló téma mellett mit tartott érdemesnek megörökíteni a Közérdek 1909. július 10-i száma? Terjedelmes hírt kö­zöl egy főúri esküvőről. Idézzük a híradás első né­hány mondatát: „Eörményesi és karánse- besi dr. Fiáth Tibor báró, Fiáth Pál báró és neje pribér- di, vuchini és dunaszekcsői Jankovich Bésán Ilda fia, f. hó 1-én tartotta esküvőjét Budapesten Sizzo de Noris Mária Konstance grófnővel, Sizzo de Noris Kristóf gróf cs(ászári) és kir(ályi) kama­rás, szolgálaton kívüli főhad­nagy, a máltai lovagrend dísz­lovagja, a tiroli tartományi urak és rendek tagja és ne­je, semsei Semsey Sibille csil­lagkeresztes hölgy leányával”. Nem tudom, az olvasók kö­zül első olvasásra hányán tudják végül is, ki kivel kö­tött házasságot. Ó, címkór­ság ... A hírben arról is olvasha­tunk, hogy az ifjú pár a Pusz­ta-Apáti birtokra utazott, ahol a cselédség ünnepi ruhá­ban felsorakozva várta őket... Arról is hírt ad a Közérdek 1909. július 10-i száma* hogy Apponyi Géza gróf főispán elnöklésével a börtönvizsgáló bizottság július 7-én megvizs­gálta a szekszárdi börtönö­ket, amelyeket teljesen rend­ben lévőknek talált. A bizott­ságot a vizsgálat során Fischer Imre kir. ügyész és Vattay László fogházfelügye­lő kalauzolták. MEGTELT A BÖRTÖN Erre a hétre esik egy má­sik hír is a szekszárdi fog­házról csak néhány évtized­del későbbről. A Tolnamegyei Újság 1933. július 12-én rö­pítette szerte az alábbi hírt: „A különféle kommunista szervezkedések leleplezésével kapcsolatosan több mint öt­ven kommunista agitátort kí­sértek a pécsi fogházba. A tömeges letartóztatások miatt a fogház megtelt, és az ügyész­ség elnöke arra kért enge­délyt az igazságügyi minisz­tériumtól, hogy az elítélt kommunisták egy részét kí­sértethesse át a szekszárdi fogházba, ahol 20 cella üre­sen áll. — Vasárnap Szek­szárdra szállították dr. Hei- mer Ödön orvost, Matecz Já­nost és Miskovics Istvánt, a zalai kommunista szervezke­dés tagjait, valamint Vigh Pál és Varga János kaposvá­ri kommunistákat.” A Zala megyei kommunis­ták letartóztatásával szinte egyidejűleg Pakson is letar­tóztatásokat foganatosított a csendőrség. A csendőrség nyo­mozóosztály-parancsnoksága 1933. július 14-én jelentést tett az eseményekről. Idéz­zük a jelentést: „Kalocsán a nyomozás ada­tai szerint 1 helyi bizottság működött, amelynek ^zekmár községben is volt egy sejtje. A kalocsai őrs 5 egyént át­adott, 14-et pedig feljelentett a budapesti kir. ügyészség­hez. Kalocsán keresztül a szá­lak Paksra vezettek, onnan pedig Kiskunszentmiklósra. Pakson egy kommunista bi­zottság 2 kiépített és 2 cson­ka sejttel fejtett ki tevékeny­séget. A paksiak Kalocsáról kapták az ottani szervtől az illegális sajtótermékeket, azonfelül a kunszentmiklósi szervvel is érintkezésben ál­lottak. A paksi őrs 5 főt át­adott, 9-et pedig feljelentett a pécsi kir. ügyészséghez.” K. BALOG JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents